Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

mm. jüurrs 10. napló 5 Rakétákkal a jégesők ellen A Pécs, nyugat! városrész látképe az új tízemeletes panel ház tetőteraszáról. Szokolai felv. A jégkárok 75 százaléka megelőzhető Mikor lesz szervezett jégelhárítás Magyarországon ? Június 30-ra virradó éjjel szem- és fültanúja voltam a jégeső pusztításának Sellyén. Negyedórákon át hallgattam a félelmetes zuhogást és fel­tettem magamban a kérdést: Nem tudnánk megakadályoz­ni ezt? Még most is tehe­tetlenek lennénk a természet vak erőivel szemben? Éppen abban az időben ál­lapította meg az Élet és tu­domány egy cikke, hogy nem vagyunk már kiszolgáltatott helyzetben. Több országot fel­sorolt. ahol már szervezett vé­dekezés folyik a jégesők ellen, különösen a szovjet jégelhárí­tásról emlékezett meg elis­merően. Radar segítségével Ugyanilyen elismerései be­szélt róla dr. W i r t h Endre is, Budapesten, az Országos Libanoni szakemberek Pécsett Három libanoni üzletember, illetve bőripari szakember ér­kezett a Pécsi Bőrgyárba. Haymond Nönjein bőrgyáros és Georges Carn a magyar bőr­gyártást, Illetve a bőripari vegyianyagok felhasználásá­nak technológiáját tanulmá­nyozzák. Kettőjüket Magyar- országra kísérte Simon Nab- bah, aki a Chemolimpex ma­gyar külkereskedelmi vállalat libanoni megbízottja. Tanulmányutukra azután került sor, hogy Vajda József, a Pécsi Bőrgyár vegyésztech­nikusa tavaly Libanonban szakemberek előtt bemutatta és ismertette a cserzőanyagok használatát a magyar nyers­bőröknél Hajók, magyar ezüstből Vízibuszban is mini a divat — Először keréken — Megkóstolta a lagúnák vizét — Huszonöttől kétszázhúsz személyig Több mint a fele exportra Vízibusz. Címszó a lexikon­ban, sétahajó Velence lagú­náin, átkelőjárat a Balatonon, tengervizet hasító ezüsttest Guinea partvidékén, külföldi turisták különjárata a Dunán, s md minden még! Tíz esztendeje kezdték el a teljesen alumíniumból ké­szült, 150 személy szállítására alkalmas vízibuszok gyártá­sát a Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gyáregységében. Hatvan darab készült belőlük egy évtized alatt, s több mint a fele exportra került. Hová kellett eljuttatni vízen vagy Autóval külföldön leendők az autóklubban III. A gépkocsival külföldre] nemz utazóknak a Magyar Autó­klubban te be kell szerezni néhány dolgot: először is gép­kocsi nyilvántartó lapot kell kérni; Baranyában ezeket a GN-lapokat Pécsett, a Szé­chenyi téri Városi Idegenfor­galmi Hivatalban, naponta 14 —17 ára között, szombaton 10—14 óra között adják ki. Vidéken a szigetvári, a sikló­si és a komlói Autóklub biz­tosítja az egyszeri kiutazásra szóló nyilvántartó lapot. En­nek dija klubtagok részére 40 forint, másoknak 60 forint, motorkerékpárosoknak pedig 80 forint. A gépkocsikat „H” jelzéssel kell eUátni és a rózsaszínű jogosítvánnyal lehet külföl­dön vezetni. Kivételt képez az NSZK, ahol a 10-es mintájú, Az IBUSZ felh ivasa A* IBUSZ kéri a külföldre uta- *d kedves utasokat, a torlódás el­kerülése végett külföldi menetje­gyet és valutát utazás előtt 7—8 nappal előre szíveskedjenek meg­rendelni. A nagy forgalom miatt azonnali külföldi jegykészltést az IBUSZ nem tud vállalni és na­ponként jelentkező valutaigénye­ket nem tud kielégíteni. Ezúton értesítjük azon utasain­kat, akik 8 napos szász-svájci üdü­lésén kívántak részt venni, hogy augusztus—szeptember hónapokra pótcsoportokat kötöttünk le, me­lyekre korlátozott számban jelent­kezéseket még elfogadunk. Rész­vételi díj: 1500—1570 forint. Az IBUSZ pécsi irodája szom­baton 3—6-ig és vasárnap 12.10-től 3 óráig valutavételi ügyeletet tart külföldi állampolgárok részére. nemzetközi jogosítványt fo­gadják csak eh Az Autóklub felhívja a Ro­mániába utazók figyelmét: Romániában a szavatossági biztosítás nem kötelező, ennél fogva nincs minden román gépkocsitulajdonosnak bizto­sítása; Ezért célszerű Magyar- országról cascoval menni, hogy az esetleges balesetek kára ne a magyar állampol­gárt terhelje. A Magyar Autó Klub hitel­levelet ad a Lengyelországba, Csehszlovákiába és Bulgáriá­ba utazóknak, ami azt jelen­ti, hogy kétezer forintnak megfelelő összegig a kisebb javításokat az előbb említett államokban elvégzik. Ennek a csekkfüzetnek az ára 90 fo­rint Az Autóklubnál lehet besze­rezni az AIT által kiadott ajánló levelet mely nemzet­közi közúti segélyszolgálat igénybevételére jogosít: ha külföldön a magyar gépko­csi meghibásodik, a sárga autómentő térítés nélkül meg­javítja, ha felmutatják a ma­gyarok az ajánlólevelet. En­nek ára mindössze 25 forint, tehát, feltétlenül érdemes ki­váltani. A Camprng Caravan Szö­vetségnek, a FICC-nek a Ma­gyar Autó Klub is tagja. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a külföldi campingot igénybe vevő magyarok, ha tagjai az Autóklubnak, ked­vezményben részesülnek: 20 százalékkal kevesebb bérdíjat kell fizetni, mint a nem ta­goknak. Az Autóklubban a fent em­lítetteken kívül kapható autós­térkép, ami ugyancsak jó szol­gálatot tesz a gépkocsival kül­földre utazók számára. szárazon a hajókat? Csehszlo­vákiában 22 darab, Jugoszlá­viában öt, Ausztriában, Guineában és Lengyelország­ban kettő-kettő közlekedik belőlük, s jutott a magyar ezüsthajóból a velencei lagú­nákra is. A Budapesti Nemzetközi Vásár hajóipari kiállításának egyik érdekessége volt az első magyar vízsugármeghajtású közlekedési eszköz, a 25 sze­mélyes mikro-vízi busz. Két hajtóműve a vízsugarat fogta munkára: a beszívott, majd nagy erővel kilövellő vízsu­gár „tolja” előre, vagy hátra a hajótestet; A 25 személyes hajó építé­sének tapasztalatait tovább gazdagítva, megtoldva újabb konstrukciós megoldásokkal, két hónap múlva vízreszáll- hat a vízsugármeghajtású csa­lád újszülöttje, az ötven sze­mélyes vízibusz; — A vízsugármeghajtás új dolog hazánkban — mondja Beledi Rezső, a tervezési cso­port vezetője —, de igen sok előnyös tulajdonsága minden bizonnyal polgárjogot szerez számára. A 25 és 50 személyes hajók rendkívül mozgékonyak, merülésük csekély — tehát alacsony vízállásnál is közle­kedhetnek; A megrendelésékben Is mér­hető vásári siker egy, csak a gyáriak tudta rekordot hi­telesített: januárban húzták az első vonalat a 25 személyes mikro-vízibusz tervrajzán, s május közepén már a vizet hasította a hajó. Az ötven személyes tervezését március­ban kezdték el, s augusztus 20-án lesz a vízrebocsátás. A mind határozottabb alakot öl­tő hajótest mellett a tervraj­zokat nézegetjük: mutató, szemre is szép belső kiképzé­se, zavartalan kilátást nyúj­tó, panoráma megoldású borí­tószerkezete, a tetszetős szín­variációk az utas dicséretét hivatottak kiérdemelni. A jói bevált 301-es, vala­mint a Balatonon közlekedő, 303-as típusú, 220 személyt szállító vízibuszok mellé fel­sorakozó vízsugármeghajtású család már a speciális igények kielégítését szolgálja: könnyen kezelhető, kisebb turistacso­portok kirándulására, város­néző vízisétájára módot adó alkamatosságok lesznek. Vízibusz. Címszó a lexikon­ban, sétahajó Velencében. A gyár tervezőinek rajztáb­láin már a kétszáz személyes, tengerparti városok közötti közlekedésre alkalmas, mű­szakilag, formatervezésileg egyaránt magasabb mércét el­érő vízibusz bonyolult részlet' vonalai öltenek formát Daru „bocsátja vízre” a vízibuszt. Meteorológiai Intézet egyik obszervatóriumában. A fiatal, UNESCO-ösztöndíjjal kitünte­tett kutató ugyanis több hó­napig tanulmányozta a témát a Szovjetunióban és a sajat szemével látta, mit csinálnak a Kaukázusban. Meteorológiai rakéták és 100 milliméteres légvédelmi ágyúk hálózatáról van szó, melyet a védelemre kiszemelt hatezer hektáros szőlőterület övezeté­ben helyeztek el. A védelmi szolgálat szíve és lelke a me­teorológiai radar. A zivatar- felhők ugyanis száz köbkilo­méternyi, sőt még annál na­gyobb kiterjedést is elérhet­nek, az egész felhő azonban nem tartalmaz jeget. A jég­képződés ..anró”, 1—2 köbkilo­méteres „kis” cellákban megy végbe (amelyek vihar esetén szétterülhetnek), s csak radar­ral lehet kitapogatni, hol vannak e helyek. A radar éj­jel Is „lát”, pontosan megha­tározható vele az oldal- és magassági szög, sőt még a távolság is. A többi már viszonylag egy­szerű. A rakéták és ágyúk kezelőszemélyzete utasítást kap, s kilövik az ezüstjodidot, vagy ólomjodidot, illetve szá­razjeget a felhőkbe. A ható­anyag szétterül, s megakadá­lyozza, hogy pusztító jégeső keletkezzék. Általában csak eső, vagy pedig jégdara esik egy sikeres beavatkozás után, a jégdara azonban nem okoz károkat a növényi kultúrák­ban. A legtöbb beavatkozás sike­res lehet, mert a szovjet tu­dósok arról írnak, hogy 75 százalékkal csökkent a jégkár a védett helyeken. Szerintük még akkor is érdemes lenne védekezni, ha csak 10—IS százalékkal tudnák csökkente­ni a károkat. A 75 százalé­kos arány már határozottan nyereséges, hiszen minden be­fektetett rubel 10 rubelt ered­ményezett. Megjegyezzük, se­hol a világon nem értek el ilyen nagyszerű „mérleget.” Ironikus mosoly Bármilyen szépek a szovjet kutatási eredmények, sokan még ma sem hiszik el, hogy megelőzhetjük a jégesőt. Sok embert megkérdeztem a té­máról, s három magatartás­formát figyeltem meg: 1. Bí­zik a tudomány hatalmában és erejében, s azt szeretné, ha mi is kiépítenénk egy ilyen szolgálatot; 2. Nem mond sem igent, sem nenu.t, csupán annyit jegyez meg, hogy nagyon megfontolandó mire költjük a pénzünket. Ha rajta múlna, várna még, egye­lőre nem támogatná a prog­ramot; 3. Ironikus mosoly je­lenik meg a szája szegleté­ben, s akár kimondja, akár nem, látszik rajta, hogy fan­tazmagóriának tartja az egé­szet. Sajnos, egyelőre az utóbbi két típus van többségben. Ezért nincs még semmiféle jégeső elleni védelem Magyar- országon. Pedig a Műszaki Egyetemen már három évvel ezelőtt elkészült a magyar meteorológiai rakéta első pél­dánya, mely — öt kilogramm hasznos terhet tud felvinni hat kilométer magasságba — tökéletesen megfelelne a jég- elhárítás céljára. Eddig azon­ban minden törekvés meg­bukott, mert a szkeptikusok ellenálltak. A jégeső persze pusztít, s minden évben körülbelül fél- milliárd forintos kárt okoz az országban. Bőséges „égi áldást” kap a mi megyénk is, hiszen a Meteorológiai In­tézet, illetve az Állami Biz­tosító jégtérképei szerint Ba­ranya nagy része az ország erősen veszélyeztetett vidékei közé tartozik. Különösen az Ormánság és környéke szen­ved sokat, szinte nincs olyan év, amikor ne tarolna ott a jég. Az idén június 30-án is vagy húszezer holdon károsí­totta meg a termést. Nyolc tsz-ben, illetve községben to­tális kárról beszélnek. Dr. Wirth Endre szerint 50 ezer katasztrális hold megvé­déséhez mintegy 200 rakétára. néhány légvédelmi ágyúra, 20 kilogram hatóanyagra, radar­berendezésre és 10—12 főnyi kezelőszemélyzetre lenne szűk ség. Az induló beruházás maximális összege 5—7 mil­lió forint, tehát elég nagy pénz. Ne felejtsük el azon­ban, hogy csupán a Mohácsi szigeten 7 millió forintos kárt okozott a tavaly nyári jég­verés, ennyit fizetett ki az Állami Biztosító a tönkre vert kenderért. Tegyük még hoz­zá, hogy csak az induló be­ruházás összege 5—7 millió forint, a következő évben már annak 20—30 százaléka is elég, s abban benne van az amortizáció is. Valószínű, még az Ormán­ság vidékén is kifizetődő len­ne a védekezés, pedig ott nincsenek nagy szőlők, gyü­mölcsösök, illetve dohányül­tetvények. Egyelőre azonban annak is örülnénk, ha az in­tenzív növényi kultúrákat védhetnénk. Ilyen például a Villány—siklósi szőlővidék vagy a kenderrel bevetett Mohácsi sziget, ohavó szinte naptári idő szerint érkezik meg a jég. Tavaly az Állami Biztosító Baranya megyei fi­ókja előre „megjósolta”, hogy augusztus 20-a körül jégve­szély várható Villány vidé­kén. így is történt: augusztus 19-én megérkezett a jég, s rövid idő alatt elverte a re­kordtermés ígéretét. Szovjet segítség A legtöbb országban a biz­tosító társaságok szorgalmaz­zák a védekezést. így van ná­lunk is. Erős Rezső, az ÁB országos központja sajtóosz­tályának vezetője közölte, hogy a jövő évben nálunk if megkezdődnek a kísérletek Valószínű, Bács megyében, mert ott is van egy jeges vi­dék. örömmel fogadjuk ezt a közlést, hiszen jelenlegi is­mereteink alapján csak az ÁB hajlandó arra, hogy anyagi áldozatot hozzon egy ilyen kísérletért. A Szovjetunió felajánlotta a segítségét, s miután még az amerikaiak is elismerik a Szovjetunió elsőbbségét, na­gyon jól jönne nekünk ez a segítség. Nem a „null-pont­ról” indulna tehát a kísérle­tezés, a szovjet tapasztalatok birtokában meg lehetne gyor­sítani a programot. Mi, bara­nyaiak is azért szurkolunk, hogy így történjék, hiszen bár szeretjük megyénket, azért tudjuk, hogy vannak az or­szágban olyan „jeges” tájak, vidékek, melyek elsőbbséget élveznek. Tisztában vagyunk a szabolcsi alma és dohány, a balatoni borvidék értékével, tudjuk, hogy Baranya csak utánuk következhet. Ezért kí­vánjuk, hogy mielőbb szervez­zék meg e vidékeken a védel­met. Magyar László Július 16-tól július 31-ig Hampshire nemesítő telepről származó naposcsibék kaphatók A PÉCSI KELTETŐINÉL darabonként 4,— Ft-os áron. A korlátozott mennyi­ségre való tekintettel a megrendeléseket a beérkezett sorrendben vesszük figyelembe. 500 db-on felüli mennyi­séget díjmentesen kiszál­lítjuk. Pécsi Keltető Xavér a 19. 4 I 1 1 ■■

Next

/
Thumbnails
Contents