Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

4--------------------------------napló----­S űríteni kell a permetezéseket! 1967. JÚLIUS 2. SaÖlővédelmi bemutató Máriasyüdön Atkák ellen Metasystox Hetvenezer forint a bolgár kistraktor A pénteken megrendezett siklósi szőlő-, növényvédelmi tanácskozás és bemutató is­mét szép példáját adta a tu­domány és a gyakorlat jó kapcsolatának. Megint bebizo­nyosodott, hogy a termelő­üzemek igénylik a kutatók munkáját, nemcsak úgy, hogy állandóan nagy számban lá­togatják e bemutatókat — a pénteki bemutatóra 150-en jöt­tek Baranyából és a két szom­széd megyéből —, hanem úgy is, hogy gazdaságaikba meg­hívják a kutatóikat, s terüle­teik egy részét készséggel en­gedik át kísérletezéseknek, ahogy ezt a rendező siklósi tsz is tette máriagyűdi sző-1 1 esze tőben. Roskó Zsigmond tsz-elnök szerint nagy hiba volna, ha a jeles történelmi borvidéken gazdálkodó sikló­si tsz-ben nem foglalkozná­nak intenzíven szőlőtermelés­sel. Az 5400 holdas szövetke­zetnek azonban csak 300 tag­ja van, s a szőlő az egyik legmunkaigényesebb növény. Csak a tudomány és technika segítségével tudják a szőlőt jövedelmezően termelni. tanulni külföldtől is A siklósi bemutatón részt- vett Enst Mihalovitsch és dr. Günther Pardatscher osztrák kutatók, a bécsi Chemia cég tudományos munkatársai. A nagyüzemi szőlőtermesztésnek Ausztriában nagyobb hagyo­mányai vannak, mint nálunk, s hogy a vegyszeres növény- védelem terén is tanulhatunk tőlük, azt a pénteki bemutató is igazolta. Maradandó szak­mai élményt jelentett a részt­vevőknek a vendégek által levetített film, mely után a bécsi kutatók sok feltett kér­désre válaszoltak, mindenek­előtt — a nálunk is kapható — két híres osztrák szabada­lom, az immár 10 éve ismert Orthocid és az utóbbi két év­ben elterjedt Ortho-Phaltan permetezőszerek használatával kapcsolatban. Nem tudtuk például, hogy csemegeszőlőnél az Ortho-Phaltant szüret előtt nyolc nappal is lehet használ­ni, s ez a permetezés táro­lásnál és hosszú útra történő szállításnál védi a szőlőt a rothadástól. Többen kértek ja­vaslatot, hatásos szert az utóbbi egy-két évben nagy mértékben fellépett atkafer­tőzés, illetve a szőlő sárgu- lása ellen. Dr. Günther Par­datscher atka ellen a Meta­systox nevű újabb szert, sár- gulás ellen —, amelyet leg­többször a talajban fellépő vashiány — a Voxál nevű fo­lyékony levéltrágyát ajánlotta. Űj kártevők, új szerek A tanácskozás gerincét ez­úttal is dr. Diófási Lajosnak, a Pécsi Szőlészeti Kutató In­tézet tudományos' munkatár­sának tájékoztatója képezte. Megállapította, hogy az utób­bi három év legjellemzőbb szőlőkártevői Dél-Dunántúlon a peronoszpóra, a szőlőmóly és a szőlőatka. A két utóbbi elterjedése új jelenség. A sző­lőmóly rágása utat nyit a tö­Kiváló és érdemes orvosok Az egészségügyi miniszter szombaton, Semmelweis Ig­nác születésének évfordulóján „kiváló” és „érdemes" orvos, valamint „kiváló” és „érdemes" gyógyszerész kitünetéseket adományozott. Kiváló orvos: dr. Andik István, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem docense, dr. Kishonti Tibor megyei főorvos. Érdemes orvos: dr. Kóbor József, a Pécs városi Tanács Rendelőintézetének igazgató