Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
»67. AUGUSZTUS 27. napló 5 Diáklányok figyelmébe Mennyire lehet mini a mini? Az elmúlt tanévben viszonylag még kevés mini-szoknyás diáklányt lehetett látni Pécsett. A nyáron azonban rendkívüli mértékben elterjedt ez a divat, s várhatóan az új tanév során az egyik ütköző pontot képezi majd a diáklányok és a tanárok, illetőleg szülők között Megkérdeztük a két pécsi leány- gimnázium, valamint a 70 százalékban leányokat nevelő művészeti gimnázium igazgatóját: mi a véleménye a mini-szoknyáról? — A lányok erkölcsét sohasem a szoknya hosz- sza határozta meg — mondta Gelencsér Géza, a művészeti gimnázium igazgatója. — Ezért szerintem a mini-szoknya nem jelenthet komoly problémát. Használatát, hosszát esetenként kell meghatározni, mindig a jóízlésnek megfelelően, arra azonban vigyázni kell, hogy ne túlozzák el a miniszoknya kérdést. Dr. Wéber Mihályné, a Janus Pannonius Gimnázium új igazgatója szerint: —* Az iskola munkahely, és minden munkahelynek megvan a sajátos öltözéke. Az iskola esetében ez a munkaköpeny, mely sohasem lehet mini-köpeny. Természetesen s divattal nem lehet, nem szabad harcot folytatni. Ha a miniszoknya divat, akkor a lányok iskolán kívül járjanak benne, természetesen a jó ízlés határáig. Dr. Görcs László, a Leöwey Gimnázium igazgatója: — Mindent szabad, ami közbotrányt nem okoz, s a jó erkölcs, a jó ízlés határait nem lépi túl. Aki ezt mégis megteszi, azt a lányt megbüntetjük. Íme tehát három Illetékes pedagógus véleménye, mely szerint a miniszoknya hosszára vonatkozó centiben megszabott határ nincs, a hosszúság sok mindentől függ; a ruha színétől, a kislány magasságától, az időjárástól, a széltől és — a lábtól. Dél-Dunántúlon helyezkedtek el az idén végzett fiatal orvosok A végzettek kétharmada a megpályázott állást kapta meg Még mindig a szülészet és sebészet a legkeresettebb szak Mint minden esztendőben, az idén is nehéz helyzetbe került az a bizottság, amely dr. Ráüss Károly rektorhelyettes vezetésével a végzett orvosok elhelyezéséről döntött a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezidén 154 végzett orvostanhallgató jövőjéről kellett dön- teni. A döntést alapos munka, tájékozódás előzte meg. Az év folyamán két ízben mérték fel az egyetemi vezetők a végzős hallgatók elképzeléseit, terveit, felkészültségét. Az előzetes megbeszéléseket követte az Egészségügyi Minisztérium felmérése az országban található állásokról. A minisztérium a dél-dunántúli megyék egészségügyi intézményeiben meglévő állásokat juttatta a pécsi egyetemnek. Az így meg kapott lista alapján minden hallgató megpályázhatott három állást, természetesen olyan sorrendben, ahogy azokat elnyerni szerette volna. Ezek után került sor a bizottság Bsszeülésére. Valamennyi hallgató megjelent a bizottság előtt, s minden elhelyezést személyesen a szó- banforgó fiatallal beszéltek meg. A végeredmény arányai sokkal jobbak, mint a korábbi években. A 154 fiatal orvos közül 72-en oda mennek dolgozni, ahová elsősorban kérték magukat! A végzetteknek tehát majdnem a fele úgy érte el célját, hogy ugyanakkor más érdekek, szempontok sem szenvedtek kárt. 23-an a másodikként, 14-en a harmadikként megjelölt állást kapták meg. Ilymódon csak 45 eset maradt, ahol a bizottságnak úgy kellett állást foglalnia, hogy nem teljesíthette jelentkező kívánságát. A tanulmányi eredmény, a rátermettség volt végsősoron a döntő szempont, de az utóbbi esetek túlnyomó többségében szociális szempontokat is figyelembe kellett vennie az elosztó bizottságnak. A szociális problémákat — elenyészően kevés kivétellel — végeredményben sikerült megoldani. Nagyon nehéz helyzet elé állította a bizottságot — csakúgy, mint a korábbi években is — a házasságok viszonylag nagy száma. Előfordultak