Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek »’ DunCmtüll napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja ________ X XIV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Mechanizmus és magatartás „Nem változik semmit a világ abban a tekintetben, hogy nem jönnek vissza a bibliai idők. Amikor a legendák szerint manna hullott az égből” — mondotta a közelmúltban sok más mellett Kádár János elvtárs a Ganz- MAVAG-ban. Az utalás a munkára vonatkozott, arra, hogy új termékek, értékek létrehozásához dolgozni kell. Dolgozni kell, és ez nemcsak a fizikai munkásra vonatkozik, hanem azokra is, akikre bonyolult szellemi munkát bízott az ország, szervezést, átalakítást, a legésszerűbb módszerek közkinccsé tételét, a folyamatos értéktermelés biztosítását. Sok mozgékony szellemű, korszerű vezetővel találkozunk, akik az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit felismerve, a megjelenő rendeletekkel, intézkedésekkel párhuzamosan, esetenként, legalábbis az előkészítésben, már az intézkedések előtt megmozdulnak, gyorsan, hatékonyan reagálnak, és átáll- nak a legcélszerűbb szervezési, termelési ritmusra. Az Ilyen vezetés hatékonysága már rövid részidők alatt is mérhető, s 1968-tól vitathatatlan lesz fölénye. Sajnos olyan vezetőkkel, középkáderokkal is találkozunk elég gyakran, akiknek az alapállása bizony még „bibliai”... Valamilyen égi jelet várnak, addig nem hajlandók a megszületett rendeleteken még eltűnődni sem _ Nem beszélve a lehetőségekről. — Az égi jelre ez alkalommal azonban hiába várnak, mert ha az égi jel meg is érkezik, késve teszi ezt, az üzemi veszteség már helyrehozhatatlan lesz. Mindenkinek világosan kell látni, hogy a közvetlen, felettes szervétől ez alkalommal nem várhat már minden részletre kitérő végrehajtási utasítást. A gazdasági mechanizmust nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, végrehajtani. Nem következik be lényünktől, tudatunktól teljesen függetlenül. Nem lehet azt mondani, hogy a mechanizmusnak határozott ellenzői vannak, koncepcióval, érvekkel. — De olyan azért elég sokszor előfordul, hogy vállalati, üzemi vezetők csak legyintenek, vagy unottan elnéznek valahová félre és ezt mondják: „Hát csak csinálják... Ha beválik ez a mechanizmus, akkor feltétlenül átvesszük...” Ez a magatartás is zátonyra vezeti az üzemet, igazgatóstól, mindenestől. Az új gazdasági mechanizmust nem bizonyos „harmadik személyeknek” kell bevezetni, akik majd jól, vagy rosszul végzik, s az emberek másik csoportja pedig „majd meglátja”, hogy csatlakozik-e? A legelső kiadott rendelet tovább rezeg... Senki nem választhatja magát, üzemét külön. Egyet tehet meg: Nem él a lehetőségekkel. Tudomásul veszi, hogy mód van a nagyobb önállóságra, mód van az önálló piacpolitikára, anyagbeszerzésre, de csak tudomásul veszi, és továbbra is a központi anyagelosztásra, áruelhelyezésre vár. — Mindez persze már nem éppen veszélytelen alapállás. Az önállóság nemcsak azt jelenti, hogy a vállalat megjelenhet a piacon, hanem azt is, hogy szabadon meg(Folytatás a 2. oldalon) Igazgatási jogkör helyett kereskedelmi módszerek Nagyobb iií állóság a vállalatok egymás közötti pénzforgalmában Mint ismeretes, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a vállalatok piaci kapcsolatai is elmélyülnek, önállóan, saját belátásuk szerint állapodnak meg sok olyan kérdésben, amelyben eddig valamely felsőbb szerv döntött, vagy szabályok kötötték meg kezüket. Ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy az egymás közötti pénzforgalomban, a kölcsönös kifizetésekben is nagyobb legyen a vállalatok önállósága. Eddig ugyanis a Magyar Nem zeti Bank igazgatási jellegű ellenőrzést is gyakorolt a vállalatok fizetési forgalma felett A banknál kellett benyújtani a követelést igazoló okmányokat, azokat a bank ellenőrizte, és azután továbbította az adóshoz, a Nemzeti Bank szabályokkal írta elő a fizetési határidőket stb. A szakmunkásképző intézetekben az elmúlt hetekben vizsgáztak az utolsó tanulók, s most mintegy 57 ezer fiatal szakmunkás helyezkedik el a termelésben. A fiatalok munkába állításáról készített beszámolóikból kitűnik, hogy a nagyipari, a helyiipari és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek a tanulóképzésben vizsgázottak túlnyomó résziét ezek a munkáltatók szakmunkásként tovább alkalmazzák. A divatos szakmák munkaerőtúlkínálatával szemben jó néhány iparágban a végzetteknél is több új szakmunkást vennének fel az üzemek, vállalatok, szövetkezetek. Általában sok helyen szükség lenne még vasasokra, A Gazdasági Bizottság említett határozata alapján a Magyar Nemzeti Bank már 1967. július 15-től, tehát majdnem félévvel az új mechanizmus általános bevezetése előtt lépéseket tett a vállalatok pénz- forgalmában a szoros értelemben vett kereskedelmi módszerek bevezetésére, és megszüntette az említett igazgatási jellegű jogkörét. Többé nem vizsgálja, hogy egy-egy vállalat követelése egy másikkal szemben indokolt-e, csupán az a feladata, hogy a felek megbízása alapján kiegyenlítse a vevő számlája terhére a szállító vállalat