Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-11 / 161. szám
1967« JÚLIUS 11« Felhőszakadás Pécsett és Baranyában |S lezúduló víztömeg valóságos folyóvá változtatta a Rákóczi utat a Váradi Antal utca torkolatának (Foltyatás az 1. oldalról.) ahol a Dózsa Gy. út egész hosszában víz alatt áll. Bekapcsolódott a mentési munkába a sásdi munkásőrség is: Hetvehelyre vonultak. Magyar egregyről több ház veszélyeztetését jelentették — a szekszárdi tűzoltóság indult segíteni. Magyarhertelendre a dombóvári tűzoltóság vonult ki — itt öt házat öntött el • víz. Este fél 9 órakor riasztották a Vízügyi Igazgatóság ár- vízvédelmi osztagát is. Az iosztag az egyik legveszélyeztetettebb körzetbe, Hetvehelyre, Illetve Bükköseire vonult A későesti órákban állandóan csengtek a tűzoltók, a rendőrség, a munkásőrség, a Vízügyi Igazgatóság telefonjai, {adták a helyzetjelentéseket A I felhőszakadás következményei ellen mindenütt felvették a küzdelmet, a mentési munkák szervezetten folynak. A veszélyeztetett helyeken a pártbizottságok, tanácsok vezetői is bekapcsolódtak a segítési, irányítási munkákba. A vihar okozta károkat egyelőre felbecsülni még nem lehet. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A Hetvehelyre felvonult erők mintegy 20 embert mentettek ki a szorongatott helyzetből, s miután feladatukat itt sikeresen végezték — a másik legveszélyeztetettebb helyre, Bükkösdre vonultak. A mentési munkákba bekapcsolódott kaposvári honvédség egyik alakulata is — Bükkösdre érkezett. (Garay) Halastórendszer a lápos rétek hasznosítására A Zengőaljai Állami Gazdaság területén már 1959 óta lolynak egy tizenegy tóegységből álló halastó-rendszer kialakítási munkálatai a mintegy 250 holdas savanyú-füves, lápos terület hasznosítása céljából. Múlt év novemberében kezdték tneg a második lépcsőbe tartozó munkálatokat, idén augusztus 30-ra készen áll a nagy mű. A várható halhozam holdanként 10 mázsára tehető, ami ugyancsak holdanként 12—13 pzer forint bevételt jelent. napló II Gazdasági Bizottság határozata a központi fejlesztési programról A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott központi fejlesztési programok kidolgozására és végrehajtására. Ezek célja több gazdasági ágazat egybehangolt nagyarányú fejlesztése, amely a népgazdaság többi területein is számottevő változást követel. Szükségessé válhat központi fejlesztési program készítése, az ország valameny nyi területének vagy egy-egy nem termelő ágazat nagyarányú fejlesztése érdekében is. Ilyen programot akkor kell kidolgözni, ha a gazdaságirányítás általános szervezeti keretei között a fejlesztés nem oldható meg, vagy ha az új mechanizmus irányítási módszereinél szorosabb, részleteiben is koordinált végrehajtást igényel. Központi fejlesztési programot kell kidolgozni olyankor is, ha a fejlesztés a központi pénzeszközök nagyarányú igénybevételét teszi szükségessé, vagy ha hosszú távra kiható program társadalmi jelentősége és a vele járó kockázat szükségessé teszi a kormány felügyeletét a megvalósítás folyamatában is. Egyidejűleg azonban csak csekély számú, legfeljebb 5—8 központi programot részletesen kidolgozott műszaki-gazdasági koncepciókra kell alapozni. A programjavaslatokat, Illetve azok variánsait az Országos Tervhivatal, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság és az ágazati minisztériumok dolgozzák ki, s megfelelő egyeztetés után a Gazdasági Bizottság elé terjesztik. A programokat a folyamatban lévő közép- és hosz- szúlejáratú tervekkel összhangban hagyják jóvá, ezért a javaslattal együtt a népgazdasági terv és a megvalósítását szolgáló közgazdasági, pénzügyi szabályozó eszközök rendszerének esetleges módosítására is előterjesztést kell tenni. Minden egyes program végrehajtásának irányítására tárcaközi bizottságot hoznak létre a kormány