Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-12 / 162. szám
ntn. jűlitts n. napló 5 Soron következő feladat n beteggondozás megszervezése Szakosítják a járási kórházakat?—Terjed-e a fehérvérűség? Beszélgetés két kitüntetett orvossal hallgatnak tóvdobo- gfet, nem tapintják a beteg érverését. Egyikük íróasztalnál, telefonok, tisztviselők élén, a másik a kémcsövek, lombikok világában segít or- voetársainak. A betegek hada tulajdonképpen nem ismeri munkájukat Nemrég magas orvosi kitüntetésben részesüllek. * Dtr„ Kishon ti Tibor megyei főorvos rágyújt és kicsit fáradtan hátradől a azéken. Kint már várják, nemzetközi Jellegű megbeszélést kell elő készítenie, utána autóba ül, siet vidékre. A telefon állandóan cseng, néha félmondatonként szakítja meg a beszélgetést — A tib.trsftás kiterjesztésével a gyógyítás állami ügy lett •— mondja. — Ma már nemigen emlékezünk arra, hogy a tisztiorvos valaha többnyire csak hatósági és közegészségügyi feladatokat látott eL A biztosításon alapuló kiterjedt és egységes betegellátás következtében most a szervezéstudomány egyre több szót kér az orvosi munkában. Tizedik éve Irányítja a megye egészségügyét Előtte tanársegéd volt a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Közegészség tani Intézetében. Ez alatt a tíz év alatt Baranyában a betegbiztosítással együtt fokozatosan fejlődött az egészségügyí szervezettség. Legutóbb például olyan megoldást választottak Szigetváron, amit azóta egyre több megye vesz át. Lényege: a járási főorvos és a kórházigazgató egy személy. Ezzel egy kézbe került a gyógyító és a megelőző ellátás, azonkívül mindezt gazdaságilag is egybekapcsolták. A betegek persze nem ismerik, nem látták őt Csak a gyorsabb, kiegyensúlyozottabb orvosi munkát, a szervezők bezenyomát érzik. — Sok még a tennivaló Először is a megyei egészségügyi osztály, valamint a járáisi egészségügyi csoportok munkájában nagyobb gondot fordítanak az elemző | tevékenységre. Az irányítás helyes, analitikus módszerével kívánjuk megoldani további feladatainkat Először is a gondozást Azokról van szó, akik krónikus betegségben szenvednek, de kezelést nem igényelnek, csak ellenőrzést Viszont a körzeti orvosi szabályzat annyira elavult, hogy most már hatékonyabb formákat kell helyette keresni a gondozás megszervezése céljából. Vannak már kísérleteink, de az egységes megoldást csak ezután vezetjük be. Most az e célból készített felmérések adatait dolgozzuk fel hozzá. __ Rendezni kell a körzeti o rvosok viszonyait is, például a községi tanácsokhoz, valamint a járási gondozóintézetekhez, Aztán nagy gond a megyei kórház és a tervezett járási kórházak megszervezése. A járásiakban például bizonyos szakosítást is tervezünk. Ez annyit jelent, hogy az adott földrajzi területen gyakrabb betegségekhez igazítjuk a járási kórház személyi és anyagi ellátottságát. Dr. Kishonti Tibor Kiváló orvos címet kapott y * Dr. Piribauer Katalint, a Pécsi városi Tanács Rendelő- intézetének szakfőorvosát személyesen is ismerik a betegek. Sőt közülük nemeggyel fél órákat is elbeszélget, vagy hallgatja őket így kívánja a vizsgálat ennyit kell várni. A panaszok meghallgatása pedig — még a bőbeszédű panaszosoké is — fontos dolog, talán a betegek előtti rokon- szeny kulcsa. Huszonhét éve dolgozik a rendelőintézet laboratóriumában. Azt mondja: — Igaz, mi nem vizsgáljuk az egész embert nem látunk összképet De talán éppen az az izgalmas és szén a laboratóriumi orvos munkájában, hogy a részvizsgálatok segítségével Is sok mindent lehet tisztázni. Az anyagcsere-osztályt vezeti — A betegek gyakran kérdezgetik: mi az eredmény. Megmondani persze nem lehet, hallgatni, eltagadni néha nagyon nehéz. De a betegség egészét csak a kezelőorvos látja, a laboratóriumi eredmény önmagában nem sokat mond, jelenthet jót is, rosszat is. Huszonhét év... Vajon hálásak-e a betegek? — Igen. Főleg az izületi gyulladásban vagy cukorbajban szenvedők, akik hosszú évek óta idejárnak. Havi tizenegyezer