Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
1961. JULIUS 13. 4-------------------------------------------------napig-------------------------------------------------M egnyílt az országgyűlés új ülésszaka Kormányunk külpolitikája (Folytatás a 3. oldalról.) Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányunk külpolitikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradnak: minden fórumon képviseljük nemzeti érdekeinket, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függetlenségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel. Erősítjük a testvéri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban ötven évvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió. Valamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a függetlenségükért, a felemelkedésért küzdő valamennyi nép. az egyetemes emberi haladás legbiztosabb támasza. A Szovjetunió politikai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredményei, s nem utolsó sorban katonai ereje az az alapvető tényező, amely képes gátat vetni az imperializmus új világháború kirobbantására irányuló terveinek. A szovjet nép igen nagy áldozatok árán létrehozta a világ legerősebb nukleáris rakétaerejét, amely a szocializmus és az egész emberiség békéjét védelmezi. Azokét is, akik gyakran megfeledkeztek erről. (Taps). Mi továbbra is a Varsói i Szerződésbe tömörült szocia- - irt la országok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocialista ország védelmén mnukálkodunk és maradéktalanul eleget teszünk a szerződésből reánk háruló kötelezettségeknek. Szüntelenül erősítjük néphadseregünket. Mind szorosabbra fűzzük a nép és hadsereg közötti kapcsolatot. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista országokkal kialakult gazdasági, kulturális kapcsolataink fejlesztésének. A kooperáció, a szakosítás, a közös beruházások módszereivel és más lehetőségek kihasználásával segítjük a szocialista országok gazdasági, műszaki erőinek jobb és célszerűbb koncentrálását. Arra törekszünk, hogy gazdasági és kulturális együttműködésünk a szocialista országokkal a KGST-ben. vagy annak keretein kívül két- és többoldalú együttműködés formájában szélesedjék. A baráti országokhoz fűződő kapcsolataink fejlődésének kimagasló jelentőségű eseménye volt a Német Demokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. A magyar nép létérdekei védelmében feladatának tekinti a még ma is fennálló nyugatnémet imperialistamilitarista törekvések elleni küzdelmet. A szuverén Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája az európai biztonság egyik alapvető tényezője. Az imerializmus, mindenek- í előtt annak vezető hatalma, [ az Amerikai Egyesült Álla- j mok, az utóbbi időben egyre j agresszívabb. í Ez a fokozódó agresszivitás | azonban helyenkénti, időleges | és részleges sikerei ellenére j sem gyakorolhat döntő befo- I lyást a nemzetközi erőviszonyok világméretű alakulására. | Az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára tolódtak el. Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsülhetnénk az imperializmus kalandor fellépéseinek veszélyességét. Az Amerikai Egyesült Államok népirtó bűnös háborúja a vietnámi nép ellen mind szé- lesebbkörű tiltakozást vált ki világszerte, így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A vietnami nép elleni leplezetlen fegyveres agresszió mellett az imperializmus erőteljes aknamunkába kezdett az antiimperialista front élvonalába tartozó fejlődő országok politikai rendszerének megdöntésére, új háborús tűzfészkek létrehozására és szítására. A múlt hónapban háború robbant ki a Közel-Keleten. Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború előkészítésében az USA imperialista körei és más imperialista erők is jelentős szerepet játszottak. A magyar kormány nyilatkozatban ítélte el Izrael közel-keleti agresszióját. Kormányunk szolidaritásáról biztosította az agresszió elhárításáért küzdő arab államokat és felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, határozottan lépjen fel a világ békéjét fenyegető támadás ellen. Ezt követően a kormány külügyminisztériuma útján felhívta Izrael kormányát az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszüneti felhívásának betartására és kilátásba helyezte ellenkező esetre a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Miután Izrael kormánya nem vette figyelembe sem a Magyar Népköztársaság kormányának, sem más kormányok felhívását, ezért a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. zájárulnak országunk kapcsolatainak erősítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az a tény. hogy az imperializmus világszerte fokozódó agresszivitása ellenére is ma Európa a viszonylagos nyugalom szigete, az a Varsói Szer- 1 ződésbe tömörült szocialista j országok — elsősorban a Szovjetunió — erejének és következetes békepolitikájának köszönhető. A jelenlegi európai helyzet viszonylagos envhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján | a korábbinál kedvezőbb lehetőség mutatkozott arra, I hogy a Varsói Szerződésbe tömörült államok közös akciói- ! val, együttes fellépésével fo- j kozatosan további előrehala- I dást érjünk el az európai feszültség csökkentésében. a I különböző társadalmi rend- ! szerű európai országok kapcsolatainak fejlesztésében, az európai biztonság megteremtésében, s ilymódon csökkentsük a termonukleáris háború veszélyét az egész világon. A továbbiakban Fock Jenő szólott arról, hogy a Varsói Szerződés politikai tánácskozó testületének tavalyi bukaresti nyilatkozatában az európai béke és biztonság előmozdítására tett javaslatok e célok megvalósításához reális programot adtak. A bukaresti nyi latkozat lényegében Európa- szerte kedvező visszhangot váltott ki. A nyugat-európai országok közvéleménye és számos vezető politikai személyisége ma már nem hisz a „kommunista agresszióról” szóló hidegháborús propaganda meséjében. Nyugat-Európa — a szocialista országok aktív békepolitikájának és a nyugat-európai kommunista és munkáspártok fáradhatatlan harcának eredményeként — egyre közelebb jut ahhoz a felismeréshez, hogy békéjét és biztonságát nem a kiagyalt „kommunista agresszió", hanem az Egyesült Államok háborús politikája és a nyugatnémet revansizmus sodorhatja veszélybe. Ezek nyomán a válság jelei jutottak felszínre az észak- atlatni katonai tömbben. Franciaország vezetői levonták a kézenfekvő következtetést: kiléptek a NATO katonai szervezetéből és a Szovjetunióval, valamint a kelet-európai szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak. Más nyugat-európai országokban is vitatják a NATO katonai szövetség jellegének értékét, célszerűségét. Az Egyesült Államok vietnami agressziója a NATO-tagsággal járó katonai kockázatra hívta fel a figyelmet. A görögországi katonai puccs pedig számos haladó polgári politikust döbbentett rá a NATO jellegéből fakadó politikai veszélyekre. így nagy nemzetközi jelentősége van annak, hogy a Bukarestben, majd nemrégiben Karlovy Varyban tartott értekezleten az európai békéről és biztonságról elfogadott nyilatkozat javaslatot tartalmaz az Atlanti Paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének egyidejű felszámolására. Jövőben is fejlesztjük kapcsolatainkat Kormányunk magáévá teszi az európai kommunista és munkáspártok küldöttségeinek tanácskozásán Karlovy Varyban elfogadott nyilatkozatokat. teljesen egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőinek a tanácskozá- j són kifejtett állásfoglalásával és javaslataival. Támogatja j az európai biztonsági konfe- \ rencia ügyét, kész közremű- ! ködni minden olyan két- vagy többoldalú akcióban és tár- j gyalásban, amely alkalmas j lehet a feszültség enyhítésére, | a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fokozására, tehát az európai béke és biztonság megszilárdítására. Az utlóbbi időben bővült a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti érintkezés. Ehhez a szocialista államok következetes, a békés egymás mellett élésen alapuló külpolitikája mellett hozzájárult a nyugat-európai országok részéről újabban megnyilvánuló készség az érintkezés, a párbeszéd folytatására. Mint eddig tettük, a jövőben is ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a harmadik világ országaival. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket és szerény lehetőségeinkhez képiest minden baráti segítséget meg kívánunk adni számukra függetlenségük megszilárdításához. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismét szeretnék hivatkozni az alakuló ülésen elmondott beszédemre, amelyben az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — a bírálatát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az országgyűlési képviselők sokoldalú gyakorlati tapasztalataik alapján tanácsaikkal, aktív ellenőrző tevékenységükkel segítsék a kormányzati munkát. Ehhez most hozzáteszem: közéletünkben száműzni igyekszünk minden formalizmust. Ezzel szemben a szocializmus építését szolgáló merész ötletek, bátor javaslótok, a fegyelmezett, kitartó munka hívei vagyunk. Kérjük tehát, hogy a vitában adjanak hangot a népben élő okos teremtő gondolatnak, javaslatnak, bírálatnak; segítsenek bennünket munkánkban, közös érdekeket szolgáló intézkedésekben. Úgy vélem ez természetes velejárója a kölcsönös bizalomnak. Köszönöm szíves figyelmüket. (Nagy taps). Kállai Gyula ezután szünetet rendelt el. Az ebédszünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés, s megkezdődött a Minisztertanács beszámolója feletti vita. A vitában elsőként Rapai Gyula, Baranya megyei képviselő szólalt fel. Az emberekben megerősödött a holnapba vetett bizalom Rapai Gyula elvtárs beszéde az országgyűlés szerdai ülésén Bízunk a közel-keleti helyzet békés rendezésében A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, valamint kormányainak vezetői június 9-én Moszkvában megtárgyalták a Közel-Keleten kialakult, a világbékét fenyegető helyzetet. Nyilatkozatban leszögezték, hogy az előállott helyzetért elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és más imperia- lista körök felelősek. Követelték a hadműveletek beszüntetését és a csapatok visszavonását a konfliktus előtti határok mögé. Június 10-én a Biztonsági Tanács ismételt felhívásai és a szocialista országok határozott fellépése eredményeként tűzszünet jött létre Izrael és az arab országok között. A Szovjetunió kérése alapján került sor az ENSZ közgyűlése V. sürgős és rendkívüli ülésszakának összehívására. A szocialista országok többsége a közgyűlésen szilárdan támogatta a szovjet álláspontot Leleplezték Izrael agresz! sziós tevékenységét, az amerikai és angol imperialisták felelősségét a konfliktus előzményeinek, kirobbantásának és lefolyásának eseményeiben, azt az összefüggést, ami nyilvánvalóan és láthatóan fennáll a vietnami amerikai agresszió és az amerikaiak által a közel-keleti térségben támogatott izraeli agresszió között. Ugyanakkor meghatározták viszonyukat , Izrael államhoz, annak hangsúlyozásával, hogy határozott állásfoglalásuk nem Izrael állam léte, hanem az izraeli kormánynak az imperializmus közel-keleti érdekeit kiszolgáló agresszív politikája ellen irányul. A Magyar Népköztársaság kormányának ismert álláspontját június 23-án fejtettem ki az ENSZ-ben. Az ülésszak alatt eredményes megbeszélés seket folytattunk különböző delegátusokkal. Bízunk benne, hogy e megbeszélések is elősegítik a közel-keleti helyzet békés rendezését és hozTisztelt Országgyűlés! A kormány elnökének beszámolója olyan összképet tárt elénk, amiből én azt a következtetést vontam le; az ország helyzete megnyugtató. Megnyugtató az, hogy nép- gazdasági tervünket túlteljesítettük, megnyugtató az tó, hogy az új gazdaság irányítási rendszer bevezetésének előkészítése jó ütemben, megfelelő színvonalon halad. Baranya megyei tapasztalataimmal csak alá tudnám támasztani, hogy az értékelés reális. Ma, természetes, hogy belpolitikánk központi kérdése az új gazdasági mechanizmusra való áttérés. Jó, hogy ezt a jobb, gazdaságosabb munka eszközének tekintjük, s nem várjuk tőle azt, hogy bevezetése után gondtalanul élünk. Annak ellenére, hogy ma már bevezetésének szükségességét többségében értjük, úgy vélem nem felesleges magyarázni azt, hogy az új gazdasági mechanizmus az irányítás jobb feltételeinek biztosítását, a rugalmasabb vezetési lehetőségeket, a közgazdasági ösztönzők megfelelőbb alkalmazását jelenti mindenekelőtt, s nem azt, hogy 1968. január elseje után minden magától megoldódik. A jobb lehetőséggel élni kell tudni, vagyis bevezetése után is az emberi akarat — alkotás, tudás és szív, a határozottság és megértés, az ügy szeretete, az ösz- szefogás hozhat csak eredményt Úgy érzem elengedhetetlen minden új bevezetésnél annak figyelembe vétele, hogy milyen hatással lesz az a munkásokra, parasztokra, az értelmiségre. Nem mindegy, hogy félve, vagy magabiztosan várják-e az új irányítási rendszert. E tekintetben van egy alapvető kérdés, marad-e az eddig megteremtett létbiztonság érzése, vagy sem? Azt tapasztaltam, hogy ebben az igen fontos kérdésben jelentős lépés volt mindaz, amiről Fock elvtárs az előkészítő munkát értékelve beszélt. Külön szeretném elmondani, hogy egyes, a múlt félévben hozott kormányrendeletek is elősegítették a magabiztonság érzésének erősödését. Gondolok például az egyes bányák leállításával kapcsolatos intéz kedésekre. Ez a kormányhatározat — szerintem — n Ancsák abból a szempontból jelentős, hogy a felszabaduló bányászok elhelyezkedését segítette elő, — habár ez alapvető — de kicsit előre is mutat. Mint ahogy ebben az évben, a jövőben is előfordulhat, hogy egyes, a népgazdaság számára ráfizetéses üzemet le kell állítani, viszont nem mindegy, hogy ilyen helyzetben mi történik azokkal, akik saját hibájukon kívül elveszítik munkahelyüket. A kapitalizmusban a tőkések egyszerűen megoldják ezt, bezárják az üzemet, elbocsátják a munkásokat. Megdöbbentő volt számunkra, mikor Észak-Franciáországban bányá szókkal beszélgettünk, hogy mennyire félnek a holnaptól, milyen nagy a létbizonytalanság. De nemcsak a bányavidékeken, Párizs környéki üzemekben is ugyanezt tapasztaltuk. Elmondották; igaz hogy ma többet keresünk, de mégis félünk a holnaptól, mert naponta látunk üzemből elbocsátott embereket, s ezek bizony aggodalommal töltenek el bennünket. Ha a tőkés profitja nem alakul megfelelően, a munkásokon csattan az ostor, a tőkés számára a profit minden, hogy hogyan alakul az elbocsátott munkás helyzete, őt nem érdekli. Nálunk az eddigi politikával, gazdaságpolitikával sikerült olyan légkört teremteni az országban, amelyet úgy fejezhetünk ki: megerősödött a holnapba vetett bizalom. Ezért tartom én példamutatónak a bányászok elhelyezésére hozott kormányhatározatot, mert az ilyen kritikus helyzetben is biztosítékot szolgáltat az érintett dolgozóknak, hiszen ebben olyan fontos elvi szempontok érvényesülnek, mint a gazdaságosság összekapcsolása politikai és szociális célokkal. Ez így együtt pedig döntő forrása a létbiztonság érzésének, ami azt hiszem egyik feltétele a hatékonyabb munkának. Baranya megyében is leállítottak lignitet termelő bányaüzemeket, több mint 1000 dolgozónak szűnt meg itt a munkaviszonya. Viszont egyetlen munkás, alkalmazott sem került az utcára, mindenkinek felajánlottak munkahelyet, s akik közel voltak nyugdíjkorhatárhoz, megfelelő módon rendeződött problémájuk. A megyei párt- és állami szerveket ezzel összefüggésben nem keresték fel panaszokkal, pedig jól tudjuk, ilyen esetekben nem könnyű a lehetőségekkel összhangba hozni az egyéni igényeket. Az északi bányavidék néhány bányaüzemének leállítása következtében közel 300 földalatti bányász kapott munkát a mecseki medencében. Az említett kormányrendelet alapján eddig, sikerült megfelelő feltételeket biztosítanunk, — igaz, a lakásigényeket még nem tudtuk kielégíteni. Kérem a kormányt, hogy e nagyszerű határozat végrehajtását ellenőrizze, hogy realizálása ne szenvedjen csorbát. Tisztelt Képviselőtársak* Még egy, helyinek tűnő kérdést tennék szóvá. A sajtó már hírt adott arról, hogy hazánkban 600 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az első magyar felsőoktatási intézmény. Nagy Lajos király alapította az első egyetemet Pécsett. Úgy érzem, ezt az évfordulót helyes felhasználni arra, hogy felsőfokú oktatásunk ezen keresztül is nagyobb népszerűsítést és elismerést kapjon. A pécsi egyetem egyidőben szerveződött a prágai, a krakkói, a bécsi és más egyetemekkel, s ha jelentős megszakításokkal is, de hirdeti azt a tényt, hogy országunkban is nagy múltja van a tudomány ápolásának. Szocialista hazafiságunk egyik összetevője, hogy nemzeti múltunk haladó, forradalmi eseményeit megbecsüljük. Úgy érzem, az első, 690 évvel ezelőtt alapított felsőfokú oktatási intézmény év- furdulójának ünnepségei jól szolgálják szocialista hazánk iránti szeretetünk erősítését. Nem hiszem, hogy az egyetem alapítási évfordulójának jelentőségét csökkentené az, hogy vidéki városban alapították, s az sem, hogy a történelem bizony nem rövid időre meggátolta működését. Ez év őszén, október elején megrendezésre kerülő ünnepségek előkészítésére országos operatív bizottság alakult. Mi úgy látjuk, az előkészületek megfelelően folynak, — ugyanakkor kérném a kormányt, számoltassa be az előkészítő bizottságot és segítse elő, hogy színvonalas ünnepségek szolgálják a megemlékezést. Rapai elvtárs ezután bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolójával egyetért. Rapai Gyula elvtárs után Reszegi Ferenc, Báli Ferenc, dr. Radnai Éva, dr. Beresz- tóczy Miklós, Gádor János, dr. Szokola Károlyné, Szurdi István, Pesir István, Gazsó Sándor, Kiss Pád. Riss Jenő, Varga Tiborné, valamint Inokai János szólalt fel és ezzel a szerdai tanácskozás végétért. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Minisztertanács beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. 4 i.