valamelyik tagjának vezetésével. A tárcaközi bizottság koordinációs irányító munkája azonban nem csorbíthatja a miniszterek, illetve a bankok jogait ' A ,«* Közösen, közös erővel A községfejlesztés soha nem tapasztalt fellendülésben van. Bekötőutak, járdák, csatornák, vízművek, tisztasági fürdők, strandok, tüdőgondozók, orvosi lakások és rendelők, kul- túrházak, sportpályák — a fel sorolás itt nem ér véget — épültek, létesültek szerte a megyében. Nagyon sok közöttük — s ez új jelenség, amire néhány év óta figyelhettünk fel — a helyi (vagy környező) erőforrások ésszerű koordinálása eredményeként. E létesítmények közös jellemzője, mondhatni különös ismertetőjele tehát: a terheket közösen, arányosan viselik. Az utóbbi években tapasztalható együttműködés nem is olyan magától értetődő, egyértelmű. Két törpe vízmüvet akartak létesíteni például Té- senyben. Csak az Állami Gazdaságok Igazgatósága megkeresése, s az azt követő intézkedés után érte el a Megyei Tanács KÖFA csoportja, hogy az érdekeltek végül is társultak: a tsz fúrja a kutat, az állami gazdaság építteti a hidroglobuszt. Bárban először a községi tanács, majd az állami gazdaság fúrt kutat, illetve létesített hozzá külön- külön vízmüvet. De az állami gazdaság vascsöve éppen a községi kút vízadó rétegébe „talált”, s ezáltal a vízhozam érezhetően lecsökkent. A bá- riak erre társadalmi tervet készítettek egy víztároló felállítására, amelyben majd éjszaka összegyűl a víz. Á Megyei Tervbíráló Bizottság elutasította az „ötletet” mondván, a vízhiányt nyilván úgy is meg lehet oldani, hogv az állami gazdaság vízhálózatára rákötik a községi vezetéket. Erre kötelezik az állami gazdaságot is. Arról van szó tehát — bár az érdekközösség nyilvánvaló — bizonyos esetekben, mivel önállóan gazdálkodó egységekről, s elkülönültségről beszélhetünk — a jóhiszeműen védett önérdek néha éppen a közérdeket sérti, gátja az együttműködésnek. Az okok között vannak szubjektivek, máskor objektív nehézségek, például elavult jogszabályok nehezítik az együttműködést, az erőforrások koordinálását. Talán maradjunk még a vízmű témánál, Baranyának amúgyis nagy problémája a víz Törpe vízmű nem olcsó mulatság, az összefogásra itt maximálisan szükség van. Mégis azt mondják a tanácsok, nehéz a tsz-ekkel tár- ] sülni. Ha a tsz maga létesít vízmüvet a banktól hitelt kap, kedvezményes visszafizetési feltételek, 30—40 százalékos hitelelengedés mellett. De, ha a pénzzel, jobban mondva a pénz egy részével társulni kíván, amely esetleg előnyösebb számára, a bank nem folyósít hitelt. Miért? Az elkészült vízmű — erre rendelet van — könyvjóváírással átkerül a szakvállalat, a Komlói Vízmű tulajdonába. A törpevízmű tehát nem a tsz-tulaj dönt gyarapítja, s a bank érthető okokból csak akkor ad hitelt, hitelelengedést, ha a tsz társ- tulajdonos. Innen a nagy hu- zódozás; az ok, ami akadályozza vízművek létesítését falun (ilyen húzódozásokról tudunk Pécsváradon, Kapos- szekcsőn, Felsőmindszenten. Patapoklosiban; egyik helyütt már részben elkészült a vízmű, máshol leállították az építkezést). Vajon az az érdekes, hogy kinek a tulajdonába megy át, ki fogja kezelni és nem az, hogy a vízellátás megoldódjék? Nem akarunk negatív képet festeni a dologról, csupán a nehézségekről szóltunk. A kép feltétlen pozitív, példák sokasága tanúsítja ezt. Az együttműködésre, a közös teherviselésre három szinten kerülhet sor. Megyei szinten, amikor a Megyei Tanács kíván olyasvalamit létesíteni, amely meghaladja erejét. Ilyenkor kéréssel fordul a megye városaihoz községeihez, segítsenek. Természetesen az önkéntesség elve alapján, hogy ad-e hozzájárulást és mennyit a község, erről a tanácsülés dönt. Járási szinten a járási tanács fordul segítségért a hozzá tartozó községi tanácsokhoz. A járás községeinek hozzájárulásával bővítették például Mohácson a tüdőgondozót, Magyarhertelenden a termálfürdőt, Siklóson (a községek egymillió forintos hozzájárulásával) kórházat és mellé még ambulanciát építettek; közös összefogással készülhetett el az óbányai bekötőút (különösen a szomszédos mecseknádasdiak vették ki a részüket a munkából), a sásdi tüdőgondozó, stb. A közös községi tanácsok szintjén is sok a példa az összefogásra. Az az elv, hogy az összevont községekben a községfejlesztési alapot ott használják fel, ahonnan be- I folyt Drávaiványiban viszont I ma sem volna orvosi rendelő és tisztasági fürdő, ha a központi község, Sellye nem segít. Szaporcán is a központi község, Kémes tanácsa segített a klub építésénél. Fordítottja is akad a dolognak, amikor a központi község szorul segítségre. Ebben a közös teherviselésben természetesen nemcsak tanácsokat találunk, hanem — és ez a lényeges — a község lakóit társadalmi munkájukkal, aztán tsz-eket, állami gazdaságokat, gépjavító állomásokat, vállalatokat stb. A segítség lehet anyagi természetű, lehet társadalmi munka vagy valamilyen munkaeszköz (gép, fuvar) rendelkezésre bocsátása, kölcsönadás. Az érdekközösség, mint mondottuk, az esetek többségében nyilvánvaló. Csak természetes, hogy nem véletlenül segített az óbányai bekötőút építésében egy Tolna megyei vállalat is. így tudja ugyanis megközelíteni Öbá- nyán lévő turistaházát. A tsz- ek általában mindig érdekeltek abban, ami a községben épül, létesül, hiszen a tsz tagjai egyben a község lakói, így vagyunk ezzel fordítva is, például Felsőmindszenten a tsz-bekötőút egyben Gyümől- csény község bekötőútjának egy szakasza. Természetes, hogy az út építéséhez a tanács is hozzájárult. A helyi erőforrások észszerű koordinálása terén nagy reményeket táplálhatunk, ehhez persze a megfelelő feltételeket is biztosítani kell. A Megyei Tanács a községfejlesztést illetően ad ki irányelveket, de számtalan kitűnő helyi kezdeményezés született, s vált valóra. Miklósvárl Zoltán CSEPEL D 710/15-öe típusú AUTÓDARU kifogástalan állapotban eladó. Alkalmas építkezésnél, vagonkirakásoknál. Emelő- szerkezete hálózati árammal is üzemeltethető. Megtekinthető a 11. sz. AKÖV Szekszárd, központi telepén. mérnök-főtanácsos egy évtizeden át volt a Pécsi Vasútigaz- gatóság forgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője. Sok-sok tapasztalattal rendelkező kiváló szakember. Túlzás nélkül mondhatjuk róla, hogy vérbeli vasutas, hiszen már édesapja is a MÁV dolgozója volt. Már évekkel ezelőtt megkapta a „Munka érdemérem” és „Érdemes vasutas” kinütetéseket. — A vasúthoz 1934-ben kerültem — mondotta beszélgetésünk alkalmával, amikor „Kiváló vasutas” kitüntetéséhez gratuláltunk —, persze, nem íróasztalhoz, hanem vonatfékezőként kezdtem a szolHárman a kiváló vasutasok közül gála tót, Komáromban. Á úriszabadulás után Hegyeshalomban, majd Mosonmagyaróváron voltam forgalmista. Sok szép élményt és vasúti tapasztalatot adott számomra az a hét év is, amíg Pusztaszabolcs állomásfőnöke voltam. Abban az időben épült Dunaújváros és az oda irányított hatalmas árumennyiséget mi továbbítottuk. A Pusztaszabolcson töltött évei alatt szerzett mérnöiki diplomát Fülöp Ferenc, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen. 1957-ben került Pécsre, a MÁV Igazgatóságra. Egy hónapja pedig már Budapesten dolgozik, mint a vezérigazgatóság forgalmi szakosztályának egyik osztályvezetője. — Mit tart a Pécsett töltött évek legfőbb eredményének? — kérdeztük. — A társszolgálati ágak közötti együttműködés erősítését — válaszolta. — Csak a forgalom és a vontatás közös, összehangolt munkájával sikerült elérnünk, hogy a tehervonatok átlagos terhelése a pécsi területen ma már meghaladja a 800 tonnát. Országos viszonylatban a pécsi területen honosítottuk meg először a jól szervezett és gazdaságos munkát