főorvosa, dr. Kustos Gyula, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanársegéde, dr. Piribauer Katalin, a Pécs városi Tanács Rendelőintézetének szakfőor­vosa, dr. Vigh József, magyabólyi körzeti orvos. Az élet kapujában: A Zipernovszky Károly Technikum A pécsi Zipernovszky Károly Általános Gépipari és Eerősára- mú Ipari Technikumban az idén hat osztály képesítőzött. A IV/a. általános gépész ta­gozatos osztály 37 tanulója kö­zül sikeres képesítő vizsgát tett 34. jeles képesíő vizsgát S o ó s István tett. A jó rendűek szá­ma 17, a közepeseké 10, megfe­meges rathalásnak, ez ellen hatásos védelmet nyújt a Wafatox és a Metilparathion. E szer bordódé kivételével bármely más szerrel kever­hető. A hatvanas évek ele­jétől az atkakár is egyre sú­lyosabb, elterjedésének való­színű oka, hogy a HCH és DDT szerek tömeges haszná­latával természetes ellenségeit — katicabogár stb. — kiirtot­tuk. Az atkák közül — sző- lőlevélatka, szőlőgubacsatka, vöröspók, takácsatka, — a szőlőlevélatka a legveszélye­sebb. Jó atkaölő szerek az egy százalékos Thiovit, a Ti- nox, a Metasystox és a Fos- fotion. Ezek azonban súlyos mérgek, és ezért míg hatásu­kat el nem vesztik, a szőlő­munkásokat a szőlőbe engedni nem szabad. A peronoszpóra1 elleni nagy­üzemi védekezés tapasztala­tairól szólva hangsúlyozta a 3—4 helyet a 2—3 napos per­metezési forgók előnyét. A réztartalmú szerek kapcsán felhívta a figyelmet az úgy­nevezett „réz sokkra”, amely minden esetben fellép és 3—4 napig tart. Ilyenkor a szőlő megái a növekedésben. A réz­mentes szerek ugyanakkor ösztönzőleg hatnak a növeke­désre. Egyetlen hátrányuk, hogy lazítják a szöveteket. A korszerű védekezésnél e sze­rek rövidebb hatástartalma nem lehet már ellenérv, hisz a szőlő naponta 3—4 centit nő s hiába védekeznek a hosz- szabb hatástartalmú rézzel, a szőlő új részei védetlenek ma­radnak. Ezért a permetezése­ket mindenképpen süríteni kell. Légi és földi védekezés A tanácskozás délutánján a Máriagyűdön megtartott szőlő növényvédelmi gépbemutatón sikerrel mutatkozott be az új bolgár kistraktor, a TL—30-as lánctalpas, keskeny, 150 cen­tis sorközökön is szép mun­kát végző erőgép. Ára 70 ezer forint, ugyanennyibe kerül a hozzá tartozó munkagép gar­nitúra is. A közelmúltban hoz­ta forgalomba az AGROKER, s máris igen nagy az érdeklő­dés. A Villány-Siklósi Állami Gazdaság hatot vásárolt, de beszerezte már az új és régen várt szőlőművelő kistraktort a Kutató Intézet, a babarci és a siklósi termelőszövetke­zet is. Nagy tetszést aratott a bemutatott Rapidtox Super család is, amelynek egy darab­jait az AGROKER a hely­színen is árusította. A bemutató résztvevői megismerkedtek a Villány- Siklósi Gazdaság peronoszpó­ra elleni légivédekezésben szerzett tapasztalataival is. Különösen a szőlő porozását oldja meg a repülőgép siker­rel, mely akkor is felszállhat, ha 70—80 milliméteres eső után a traktor napokig nem tud bemenni a szőlőbe. Egy nap alatt 1500 hold szőlő po­rozását végzi el a repülőgép. A légi permetezéssel kapcso­latban viszont megállapítot­ták, hogy ezt a munkát a he­likopter tudná tökéletesein el­Aranycsinálók Kishajmáson vegezm, Rnté Beismerem, a cím bizonyos fokig megtévesztő. A kishaj- mási aranycsinálók ugyanis nem laboratóriumokban pepe­cselnek, nem fejtették meg az alkimisták évezredes titkát, s nem is azt a bizonyos tom­pafényű, sárga fémet keltik életre. De hogy aranyat csi­nálnak, az biztos. A kishaj mási termelőszö­vetkezetnek 1300 holdja és 88 tagja van (ebből 62 aktív dol­gozó). A földviszonyok, a területükhöz tartozó sok me­ző és erdő nehézzé teszi a gaz­dálkodást. A megye leggyen­gébb tsz-e volt. Az elnök: Kovács József és a főkönyve­lő: Varga Lajosné ugyanabban az évben, 1965-ben kerültek ide. Akkor a tsz egy munka­egységre 9 forint 80 fillért tudott fizetni. Ezt tavaly fel­tornászták 30 forint 50 fillér­re. Egy kis homokbányát nyi­tottak ugyanis és egy kiváló­vá serdült építőbrigádot hoz­tak létre. A homokbányában egy ki­sebb baleset történt, és a fő­könyvelőnő kiment, majd so­káig nézegette a talajt. Húsz egynéhány évig Mezőtúron élt, valami szöget ütött a fe­jébe. — Ebből Mezőtúron ara­nyat csinálnak — gondolta és az elnökkel megindították az akciót, A megfelelő adminisztrációs, pénzügyi műveletekkel pár­huzamosan nekiálltak meg­vizsgálni az agyagot. — Idősebb emberek mesél­ték — meséli most már az el­nök —, hogy valamikor élt itt egy öreg gelencsér. Innen a hegyoldalból szerezte az agyagot. Kimentünk az öre­gekkel, vittünk ásókat, neki­álltunk ásni. Úgy emlékeztek, volt ott sárga meg fehér agyag is. Az agyagmintát elküldték Mezőtúrra, Veress Sándor fa- zekasmestemek. Kitűnőnek bizonyult. A tsz irodáiban ott a sok apró edény most is, amit a mester az itteni agyagból készített. — Jobb, mint a mezőtúri — mondja — a sárgát és a fehéret összevegyítjük, s már 900 fokon nagyon jól kiég. A mezőtúri agyagnak 1100 fok kell legalább, ezért ott már csupa villanykemencével dol­goznak. És ez az agyag nem is háriszos, ami a kereskede­lem szempontjából nagyon fontos. Meg is mutatja, milyen a háriszos edény. Egy töröttfülű cserépvázán, aminek külön története van: egy ittlakó diszpécser, aki üres óráiban szívességből elvégzi az új ke­rámiaműhely villanyszerelési munkáit, egy alkalommal szólt Veress Sándornak, hogy van neki egy mezőtúri vázája. A mester átment, megnézte és elnevette magát: ezt én csi­náltam! Egyszóval a háriszos edé­nyen apró, hajszálfinom re­pedések futnak, s behálózzák a mázat A kishajmási agya­gon nem repedezik meg a máz. Amikor aztán kiderült, hogy az agyag, ami a tsz tu­lajdonát képező hegyből szin­te korlátlan mennyiségben kibányászható, alkalmas a föl­dolgozásra, Veresséket meg­hívták: telepedjenek le itt a faluban. A mester, a felesége (aki házasságuk óta segít a férjének a munkában) és Ibo­lya lányuk, aki most érettsé­gizik, és szintén igen ügyes­kezű. A család máris dolgo­zik, remekül érzik itt magu­kat és készek akármennyi fiatal betanítására. — Hogy pontosan hány em­berre lesz itt szükség, még nem tudjuk — mondja az el­nök és előveszi a noteszát. — de tőlünk eddig csak elmen­tek a fiatalok, most meg, tes­sék, nézze: csak a mai napon hét nevet írtam föl, mind jönnének. A mester persze leginkább a korongot szereti. De itt gyártásra kell berendezkedni, hogy mi mindent kérnek, szinte fölsorolhatatlan. Eddig 36 ezer virágcserépre, 3 ezer csibeitatóra és félezer kö­csögre van rendelés. Az ÜVÉRT emberei sürgetik a gyártást. A TÜZÉP minden mennyiségben átvenne kúp­cserepet. Agyaggolyót, gyur­mát kellene gyártani iskolák­nak, játékboltoknak. Itteni emberek már kérdezték: pipát tudnak-e csinálni? (Persze, hogy tudnak ...). Konzerv­gyárak hirdettek: lekvároskö­csögöt vásárolnának. Fűtőtest­re párologtatót kértek ... Vargáné eltette annak a dü- ledező, használaton kívüli is­tállónak az egyik tartógeren- da-darabját, aminek helyén a műhelyt építették. Újságpapír­ban is alig marad meg, érin­tésre szétporlad. Az istállót lebontották, majd fölépítették a műhelyt, rak­tárhelyiséggel, kint szárító te­tővel. Két faffltésű kemencét máris építettek, készen van­nak az agyagkavaró ládák és az iszapolómedencék. Az öreg disznóól és a trágyadomb he­lyén egy mozgalmas üzem képe bontakozik ki. — Harmincegy és fél mázsa fagylalt. A kánikula bekö­szöntése óta a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnak az Olimpiában levő fagylaltfőző üzemében naponta körülbelül 27 mázsa fagylaltot főznek. Átlag nyolc féle fagylaltot ké­szítenek. Ugyanakkor a Ná­dor fagylaltfőző üzemében na­ponta körülbelül 4 és fél má­zsa fagylaltot) főznek a Me­csek cukrászda, a bisztró, va­lamint a Nádor előtti utcai elárusítóhely részére. A mágoosi gépállomás vál­lalt két présgépet, amelyen a virágcserepeket gyártják majd. Egy harmadikon készí­tik a csibeitatókat. Tölgyesi György sásdi villanyszerelő készít nekik egy kis villany­kemencét, saját szabadalma alapján. A fűtéshez szükséges fa éppúgy a tsz erdejéből származik, mint ahogy az agyag a saját bányájából. Van építőbrigád, van saját fuvar — mindent saját erőből csi­nálnak. — Szinte alig mertünk hin­ni a kalkulációnak — mondja az elnök — mert eszerint 50 százalékos haszonnal dolgozik majd az üzem. Hat fővel szá­moltunk az év utolsó felében, s így is már ebben az évben a befektetett összegeken túl tiszta hasznot is hoz a kerá­mia üzem. A mesternek most még na­gyon sok a dolga, de ha már belerázódnak, mondja, akkor majd ismerkedni fog a bara­nyai fazekassággal is. Nem akarja azt csinálni, amit a mezőtúriak, de azt se, amit az itteniek — szeretné, ha a kishajmási üzem egyedi kerá­miái tényleg egyediek és jel­legzetesek lennének. Hallama Erzsébet lelt 6 tanuló. Az osztály képesí­tő átlaga 3.18. Közülük 21 mun­kába áll, 16 továbbtanulni sze­retne. A IV/b. — ugyancsak általá­nos gépész tagozatos — osztály tanulója közül sikeresen képe­sítőzött 31. Jelesek: Barna Lajos, Békés Zoltán és S i- p o s József. Hátán jó rendű, 16-an közepes rendű, ketten megfelelt minősítésű képesítő eredményt értek el. Az osztály átlaga: 3.06. A végzett tanulók közül 17 munkába áll, 16 pedig tovább akar tanulni, egyikük külföldi egyetemen. Az erősáramú ipari tagozatos IV/c. osztály 34 tanulója közül 31 tett sikeres képesítőt, még­pedig Asztalos Tibor, B a- logh Antal, Horváth Gá­bor, Kovács László és S t e p- p e r György jelesen, 9 tanuló jó rendűén, 14 közepesen, to­vábbá 3 diák „megfelelt” minő­sítéssel. A végzett tanulók kö­zül 23 munkába áll, 11 pedig felsőfokú oktatási intézménybe szeretne bejutni. Képesítő ta­nulmányi átlag: 3.3. A IV/d. erősáramú ipari ta­gozatos osztály 