olyan esetek, hogy a házastársak (mindketten most végzett orvosok) egyike tehetsége, tanulmányi eredménye miatt megérdemelte volna, hogy Pécsett az egyetemen kapjon helyet, s személyével az egyetem nyert volna, de házastársa tanulmányi eredménye olyan gyenge volt, hogy igazságtalan döntés lett volna számára is ugyanitt helyet biz tosítani. Más esetekben a hallgatók szemléletének elmaradottsága okozott gondot. Ismeretes, hogy a szocialista egészségügy feladatai között egyre fontosabb, elvileg elsőrendű helyet foglal el a megelőzés. A tapasztalat viszont azt mutatta, hogy a preventív orvosi munkát lebecsülik az egyetemről kikerülő orvosok is, a klasszikus szakokra akarnak elsősorban menni (bel- és gyermekgyógyászat, szülészet, sebészet) és idegenkednek a KÖJÁLrtól, a tüdőgondozótól, stb. Az egyetemi vezetők az Idei álláselosztások tapasztalatai alapEgy hét múlva békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, szeptember 4-én és 5-én Budapesten, Nádor utca 15. szám alatti kultúrtermében rendezi az 1., az 5. és a 6. békekölcsön 1967. második félévi sorsolását. Szeptember 4-én, hétfőn délelőtt 10.30 órai kezdettel az 1. békekölcsön húzását bonyolítják le. Ebből a kölcsönből 86 400 kötvényre 24 millió forintot sorsolnak ki. Szeptember 5-én, kedden 9 óra 30 perces kezdettel először az 5. békekölcsönt sorsolják, 330 550 kötvényre 47 millió forintot, utána a 6. békekölcsön húzásán 489 600 kötvényre 69,8 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson az 1., az 5. és 6. békekölcsön 906 550 kötvényére összesen 140,8 millió forintot sorsolnak ki. A nyeremények kifizetése szeptember 11-én kezdődik. ján is leszűrték, hogy ^fontos feladat a jövőben ennek a szemléletnek a megváltoztatása. Nem vitás, hogy néhány anyagi vonatkozású meggondolás is közrejátszott egyes jelöltek idegenkedésében. Néhányan éltek fellebbezési jogukkal, s valószínű, hogy a pécsi egyetem körzetén kívüli állások esetében sokuknak sikerül elérni célját. Végeredményben azonban az idei évet jónak lehet elkönyvelni, hiszen a végzett orvosok több mint kétharmada úgy helyezkedett el, hogy mind saját kedve, ambíciója és képességei, mind a közös érdekek szempontjából jó helyen kamatoztathatja majd egyetemi tanulmányait. Halápi László nyugdíjas szíjgyártó mester Irányításával remek kivitelezésű. magyar négyesfogatú lószerszámokat készített Marosszéki István, pécsi szíjgyártó mester és tanítványa, Berek Tamás. A cslp- késveretű, fekete, 50 ezer forint értékű szerszámot nyolcszáz munkaóra alatt készítették el a KETI megrendelésére nyugatnémet vásárló részére. Budvári Róbert professzor angliai tanulmányútjáról Konzerválható-e az ember gyorsfagyasztással ? Napirenden a szerv- és szövetátültetés — Pécsett is intenzíven tanulmányozzák a szöveti antigéneket Dr. Budvári Róbert, egyetemi tanár, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője, a Világegészségügyi Szervezet ösztöndíjával két hónapig dolgozott Angliában a cambridgei egyetem patológiai intézetében. Tragikus kudarcok — Milyen témakörben végzett kutató munkát, profesz- szor úr? — A Világegészségügyi Szervezet világviszonylatban is az érdeklődés homlokterében álló meghatározott témakörök kutatására nyújt lehetőséget. ilyen témák például a szervek és szövetek átültetése. Ezt tanulmányoztam. Ismeretes, hogy a sebészek vese, szív átültetéssel és egyéb szerv átültetésekkel kísérleteznek. E kísérletek eredményességét az befolyásolja, hogy az átültetett szervek és szövetek jelentős része hosz szabb-rövidebb idő múlva elhal a szervezetben és kilökődik. — Ha a londoni képtárban ilyen berendezést alkalmaztak volna, soha nem kerül sor a híres képrablásokra — jegyzi meg mosolyogva Horváth Károly. Nem célom az újítások műszaki leírása, főként nem a