Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
2 napló 1967. AUGUSZTUS 2S. Az SZKP Központi Bizottságának határozata a társadalomtudományok továbbfejlesztéséril Kevesebb tanulópénzzel (Folytatás az 1. oldalról) san épít bizonyos érdekütközésekre, ez pedig az „ütközésben'’ alulmaradó vállalatnál ugyancsak a kifizetett tanulópénz formájában jelentkezik majd. (Talán azt sem árt megjegyeznünk erről szólva, hogy — társadalmi méretekben — gyümölcsöző „ráfizetés” lehet ez. mert hiszen az ilymódon fizetett tanulópénzből a vállalat sokkal hatékonyabban okul majd jövőbeli döntéseit tekintve, mint korábban, amikor esetleg csak a minisztérium számára kellett a „bizonyítványt” megmagyaráznia.) A reform lényegéből következő, szükségszerű tanulópénzek mellett azonban, jócskán fizethetnek a vállalatok olyan tandíjakat is, amelyeket pedig megtakaríthatnának. Teljes bizonyossággal állítható, hogy éppen a jelenlegi hetek, hónapok azok, amikor ez a takarékosság szinte vállalati kockázattól mentesen megkezdhető. • A mostanában folyó vállalati felkészülés intenzitása, sokoldalúsága, gondolati merészsége —, amelyet már nem gátol a „régi” mechanizmus, de még nem köt a jövő évtől szigorúan határt szabó nyereség-elv —, nagymértékben befolyásolja majd a január utáni tanulópénzek mennyiségét is. A vállalatok, ebből a szempontból nézve, -hozzávetőleges csoportosítás- -001 két kategóriába oszthatók. Ügy tűnik, zömében felismerték a jelenlegi, átmeneti időszak rendkívül előnyös és bizonyos értelemben vissza nem térő lehetőségeit — ezt tükrözi a vállalkozási, kísérletezési kedv, a felkészülés üteme és sokszínűsége. Megfigyelhető viszont az is, hogy egész sor vállalatnál az új gazdaságirányítási rendszer teljes jogszabályi kiépülésére, a gazdálkodási körvonalak végleges meghatározására várnak. A tárgyilagosság követeli, hogy megjegyezzük: természetesen a holnapi vállalati gazdálkodás sok alapvető tényezőjét ma még valóban nem lehet teljes bizonyossággal áttekinteni, kidolgozni, valóban hiányzik még olyan, minden mást befolyásoló szabályozás, mint például, az új árrendszer. Ennélfogva — természetesen — nem is várható, hogy már most elkészüljenek a jövő évi végleges vállalati tervek, hiszen az árak ismerete nélkül aligha mondható meg, mit érdemes termelni, milyen minőségben, összetételben, mennyiségben, hogyan célszerű a konvertálható kapacitásokat lekötni stb. Mégis egész sor ponton már adva vannak az érdemleges íelkészü'és lehetőségei! Pontos kapacitásvizsgálatok készíthetők. a kereskedelemmel együttműködve, hozzávetőlegesen körvonalazhatók a piaci igények, már most kidolgozható az újszerű gazdálkodáshoz igazodó vállalati szervezet, felmérhető: bol és milyen sorrendben indokolt a saját fejlesztési alapból, vagy hite’ekből beruházni stb. A felkészülésben már előrehaladott vállalatok tapasztalatai bizonyítják, milyen széles a mai lehetőségek skálája is. Nem árt most — időben! — emlékeztetni tehát arra: jövőre sokszorosan érték°ssé válik, méehozzá saját, vállalati forintban számolva, minden olyan ma elvégzett munka, amelynek összegezve kifejezett aiapeiiro; a tanulópénz csökkentése! Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott „a társadalom tudományok továbbfejlesztését és szerepüknek a kommunista építésben való növelését szolgáló intézkedésekről.” A határozatot a Pravda és más központi lapok augusztus 22-i számukban ismertették. A határozat megállapítja: a Szovjetunióban a kommunista építés mostani szakasza és a világfejlődés jelenlegi folyamatai megkövetelik a marxizmus—leninizmus elvein alapuló állandó sokoldalú elemzést és elméleti értékelést. Ilyen körülmények között még jobban megnövekszik a marxista—leninista elmélet jelentősége, növekszik a társadalomtudományok szerepe. Pártunk egész történelmi tapasztalata bizonyítja azt, hogy az SZKP mindenkor odaadó hűséget tanúsított és tanúsít a marixzmus—leninizmus iránt, engesztelhetetlen harcot vív annak ellenségeivel szemben. A marxista —leninista elmélet alkotó módon való fejlesztését a párt legfontosabb kötelességének tartja. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunióban a társadalomtudományok fejlődésére pozitív hatást gyakoroltak azok az intézkedések, amelyeket a párt a személyi kultusz következményeinek, a szubjektivizmusnak és a vo- luntarizmusnak a leküzdésére tett. Az SZKP Központi Bizottságának 1964 októberi plénuma és 23. kongresszusa aláhúzta a társadalmi fejlődés tudományos irányításának elengedhetetlen szükségességét. A határozat rámutat, hogy a tudományos kutatások nem mindig adnak mély és objektív elemzést a társadalmi élet reális folyamatairól. Lemaradás észlelhető az olyan alapvető elméleti problémák kutatásában, amelyek sokoldalúan feltárják a jelenlegi társadalmi fejlődés törvényszerűségei érvényesülésének mechanizmusát. Az utóbbi időkig nem bontakoztatták ki kellő mértékben a konkrét társadalmi kutatásokat és empirikus azok tudományos és módszertani alapja. Az SZKP történetével foglalkozó munkák nem tárják fel elég mélyen a párt vezető szerepének mindent felölelő jellegét. A kapitalista társadalom és a nemzeti felszabadító mozgalom sok problémája elmélyült tanulmányozásra vár. A szovjet tudósok igen fontos kötelessége, hogy leleplezzék azokat a hivatásos Szovjet-ellenes uszítókat, anti- kommunistákat, akik a Szovjetunió és az SZKP történetének a kommunista és mun- kásvilágmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom problémáinak „tanulmányozásával” foglalkoznak. A szov jet tudósokra felelősségteljes szerep hárul a revizionizmus és nacionalizmus, a maoce- tungizmus nagyhatalmi szovjet-ellenes ideológiája elleni harcban. Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a szövetséges köztársaságokban működő kommunista pártok központi bizottságainak és a helyi pártszervezeteknek, a társadalmi és tudományos intézményeknek, hogy a társadalomtudományok területén javítsák meg a tudományos kutató munka helyzetét. Az elméleti kérdések alkotó módon való kidolgozását szoros kapcsolatban kell végezni a kommunista építés konkrét feladataival. A Központi Bizottság meghatározta az elméleti munka fő irányát a filozófiai és gazdaságtudományok, a tudományos kommunizmus, az SZKP története és más történet-tudományok és a jogtudomány területén. Az SZKP Központi Bizottsága hangoztatja: állandó érintkezést kell fenntartani a szocialista államok és a testvéri kommunista pártok tudományos intézményeivel, koordinálni kell velük a tudományos kutatómunkát a társadalomtudományok területén. A kommunistaellenes ideológia elleni offenzív propaganda formáinak és módszereinek kidolgozása területén; rendszeresen meg kell tartani a közös tudományos konferenciákat a marxista— leninista, elmélet, a szocialista és kommunista építés és a forradalmi világmozgalom legfontosabb problémáiról és az időszerű történelmi kérdésekről. A határozat végül előirányoz egy sor intézkedést arra vonatkozóan, hogy miképpen kell megjavítani a társadalomtudományok oktatását a főiskolákon és a technikumokban és miképpen kell fokozni a tanulók kommunista szellemű nevelését. Románia ünnepe A dicsőséges szovjet hadsereg 1943 augusztusában felszabadítja Bukarestet Stefan Constantinescu alkotása A Román Szocialista-*1 Köztársaság népe augusztus 23-án legnagyobb nemzeti ünnepét üli meg. A szomszédos Románia történelmének új fejezetét — éppúgy, mint a magyar nép sorsának fordulását — a szovjet hadsereg áldozatos harcai, történelmi jelentőségű győzelmei tették lehetővé, Véres, nehéz és hosszantartó hadműveletekben verték szét a szovjet hadsereg erői Románia területén a német fasiszták és csatlósainak csapatait. A szovjet harcosok oldalán ott küzdöttek a román nép legjobb fiai is, élükön a kommunistákkal. A kommunisták vezetésével kirobbant augusztus 23-i fővárosi népfelkelés a román nép antifasiszta harcának rendkívül fontos eseménye volt. Huszonhárom esztendő nem nagy idő a történelem mértékével mérve, de ezek az esztendők gyökeresen átformálták Románia arculatát, s az ország népének élete többet változott, mint korábban az egymást követő századok során. Évek alatt valóban történelmi feladatokat oldottak meg. Örökre véget vetettek a gyűlölt, népellenes monarchiának, a tőkések és földesurak uralmának. Megszületett és megerősödött a dolgozó osztályok szövetsége és a nép nagy eredményeket ért el a szocialista építés útján, az életszínvonal emelésében E nemzeti ünnepen a magyar nép legjobb kívánságait küldi a szocializmust építő Románia népének, azt óhajtva, hogy testvérorszá- gaink közösségében érjen el további sikereket a szocialista Románia építésében. A SZOT elnökségének kérése Suhartóhoz Földvári Aladár, a SZOT al- elnöke, Somoskői Gábor és VI- rizlai Gyula, a SZOT titkárai látogatást tettek Indonézia magyarországi nagykövetségén és felkérték a nagykövetet, hogy továbbítsa Suhartó tábornokhoz, Indonézia ügyvezető elnökéhez a SZOT Elnökségének levelét. A SZOT a levélben a magyar szervezett munkások nevében kérte Suharto tábornokot, hogy a múlt év során halálra ítélt Njono- nak, az indonéz szakszervezeti mozgalom világszerte Ismert vezetőjének adjon kegyelmet. Augusztus 17, Indonézia függetlenségének napja alkalmából közkegyelemre vonatkozó döntését terjessze ki Njono-ra Is. Magyar államférfiak távirata Románia vezetőihez NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának; CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének; ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest. Kedves Elvtársak! A román nép nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a magyar nép és a magunk nevében jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Román Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának. A szomszédos román népnek a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a kulturális élet föllendítésében elért eredményei örömmel töltik el népünket. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy további nagy sikerek koronázzák a román nép munkáját. Meggyőződésünk, hogy az országaink közötti kapcsolatok fejlesztése és hatékonyabbá tétele hozzájárul a világ haladó erőinek, a béke ügyének megszilárdításához. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A szkipetárok földién 5. A iolklóríesztivál A skopjei katasztrófa évfordulóin rendszeresen megrendezik a szolidaritási fesztivált. Ezen a kulturális rendezvénysorozaton a földrengés idején segítséget nyújtott államok művészegyüttesei vesznek részt. A sport és egyéb rendezvények mellett főhangsúly a népiegyüttesek egyhetes fesztiválján van. A macedón főváros a fesztiválra alaposan felkészült. Zászlódíszbe öltöztek a terek, utcák, épületek. Ahogy a földrengés idején úgy most is, nemzetközi a hangulat. Akkor mentésben, romeltakarításban, s az újjáépítésben segítettek a különböző országok, most pedig eljöttek ünnepelni, szórakoztatni a sokat szenvedett lakosságot. A skopjeiek hálával, barátságuk ezer apró meg nyilvánulásával halmozzák el a népek, országok küldötteit. A fesztivált a középkoti vár alatt épült kisstadionban rendezték. Hazánkat a Mecsek Együttes képi'iselte, s minden elfogódottság nélkül állíthatom; óriási sikerrel. A záróesten, mélyen minden együttes fellépett, vérbeli fesztiválhangulat uralkodott. A rendezőbizottság kérésére a műsorkezdés előtt két órával mindenki megjelent, hogy a nonstop jellegű gálaest legapróbb részleteit megbeszéljék, illetőleg a főpróbát megtarthassák. A szivárvány minden színében sziporkázó táncosok, zenészek kavalkádja volt ez a gyülekezés. Egy francia kislány a karikásostorral ismerkedett, miközben nyakonsu- hintott egy amerikai fiút. A turbános, félmeztelen török a kard és a pajzs kezelésére tanít egy olasz kislányt. A macedón dobost a magyar furulya izgatja. A színpad mögött keringőzni kezdenek, majd kőrbeállva Csárdást, kólót, vagy éppen tarantellát táncolnak. Humoros jelenet, amikor a népviseletbe öltözött fiatalok gitár hangjára j beatles számokkal melegítenek be. A Skopjei Televízió csinos bemondónője a mikrofonhoz \ lép, s a zsúfolt stadion szín- ■ padán megkezdődik a gálaest. | Nem könnyű a dolgom. A i külföldi együttesek műsórszá- maiban csak gyönyörködöm, : de a Mecsek Együttesnek szí- I vemből szurkolok. A számokat filmkamerán keresztül látom. Minden idegszálam a kompozícióra a kép és a hang szinkronjára összpontosul. A műsorszámok óraműpontossággal követik egymást. Felejthetetlen a törökök harcias tematikus az akrobatika határát súroló tánca. Karddal és pajzs zsal küzdenek a színpadon. Szikráznak a kardok, hátborzongató a csatakiáltásuk. Műsoruk végén vagy öt táncosból csorog a vér. Elbűvölő az olaszok temperamentumos tán ca, a franciák elegáns finom mozdulatokkal adják elő a dijoni szőlőtermelők táncát. Délszláv kólókat, macedón táncokat láthatunk. A Mecsek Együttes következik, előadják a szatmári fergetegest. A kitűnő koreográfiájú ropogós csárdás tűzbehozza a közönséget is. A fergeteges jutalma, fergeteges taps a nézőtérről. A gálaest végén valamennyi együttes a színpadra vonul, hogy elbúcsúzzon a skopjei közönségtől, egymástól, a város vezetőitől. Kölcsönös ajándékozások, szerencsekivánatok Macedón együttes. után kialusznak a jupiter- lámpák. Skopjét ellepik a más-más nyelvet beszélő öregek és fiatalok, énekelnek, táncolnak a csillogó neonok alatt. Az éjszakai csend őréi a rendőrök határozottan közbelépnek. Rövid táncra kérik az olasz és francia kislányokat, tisztelegnek, majd tovább folytatják c. járörszolgálatct. Az 1967. évi Nemzetközi Szolidaritási Fesztivál végétért. A viszontlátás őszinte reményében búcsúztunk el macedón barátainktól. A nemzetközi összefogás nagyszerű szimbólumának városától autóbuszunk már mész sze jár. Az egykori szkipetár- föld magas hegyei végleg eltűnnek a láthatár szélén. Kovács Sándor l