biztosító üzemi tervezést és új állomási technológiát. Uj munkakörömben az itt szerzett tapasztalatoknak igen »agy hasznát ve- szem — Pécset, ezt a szép várost, nagyon megszerettem. Nehéz elszakadni tőle és az itt élő barátaimtól. Még szerencse, hogy Budapest és Pécs között igen jó a vasúti összeköttetés ... — mondta Fülöp Ferenc. Barna József Pécs állomás kocsimestere már ide, s tova 18 esztendeje. Rendkívüli munkabírású, szorgalmas vasutas. Pécsett kezdte vasutas pályafutását 1939- ben. Rangfokozata szerint főellenőr. — Mint kocsimester három tolatócsapat és tolatómozdony, ahogy mi nevezzük: „tartalék” munkáját irányítom — mondotta beszélgetésünk alkalmával — Itt a munkának soha sincsen vége Az egyik vonatot összeállítjuk, még el sem indul, már Jön a másik... Az imént kaptunk éppen Pécsbá- nyarendezőről egy 105 tengelyes vonatot. Kocsijainak nagy részét Dombóvár felé kell tovább küldeni — Mi a legfontosabb a kocsimester munkájában? — Hogy időre dolgozzunk. A személyvonatok is csak akkor indulhatnak, ha mi idejében összeállítjuk szerelvényüket. Az is rendkívül fontos nálunk, hogy az ember pontosan ismerje az ország vasútját és tudja, hogy melyik kocsit mikor, milyen vonattal lehet továbbítani. Munkánk selejtje lenne, ha egy kocsit rossz vonatba sorolnánk. Olyan hiba ez, mint amikor a budapesti gyorsvonatba száll az utas, aki Nagykanizsára igyekezne... — Mi a legnehezebb? — A sok gyaloglás. Egy-egy műszakban a kocsik rendezése közben 30—40 kilométert kell megtennünk. Hiába, ez a munkánkkal jár. Mi gyalogos vasutasok vagyunk. Azután a baleseti veszély sem elhanyagolható nálunk. Tolatás közben emberre, járműre egyaránt vigyáznunk kell. — Mennyire sikerült ez eddig? — Különösebb problémánk nem volt mostanában — mondta Barna József —, de azért néha kijut az idegeskedésből. Különösen akkor, ha a felvételi épület előtt az első öt vágány valamelyikén kell mozgásokat végeznünk, ahol utasok is járnak. Samu József főfelügyelő 27 éve dolgozik a vasútnál. Vasúti pályafutását az aláverő csákánnyal, pályamunkásként kezdte. A nehéz munka mellett szorgalmasan tanult, letette a szakvizsgákat, majd állomáskezelői beosztást kapott. A Pécsi Vas- útigazgatóság kereskedelmi osztályában 1962 óta vezetője a személydíjszabási és menetkedvezményi csoportnak. Igazgatósági szinten a személypénztárosok és a jegyvizsgálóik munkájának irányítása képezi feladatkörének döntő részét. — Legfontosabb feladatunknak az utazóközönség udvarias és pontos kiszolgálását tartjuk, ezért erre neveljük, oktatjuk jegyvizsgálóinkat, pénztárosainkat — mondta csoportjának munkájáról. — A legtöbb probléma, panasz az utazóközönség tájékozatlansága miatt adódik, mert ki vesz arra fáradságot, hogy elolvassa a hivatalos menetrend díjszabási tájékoztatóját? — Az idegenforgalom örvendetes növekedése — folytatta Samu József — a mi területünkön adja a legtöbb tennivalót. Az utazó közönség igényeinek teljesebb kielégítése érdekében szívesen foglalkozunk a külföldi menetjegy ügyekkel is. ioDb állomásunk, például megyénkben Magyarbóly, Villány, Szigetvár és Pécs már nemcsak külföldi menetjegyek kiszolgálásával foglalkozik, hanem jugoszláviai belföldi viszonylatokra is adnak ki jegyeket. Szakvonali munkája mellett igen sok társadalmi munkát is végez Samu József. — Több éve már végrehajtó bizottsági tagja vagyok a Pécsi Vasutas Csomópont Párt- bizottságának. A párt- és tömegszervezeti osztályt vezetem. Társadalmi munkában ez sok elfoglaltságot ad ... — Ha mégis marad szabadideje, mivel foglalkozik a legszívesebben? — Fényképezéssel. A Mecseki Fotoklub tagja vagyok. — Ki a kedvenc modellje? — Egy négyéves kislány, Gabika. Az unokám — mondta mosolyogva és nyomban előszedett néhányat Gabika legújabb portréi közül. Nem véletlenül voltak nála... Dr. Lőrincz János » Fülöp Ferenc