vizsgálat közben jól esik, ha néha megköszönik a munkánkat. — A fehérvérűség? Igaz, hogy veszélyesen terjed? — Nézze, ha azt mondom, hogy Pécsett nincsen húsz ilyen beteg, akkor nem tűnik veszélyesnek. De ha figyelembe vesszük, hogy orvostanhallgató koromban egyetlen beteget nem tudtak nekünk megmutatni, g világszerte nő a számuk, akkor veszélyes. — Oka? — Nem tudjuk. Dr. Piribauer Katalin főorvosnő mindemellett sok társadalmi munkát is végez: a megye és a város ötezer egészségügyi dolgozójának szociális ügyeit intézi, vizsgálja nagy gonddal. Most „Érdemes orvos” kitüntetésben részesítették. Azt mondja: szeretne sokat olvasni és egy-két érdekesebb esetet végig megismerni, abban a stádiumban is, ami már a laboratóriumi vizsgálat után következik. Talán ha Ujmecsekalján is megindul a rendelőintézet, lesz erre ideje. Földessy Dénes Terv Siklós idegenforgalmi üdülőhellyé fejlesztésére A siklósi vár műemléki restaurációját vezető Ferenczy Károly az Országos Műemléki Felügyelőség tervezőmérnöke, az illetékes megyei szervekkel egyetértésben elkészítette a siklósi váregyüttes műemléki idegenforgalmi üdülőhellyé fejlesztésének tervét. Az idegenforgalmi üdülőhellyé fejlesztést indokolja, hogy a siklósi vár a Dél- Dunántúl legjelentékenyebb műemlékegyűttese, amely az országban a- legjobb állapotban megmaradt beépítetlen, összefüggő középkori várfallal és védőmű rendszerrel rendelkezik. Az alkalmasság mellett szól a várnak a románkortól a lég újabb korig terjedő építéstörténete, számottevő, színvonalas műemléki maradványa, kiemelkedő tájképi értéke és a harkányi termálfürdő, illetve a turisztikára alkalmas siklÓ6—harkányi borvidék közelsége is. A nagy munka — amint arról a várban évente megforduló 150 000 turista is bizonyságot szerezhet — már évekkel ezelőtt megkezdődött és a mostani részletes terv tulajdonképpen e munka kiszélesítését, végső megfogalmazását, jelenti. A terv szerint megszabadítják az elcsúfító hozzáépítésektől és teljes szépségében állftják helyre a várpalotát, a hozzá csatlakozó kápolnát, restaurálják és eredeti funkciójában mutatják be a védműveket, köztük a külső és a belső várfalakat, a barbakánt a gyalogkapuhoz vezető várfalat és a városkaput A belső várterületen kisajátítják és a műszaki szempontok figyelembevételével szállodává alakítják át a volt Ferences rendházat, Idegenforgalmi célokra használják fel az itt található mű- emlékjellegű épületeket, feltárják és bemutatják a történeti épületmaradványokat, így a török sütőkemencéket, várfalrendszereket, útvonalakat. Megkutatják, majd restaurálják a műemléki értékű templomot. A vár külterületén újra megnyitják a várárkot, felújítják és sportpályákkal, napozó parkkal övezik a történeti eredetű községi fürdőt, melyhez a külső várfal déli bástyájából csigalépcső alagutat építenek. A történeti együttest elcsúfító öreg házakat szanálják, helyükön a vár egységet körülvevő zöld övezetet, üdülőterületet létesítenek, ezt útgyűrűvel veszik majd körül. Környezetében sátortábort, autóscampinget, szabadtéri és kulturális sport- létesítményeket, ötven épületből álló üdülőtelepet szándékoznak létrehozni. A várövezetben megmaradó, közhasználatú épületeket az idegen- forgalom céljait szolgáló kézműipari — fazekas, ajándék- tárgy előállító — műhelyként hasznosítják. A községben található jelentősebb műemlékek, köztük a dzsámi és a rác templom restaurálását szintén az idegenforgalom szempontjainak figyelembevételével végzik el. A többéves — és itt csak vázlatosan ismertetett program — megvalósítása megyénket az országos rangsorolást tekintve is jelentős műemléki üdülőhellyel gazdagítja. Autóval külföldön Amit a vezetői igazolványról tudni kell Évente sok ezer magyar autós, motoros turista utazik határainkon túlra. Mi a teendője és milyen okmányokra van szüksége, a magyar járműtulajdonosoknak, ha külföldre kívánnak menni, illetve ott érvényt szerezni biztosítási jogaiknak? I. Azok a gépjárművezetőle akik 1964. június 1. után szeAz „ezüstcsinálók nemzetsége ti Amflcor nyakamba vettem Pécs külvárosi cigánytelepeit, mindenekelőtt az a szándék vezérelt, hogy utána járjak: mennyi igaz abból, hogy a képen látható, a városszerte, megyeszerte oly sokszor megcsodált százfodrú blúzt, ezerélő rakottszoknyát a Petrovics nemzetség páváskodó asszonyai, lányai avatták általános cigány népviseletté Baranyában, s úgy hírlik, azon túl is. Persze, hozzá kell tenni, hogy ezt jobbára csak a kerített udvaros, kőházas famíliák bizonygatják, mert az Orsósok, Kalányosok csak legyintettek rá: — Eszi fene — mondták. — Azt a cifraságot csak a ku- pecek és az ezüstcsinálók népe viseli. A Petrovics nemMeg is mondták, hogy ne vályogviskókban keressem őket, hanem az „úri cigány” telepeken. A Gyárvárosban, a Biztonságos hizlalás Elhullás vagy kényszervágás esetén is megtérül a befektetett költség és munka. A termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók új kibővített háztáji biztosítása a ház körül tartott valamen nyi, 6 hónapnál Idősebb sertésre érvényes A KÁRTÉRÍTÉS ÖSSZEGE DARABONKÉNT: anyakoca 1500 Ft, egyéb hízósertés élősúly kg-ként 10 Ft (de legfeljebb 1000 Ft) egyéni Állattartók az üj épület- és háztartási biztosítás keretében biztosíthatják sertéseiket pótdíj ellenében. Kényszervágás esetén a kártérítést a megtérülés levonása nélkül fizeti az Állami biztosító Füzes-dűlőben, a Táltos soron, de légióként, a Pipacs utcában. Itt kezdtem hát el a látogatás sorát Petrovics Kálmánéknál. S, hogy ne nevezzem én is úri cigányoknak őket, azért annyit mindenesetre magam is megállapítottam róluk, hogy rátarti, büszke emberek. Igaz, van is mire. Háromszobás, teraszos „cempernovás” vakolatú családi ház, téglaistálló, kocsiszín és szerszámkamra áll a hatalmas porta közepén, ahol a gumikerekes .spediterhez” kötött testes, jóállású lovait ab- rakolta éppen a házigazda, amikor ráköszöntem. Marka helyett csak a könyökét nyújtotta bemutatkozásnak, és már kiáltott is be a házba az asz- szonyának. — Ljuba, vezesd be a vendéget a szobába, majd utá- natok megyek, ha végeztem... Nem dicsérem meg a fiatal- asszony pávás ruháját, szép termetét, kiderül az a képről is, hanem amivel odabent, a ruhásszekrény előtt meglepett, azt már nem szabad szó nélkül hagyni. — Ki meri mondani, hogy ez, meg ez, meg emez nem cigány viselet, — rakta ki sorra elém a kápráztató színekben játszó, fodros blúzok, masnis kötények rengetegét. Nem tudni, hányat, mert az ötvenedik szoknya, a harmincadik kötény és a harminc- ötödik blúz után abbahagytam a számolást. Kész vagyon ... — És úgy nézze, hogy éri mind én varrtam, kivéve a fodrozást, szalagozást, mert az már varrógépmunka, — magyarázta. — És az sem igaz, hogy csak a Petrovicsok viselik, — kezdett bele újra a tiltakozásba. — Elmehet Siklósra, Vókányba, Mohácsra, meg mindenhova, ahol nem oláhok, hanem igazi cigányok élnek, majd azok megmondják, megmutatják,.. Azért azt elismerte, hogy a Petrovicsok, s azok közül el a viseletét, de azt meg nem tudná mondani, mikortól. — Anyám jobban tudja, nem bánja meg, ha fölkeresi. Nem bántam meg, pedig nehezen találtam rá a pécs- meszesi kolónia mögötti cigánytelepen, ahol a vejének és neki is majdolyan szép háza van, mint Ljubáéknak. Még olyan cserfesszájú, éles- eszű öregasszonnyal életemben kevéssel találkoztam, mint özvegy Petrovics Sán- domé. Tőle tudtam meg azt is, hogyan maradt családjukon az „ezüstcsináló” külön- böztetés, mert vannak még rajtuk kívül Petrovicsok garmadával. De hadd mondja el ő a történet érdekesét. — Száz évnél is sokkal régebben Petrovics szépapámék még vándorlóiparos cigányok voltak és sátoros szekéren vitték a sok drága holmit, nagyon messzi országokba. Bejárták Moszkvát, Novgorodot, de sok falut is, ahol pénzes oroszok laktak. Ezüstből csinált szamovárokat, kanalakat, bográcsokat adtak el aranypénzért és amikor meggazdagodtak, akkor a gyerekük gyereke üzenetet küldött apáméknak. Ez már az első háború előtt volt. Olyan