33 tanulója kö­zül kitűnő rendű T a r n i k István, jeles rendű Lengyel József, jó rendű 12, közepes rendű ugyancsak 12 diák, m^g felelt 6 tanuló. Az osztály egy diákja nem szerzett képesítést. Átlag: 3.24. A IV/d. tanulói kö­zül 18 munkába áll, 15 szeretne tovább tanulni. A műszeripari tagozatos IV/e osztály mind a harminc tanu­lója képesítőzött. Kitűnő rendű: Rumszauer László, jó ren^ dű 10, közepes rendű 16, meg­felelt 3 diák. Munkába kíván állni 16, tovább tanulni 14 ta­nuló. Az osztály képesítő ta­nulmányi átlaga 3.3. Az ugyancsak műszeripari ta­gozatos IV/f. osztály 32 tanuló­ja közül 31 tett sikeres képesítő vizsgát. Jelesek: Frey András, Garami Ildikó, Kőhegyi István és Medovarszky György. Jó rendű 7, közepes rendű 13, megfelelt 7 tanuló. Képesítő tanulányi átlag: 3.2. Munkába állnak 22-en, tanulni kívánnak 10-en, közülük 3-an külföldi egyetemen. IFJÚSÁG ELLENI Tündét már az utcáról meglátjuk, a III. emeleti erkélyen áll, mindössze négy éves. Te jó ég, csak ki ne bújjon a rács hézag­jai között... A kulcs az egyik II. emeleti lakónál van letétbe helyezve, ö jön fel velünk, kitárja az ajtót, előre megy, mögötte dr. Árvay Lászlóné gyámügyi előadó. Tünde összehúzott szem­mel figyel minket, kezét öregesen összekulcsolja a hasa alatt. Nem sír, nem mosolyog. A két és fél éves Csilla, mint a megfagyott gyermek, eddig csak filme­ken láttam ilyet, lábújhe­gyen áll, derékban megha­jolva a pisitől rohadozó matracon nyugtatja izzadt fejét, kábultan alszik. Me­leg, szövet hosszúnadrág van rajta. Amikor ráadta az anyja, bizonyára még hű­vös volt az idő. A nyolc hónapos Pistike anyaszült meztelenül kapaszkodik a járóka farácsába, nagy, vi­lágoskék szeme csillog, mintha örülne a vendégek­nek. A parketten játékok, egy prakker és kimondha­tatlan piszok, a rekamién szennyes ruhák kenyérmor­zsával keveredve, több he­tes por lepi a bútorokat, a nyitott vitrinben fél kiló- nyi szárazbab, gyufa, úgy­sem érik fel a gyerekek ... A gyerekek is piszkosak. A szomszédok vesznek ne­kik tejet, egy-egy karéj ke­nyeret kennek. Ha éppen le van adva a kulcs, be is vi­szik nekik. Ha nincs kulcs, de nyitva van az ajtó az ablak, a vékonydongájú házmester fiút erőltetik ót rajta, már egész szaksze­rűen tudja etetni Pistikét. Végső esetben pedig a le­vélnyíláson dugják be a gyümölcsöt, a zsíroskenye­ret, ami befér Tünde éppen most hányt, feltehetően a rendszertelen és egyoldalú étkezéstől, mind a hármuk­nak aránytalanul nagy ha­sa van, ami már nem a jól- tápláltság, hanem a felfú­vódás jele. A szomszédok sajnálják a gyerekeket, ők jelentették a gyámhatóságnak az ügyet, előző nap a rendőrség is kinn volt és felvette az adatokat. Az anyát nem ta­lálták itthon. Az anyát egy hete senki nem találta itt­hon. A gépkocsivezető, aki egész úton azt hajtogatta, hogy KÖJÁL kocsit kellett volna kérni, mert a gyere­kek majd összepiszkolják a Volgát, most megenyhül és ő is segít az öltöztetésnél. Csilláról leveszik a szövet­nadrágot, hogy meg ne sül­jön, akkor látszik, hogy nincs alatta semmi. Pisti­kének még minden mind­egy, de a kislányok sem til­takoznak egy szóval sem, amikor kézenfogjuk őket *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents