Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
196*7. AUGUSZTUS 20. napló A felvirágzás útján A mikor vagy tizenöt év távoliét után ismét Pécsre kerültem, felkeresett egy régi ismerősöm és arra kért, hogy mint a város szülötte, szorgalmazzam a lapban Pécs fejlődését, mert — mint mondotta — „a Széchenyi téri nagy házban nem törődnek a jövővel, nincs bennük ambíció vagy bátorság arra, hogy az asztalra üssenek a város érdekében”. Hiába bizonygattam neki, hogy más dolog cikket írni és kívánságlistát benyújtani új középületekről, gyárakról, kultúrházakról, iskolákról és sportpályákról, és megint más pénzt, kapacitást szerezni, kivtelezni akár csak egyet is közülük, ismerősöm továbbra is csak hajtogatta, hogy Pécs nem fejlődik úgy, ahogyan a többi város. Debrecen, Győr vagy Szeged. Azóta sokszor, másoktól is visszahallottam ezt a véleményt. Sokan még ma is úgy vélekednek Pécsett, hogy korábban túl „szerény” volt a város, vezetősége. Nem harcolt eléggé a város fejlődéséért, hagyta, hogy mások „elszipkázzák” előlünk a beruházásra fordítandó milliókat. Senki sem tagadhatja, hogy Pécs város, a pécsi bányászat és a hagyományos pécsi ipar rengeteget fejlődött a népi hatalom megteremtése óta. 140 ezer lélekszámú várossá nőttünk. Milliárdokba került bányáink korszerűsítése, bővítése. Amit a bányászat fejlődése megkövetelt lakásban, középületben, szociális, kereskedelmi és kulturális igények szempontjából, azt meg is kapta. Meszes, Uránváros tízezreknek ad modern, kulturált otthont és főleg az utóbbiról csak a büszkeség hangján beszélhetünk. Ami azonban magát a szőkébb értelemben vett város fejlődését illeti, abban utolért bennünket az előnynyel indulók sora. Mivel a korábbi 60—70 ezres létszámhoz viszonyítva a többieknél jobban el voltunk látva közintézményekkel, iskolákkal, kultúr- és sport- létesítményekkel. közüzemekkel, az új beruházásokat rendre mások kapták. Volt például a városnak egy régi gázműve. Igaz, hogy a századforduló körüli Pécs méreteire szabott, de ezt már nem vizsgálták „odafent”, és amikor a város rohamosan terjeszkedett, a gázhálózat nem bírt lépést tartani. így épült fel Meszes — gáz nélkül. Meg volt az „Engli-fürdő”, tehát tisztasági fürdőt sem kaptunk. Gimnáziumaink is voltak, tehát 1967-ig nem épült új középiskola, legfeljebb 1 néhány átalakításra futotta a kapott pénzből. Ugyanilyen alapon halasztódott évtizedeken keresztül a fedett uszoda, a művelődési kombinát, a sportcsarnok és egy sor közület elhelyezésének ügye. Ezért vannak még mindig hivatalokkal teletömve a belváros legszebb lakásai. üedig azt sem lehet 1 mondani, hogy a pécsiek közömbösen csak felülről várták gondjaik megoldását. Az, hogy Pécsett épült fel az első vidéki tvadó, hogy híres vidámparkot, állatkertet létesítettünk, mégiscsak társadalmi összefogás eredménye. Az „Egy napot Pécsért” mozgalom már milliós nagyságrendben regisztrálja a városért ledolgozott társadalmi munkaórák számát. Csakhát egy tízezres lélekszámú városrész közművesítéséhez tízmilliók kellenek. Egy kultúrkombinát építési költsége húsz-harmincmillió, egy irodaház l akár százmillióba is belekerülhet, egy komolyabb járdabővítést sem lehet csak úgy „társadalmilag” megvalósítani. Itt most nem Kaposvár, Szekszárd, Veszprém vagy Zalaegerszeg jogát akarjuk elvitatni az új középületekre, kultúr- és sportlétesítményekre. Inkább csak azt hangsúlyoznánk, hogy ide is kéne, sőt talán jobban kellene mint máshová, mert már elmaradtunk a fejlődésben. Sokezer lakást építettünk például, de az itt született, itt élő „pécsi tü- kék” és leszármazottaik mégis nehezebben jutnak lakáshoz, mint a többi dunántúli városokban. Nincs fedett uszodánk, normális sportcsarnokunk, kevés az új, szép, középület, szobor, emlékmű, a szanálás ütemét tekintve is az utolsók között kullogunk. "Y/T egelégelve a panaszo- kát — talán most kellene odailleszteni az előbbi mondat állítmányához a múlt idő „t” jelét. Mert most már túl vagyunk a holtponton. A város mai vezetőinek munkája, dinamikusabb, mint eddig bármikor. A tervek most valahogy reálisabbak és nem is íróasztalok számára készültek. Kevesebb az ígérgetés, több a tett. Egyre szaporodnak az új létesítmények és nemcsak az Uránvárosban. Megépült az úi négyszáz ágyas klinika, ha lassan is, de már kibontakozó körvonalakkal nő fel mellette az elméleti tömb. Új. többemeletes iskola énül a Makár hegy lábánál, úi gimnázium nyílik Uránvárosban. Jó ütemben halad a szigeti-rész szanálása. Megkezdték a városközpont építését is. Jövőre megindul az úi tornacsarnok építése, A Misinán már alanozzák az ország legmagasabb TV- adótornyát. Egymásután két ABC áruházát is avatunk ezen a nyáron. A semmiből létrehozott autóbuszközieka- dés olajozottan működik. Buszok váriák a későn este utazókat, és már a pesti gyorson meg lehet rendelni a taxit. Beindult — bár szerény tematikával — a gyermekszínház. Újra van és jól felszerelt a megyei kórház. Több új benzinkút, modern autójavító üzem épült. Újra munkába vették az uránvárosi nagyáruház évekig árván hagyott betonvázát, hogy záros határidőn belül befejezzék az építkezést. Javult a piaci felhozatal is, a tsz-bódék egész sora létesült ennek érdekében. Ha ideiglenes megoldással is, de bővült a gázmű kapacitása, új tartályok épültek, új vezetékek szelik át a várost. A vízellátás még az idei szaharai nyárral is ' majdnemhogy megbirkózott, normális időben pedig megoldottnak tekinthető. Valami elindult ebben a városban, tényleg elmozdultunk a holtpontról. A megoldásra váró gondok kívánságlistája persze mindezek ellenére sem fogyatkozott meg, dehát az igények is nőnek és csodákat sem lehet egy-két év alatt tenni. Arra viszont számítani kell, hogy az eddigi „nemzeti ajándékozás” időszaka, amikor sok más város talán olyan javakhoz is hozzájut, amire még hosszú ideig nem lesz szüksége — mindinkább a múlté. A központi beruházásokat sokkalta szigorúbban fogják elbírálni, mind eddig, a helyi beruházásokra pedig csak akkor kap hitelt egy üzem vagy város, ha arra tényleg szükség van és kifizetődő. Mivel a mi listánkon ilyenekről van szó, bízhatunk abban, hogy belátható időn belül sor kerül majd a vasúti felüljáróra, az uránvárosi művelődési és sportkombinátra, a fedett uszodára, a meszesi gázbekötésre. a távfűtés szélesebb körű alkalmazására, a Ba- lokány környék szanálására és újjáépítésére és ki tudja, talán arra is, hogy egyszer még a Szent István téri vízesést is üzembe helyezik, voav átalakítják .. p pül. gyarapszik tehát J-í a város. Érződik a tervszerű, céltudatos város- gazdálkodás hatása és ez most, amikor közeledik az új gazdasági mechanizmus bevezetésének időszaka, minden pécsi számára iger megnyugtató. Vasvárt Ferenc Az Eszéki Pannónia Szállítási Vállalat gépkocsijai a nagyharsányl kőbányákéi szállítanak átépítő követ Jugoszláviába, Baranyapéte 'falvára. A nagyharsányi kőbánya a szer'""lés értelmében tízezer Mnna útalapanyag-küvet és ötezer tonna züzott követ szállít külkereskedelmi szervén keresztül a beljel útépítő kombinát megrendelésére. Mint ismert, az idén — különböző okok folytán — csökkent Baranyában a hízott sertések száma, s megyénk ebben az évben kevesebb sertéshúst ad a népgazdaságnak, mint korábban. Ezért örvendetes, hogy néhány tsz vállalásának sarkalatos pontja a sertés. Különösen Szalánta és Szahad szentkirály példáját kell kiemelni, mely — modern sertéstelepek építésére készül és a sertéstenyésztés megyei bázisa, lesz. Noha az állami sertésfelvásárlási árak nem voltak a legkedvezőbbek, a két tsz mégis megtartotta szavát és 350 plusz-hízót ad át az országnak, százzal többet, mint amennyit vállalt. Tizennégy mázsa fölött a búzaátlag Győztek a külföldi fajták- Új nevek: San Prospero, trassino, A leromlás jelei a San Pastorenál Rekordhozamok Mironovszkaja romlás jelei a Bezosztájánál is érezhetők. Az új fajták behozatalát tehát nemcsak a hozamnövelés, hanem a vér- frissítés is indokolja. Épp ezért örvendetes, hogy az idén mégcsak kísérletekben szereplő új fajták közül az olasz Frassino, San Prospero és Libellula fajtákkal, valamint a szovjet Mironovszkájá- val jövőre már a köztermesztésben is találkozunk. Egyúttal új fajtákat és fajta jelölteket vonnak kísérletbe a baranyai nagyüzemek, ezek a jugoszláv Pannónia és Bácska, a francia Moisson és a magyar Nagykunsági. — Rné — A zenei tábor ajándéka a városnak Ünnepi hangverseny Ma este fél 8 órakor tartja ünnepi záróhangversenyét a Lisz-teremben a pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor. A műsorban Bach: 21. Kantáta, Bach: Magnificat, Händel: Alleluja a „Triumph” oratóriumból, Haydn: D-moll vonósnégyes, Beethoven: Esz-dur vonósnégyes, Mozart: C- inoll szerenád, Kodály; n. vonósnégyes szerepelnek. A kamaraegyüttesek a zenei tábor legkülönfélébb nemzetiségű fiataljaiból alakultak. A műsor záró része a nemzetközi ifjúsági énekkar szereplése, Bárdos: Napfényes utakon, Kodály: Mátrai képek, Bartók: Négy szlovák népdal című műveit éneklik, az ünnepi hangverseny befejező száma pedig Kodály: Magyarokhoz című műve« Dísznövény-kiállítást nyitottak meg szombaton délelőtt a Fegyveres Erők Klubjában. A dísznövénykedvelők szakkörének tagjai mintegy háromezer fajta kaktuszt, leveles dísznövényt helyeztek el a nagyteremben. Az októberi vállalásokból Több száz vagon termény és élelmiszer Az idei aratás Baranya mezőgazdaságának újabb szép sikereként könyvelhető eL A magas átlagtermések és a betakarított nagy mennyiség — augusztus 18-án estig 10 300 vagon búzát vett át a megyében a Gabonafelvásárló Vállalat, 2300 vagonnal többet a tervezettnél — azt bizonyítja, hogy a tavalyi országos második hely nem a véletlen műve volt, hanem a magas színvonalú búzatermesztés következménye. Átlagok és rekordok Az összes betakarított termés jóval felülmúlja ma már a háború előtti évek szintjét annak ellenére, hogy a búza ma sokkal kisebb területet foglal el, mint akkor — tsz- ekben a szántó 28, az állami gazdaságokban 21 százalékát. Az 1931—1940 közötti tíz év megyei átlagtermése 8,5 mázsa volt, ezzel szemben tavaly 14,9 mázsás átlaggal Baranya országos második lett, megyénk állami gazdaságai pedig 21 mázsás átlaghozammal országos elsők lettek. Az idei termés semmivel sem marad el a tavalyi mö- - gött, ha figyelembe vesszük azokat a súlyos jég- és viharkárokat, melyek a búzát az érés stádiuméban érték. Az elemi károk ellenére az állami gazdaságok 17 ezer hold átlagában 19,8 mázsás hol- dankénti termést, a termelő- szövetkezetek 85 ezer holdon átlag 14,4 mázsás hozamot értek el. Tavaly 13,9 mázsa volt a tsz-ek búza átlaga. Különösen kiemelkedő a mohácsi járás 18 mázsás átlagtermése. A jó átlagok mellett még egy évben sém született ennyi helyi rekord. Az már nem meglepő, hogy a bólyi