felsorolásuk. Inkább ennek a magas, jól megtermett ezermesternek az érdekes világába próbálok bepillantani. Eszembe jut és mindjárt meg is kérdezem tőle, talán egy kicsit tapintatlanul is: — Az újítómozgalom kezdete óta, tehát lassan húsz esztendeje lesz már, hogy foglalkozik ezzel. Az újításokért megfelelő jutalom is jár... — Igen, de higgye el, nem azért csinálom. — Hanem? — ön miért dohányzik? Vállamat vonom. — No látja! Két éve Harkányban üdült a feleségével. Két hétre utaztak le, alig töltöttek el három napot, Horváth Károly ideges lett, ttém találta a helyét: — Pakolunk, megyünk haza! Dobálják be a holmit a bőröndbe, jönnek haza, Horváth bevonul a szobájába, ott ül éjszakán át, hajnalban pedig kint az udvar végében lévő kis „házi mű- hely”-ben. — Akkor ott Harkányban jutott eszembe a nyomkereső tranzisztoros megoldása. Képtelen voltam egy percig is maradni, meg kellett csinálnom. Napokon át rajzoltam, számolgattam. — A fiad sem lesz különb — mondja egy kis szemrehányással, de inkább megértőéin a felesége. Az ám, a fiú! Horváth Tibi — most éppen Lovecs- ban nyaral — a Leöwey Gimnáziumba jár. „Professzornak” hívják, matematikából jelese van, itthon, az udvari műhelyben „csendestársa” az apjának, ötszáz kötetes műszaki könyvtárukban majdnem olyan jártas, mint a papa. Mondani sem kell: mérnöknek készül. — Maradjunk a nyomkeresőnél ... — Amikor hazajöttünk Harkányból, azokban a hetekben nagyon sokat dolgoztam, egyre kevesebbet aludtam. Ismét a felesége: — Képzelje el, hajnalban kint sétál az udvaron, fején fülhallgatóval, kezében meg a keresővel és nézi a földet, megy föl-alá. A szomszédok már azt beszélgették, hogy az uram megzavarodott — Azt hitték, kincset keresek — teszi hozzá a férje. — Megtalálta a kincset? — kérdezem tőle. Horváth Károly megtalálta a kincset, meg is találja mindenütt, ahol csak okos ötlettel valami újat lehet produkálni és főleg olcsón. Azért olcsón, mert az említett készülékek nemcsak, hogy egyszerűbbek és „okosabbak” a korábban ismert gyári berendezéseknél, hanem kevesebb, sokkal kevesebb költséggel előállítha- tók. És még olcsóbban, ha egyszer szalagrendszerben elkezdi a vállalat a lépcsőházi, távvezérlésű automaták. hangostelefonok, nyomkeresők gyártását. — Mikor lesz ez? — Helyiségkérdés az egész. Úgy tudom, Kővágószőlős fölött a Golgotán kapunk egy barakkot, ahol talán jövő évben berendezkedhetünk, Csakhogy nem olyan egyszerű. A vállalat — amely eddig is a lehető legnagyobb támogatást nyújtotta Horváth Károly kísérleteihez — most is törekszik az új gyártmányok szériagyártására. De Golgotán? öt- ven-hatvan politechnikás, érettségizett fiúk, láhyok kapnának ott munkát, de azokat ki kell szállítani, vissza kell hozni, az anyag- szállításnak ugyanazt az útvonalat kell végigjárnia. Ma már gondolni kell arra, hogy az üzemet olyan helyre telepítsék, amelyet gyorsan, rövid távon meg lehet közelíteni. Az Erőmű barakkvárosában akad még olyan épület, amelyet nem éppen odaillő szerv foglal le magának, Negyven-ötven milliós értékű évi termelés állhat vagy bukhat azon, hogy az elektromos berendezések kis üzeme hol kap helyet. Horváth Károly „megálmodta” ezeket az okos berendezéseket. Úgy mint a karmester, aki egyedül, egyetlen szobában vezényel zenekar nélkül partitúrából, mert „hallja” az egész szimfóniát. Horváth is „látja” működés közben villamosszerelvényeit. De szeretné, — a vállalat vezetői pedig még inkább — már a valóságban látni a szerelvények szériagyártását, ami nem közömbös a népgazdaság számára sem. R. F. — Mi a célja a szerv átültetéseknek? — Elsősorban a betegség kapcsán elpusztult vagy baleset során sérült életfontos szervek pótlásáról van szó. így például, ha mindkét vesét gümőkóros, gyulladásos vagy daganatos folyamat elpusztítja, a beteg még