időben, amikor a legjobban ránkfért, hogy utánuk menjünk. De hadd rövidítsem meg egy keveset a kivándorlás történetét. Csak annyit róla, hogy Petrovicsék is rátértek odakint az ezüstcsinálásra, de ők már nemcsak Oroszországban, hanem Jugoszláviában is kereskedtek visszafelé, hazafelé jövet. Addig-addig, hogy útjukban mindenfelé már cigánykirályéknak tisztelték őket. Méghozzá nem kis okkal. Petrovics néni, — akkor persze még nem néni volt, hanem szép, fiatal menyecske, mert odakint talált embert is magának, — ő volt a királyasszony. De milyen királyasszony. Ahogy elmesélte, földig érő selyemben, is az ő családjuk terjesztette csipkében lépkedett és inge — ő nevezte így — hatsorosba volt fűzve gyöngyökkel, pénzekkel. Még a derekáig hulló copfjába is aranyérmeket font. Igaztalan volna azt mondani erre, hogy csak „legyen aki higgye”, mert a régi pécsiek még jól emlékeznek a hazatérő „kincses Petrovicsék- ra”. De még annál is jobban a Petrovics házaspár, s különösképpen a fiatalasszony öltözékére, amelynek szerényebb, de hűséges mását pár évvel később lányai is magukra öltötték. — Odakint, Moszkvában láttam meg először ezt a ruhát, messziről jött vásározó orosz cigányasszonyokon. — mondotta Petrovics néni. És hazahozta divatnak. Persze, gyöngyök, aranyok nélkül, mert azokat a gyerekek kedvéért rég beváltotta már házakra, lovakra. És lám, ez a tervezése is kincset kamatozott. Azóta a Petrovics-lányok, szerte a megyében, és úgy hírlik, azon túl is gusztust, kedvet adtak a nemcsak divattá, hanem lassacskán cigány-népviseletté váló fodrosblúzok, rakottszoknyák, masnis kötények, virágnál is színesebb, pompázóbb viselésére. Pá.inkág Györ-y reriék meg az új mintájú (rő- zsaszinű) gépjárművezetői engedélyt, — a Német Szövetségi Köztársaság és Albánia kivételével — ezzel a vezetői engedéllyel 75 tagállamban vehetnek részt a közúti forgalomban. A régi mintájú gépjármű- vezetői engedéllyel rendelkezők csak abban az esetben vezethetik külföldön gépjárműveiket, ha a vezetői igazolványaikat a fentebb említett új mintájú vezetői igazolványra előzőleg kicserélték. A cserét a lakhely szerinti illetékes megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya végzi el, kizárólag abban az esetben, ha a járművezető külföldre kíván utazni. A vezetői engedély cseréjéhez a régi mintájú vezetői engedély leadásán kívül az alábbiak szükségesek: — a rendőrség által rendszeresített, pontosan kitöltött forma-nyomtatvány. — 3,5x4,5-ös, hat hónapnál nem régebbi fénykép, — 20 forintos illetékbélyeg. Abban az esetben, ha a Német Szövetségi Köztársaságot, vagy Albániát kívánják érinteni a külföldre utazó gépjárművezetők, ki kell váltani a nemzetközi gépjárművezetői engedélyt, amelyet ugyancsak a lakhely szerint illetékes megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya ad ki azoknak a gépjárművezetőknek, akik az új mintájú gépjárművezetői engedéllyel már rendelkeznek. A nemzetközi gépjárművezetői engedély megszerzéséhez a gép- járművezető vezetői engedélyét nem kell leadni, de a fentebb felsorolt kellékeket be kell szerezni, azzal a különbséggel, hogy 4x5-ös nagyságú fényképet kell a kérelemhez csatolni. Ez az engedély a kiállítás napjától egy évig érvényes. Végezetül felhívjuk a külföldre távozó gépjárművezetők figyelmét, hogy a KRESZ Függelék 11 cikk 5. pontja értelmében a magyar gépjárműveken a magyar államjelzést is (H) fel kell tüntetni, mivel e jelzés nélkül a magyar államhatárt átlépni nem lehet. (Folytatása következik.) — Az Ifjúsági Park film- vetélkedője. A moszkvai séta című szovjet filmből értékes díjakkal filmvetélkedőt tartanak ma délután 5 órától a Fegyveres Erők Klubja kerthelyiségében. A vetélkedőt Váradi Géza vezeti. — Az eső elől egy álló vontató alá feküdt hétfőn a Bó- lyi Állami Gazdaság Sziebert- pusztai üzemegységében Ul- rich Fülöp szederkényi lakos. A vontató közben megindult, s a kerekek halálra gázolták a szerencsétlen embert. A rendőrségi vizsgálat folyik. » t
