Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
1987. AUGUSZTUS 2i». napló 5 Nagyvonalúbban lehetne eljárni a kiutalásnál Téglagyár épül Görcsönyben A gyárak szállítják a megrendelt mennyiséget Több százezer blokktégla var elszállításra Siklóson Évek óta gond a téglahiány. A TÜZÉP-nél az igényeknek csupán 80 százalékát tudják kielégíteni. Hiány lényegében 1963-tól Jelentkezik fokozottabb mértékben, akkor ugyanis leállították a kis téglaégetőket, s ugyanakkor megkezdődött a nagyarányú építkezés. A téglához hasonló hiánycikk a cserép, a pala, a hullámpala, a vasbeton-gerenda és áthidaló, valamint a fűrészáru. Mész és cement éves viszonylatban nem hiánycikk, csupán időszakosan fogy ki a TÜZÉP- telepeken. Kiutalásos áru A tégla más építőanyagokkal együtt kiutalásos áru. A készleteket az Építésügyi Minisztérium osztja el, ugyancsak a Minisztérium határozza meg, mennyi téglát gyártson a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amelyhez a Baranya megyei Téglaipari Vállalat is tartozik, hogy a téglakészlet arányban álljon az előállítható mésszel, cementtel, betonáruval, ajtókkal, ablakokkal és más anyagokkal, továbbá, hogy mindebből igényeik alapján az egyes TÜZÉP-vál- lalatok mennyit kaphatnak. A Tégla- és Cserépipari Tröszt rendelkezése alapján Baranya és Tolna 22 téglagyárában az idén 186 millió téglát állítanak elő. Az első félévet ötmilliós többlettermeléssel zárták. A TÜZÉP szeptember 30-ig 90 millió téglát rendelt, augusztus 1-ig 79 milliót átadott a vállalat. A hátralévő rendelést is leszállítják határidőre. Több éves gyakorlat, hogy a termelt mennyiség 30—50 százaléka Baranyából más megyékbe kerül, elsősorban Fejér, Bács-Kiskun és Győr megyébe szállítanak. Megfontolandó, mennyire célszerű ez. A Baranya-Tolna megyei TÜ ZÉP-nek ugyanis jóval több tégla kell, mint amennyire kiutalást kap. A hiány enyhítésére az idén 9 millió jugoszláv téglát hoztak forgalomba. Ez azonban hátrányos a vevőre. A vevőt ugyanis azon túl, hogy egyáltalán hozzájut a téglához, az ár is érinti. A TÜZÉP a téglagyárból 570 forintért ad el ezer elsőosztályú téglát, vagonban szállítva 770 forintért. Ha TÜZÉP-te- lepről viszi a vevő, akkor ezt az összeget még 80 forintos beszállítási, valamint az elszállítási költség is terheli Arra kell tehát törekedni, hogy a baranyai gyárak termelését oly mértékben növeljék, hogy a helyi igényeket kielégítsék, s ezen felül szállíthassanak más megyékbe. Erre a lehetőségek megvannak. Agyaggondok Mohácson Pécsett a három gyárból már csak egy működik, a Budai vámnál lévő, de annak is odaszállítják Vasasról, a Petőfi-akna külszíni fej tésénél felszabaduló jóminőségű, téglaégetésre alkalmas agyagot. Az agyag jó minősége lehetővé teszi a negyven százalékos salak hozzákeverését, így a termelés kifizetődő. Mohácson mindkét gyárban kimerülőben van az agyagkészlet. A próbafúrások szerint az egyiknek a szomszédságában megfelelő és elegendő agyag található. Ez a tsz öntözéses kertészetének egy részét érintené. Ha kedvezően alakulnak a tsz és a vállalat közötti tárgyalások, akkor a téglagyár szükséglété hosszú időre biztosítva lesz. A második mohácsi gyárnál városrendészeti meggondolások alapján területileg kötött a kitermelhető rész, azért mélykotrással biztosítják az agyagot. A vállalat most induló új beruházásához Görcsönyben már próbafúrásokkal és laboratóriumi vizsgálatokkal mérte fel a nyersanyagkészletet, amely mintegy ötven esztendőre elegendő agyagot biztosít az ötvenmillió forintos beruházással épülő modern, nagykapacitású téglagyár részére. A kutatásra fordított másfélmillió soknak tűnik, de az ötvenötmilliós beruházási költséggel épülő gyárat nem érheti az a kellemetlen meglepetés, hogy évi 25—30 millió tégla gyártásához szükséges