gazdaság ezúttal is 23 mázsás átlagtermést ért el, s hogy a Szentlőrinci Tangazdaságban 24, Bikaion 24, Zengőalján 22 mázsás búzatermést takarítottak be. Annál örvendetesebb, hogy sok tsz-ben születtek hasonló eredmények, Somberekén például 23,3, Babarcon 22,5. Bólybari 21,5, Egyházas- kozárt_n — a hegyek közt — 20, Kaposszekcsőn és Szent- dénesen 18. Pellérden és Uj- petrén több, mint 18 mázsás átlagtermést takarítottak be a szövetkezetek. Mi legyen a Fertődivel ? E szép siker a nagyhozamú külföldi intenzív búzafajták győzelmét bizonyítja, Baranya búzatermésének fellendülése az új fajták meghonosításával kezdődött el öthat évvel ezelőtt s azok elterjedésével egyenes arányban emelkedett. Az állami gazdaságok 80, a tsz-ek 60 százalékban külföldi fajtákat termelnek. Ezek a külföldi fajták öt év átlagában 1,5—3 mázsával „verték meg” a legintenzívebb hazai Fertődi 293- as búzát. Ez arra kell, hogy figyelmeztesse a tsz-eket, hogy a külföldi búzák arányát még tovább növeljék. Mostohább viszonyok között természetesen a magyar Fertődinek is megvan a helye és szerepe, hiszen a dombosabb, rosszabb talajú táblákon az állami gazdaságok is termesztik, de maximum 20 százalék erejéig. Ez tehát az egyik lehetőség a búza termőképességének további fokozására. A másik lehetőség új búzafajták elterjesztése, amihez a kisparcellás és üzemi kísérletek adnak támpontokat. A megye kilenc' termelőszövetkezetében öt éve folynak fajtaösszehasonlító kísérletek, melyekből a szovjet Miro- novszkája és a francia Etoil fajta került ki győztesen. Az Etoil főleg nagy termőképességével, a Mironovszkája pedig a Bezosztájánál nagyobb ellenállóképességével érdemelte ki. hogy köztermesztésbe vonják. Ez a fajta az eszterá- gi kísérleti telepen is megelőzte a magyar Fertődi 293- ast, itt azonban feltűnt az idén két fajtajelölt: a Kis- zombori és a Fertődi 16-os búza. Az előbbi 28,7, az utóbbi 31,4 mázsás holdankénti termést adott. „V érfrissítésre4* van szükség Az állami gazdaságokban végzett kísérletek során még ennél is ragyogóbb eredmények születtek. Különösen a legújabb olasz fajták tűntek ld óriási hozamokkal, a San Prospero holdanként 34,8, a Frassino 34,58, az Impetuoso 33,4, a Valdichiana 28,7 mázsás termést adott Termőképességben mind a négy felülmúlta a már jól ismert San Pastorét, melyről a baranyai szakemberek megállapították, hogy néhány évi termesztés után a hazai rögön némileg megváltoztak tulajdonságai. Hektolitersúlya, minősége javult, ugyanakkor szalmája nagyobbra nő, mint hazájában s szára is veszített szilárdságából. Sajnos az idén sok helyen meg is dőlt már. A leBár senki sem összegezte a baranyai tsz-ek jubileumi vállalásait, már most is bizonyosra vehető, hogy több te- hervonat-szerelvényt kitevő élelmiszer- és takarmány- többletet fognak eredményezni a felajánlások. Csáknem mind a 116 baranyai tsz tett vállalást, a jégkár sújtotta szövetkezetek kivételével, teljesítik. illetve túlteljesítik felajánlásaikat. Tekintve, hogy a legkisebb tsz is több vagon pluszt ad, a jég által megkímélt 75—80 baranyai tsz terméktöbblete valóban megtöltene néhány száz vasúti vagont. A beremendi Dózsa Tsz négy szocialista, illetve szocialista címért küzdő növénytermesztő brigádja másfél vagon májusi morzsolt kukorica, ugyanannyi burgonya és két és fél vagon plusz cukorrépa előállítására tett ígéretet. Bár az időjárás nem a legkedvezőbb, a cukorrépából jelentősen túlszárnyalják felajánlásukat. A szabadszentkirályi Uj Élet Tsz tagsága 13 vagon búzát és mintegy 180 hektoliter tejet tesz a népgazdaság „asztalára”.