műve- se-kezeléssel sem tartható hosszabb ideig életben. Ha az egyik vesét sikerülne egy egészséges személyből átültetett vesével pótolni, ez életmentő lenne, hiszen néha fiatal emberek esnek áldozatul ilyen, mindkét vesét elpusztító kórnak. Á testvér veséjével — Honnan veszik a sebészek az átültetésre kerülő szerveket, mi az akadálya a sikeres szervátültetéseknek? — Két járható út van: az egyik fiatal, egészséges személyek önkéntes hozzájárulása ahhoz, hogy például egyik veséjüket átültessék. A másik: a friss holttestből történő szervkivétel. Mindkettőnek megvannak a maga etikai problémái. Az önkéntes hozzájárulás esetében fennáll az a veszély, hogy az egyetlen megmaradt vese megbetegszik, elpusztul és a vese adója jut annak sorsára, akin segíteni kívánt Ezt a kockázatot a sebésznek mérlegelnie kell. Volt arra példa, hogy testvér a testvérnek ajánlotta fel egyik veséjét, amelyet át is ültettek. Az átültetett vese azonban pár hónap alatt elhalt, így a nagy áldozat eredményre nem vezetett, a veseadó pedig egész életén át kockáztatja: ha egyetlen ép veséje megbetegszik, vajon lehet-e rajta segíteni? — A holttestből való szerv- átültetések, például a csontátültetés régóta használatos eljárás az orvostudományban. Itt viszont nehézséget jelent, hogy az átültetendő szerv nem áll mindig rendelkezésre. A sikeres szövet és szervátültetések meglehetősen kls- számúak, mert a szervezet részben ismeretlen okokból a beültetett szövetet vagy szervet nem mindig tűri meg. Alapkövetelmény, hogy teljesen azonos vércsoportú személyek között történjen a szövet- vagy szervátültetés. De rrtég ilyen körülmények között sem biztosított az átültetett szerv vagy szövet meg- tapadása. Sajnos még nem ismerjük eléggé a szervezetnek azokat az öröklődő egyedi tulajdonságait, melyek azonossága döntően befolyásolja a szövetátültetést. Ilyen egyedi sajátosságok az úgynevezett , .szöveti antigének”. Mínusz 180 fokon — Milyen tudományág foglalkozik a szervezet egyénileg jellemző öröklődő tulajdonságaival? — Több tudományág témája ez. Foglalkoznak ezzel ge- hetikusok. vércsoport kutatók valamint a szervezet fertőzések elleni védekezését kutató immunológusok is. Az utóbbi Időben leginkább az immunológusok jártak az élen ebben a munkában. Különösen , ismert R. R. A. Coombs professzornak, a cambridgei egyé tem tanárának tevékenysége a szöveti antigének kutatása területén. Ezért választottam tanulmányutam színhelyéül az ő laboratóriumait, ahol a szervezet idegen anyagok — baktériumok, átültetett szövetek stb. — elleni védekezésében döntő szerepet játszó ellenanyagok az úgynevezett gammaglobulinok szerkezetét tanulmányoztam kísérletesed. A kísérletek eredménye abban foglalható össze, hogy olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek megkönnyítik á szövet- és szervátültetésekben döntő szerepet játszó szöveti antigének kimutatását. — Milyen szöveteken, illetve sejteken folytak a kísérletek? — A vizsgálatokhoz különböző állati sejteket mesterségesen kell tenyészteni, azáí szaporítani. Ez különleges táptalajokon történik és ezeken elszaporodott sejteket — például patkány bőrhámsejtjeit — fagyasztva tárolják. A fagyasztáskor a sejteket tartalmazó folyadékot folyékony nitrogénnel telített acélhengerekbe süllyesztik, ahol azok mínusz 180 fokon pillanatok alatt megfagynak. Ezzel elérjük, hogy a sejtek finom szerkezetében semmiféle változás nem történik és felolvasztva azok akár évek múlva is teljesen életképesek. — Professzor úr, olvastunk arról, hogy egyesek az egész emberi szervezet hasonló fa- gyasztásos konzerválásával kísérleteznek. — Igen. Ami az egész emberi szervezet teljes lefagyasz- tását illeti, elvileg létezik, de nincs tudomásunk arról, hógy ezt bárkin is eredményesen kipróbálták volna. Garay Ferenc i