nyersanyagot kilométerekről kell odaszállítani. Az új görcsönyi gyár importgépekkel, automatákkal, alagút- kemencével 1969-ben kezdi meg a termelést. Siklóson korszerűsítenek A vállajat ebben a félévben a meglévő téglagyárak fejlesztésére, korszerűsítésükre közel hárommillió forintot fordított. Többek között a siklósi 1. számú gyárban félmilliót, a siklósi 2. számú gyárban egymilliót fordítottak rekonstrukcióra. Új présházat építettek, rendezték a területet és a szállító vágányhálózatot bővítették, valamint új vákuumos présgépet helyeztek üzembe, mely üreges blokktégla gyártására is alkalmas. A tégla a panel térhódításával sem válik nélkülözhe- tővé. Sőt, jelentősége fokozódik. A vasbetonvázas épület- szerkezeteknél térelzáró falazásra alkalmazzák. Tehát a könnyebb fajsúlyú üreges téglák és blokk-téglák gyártása kerül előtérbe. A vállalatok a megnőtt igényeknek és követelményeknek megfelelő téglát tudnak gyártani. A technológiai eljárások tökéletesítésével és újabb gépek üzembehelyezésével lépést tudnak tartani az igényekkel. A sásdi és a siklósi gyárakban már gyártják a blokktéglát. Sajnos megyénkben magánépíttetők kevésbé ismerik. Augusztus 10-én a siklósi 1. számú téglagyárban az égetőkemence körül tízezerszám hevert az égetett blokktégla. Nem tudják eladni. A gyár vezetője elmondta, hogy a Tégla- és Cserépipari Tröszt erre az évre 450 ezer blokktéglát rendelt, ebből eddig 320 ezer darabot gyártottak le, a TÜZÉP azonban csak 67 ezer darabra kapott kiutalást. A többi ott hever és akadályozza a munkát. Több kiutalást! A tapasztalatok szerint a kiutalásoknál nagyvonalúbban lehet eljárni. Most az a helyzet, ha valaki vályogházát téglából akarja átépíteni és csak téglát akar venni, a töbé bi építőanyaga megvan, nem tud téglához hozzájutni. A TÜZÉP-nél előnyben részesítik természetesen azokat az építtetőket, akik lakásénítési szerződést kötnek a TÜZÉP- pel és minden éoítési anyagot együtt vásárolják. A kisebb javításokhoz, tegyük fel. így kéményépítéshez 120 téglát szeretne valaki beszerezni, nem lehet, mert a TÜZÉP csak 500 darab fölött ad ki, de úgy sincs. Négy éve mondogatjuk, hogy, ha volna tégla, a TÜZÉP el tudná adni, a téglagyárak viszont termelnének, ha a TÜZÉP rendelne. A TÜZÉP rendelne, ha kapna kiutalást. Helyes, hogy megfelelő arányokra törekszenek az építőanyagok előállításában. Az élet azonban azt mutatja, hogy a jelenleginél több téglára adhatnak kiutalást, mert sok az olyan javító jellegű munka, amelyekhez másfajta, nehezebben előállítható építőanyagra nincs szükség. A SZERKESZTŐSE# Kis ügy Az újmecsekaljalak kedvenc kirándulóhelye az Ürög melletti Égervölgy. A patak hídja azonban rozoga, életveszélyes, korlátja már tavaly sem volt. Egész nap gyerekek játszanak rajta. Ki kellene javítani a hidat, mielőtt valami baleset történne. SZILAGYI JANOSNÉ Pécs, Körösi Csorna u. 6/a. a rongyot, hanem még szőnyegeket is ráznak az emeletekről lefelé, az alantabb lakók fejére. Történik pedig ez a művelet a legkülönbözőbb időpontokban: reggel, délelőtt, délben, s néha este is. Úgy, hogv mi. akiket a sors az alsóbb régiókba helyezett, a porpiszok ellen csukott ablakokkal vagyunk kénytelenek védekezni. Pedig az udvaron van poroló, a legtöbb lakónak porszívója is van, de persze fárasztó lemenni az udvarba vagy bekapcsolni a porszívót. Jó lenne, ha a PIK a házak tisztaságát ebből a szempontból is ellenőrizné. A kifüggesztett házirendtől még nem lesz rend a házban. Dr. Vllághy Gyula Kolozsvár u. 7. sz. Kívülről szép... A mintegy hét hónapja átadott Kilián György utca 3/1. számú kilencemeletes házban lakom — 35 családdal együtt. Az épület kívülről igazán szép látvány, de minket, akik benne lakunk, nap. mint nap sok bosszúság ér. Néhány példa. Lift van ugyan, de nem