Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-17 / 193. szám
1367. AUGUSZTUS 17. napló 3 Mit sd gyermekeinknek az állam? A legnagyobb család »A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.” (Alkotmány, 51. §) Érettségi találkozón hallottuk, ki, mire jutott. — Van autóm és van ví- kendházam — mondotta az egyik. — Nekem három gyermekem van — mondotta a másik. Érdemes elgondolkozni azon, hogy mit ad ma gyermekeinknek az állam, a „legnagyobb család”. Nem könnyű dolog. Napjainkban sokat vitatkozunk a család helyzetéről. Kicsi, vagy kocsi? — így is elhangzik a kérdés. Ha népesedésünk alakulását nézzük, akkor úgy tűnik, hogy még többet kellene tennie a társadalomnak gyermekeink felnevelkedése érdekében. Ha viszont egy küldöttségünk Nyugatra megy, s részt- vesz valamilyen családvédelmi kongresszuson, akkor sikert arat szabályainkkal. Dicsérik törvényeinket, nem egy nyugati küldöttet meglep az államunk náluk ismeretlen mértékű szociális gondoskodása. Megoszlanak a nézetek! Kinek van igaza? Amit jobban kell csinálni Jó volna, ha a válságba került gyermek sorsával szülei törődtek volna annyit, mint amennyi emberséget, körültekintést tapasztalunk a gyámhatóságok, bíróságok és társadalmi szervezetek munkájában. Az „állami gondozott” gyermekeknek az intézetben jobb dolguk van, mint amilyen a botrányokkal és gyűlölettel teli „otthoni” környezetükben volt. De a gyermek életének igazi harmóniájához elengedhetetlen a szülői szeretet. Ezt nem lehet jogszabállyal pótolni, társadalmi intézkedésekkel sem. Jó volna, ha nemcsak akkor mordulna meg a közvélemény, amikor egy gyermek élete válságba kerül. Jó volna, ha tisztábban siklanánk át a mindennapos apróságokon, ha már nem tapasztalnánk közömbösséget például a kisgyermekét cipelő anyával szemben boltban vagy közlekedés közben. A nők fokozottabb munkába állása a XIX. század óta világkövetelmény. Számos, iparilag fejlett nyugati országban a munkaképes korú nők nagyobb százaléka vállal munkaviszonyt, mint ma nálunk. De nálunk a nők munkábaállása, mint annyi minden, robbanásszerűen gyors volt. Az állam óriási erőfeszítéseket tett és tesz, hogy ezzel arányosan növelje a szociális létesítményeket. Mégis, ma még nemegyszer, van ellentmondás a nő termelő munkája és otthoni feladatainak ellátása között. Hadd említsünk kis dolgokat! Nyáron sok óvodát bezárnak. Gond akkor is a kisgyermek felügyelete, ha a szülők este moziba vagy színházba szeretnének menni. Gond, ha megbetegszik a gyermek, ki maradjon vele otthon. Amit az állam nyújt Alkotmányos elveink már sok eredményben öltöttek testet. Ha ma gyermek születik nálunk, ingyenes állami intézményben születik. Szülei állami utalványra kapott kelengyébe öltöztetik. (Csupán ezekre az utalványokra évente átlagosan 50—55 millió forintot költ az állam.) ■ Sok millióval emelkedett a családi pótlékok összege is. A húsz heti szülési szabadság világviszonylatban is említésre méltó, s ha eltelik a húsz hét, az anyát most mái gyermekgondozási segély illeti meg. Ebben az évben 25—30 ezer anya veszi igénybe az új lehetőséget. Számuk 1970-ig elérheti a százezret, Igaz, lecsökken valamelyest a család jövedelme ilyenkor, De a gyermeknevelés ma még mindenütt a világon áldozattal jár. *• Van még nálunk gyermekgyilkosság? Rongyos gyermek is akad? Utcán csavargó srácokat is látunk? Már ezek a kivételek. Soha ennyi jólöltözött gyermeket ebben az országban nem lehetett látni. És soha ennyi gyermek nem tanult. Statisztikusok kiszámították, hogy ha ma egy gyermek a lehetséges valamennyi szociális juttatásban részesül, akkor felnevelése, amíg az egyetemet is elvégzi, 178 500 forintjába kerül az államnak. Igaz, hogy ma még gyermekeinknek körülbelül 20 százaléka felügyelet nélkül van azokban a családokban, ahol az anya munkavállaló, (ök a „kulcsos” gyermekek.) Másutt a nagymama vállalja a terhet. De már fokozatosan nő az óvodák száma. A megfelelő korú gyermekek közül 1966- ban 38,4 százalék volt óvodai elhelyezésben. 1968-tól nagyobb lehetőség lesz arra is, hogy az anyák bedolgozóként dolgozzanak. Nagyobb — Megkezdte az üzemi termelést az új atmoszférikus földgázbontó a Péti Nitrogén- művekben. Az új atmoszférikus földgázbontó beállításával a szakemberek becslése szerint évente legalább 55 millió forintos önköltségcsökkentést érnek eL •— Augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Csendes László, a Beruházási Bank igazgatója ünnepi megemlékezést tart a drávafoki művelődési házban. Este a KISZ- szervezet táncmulatságot rendez. Száz eme'és 18 mázsával Száz emelési próbát ezernyolcszáz kilogrammal terhelve kell kibírni a PFV—1500 jelzésű hidraulikus emelőkocsinak a Pécsi Fémipari Vállalat Szigeti úti telepén, miéi *3tt kikerülne a szerelőcsarnokból. A vállalat ebben a félévben kétszáz darabot gyárt, de már jövő esztendőre is van érdeklődő a raktári anyagmozgató kocsi iránt. Nyolc vagon termésre számítanak Porosodó neonreklám O tt porosodik kihasználatlanul január eleje óta a pécsid Rákóczi út és a Felsőmalom utca kereszteződésénél egy sarokház homlokzatán. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat még tavaly augusztusban kapott engedélyt a felszerelésére, a II. kér. tanács építési és közlekedési csoportjától. Elkészültéig, ez év januárjáig kellett várni, amig végre felszerelték a 60 ezer forint értékű, két méterszer másfél méter átmérőjű transzparenst, ami a közeli Park mozira hívja fel az autósok és járókelők figyelmét. Az egész dekorálás egy szolid sárgaszínű keret, amelyben világoszöld betűkkel a MOZI felirata, valamint egy sárgafényű filmdob és egy piros nyíl, ami félreérthetetlenül tanúskodik a transzparens rendeltetéséről. De úgy látszik, nem minden szerv vélekedett így, mert a már említett januári próbaüzemeléskor a Moziüzem igazgatója felszólítást kapott a közlekedésrendészettől, hogy azonnal hagyják abba a próbákat és záros határidőn belül szereljék le a fényreklámot. Indok: színeivel, fényével zavarólag hat a közlekedésre, de különben is arra a helyre forgalom! nyitó automatát tervezett a KPM, illetve a közlekedésréndészet. A Mozi üzemi Vállalat engedélyre hivatkozva megfellebbezte az ügyet, amit a Városi Tanács a fentihez hasonló indokolással elutasított, illetve haladékot adott egy új engedély benyújtására, amelyben már a rendészet hozzájárulása is ben- nefoglaltatik. Miért vonakodik hát a Moziüzemi Vállalat vezetősége az új lehetőségtől? Többféle oka van ennek. Azt mondják, nem ők, hanem a n. kerületi tanács tehet arról, hogy az engedély kiadásába nem vonta be annakidején a fentebb említett szerveket. Más: ki téríti meg nekik a közel 25 ezer forintnyi költséget, amit a kábelek, árammérő műszerek és a transzparens felszereléséért fizettek és az újabb 15 ezer forintot, amibe a leszerelés, átszerelés költségei kerülnek. Ugyanis szó volt arról, hogy az említett sarokház Felsőmalom utcára néző tetőzetén esetleg helyet kaphatna a transzparens, ha új engedélyt kérnek rá. £rthető és jogos hát a Mozi- üzemi Vállalat vonakodása, amit egyéb érvekkel is alátámaszt. Szerintük a transzparens jelenlegi helyén sem zavarja fényével a közlekedést. Példának a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinsz- ky utca kereszteződésénél lévő „villanyrendőrt” vették, amelynek közvetlen közelében ott virít az önkiszolgáló bolt neonreklámja, s mégsem zavarja sem a forgalmat, sem a forgalom irányítóit. Ehhez a problémához a magunk részéről még hozzátennénk azt Is, hogy mi lenne, ha a neonreklámoktól dús Budapesten is hasonló óvatossággal, — nem akarjuk úgy mondani, hogy hercehurcával — engedélyeznék csak egy-egy új transzparens felszerelését. Különösen most, az új gazdasági mechanizmus küszöbén, amikor minden vállalat arra törekszik, hogy termékeit a legfeltűnőbb, leghatásosabb módon propagálja a közönségnek. —s—gy— ISMÉT SZERVEZIK: Levelező osztály kertésztechnikusoknak A bajai Berecrid Máté Kertészeti Technikum az idén ismét szervez levelező osztályt Pécsett. Győrök Istvántól, a technikum igazgatójától kaptuk a tájékoztatást: — Az a célunk, hogy a már szakmai gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági dolgozók, brigádvezetők továbbképzésé- val segítsük a termelőszövetkezeteket. A termeléstechnikai eljárások gyors fejlődése ugyanis fokozottabb követelményeket támaszt a szövetkezeti gazdaságok szakmai vezetésével szemben. Ugyanakkor a kertészeti termelés jövedelmezősége, a termelésbe fektetett tőke gyors forgási sebessége jelentősen segíti a tsz-ek anyagi megerősödését. Ezért adjuk a lehetőséget, hogy az arra érdemes dolgozók nálunk továbbtanulhassanak. Az igazgató elmondotta, hogy negyvenes hallgatólétszám esetén havonta negyven ingyenes tanítási órával segítik az osztályt. A felvételnek pedig a következő feltételei vannak: már betöltött 17. életév, illetőleg még be nem töltött 45. év, legalább az általános iskola nyolc osztályának elvégzése, születési anyakönyvi kivonat, önéletrajz, felvételi kérelem és 30 forintos okmánybélyeg. A jelentkezők novemberben az általános Iskola tankönyveknek megfelelő szír ten magyar nyelvből és irodalomból, valamint számtanból felvételi vizsgát tesznek. A szakiskolát végzett kertészeti szakmunkások, továbbá azok, akik más jellegű középiskolában szereztek érettségi bizonyítványt, sikeres különbözeti vizsga után a levelező tagozat második osztályában folytathatják tanulmányaikat. A jelentkezéseket szeptember elsejéig kell elküldeni Bajára a Bereczki Máté Kertészeti Technikum Levelező Tagozatára, a Szamuely Tibor utca 96 számra. számít. Idén 7—8 vagon termésre számítanak. A sörgyártás legfontosabb alapanyagából országosan évi 40 vagonnal termelnek, ez jórészben fedezi a sörgyárak mintegy 70 vagonnyi igényét Tavaly a bólyiak 7 vagon száraz komlót szállítottak a pécsi, a nagykanizsai és a soproni sörgyárnak, sőt egy kisebb tételt a Kőbányai Sörgyárnak is. A nyugati nagy komlótermelő államokban joggal nevezik zöld aranynak a komlót, hiszen Magyarországon is egy mázsa komló átvételi ára hal és tizenkétezer forint között van, tavaly 10 300 forintos átlagárat kaptak a bólyiak mázsánként. így az elmúlt évben egyholdnak az összhozam értéke 50 ezer forint volt, holdankénti 12 ezer forint nye resége volt az állami gazdaságnak komlóból. Az országban 28 állami gazdaság és egy tsz foglalkozik komlótermesztéssel, jónéhány ráfizetéssel dolgozik. Ennek igen sokfajta oka van, de a legfontosabb az, hogy a nyerskomló szárítását nem mindenhol tudják gazdaságosan megoldani. A Bólyi Állami Gazdaság is ezzel a problémával küzdött még mintegy 6—7 évvel ezelőtt, de 1962 óta ez is megoldódott. A hagyományos komlószárító négy szintes, 60 fokos levegő ellenáramoltatásával dolgozik. A meleg levegő alulról felfelé áramlik, a komlót felülről adagolják, így a legszárazabb komló a legmelegebb levegővel találkozik. Ennek eredménye lesz az, hogy az eredetileg 80 százalékos nedvességtartalmú nyers komló 7—8 százalékos nedvesség- tartalmúra szárad. A szárított komló ezután a kondicionálóba kerül, ahol a 70 százalékos páratartalmú levegőből 2—3 százalékos nedvességtartalmat vesz fel. A 11—12 százalékos nedvességtartalmú komló már könnyen zsákolható, préselhető anélkül, hogy minősége romlana és tárolásnál nem fülled be. — Aratóbál Rózsafán. Rózsafán augusztus 19-én alkotmánynapi ünnepséget rendeznek a művelődési otthonban. Az ünnepi megemlékezés után műsoros aratóbálon szórakoznak a résztvevők. w lesz a négyórás munka vállalásának a lehetősége is. Ezek tények. Összkép helyett A szocialista társadalom minden segítséget megad a csalódnak, amit az adott időpontban, reálisan megadhat. Nem szakítja el a szülőt a gyermekétől, de nem is tartja világtól elzáró révnek a családot. A kis közöss lg, a család és a nagy közösség, a társadalom együttes harmóni- i ája nélkül nem lehet tartós ! az emberi boldogság. Átmeneti rendben élünk. A nagy eredmények és a sok ! tennivaló korában. Hol va- | gyünk? Ez elválaszthatatlan attól, hogy honnan jöttünk. Tény, hogy gyermekeink : minden korábbi nemzedéknél magasabbak, erősebbek, j Rajtunk múlik, hogy szelle- ! mileg, szemléletben is minél magasabbak legyenek. (Cs.) Augusztus elsején kezdődött meg Bolyban a komló szüretelése. Azóta már a 160 holdból 55 holdat szedett le — azaz az összterület mintegy harmad részét — az ötszáz főnyi szerződéses és száz fő- nyix idénymunkás. Az eddigi eredmények, alapján az előzetes becslés szerint holdanként 4—4 és fél mázsa száraz komló lesz az átlagtermés, és ez ennél a korai fajtánál jó termésnek Ezzel a szárítási módszerrel éjjel-nappali üzemeltetés i mellett naponta 35—40 mázsa komlót szárítanak be. Amíg a hagyományos szárító szakaszos üzemeltetésű, addig az új, háromszintes szál ’ lítószalagos eljárás egyik nagy előnye az, hogy a szárítás folyamatos. A szárítás alapelve azonos a hagyományoséval, előnye majd akkor mutatkozik meg igazán, ha — a tervek szerint jövőre — megindul a gépi szüretelés. A kézi szüretelésnél a kézzel leszedett tobozokat mázsá- lás után ládákkal szállítják a szárítóhoz. A gépi szüreteléskor a levágott indákat a szárító mellé épített stabil szüretelőgépbe teszik, amely a leszedett tobozokat egyenesen a szárítóba továbbítja. Ha az ország többi komlótermelő vidékén is a bólyiak- kal megegyező módszerekkel dolgoznak, elérnék a 4—4 és fél mázsás holdankénti átlagtermést, az 1500 holdnyi komló fedezné sörgyáraink összes igényét, nem lenne szükség a harminc vagonnyi komló importra. Komlószüret Bolyban Az átlagtermés négy-négy és fél mázsa I szárazkomló — (7/ szárítási módszer Jövőre: gépi szüret
