Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

♦ »67. AUGUSZTUS 6. napló a katedrán — Itt a volt Igazgatónőm egy felvilágosult ember volt, akiben a tanári hivatás nagy szeretete élt. Gyakran elbe­szélgettem vele. Bántott, hogy a legnagyobb igyeke­zetem mellett is, eredmény csak igen lassan született, ö tanított meg arra, hogy a tanári pálya egyik követel­ménye a türelem. Komoly eredmények soha nem szü­letnek könnyen ezen a pá­lyán. A legnehezebb időt — 1943-tól 1950-ig — a szek­szárdi gimnáziumban töltöt­te. Ekkor sepert végig ha­zánkon a háború. A húsz fős tanári karból mindössze öten maradtak. Szekszárd november 30-án szabadult fel és ők már január 2-án tanítottak. De milyen körül­mények között?! Az iskola négy felé szóródott. A régi iskolát kórháznak használ­ták. A város szovjet pa­rancsnoka végül is két el­hagyott házat utalt ki szá­munkra. Nagyon örültek minden visszatért diáknak. 1945. júliusában mintegy 12—15 fő tett érettségi vizs­gát. ' Nagy munka várt a peda­gógusokra. A gyermeklel­kekben át kellett formálni egy csomó régi, helytelen felfogást és az úgyszólván még félig feudális rendszer világából a szabad levegőre kellett hozni az ifjúságot. —, Nehéz volt a fiúk kö­zé illeszkednem, mert nő lé­temre nem respektáltak. Ki­mentem a labdarúgó-pályá­ra és velük együtt szurkol­tam kedvenc csapatuknak. Lassan megbarátkoztak ve­lem. 1950-ben került Pécsre a Leöweybe, majd a Nagy Lajosba és végül a Janus Pannonius Gimnáziumba. A régi kapcsolatok azonban nem szakadtak meg. Min­den évben meghívtak egy- egy érettségi találkozóra. Nemrég Kubából kapott üd­vözletét volt diákjától. A hála, a megbecsülés, a szeretet elkíséri a pedagó­gust egy életen át. Ilyenkor látja az ember azt, hogy ér­demes volt dolgozni, mert az elhintett mag jó talajba hullott és gazdagon gyümöl­csözött. Voltak konok, makacs diá kok is, akik rengeteg prob­lémát okoztak, de a szere­tet, a türelem, előbb-utóbb ezeket is átformálta sz idők folyamán. — Nagyon kedves emlé­keket hagytak bennem a le­velező hallgatók, akik deres fejjel ismét a padokba ül­tek, hogy megszerezzék az érettségi bizonyítványt. Leg­többjét elfárasztotta már a napi munka is. Nálunk az iskola, otthon pedig néha két-három gyerek is várta ezeket a hallgatókat. Csak az elismerés hangján szól­hatok róluk. — Most a nyugalom nap­jainak üszőben, ha számot vetek magamban, akkor azt mondom, hogy az eredmény megérte a fáradozást, és ha ezerszer választanom kéne, újból csak pedagógus len­nék. Szerintem ez a leg­szebb pálya, mert itt tud az ember a legtöbbet adni és kapni. A legszebb ajándékot, egy falusi kislánytól kapta egy­szer húsvét után. Kezét a tanárnő elé tartota és azt mondta: „Ezt a tanár néni­nek hoztam!” — Hat szem tojáscukor mosolygott rám a kis ró­zsaszín tenyérből. Tudtam, hogy többet ő sem kapha­tott, mert olyan szegények voltak, de azt is nekem adta. Dr. Tárkányiné harminc­hét évet töltött el a peda­gógus pályán. 1967. július 31-én nyugdíjba vonult. Ez azonban nem jelenti azt, Holnap Pécsre érkezik 21 ország másfélszáz fiatalja Nemzetközi zenei tábor köt, Majoriak) József szak­mérnököt — találunk, har­minc oldalas összefoglaló je­lentést készített. Az általános helyzetet jelle­mezve a jelentés sokak által ismert tényeket szögez le. Részletes megállapításai tar­talmazzák a Megyei Tanács építési és közlekedési osztá­lyán, a Pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztá­lyán, valamint tervosztályán, a Pécsi Víz- és Csatornamű­veknél, Pannónia Sörgyárban, a Pécsi Bőrgyárban, a Pécsi Hőerőműben, a MÁV Igazga­tóságon, az Ércbánya Válla­latnál és a Mecseki Szénbá­nyászati Trösztnél végzett vizsgálatok konkrét eredmé­nyeit. A jelentés legfigyelem­reméltóbb szakasza azonban a munkabizottság tömör ja­vaslata, amelyet az alábbiak­ban ismertetünk. A bányaműveletek során a munkavédelmi okokból elter­jedő vizes fúráshoz, falnedve­sítéshez, valamint a fejtés utáni tömedékeléshez ipari víz szükséges. A Mecseki Szénbányák e célra ivóvizet használnak, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat bányaüze­mei ugyanakkor egyre inkább saját kitermelésű ipari vizet. Tapasztalataikra támaszkodva — javasolja a munkabizottság — a Mecseki Szénbányák tűz­ze napirendre a kérdés ta­nulmányozását, különösen a lakosság Vízellátása szem­pontjából nehéz helyzetben lévő Komlón. A Pécsi Hőerőmű nagymér­tékben csökkenthetné energe­tikai vízszükségletét, ha a jelenlegi hűtési rendszer he­lyett esetleg a Heller—Forgó­féle hűtési technológiára állna át. Mivel a dunavíz az erőmű részére is drága, a munka- bizottság eshetőségként cél­szerűnek találná, ha tanul­mánytervet készíttetnének, amely választ adna a kérdés­re: lehetséges-e az átállás és milyen beruházási költségki­hatással? A költségkihatások tekintetében a tanulmánynak alternativákat kellene tartal­maznia. kitérve a tározó rend­szer bővítése, valamint az energetikai célokra történő városi szennyvízhasznosítás esetén jelentkező beruházási költségigényre és hozamtöbb­letre. Az erőmű ez iránvú tö­rekvése a lakosság ivóvízel­látásra is kihatna, a felesle­gesé váló Dunavíz uevanis a lakosság rendelkezésére áll­na. Ha már a lakosság kania a mohácsi vízkivételből szár­mazó ' Dunavíz nagy részét azt kezdettől fogva IvóvfzVént kell kezelni. Tev vfzmin^ság- iavftő beruházás válik szűke«*. eeesé de ezt az erő-o’tvi bn- iéetecbeelöeiai változfetác kancsotndő bernházáeeV«*r»+ megtervezhető, A m’mkabi- zntteáe fevát'há tavaséiig. s°- lakeltávotftásra a szennwíz- telepi vízvisszaforgatást hasz­nosítsák, s egyben támogatá­sát helyezi kilátásba, ha ár­problémák merülnének feL A Népi Ellenőrzési Bizott­ság a dunai vízkivételi mű, a szivattyúk méretezése és a Mohácsi Farostlemezgyár víz­ellátása tekintetében az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság­tól kér szakvéleményt és az állásfoglalástól függően tesz I további lépéseket. Pécsett a vízellátás fejlesz­tési lehetőségei nagyok. A munkabizottság célravezető­nek tartaná, ha a városi ta­nács biztosítaná az úgyneve­zett „P”-terület és a Tortyo- gótól nyugatra eső terület hasznosítását — egységes kon­cepció alapján. Ehhez, amely Pécs fejlődésének előfeltétele, természetesen nagyobb távla­tú beruházási programot kell késztíeni, megvalósításához pedig a folyamatosan szüksé­ges beruházási hitelfedezetet biztosítani. A munkabizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a Megyei Tanács már most jelezze a Nehézipari Minisztériumnak: amennyiben Magyarszék kör­nyékére hőerőmű települne, és azt dunai vízellátással üzemel­tetik, a vízellátó berendezés méretezése és nyomvonal-ve­zetése során vegyék figyelem­be Komló ki nem elégített igényeit. A vízműtársulásoknál vég­zett vizsgálatok eredménye­ként a városi és a falusi víz­ellátást egyaránt érintő kér­désben a Központi Népi El­lenőrzési Bizottsághoz fordul­nak. A vízellátó berendezések gazdaságosabb működését se­gítené elő ugyanis, ha mindig lehetővé .tennék az üzemi Vi­szonyoknak leginkább megfe­lelő teljesítő képességű bú­várszivattyúk beépítését. Itt a választék bővítése indokolt. A vízmérő órák hiánya nemcsak Baranya megyében akadályoz­za a falusi fogyasztóknál a vízdíjátalány megszüntetését. E tárgyban a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium megkere­sését javasolja a munkabi­zottság. Áldatlan állanot. hogy a bérházakban a vízfogyasz­tás lakásonként nem mérhető. S végül, mivel a falusi víz­ellátás megjavítására irányú­ló ' törekvések az államtól nagy áldozatot követelnek, és a törpevízművek általában magas önkö’tséggel üzemel­nek. javasolják, hogy a Pénz­ügyminisztérium dolgozzon ki a Mezűc^daságj és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság véleménvének meg­hallgatásával olvan jogsza­bályt. amely a közműves fa­lusi vízellátás megoldásában az összes érdekelt szerv — tanács, tsz. állami gazdaság, — kooperációjára ösztönöz. M. Z Pénteken éjszaka Pécsett az 1. kerület Huba utca 18. szám alatt az Idős Stepán József együtt szórakozott vejeivel, Du­nai Péterrel és Mayer Ru­dolffal, továbbá néhány, az NDK-ból érkezett vendéggel. A két vó elmondása szerint apó­suk „kellemetlen dolgokat” mondott, ezért átvitték a má­sik szobába és ott néhány po­font adtak neki. Mire a kihí­vott mentfik a helyszínre ér­keztek. Stepán József, aki sú­lyos fejsérüléseket szenvedett már nem élt. A rendőrség Du­nai Pétert és Mayer Rudolfot Őrizetbe vette. Pécsett, a Tavasz utca szanált házalnak helyén megkezdődött a Pannónia Sörgyár bővítése. A Baranya megyei Építőipari Vállalat az új erjesztő- és ászokplnce alapozásának földmunkálatait végzi. Nyár lévén meglehetősen so­kat foglalkozunk a vízzel, s persze, nem indokolatlanul. A kánikula, amilyen a mostani is, csúcsfogyasztást eredmé­nyez, s az év legnagyobb ré­szében elegendő kapacitás ke­vésnek bizonyul, Itt-ott ideig­lenesen eltűnik a víz, sok a panasz, s valljuk be, találko­zunk ilyenkor túlzott igények­kel is. A vízkérdés természetesen fontos, s ezt bizonyítja töb­bek között az is, hogy nemrég a Megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság ellenőrei folytattak több, mint egy hónapos me­gyei vizsgálatot annak megál­lapítására, „ ... hogy a taná­csi szervek a közműves víz­ellátás és a lakosság ivóvíz­igényeinek fokozottabb kielé­gítésére önálló gazdálkodásuk során milyen hatékonyságú fejlesztést irányoztak elő, és ezeket milyen eredmények mellett valósították meg. A termelő üzemek az ipari cé­lokra felhasznált vizet meny­nyire gazdaságos módon szer­zik be és termelési folyama­taiknál milyen takarékosan használják fel.” A munkabi­zottság, amelyben neves szak­embereket — Dulánszky Nán­dor nyugdíjas gépészmérnö­hogy tétlenségre lesz kár­hoztatva. Mint a városi nő­tanács elnöke, értékes tár­sadalmi munkát végez. Az iskola KISZ-szervezete to­vábbra is kérte segítségét, és még két esztendőt tanít a bőrkonfekcióipari dolgo­zók tanfolyamán, de vár­ják egy-egy találkozóra azok a volt diákok is, aki ezt írják: „... ö itt marad szí­veinkben, mint szimbólum itt marad nekünk.”. Baksa László Holnap érkeznek Pécsre a Nyári Nemzetközi Zenei Tá­bor fiatal résztvevői. Ezzel a pécsi nyár is belép az euró­pai kulturális élet rendez­vénysorozataiba, csakúgy mint Szeged, vagy Sopron, avagy Martonvásár belépett már évekkel ezelőtt. Jelentős ese­mény tehát ez a tábor a város kulturális életében, s több éves útkeresés után úgy tű­nik, megtaláltuk vele a helyes ösvényt. Ez a rendezvény ugyanis Pécs egyik kulturális hagyományán, pontosan zenei érdeklődésén és kultúráján alapszik. Ugyanakkor a részt­vevőknek nyújt is valamit, mert megismerik a magyar lenét, s mellette persze a pé­csi nyarat is. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a nem­zetközi zenei tábor várhatóan pénzügyi szempontból sem lesz ráfizetéses, akkor biztos­nak látszik, hogy Pécs a he­lyes úton jár ahhoz, hogy a nemzetközi zenei élet vérke­ringésébe állandó jelleggel bekerüljön. A táborba egyébként hu­szonegy ország másfélszáz fia­talja érkezik. Jönnek Zág­rábból, Utrechtből, Moszkvá­ból, Kolozsvárról, Münster- ből, Bécsből, Varsóból, s még vagy húsz európai városból. Nyolcvan ösztöndíajt adtak ki, ötvenet a Kulturális Kapcso­latok Intézete külföldieknek, harmincat pedig a Művelő­dési Minisztérium magyar fiataloknak. Az ösztöndíj 1600 forint, illetőleg 68 dollár. A zenei táborban négy szektor alakul majd. Egyik a tábor nagy zenekara, mely várha­tóan nyolcvan tagú lesz, va­gyis nemzetközi szintű szim­fonikus zenekari létszámmal muzsikál. Ezenkívül kamara­zenei, vokális szekciójuk, va­lamint kórusuk is lesz Az ér­deklődés az utóbbi iránt a legnagyobb. Ezt a kórust An­tal György Liszt-díjas vezeti majd, a nagy szimfonikus ze­nekart pedig Sándor János. Néhány további érdekesség: Moszkvából egy egész fúvós­ötös érkezik, mégpedig a Gu- nyeszin iskola fúvósötöse. A Pécs városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, valamint az Ifjú Zenebarátok Magyar- országi Szervezete rendezésé­ben létrejött Nyári Ifjúsági Nemzetközi Zenei Tábor két hétig tart. Kedden este a Kos­suth Moziban nyitják meg hi­vatalosan is. Ez alkalommal zenei műsort is adnak. A megnyitó este nyolc órakor kezdődik, s arra a nagykö­zönség is beléphet Családi dráma Német festőiskola Pécsett A TIT Népek Barátságáról el­**■ nevezett Pécsi Nyári Egye­temének kétszáz résztvevője között tizenkét német festő is volt. A neubrandenburgi autódidakta festőiskola tagjai­ként jöttek el Pécsre, s a nyári egyetem programján kívül ismerkedtek a pécsi festészet, s általában a magyar képzőművészet helyzetével, amellett kirándulásaik alkal­mából rajzoltak, festettek is. A két hetes program során ellátogattak a pécsi és bara­nyai festők tárlatára, amelyet Debitzky István mutatott be nekik. Utána Bizse Jánosáé­val. a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezetének munkatársával találkoztak, aki ismertette előttük a magyar képzőművé­szet, s ennek keretén belül a magyar altódidakta festők helyzetét. A német vendégek elismeréssel hallgatták, hogy Pécsett 5 szakkör is van. s ezek alkotásait alkalomadtán kiál­lításon mutatják be a nagy- közönségnek. A neubabrandenburgi festő­iskola tizenkét tagja a Nyári Egyetemen —. vagyis a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiu­mában — itteni alkotásaiból házi tárlatot is rendezett. Ezen bemutatták Pécs és baranyai tárgyú olaj. pasztell képeiket, valamint rajzaikat és néhány akvarelljüket. Három új OTP-ház Mohácson Újabb OTP-háza- kat építenek Mohá­cson a Liszt Ferenc utcában., A Mohácsi Járási Építő Ktsz három egyenként 12 lakásos társasházat épít. Ez év végére tető alá hozzák a házakat, a lakóknak a jövő ében adják át a lakásokat. H 4RMTISCOLDALAS JELENTED 4 l\Eli ELÜTI Pécs vízellátása jelentősen javítható A szénbányák haszná'ják el saját ipari vizüket! — Hel'er-forgó féle hűtési techno ógia az Ere műnél? — Együttműködést javasolnak falun I Hegnyitó kedden este — Fúvósötös Moszkvából A Tv jilmet forgat a rendezvényekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents