Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

1967. TÜLTTTS 9. 4 napló m EVES A cél 1800—2000 méter tá­volságban tűnt fel a száraz cserjékkel tarkított homok­dűnék között. Horváth László őrvezető harckocsija hét má­sodperccel ezután leadta az első lövést, menetből, egyen­letesen tartva az előírt húsz kilométeres sebességet. A dél­nek futó célt füst- és homok­felhő takarta el. Néhány má­sodperccel később a lőtérto- rony ügyeletese rádión jelen­tette: az 1-es kocsi első lövés­re megsemmisítette az ellen­ség harckocsiját... * A három tábornok s az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizott­ságának tagjai elégedetten bólogatnak. A végtelen homo­kon hatvan-hetven kilométe­res sebességgel száguld a ko­csi. Néha csattogó sorozatok szakítják meg a vad motor- bőgést: menetből kisebb célo­kat küzd le az előretörő harc­kocsi személyzete. Mikor visz- szaérkeznek a kiindulás helyé­re, már ott áll Kálazl József vezérőrnagy s minden forma­ságot mellőzve kezet nyújt a parancsnoknak: — Derék munka volt! Egy kicsit féltünk, mert 4 trchezen látni a nagy porban. Az arcok feketék. A vastag páncélossisak alól patakokban csorog a verejték. — Meleg volt? — Itt is megvan 34—35 fok, a kocsiban meg még negyven is. — Vegyék le a sapkákat. A komor, harcias külsejű katonák egyszeriben mosoly­gó, ragyogó arcú fiukká vál­nak. A tábornok Pop Jánoshoz, a Honvédelmi Bizottság elnö­kéhez fordul s azt mondja: — íme, a mi tizennyolc éves katonáink...! * — Mikor vonult be? — Múlt év szeptemberében. — És a leszerelés? — A hónap végén, ha igaz. Mi, előfelvételisek csak 11 hó­napot szolgálunk. — Tanulásra volt idő? — „Maszek” tanulásra gon­dol? — Igen. — Volt, de nem sok. — Mi volt az elmúlt évben a legnehezebb? ■— A műszaki dolgok meg­értése, illetve a tanultak gya­korlati alkalmazása. — És a katonás rend? — Az jó! — Akkor mi a rossz? — A rendcsinálás! * Jártunk páncélos és légvé­delmi tüzéregységeknél, felke­restük a 37. Budapesti For­radalmi Ezred elhelyezési körleteit. A vizsgálódás célja mindenütt ez volt: hogy él­nek és milyen eredményeket érnek el az új honvédelmi törvény értelmében behívott 18 éves fiatalok? Az ország- gyűlés megnövekedet szerepé­nek méltó bizonysága volt ez a szemle. A képviselők, akik a Honvédelmi Bizottság tag­jai, több száz fiatal katoná­val Ismerkedtek meg, s a leg­őszintébb hangon beszélgettek az „átállás” nehézségeiről. Minden napirendre' került: a bevonulás előzményei, a fo­gadtatás, a kiképzés, a lakta­nyán belüli hangnem, az ét­kezés, a szabadidő és a jövő is. A Honvédelmi Bizottság szemléjén a Néphadsereg ve­zető beosztású tábornokai mel­lett a hazai sajtó képviselői is részt vettek, s kérdéseikre azonnal választ kaptak — a legilletékesebbektől. Lapunk honvédelmi tudósí­tója, Kálazi József vezérőr­nagytól kért értékelést az új honvédelmi törvény életbelé­pése óta eltelt három év ta­pasztalatairól. — A tizennyolcévesek be­hívását és kiképzését 1964-ben kezdtük, s számarányuk ál­landóan nő a hadsereg szemé­lyi állományán belül. Vannak „normál” sorállományú tizen­nyolc éveseink és vannak, „előfelvételisek”, akik az egyetemi tanulmányok előtt egy évet a hadseregben töl­tenek. Általános megfigyelé­sünk: a katonaélet nehézségei kezdetben jobban megviselik ezt a korosztályt, de pár hó­nap alatt annyit edződnek, hogy minden feladat teljesíté­sére alkalmassá válnak. Lel­kesek, megbízhatóak. Különö­sen a technika vonzza őket. Itt kell megjegyeznem: a be- súlykolás jellegű kiképzéstől, például az alakitól, annál job­ban viszolyognak. Nagy akti­vitással vesznek részt a po­litikai foglalkozásokon, s túl­nyomó többségük a szocialista versenymozgalom valamelyik formájába is benevez. Mi, ka­tonák, akiknek ezekkel a Jelentkezési felhívás A Bajai Bereczki Máté Kerté­szeti Technikum levelező tagozata felvételt hirdet az 1968. tanévben Induló első osztályba.-A tanulmányi idő 4 év. A tanév kezdete 1968. január 20. Befejezé­se 1969. január 15. Minden tanév két félévre tagozódik. Az utolsó éves tanulók sikeres osztályvizs­ga után a rendeskorú tanulókkal egyenértékű képesítő vizsgát tesz­nek. Felvételre jelentkezhetnek Bara­nya, Tolna megyék területéről, továbbá Bács-Kiskun megye ba­jai és kiskunhalasi járásaiból azok a mezőgazdasági dolgozók, akik termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban, erdőgazda­ságokban, kertészeti vállalatok­nál, gépjavító állomásokon, illet­ve gépállomásokon, megyei, vá­rosi, járási pártbizottságoknál, tanácsoknál, kertészeti technikus — igényes munkakörben dolgoz­nak. Ezek közül levelező tagozatra azok kérhetik felvételüket, akik: a) a 17. életévüket 1967. decem­ber 31-ig betöltik; b) elvégezték az általános Isko­la 8 osztályát, illetve ezzel egyen­értékű középiskola 4 osztályát: e) a technikum szakirányának V&egfelelő, legalább 2 éves nagy­üzemi szakmai gyakorlattal ren­delkeznek. A felvételre Jelentkezők ez év november hónapban felvételi vizs­gát tesznek magyar és számtan tantárgyakból. A felvételi vizsga sikerétől függően nyernek vég­leges felvételt a jelentkezők. Érettségizett jelentkezők tanul­mányaik folyamán a közművelt­ségi tárgyakból nem kötelesek vizsgázni. Érettségizettek és két éves szakiskolai, szakmunkás­képesítéssel rendelkező dolgozók sikeres különbözeti vizsgával a H. osztályba vehetők fel. Azok a dolgozók, akik két éves szakisko­lát jeles, illetve jó eredménnyel végezték és különbözeti vizsga nélkül az I. osztályba kérik fel­vételüket, felvételi vizsgát nem tesznek, felvételi vizsga nélkül nyernek felvételt. A felvételi kérelmet, a felvétel iránt érdeklődő leveleket a Bajai Bereczki Máté Kertészeti Techni­kum levelező tagozatához (Baja, Szamuely T. u. 96. sz.) kell be­küldeni. Bővebb felvilágosítást az ér­deklődőknek szóban, írásban, te­lefonon (Baja 764.) az iskola meg­adja. Bereczki Máté Kertészeti Technikum Igazgatósága, Baja, fiúkkal kell ellátnunk felada­tunkat, nyugodtan jelentjük a Honvédelmi Bizottságnak: az új törvény jó, az új törvény bevált. Pap János ahol csak lehe­tett földieket keresett. De így tettek képviselőtársai is. A jegyzetfüzetekben estig lapok tucatja telt meg. Egy szőke, szégyenlős őrvezető a Honvé­delmi Bizottság elnökének unszolására elmondotta: min­dig éhes. — Hát hányszor kapnak enni? — kérdezte Jap János. — Háromszor. — És keveset? — Nem, dehogy! — Hát akkor? — Nem tudom mi van ve­lem, de én akár mennyit eszem reggel, tíz-tizenegy órára éhes vagyok. — Tehát tízórai kellene? — Igen! Az nagyon jó len­ne. Vannak komolyabb gondok is. Egy leszerelés előtt álló előfelvételis az egyetemekre panaszkodott. — Azt mondták, rendszeres időközökben konzultációkat tartanak majd, de felénk se néztek. — A parancsnokok egyéb­ként engedték volna? — Hogyne! ök talán még jobban várták őket, mint mi. Egy másik gond: — Én most ősszel leszere­lek. Érettségiztem, szakmám nincs. Egyetemre nem is aka­rok menni. Itt, a honvédség­nél harckocsivezető vagyok, s sok mindent tanultam a szere­léssel kapcsolatban is. De ez „odakint” nagyon keveset ér. Mehetek két évre ipari ta­nulónak. Nem lehetne mond­juk azt elérni, hogy aki itt megismerkedik valamivel, an­nak a polgári életben csak fele ideig kelljen tanulni... ? A laktanyában gyorsan múlnak a napok — katonának is, vendégnek Is. Fél hat felé elcsendesednek a körletek — szinte mindenki a klubokban van. A Forradalmi Ezred pa­rancsnoka azt mondja: ezt még feltétlenül meg kell néz­ni. Két egymásba nyíló terem. Színes kartonfüggönyök, zöld, piros, kék színű, rejtett han­gulatlámpák, Bárpult, presz- szógép, A főfalon képek, ve­lük szemben könyvtár. A sa­rokban tévé. A másikban zon­gora. Egy szekrényen rádió, magnetofon. — A berendezést a kato­nák csinálták. A felszolgálást is ők végzik. S ők is vigyáz­nak mindenre. A múltkor sá­ros csizmával akart bejönni egy tiszthelyettes, elébe siet­tek, s azt mondták neki: „fő- törzs elvtárs, ha nem harag­szik .. Békés Sándor rÁlomnyaralók" és a realitás AMERRE CSAK NÉZ AZ EMBER mindenütt építkez­nek ... Ez alkalommal nem az állami építkezésekre gon­dolunk, nem a lakás, mégcsak a családi ház építésekre sem ... A „többlet” építkezésekről, te­hát a lakás szükségletek után következő igények kielégítésé­ről szeretnénk szót ejteni.. . A gyógyhelyek közelében, a Balaton parton, a folyók men­tén, üdülésre kijelölt tavak, vagy patakok mentén a szó szoros értelmében gomba módra szaporodnak a házacs­kák, nyaralók és bódék is .. Az emberekben, miután bizta- stíották lakásukat, megélheté­süket, és más nélkülözhetetlen szükségleteiket, általában je­lentkezik egy vágy valami után... Van, aki egy motor- kerékpár, vagy autó után áhí­tozik, mások szőlőt, kis gyü­mölcsöst szeretnének, hogy a hétvégeken elbabrálhassanak a fák között, és ismét mások kis nyaralót, víkendházat. Ez az álom nem párosul mindig a realitással... Előfordul, hogy az „álmodénak” nincs a házikóra pénze, hosszú évek takarékoskodására lesz még szükség ... És az is előfordul, hogy a hétvégi házra sincs szüksége. E tárgyban neves tervező- mérnökökkel konzultáltunk és társadalomtudósokkal, szocio­lógusokkal is. Így módunkban áll az igények társadalmi hát­tere alapján rangsorolni ele­mezni a hétvégi házak meg­születésének körülményeit, to­vábbá bizonyos segítő taná­csokat is közreadni, javasolni. A HÉTVÉGI HÁZRÓL ál­modókat, és tulajdonosokat általában hat csoportba lehet sorolni. Az első csoportba azok tartoznak, akik a társadalmi­lag hasznos munkavégzés után kényelmesen akarnak pihenni, nincs kedvük sátor- veréssel, vándorlással vesződ­ni. Ide tartoznak azok is, akik egy-egy folyó, vagy tó közelé­ben építenek egy kis hétvégi házat, és szabad idejüket ma­gányban, valamilyen vízisport­tal, horgászattal, vagy a ter­mészet megfigyelésével akar­ják tölteni. A másik nagy tá­borba azok tartoznak, akik a kis nyaralót a család részére építik, lehetőséget teremtenek a gyermekeik nyaraltatására, a család egészséges időtölté­sére. A harmadik csoportba azok tartoznak, akiknek már nem pihenés céljára kell a nya­raló, amit az is mutat, hogy nem csendes, nyugadt helyet választanak, hanem zajos, nagy forgalmú pontot az ország­ban, ahol lehet proccolni, mu­togatni az elegáns kocsit és versenyre kelni a még ele- gánsabbakkal. A negyedik kategóriába azok tartoznak, akik üzleti elképzelések alap­ján építik a hétvégi házukat, lehetőleg úgy, hogy minden kis szobácskát külön bérbe le­hessen adni, aztán az össze­jött nyereségből egy újabb hétvégi házat építeni, amit megint csak ki lehet adni. Egyik az apa nevén, másik a lány nevén, harmadik a lány férje nevén és így tovább ... A következő kategória már tipikusan kapitalista sakkhú­zást reprezentál. Ezt legin­kább műszakiak képesek vé­gigcsinálni. Építenek egy kis villát és eladják, aztán megint építenek egyet és megint el­adják. Építenek, adnak, vesz­nek (anyagot, telket) éveken át. Mivel közben a csökkenő telekszám folytán az árak emelkednek, igazi kapitalista nyereségre tesznek szert. A hatodik csoport szinte a leg­rosszabb, tipikusan polgári elképzelésekkel dolgozik. Be­fekteti a pénzét egy hétvégi házba. Pihenni nem jár oda, mert nincs annyi szabadsága, hogy érdemes legyen, ki nem adja, mert az én házam, az én váram ... Csak legyen az a pénz biztos helyen. Erre szokták mondani, hogy immo­bil tőke. MIKOR REÁLIS tehát a hétvégi ház igénye? . Csak akkor, ha ki tudjuk használni... Tehát, ha nem csak két hét évi szabadsá­gunk van, vagy ha csak any- nyi van elég közel van ah­hoz, hogy a hétvégeken is használhassuk, vagy ha a csa­ládfő nem is, de a feleség és a gyermekek évente több hó­napon át képesek a nyaraló adta lehetőségeket élvezni. Akinek kevés a szabadsága, annak értelmetlen dolog hat­van-nyolcvan ezer forintokat fektetni egy ilyen nyaralóba. Ha ezt az összeget utazásra fordítja, a rendes évi szabad­sága alatt, körülutazhatja né­hány év alatt a földet. Ilyen esetben tanácsosabb a gépko­csi és a camping! A hétvégi házak elhelye­zése akkor ideális, ha a lakó­helytől nincs távolabb ötven kilométernél. Célszerű szép tájakat választani, folyó- és tópartokat. Pécsi viszonylat­ban az orfűi tó, a Duna, Öbá- nya környéke, Abaliget aján­latos. Balaton mentén csak anyagilag nagyon jólszituált, és utazni képes családnak ér­demes nyaralót építeni. MEKKORA LEGYEN a hét­végi nyaraló és milyen? Az alapterülete elvileg har­minc négyzetméter alatt le­gyen. Használata nem esik egybe a lakás használatával. Nem az a cél, hogy az embe­rek az otthonuktól ötven kilo­méterre tartózkodjanak egy másik házban, hanem az, hogy lehetőleg minden idejü­ket a szabadban töltsék. A nyaraló lényegében alvóhely, bázis ... Ideális nyaralóban megtalálható a hálóhelyül szolgáló szoba, kis főzőfülke, és a szükséges mellékhelyisé­geken kívül a nyitott terasz rész. Építhető minden időt ál­ló anyagból, lehet favázas, acélvázas, Vagy akár beton­szerkezetű. Stílusát tekintve egyetlen alapkövetelmény van: Ne legyen ház! — Sokan azt mondják, hogy nem épí­tenek kutyaólat. Sajnos éppen a kicsinyített ház válik kutya­óllá. Nevetséges, amikor egy ilyen kis építmény HÁZAT akar játszani... A kis mo­dernvonalú nyaralók, külse­jükben lehetnek játékosak, akár lábakra is lehet építeni, ami vizenyős terepen célszerű, másutt be lehet a ház alá áll­ni autóval... Mellőzni kell minden cifraságot, nagyzolást a kiállításban. A nyaraló ak­kor szép, ha egyszerű funk­cionális vonalakból és ele­mekből épül. Jó, ha a nyara­lók építésére kijelölt terület már közművesített, ellenkező esetben az egymáshoz közel eső épületek fertőzik egymás ivóvizét, levegőjét... Köve­telmény az is, hogy az egy­más közelébe épülő nyaralók­nak legyen bizonyos harmó- nikus összképük, ritmusuk. A zöld növényzet, fák, bokrok telepítése lényeges. NAGY SEGÍTSÉGET nyújt­hat az építkezőknek az ÉM. Típustervező Intézet által közreadott „Hétvégi házak, nyaralók, épületek” című ka­talógus, melyben 46 épületter­vet ismertetnek. A katalógus­ban felsorolt épületek terv­dokumentációit egyenként 109 150 F-tos áron az intézetnél meg lehet vásárolni. Bertha Bulcsú Fiatal szakemberek találkozója Hetes névadó Immár hagyományos, ked­ves kis ünnepség színhelye volt tegnap este hét órakor a Tanárképző Főiskola díszter­me. Akár csak tavaly, Balato- nyi Zoltán anyakönyvvezető közreműködésével rendezték meg egyszerre hét főiskolai kisgyerek névadóját. Berták Attila, Deák Adrienné és Csil­la, Duchnovszky Julianna, Ga­lambos Rita, Hetyei Judit, Zsuzsa és Wiegand Norbert, László, az úttörőktől kisdobos nyakkendőt és egy-egy szál virágot kapott, a szakszerve­zet és a KISZ képviselője me­leg szavakkal köszöntötte a kicsinyeket és szüleiket. A TIT és a KISZ Baranya megyei Bizottságának szerve­zésében a Fiatal Műszakiak, Közgazdászok és Agrárszak­emberek Klubjainak első kö­zös rendezvényére kerül sor vasárnap Balatonfenyvesen, a KISZ vezetőképző táborban. A három klub tagjai közül öt- venen érkeztek szombaton a táborba, hogy meghallgassák a Találmányi Hivatal egyik munkatársának előadását az újítások új elbírálási és el­fogadási rendszeréről. A tervek szerint ezt a ta­lálkozást a jövőben újabb kö­zös rendezvények követik, leg­közelebb ősszel cserélik ki ta­pasztalataikat a három klubba tömörült fiatal szakemberek. 42 község képviselője Kétszer is kerestem telefo­non Németh István elvtár­sat, a bicsérdi iskola igazga­tóját, képviselőt, kétszer kaptam a postától a választ: „Nem veszik fel a kagylót.’’ Arra vitt utam, benyitottam a lakásába. „Minden nap utazik, járja a választókerü­letét. Ma a szentlőrinci ta­nácshoz ment, de talán nem­sokára megjön” — mondta a felesége. Kis idő múlva Pobjeda állt meg a ház előtt, rr- megérkezett. — A szentlőrinciek hívtak, elmondták panaszukat, úgy látom nekik van igazuk — mondta, aztán aktatáskájá­ból kivett egy rajzot, az asz­talra terítette. — Itt ez a piros vonal Pécs és Szentlőrinc között a 6-os út nyomvonalának ere­deti terve — kezdte magya­rázni. — De nemrég értesí­tést kaptak, hogy a terv megváltozott, a 6-os út egyik szakasza nem a korábban el­határozott helyen szeli át a községet. Az új nyomvonal szerint épülő főközlekedési útvonal mellett a községben számos házat kellene sza­nálni. Ezt panaszolják a szentlőrinci tanács vezetői. Kértek: segítsek abban, hogy az KPM Főúti Igazggatósága az eredeti tervben megálla­pított nyomvonalat hagyja jóvá. A napokban úgyis Bu-^ dapesten leszek, majd elme­gyek az igazgatóságra... A hatos úttal kapcsolatos kérés csak egy a sok közül. Mert 42 község választotta képviselőjéül, naponta for­dulnak hozzá kérésekkel, megoldásra váró feladatok­kal. Csaknem negyed évszáza­da tanít a bicsérdi általános iskolában, jól ismerik a kör­nyéken is. Azok a hajdani kisgyerekek, akiknek kezét az iskola padjában ő vezette az első betűre, ma már szü­lők, már az ő gyereküket tanítja. Derűsen mondja, hogy sok szülő — 30 év kö­rüliek is — kezitcsókolom- mal köszöntik. Szeretik, tisz­telik — ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kerület közel 20 000 választójától több mint 17 000 szavazatot kapott. Eb­ben a körzetben kettős jelö­lés volt, a többi szavazatot a másik jelölt kapta. •— És a községben, Bicsér- den hogyan oszlott meg a szavazatok aránya? — Egy kivétellel engem választottak, az az egy, ha jól emlékszem érvényleien szavazót volt... Arról beszél, hogy megha­tódott, amikor megtudta: képviselő lett. A jelölőgyű­lésen egyik volt tanítványa is szót kért és azzal aján­lotta: rá szavaz, mert neki L

Next

/
Thumbnails
Contents