követeléseit, ha annak jogosságát a vevő nem kifogásolja. Ennek megfelelően a bank a lefizetési megbízáson kívül semmi más okmányt nem kér. Az áruátvételi elismervényt, i a számlát és egyéb, a követekatos és forgácsoló szakmun kásokra. Az építőipar — főleg Budapesten — keres ácsokat, állványozókat, kőműveseket, víz- gáz- és fűtésszerelőket, felvonószerelőket, s egyéb szakmunkásokat. Sok új munkaalkalmat nyújt még a vegyipar és a textilipar is. Számos üzem vállalkozott a telített rokonszakmákban végzett fiatalok átképzésére, betanítására. Végeredményben az előzetes felmérések, jelentések szerint a fiatalok túlnyomó része már elhelyezkedett saját szakmájában, s előreláthatóan — átmenetileg más munkakörben — az év végéig munkába állhatnak a divatos szakmák egyelőre nem fogadott fiatal szakmunkásai is. telós indokoltságát igazoló okmányokat az eladó a jövőben közvetlenül a vevőnek küldi meg, s az esetleges vitás kérdéseket egymás között tisztázzák. Az MNB átmeneti időre, szeptember 30- ig vállalja ugyan a követelést igazoló okmányok továbbítását, de csupán szolgáltatásként, a követelés jogosságát tehát nem bírálja felül. A bank az eddigi gyakorlattól eltérően többé azt sem írja elő, hogy az ám szállításától számítva mennyi időn belül nyújtsa be fizetési megbízását, elszámolását az eladó. Ez is a két partner szabad megállapdásán múlik. A szállítónak érdeke, hogy árujának ellenértékét mielőbb megkapja, s ne késlekedjék a követelés érvényesítésével. Annál is inkább érdeke ez a szállítónak, mert kiadásait bevételeiből vagy bankhitelből kell fedeznie. Márpedig ha követeléseinek behajtását elhanyagolja, kintlevőségeinek indokolatlan növekedését a bank nem fogja alacsony kamatozású hitelled megelőlegezni. Elutazott a Dán KP küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására július 25., augusztus 1. között látogatást tett Magyarországon a Dán Kommunista Párt küldöttsége Knud Jespersen- nek, a párt elnökének vezetésével. A delegáció eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Biszku Bélával, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a párt vezetőivel. A küldöttség kedden elutazott hazánkból. 57 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát aaawwB A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa ezer gyermeket üdültet az idén az ország különböző részein: Röjtökmuzsalyon, Vajtán, Csehimindszenten, Kőszegen és a Balatonon. Tegnap reggel újabb 250 fiú és lány utazott üdülni a Zala megyei Csehimindszentre, Balatonlellére, illetve Kőszegre. Képen: a szüleiktől búcsúznak a nyaralni induló gyerekek a pécsi pályaudvaron. A termelés zavartalanul folyik A külfejtések katlanában Zobákon a kőzetiiőmérséklet jelent gondot Pécsbányán szénmonoxidot észlelteit Az „aszfaltolvasztó” kánikula a bányüzemekben is érezteti hatását. A rendkívül magas hőmérséklet természetesen elsősorban a külfejtések, illetve a mélyszinti üzemek napszinti dolgozóit teszi próbára. A Rücker-aknai és a Vasas-bányai külfejtés valóságos izzó katlan: a hőmérő higanyszála a déli órákban meg haladta a 40 Celsius fokot. A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint a termelés ennek elenére a programnak megfelelő ütemben halad, s különösen a szénkihozatal terén születnek szép eredmények. Július hónapban a meddő-leszedés is nagyobb mérvű volt a tervezettnél: az előírt 70 ezer köbméter helyett 73 ezer köbméter földet mozgattak meg. A dolgozók egészségvédelme és biztonsága érdekében egyébként megszigorították a felügyeletet, ■ nagy gondot fordítanak a gépi berendezések műszaki állapotára is. Sok gondot okoz a szinte trópusi hőmérséklet Zobák- aknán. Mint ismeretes, ez az üzem a mecseki szénbányák legmélyebb aknája, s a magas kőzethőmérséklet normális körülmények között is fokozott óvatosságot igényel. Most, hogy a behúzott levegő hőmérséklete is magas, különösen fontos a vágatok és fejtések tökéletes légellátása. Az esetleges bányatüzek megelőzése és a föld alatt dolgozók kifogástalan légellátása érdekében maximálisra növelték a behúzás sebességét, s ezidáig nem is történt különösebb ese mény. Ez egyébként a többi üzemre is érvényes. Mint azt a biztonságtechnikai csoporttól megtudtuk, a balesetek száma a hőség ellenére sem növekedett, s többé-kevésbé változatlan a súlyossági mutató is Július 28-án 8, 29-én 9, 31-én 5, augusztus 1-én 8, 2-án pedig mindössze 4 baleset történt a mecseki szénbányák területén. A napszinti hőséggel nincs ugyan közvetlen kapcsolatban, de „meleg” perceket szerzett Pécsbányán a váratlanul jelentkező szénmonoxid. Az üzem és a vállalat vezetői azonnal megindították a vizsgálatot. pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre. Kossuth-bányán a közelmúlt bán történt metánlobbanás után elzárt fejtés újranyitá- sának előkészítése folyik. A 220 méteres frontfejtés megnyitása nemcsak szénvagyona, de a bent maradt gépi berendezések nagy értéke miatt is kívánatos. A korszerűen biztosított munkahelyen mintegy 1200 fémtám és 800 fémsüveg maradt, s bent vannak a fo„Hát ez meg milyen állal... T* lyamatos szállítóberendeaéMk is.