szabad használni — mert elromlik. A 7. és 9. emeletre gyalog járunk, nem beszélve arról, hogy bevásárolni szinte már nem is merünk, mert képtelenség ennyi emeletet Többszázezer blokktégla a siklósi égetőkemence előtt. csomaggal megjárni. Lehetséges, hogy a lift csak dísznek van? A legégetőbb problémánk a víz. Az. hogy melegvizünk még egyáltalán nem volt, szinte már természetes, de hogy napok óta se éjjel, se nappal ne legyen egy csepp vizünk se, mégiscsak felháborító. Már a második eset, hogy 4—5 napig nincs vizünk. Az ok: a motor rendszeresen leég. Már javították, de pár nap múlva ismét rossz. Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez — vízhordó és gyalogjáró lakótársaim nevében is —, szíveskedjenek az illetékesektől megkérdezni: egy új épület esetében ki felelős ezért. Bérezés Róbertné tA/tA IÁ !Á fhnÚ Wik fii/ J v <A/j üw Li i/ Vaáárnnp pénztár nincs Naponta közlekedik nemzetközi autóbuszjárat Mohács és Újvidék között. Ez szép és jó, mindössze egy szépséghibája van a do’ognak. A gyanútlan magyar állapolgárságú és idegen valuta nélkül látogatóba utazó polgár vasárnap csak a helyszínen (Mohács, buszállomás) kapja meg a szíves felvilágosítást: vasárnap pénztár nincs, s jegyet csak az autóbuszban lehet kapni. Ott, jugoszláv járat lévén, természetesen valutáért! Kellemetlen meglepetés! Nem lehet ezen valamiképpen segíteni? Célszerű lenne, ha az illetékesek a nemzetközi járathoz „nemzetközi feltételeket” is biztosítanának. Jegyelővételt Pécsett és a helyszínen vasárnapi pénztárt is! Dr. Kiss Attila A lakosság segítségét kérem Két kisunokámnak volt egy négyhónapos, elég szépen fejlett, fekete, rövidszőrű kutyája, mellén kis fehér folttal. Július 30-án levették a pórázról, hogy egy kicsit szabadabban mozoghasson. A szemtanúk állítása szerint Buksit — ez a kutya neve — egy kül földi házaspár valamiféle élelemmel a kocsijához csalta, majd elvitte magával. Kilátástalan ügy, tudom, de unokáim nagyon bánkódnak azóta is, ezért mégis csak megpróbálom. Elképzelhető ugyanis hogy később kitették a kutyát a kocsiból, és azóta kóborol valahol. Igen hálás lennék, ha valaki, aki esetleg látja Buksit, megfogná, és értesítene. Tisztelettel: Varga Antal, Pécs, Toldi M. u. 8. Szükség volna egy telefonra A Náder-féle vendéglő a Lánycsókból kivezető úton körülbelül egy kilométerre a tanácsházától, a buszmegállónál fekszik. Csak három éve lakom Lánycsókon, de már e rövid idő alatt is több alka- lomal történt itt baleset. Ilyenkor — telefon hiányában — nem tudják a mentőket értesíteni, ha szükség lenne ró, a rendőrséget vagy a tűzoltókat sem. Azért vetem fel a telefon bevezetésének gondolatát, mert ezzel adott esetben, életeket lehet menteni. Id. Világos István Lánycsók, Dózsa u. 11. Még megyei tanácstag korában a sásdi járás egyik községében egy paraszt bácsi, amint elhaladt mellette szekerével, alaposan rápirított: — Maga már megint itt van? Mit szól a férje, hogy mindig neki kell főznie? — Azzal megpöccintette kalapját és a lovak közé csapott. Kezdetben még a vezetőkkel is voltak problémái. „Ezt fehér asztal mellett kellene megbeszélni” — mondogatták, ha szóba került valami, először tréfás árnyalattal a hangjukban, később mind komolyabban, és ő megértette, ha azt akarja, hogy „emberszámba” vegyék, kezébe kell fognia a poharat. — Mindenki azt figyelte, hogy én mennyit iszom, de közben ittak ők is szépen, és végre sikerült feloldódnunk egymás társaságában, elfogadtak tárgyaló partnernak. Sásdon, a választói nagygyűlésen egy meződi bácsi a következő szavakat intézte hozzá: „Választottunk mi már sok képviselőt — igaz, csak férfiakat, de eddig még egy sem jutott el a községünkbe...” Szemrehányás csendült ki ebből a felszólalásból, de a jelölt igazat adott a me- ződiek küldöttjének. Elhatározta, ha megválasztják, első dolga lesz végigjárni a körzetét A képviselőnő Dr. Pilaszanovich Imréné azóta már országgyűlési képviselő. Munkahelyén, a Tüdőszanatóriumban keresem fel a lap gépkocsiján, és bizony kissé restelkedek, amint meghallom, hogy a képviselő buszon és vonaton közlekedik. Hatvankét községe van, nem egészen fél év alatt harmincat már meglátogatott. Természetesen napi nyolc órai munkája mellett. El nem tudom képzelni, hogyan van ideje erre. — Pedig egyszerű ám. Mi amúgy is természetjáró család vagyunk, nos, március óta szombat—vasárnaponként nem Harkányba, Siklósra vagy Szigetvárra, hanem a sásdi járás különböző községeibe megyünk. Eleinte attól félt, hogy nem fogadják szívesen a vasárnap is dolgozó vendéget, de mint mondja, úgy látszik rosszul ismerte az embereket. A sásdi vasútállomástól gyalog, két jókora domb megmászása árán még valamikor márciusban jutottak el Vargára. A község női tanácstagja éppen a rétest nyújtotta, amint meglátta a „turistákat”, rögtön abbahagyta a házimunkát, gyerekét pedig a falu legrégebbi lakosa után szalaj- totta. Néhány perccel később már ketten mutatták, hova szeretne a falu halastavat, hová az új utat. A kirándulások nyomán kerültek be a noteszba Ge- rényes, Mekényes és Tormás közlekedési problémái, a pedagógus nélkül maradt káni gyerekek ügye, — Felsőmindszent, Jágónak, Kishajmás, Meződ, Sásd- Hörnyék, Szatina és Varga út-igénye ugyanúgy helyet kapott a jegyzetfüzetében, mint az egyházaskozári fiatal patikus házaspár dile- mája. Megfordult a képviselő a járás két szociális otthonában, a meződi és a szentkatalini iskolában, a fiú-nevelőotthonban, tsz- ekben és állami gazdaságokban, helyi párt- és állami vezetők kapuján kopogtatott, és szélesre tárultak előtte az ajtók. A járási tanácsnál először a főorvosnőnek támadt az a szerencsés ötlete, hogy ' ismerkedő körútra invitálja az új képviselőt. Közösen nézték meg a sásdi és má- gocsi bölcsődét, a csikós- töttösi egészségházat, a Het- vehelyen egészségház céljára vásárolt épületet, körzeti orvosi rendelőket és orvoslákásokat a járás egész területéin. A főorvos- nő nem elégedett meg az „idegenvezetéssel”, néhány szóval mindenütt tájékoztatta útitársát a tanács terveiről, elképzeléseiről. Dr. Pilaszanovich Imréné azt mondja, hogy szívesen tenne ilyen körutat akár a tanács minden tisztségviselőjével. Július 10-én délután, a viharos felhőszakadás idején — ezúttal nőtanácsi ügyben; ő a Megyei Nőtanács elnöke — éppen Sásdon. tartózkodott, rá két nappal indult az országgyűlésre. — Nagyon jól esett — emlékezik —, hogy a többi megyék képviselői, akik az újságban olvastak az árvíz pusztításairól, egymás után érdeklődtek tőlünk, és együttérzésüket nyilvánították. Még márciusban eltökélte, hogy őszig nem tart képviselői beszámolót és fogadónapot, addig igyekszik legalább hagy vonalakban megismerni a járás problémáit Ezt a tervét meg is beszélte a megyei Hazafias Népfronttal. És augusztusban, az árvízsújtotta lakosság kérésére két fogadónapot is tartott. Az okorvölgyl és het- vehelyi iskolaépület súlyos megrongálódása ügyében a járási tanáccsal vette fel a kapcsolatot, a zöldségellátásra vonatkozó észrevételeket a járási fmsz-hez továbbította. (Az árvíz következtében eliszaposodott háztáji földek ugyanis nem voltak képesek kielégíteni a lakosság igényeit. Mint a nőmozgalom fűnk cionáriusa azért harcol, hogy a nők egyenlő jogokat élvezzenek a férfiakkal az élet minden területén. És mint országgyűlési kép- sileső, saját példájával bizonyítja, hogy nálunk meg is van erre a lehetőség. Kéri Tamás De rázza a rongyot! „De rázza a rongyot!” — I mondják az olyan emberre, j aki nagyon dicsekszik, „fel- j vág”. Nos, a háromemeletes bérházban, ahol lakom, nemcsak
