Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
wrt. Jüutrs l napló Korszerűsítik a komlói kőbányát A kisvasutat lebontják A kóeílátás problémáit vitatták meg pénteken délelőtt Komlón a Városi Tanács tanácstermében a Kő- és Kavicsipari Tröszt, a kőbánya, ez útépítő és építő vállalatok, valamint felügyeleti szerveik és a szállító vállalatok képviselői. A komlód, illetve a nagyhar- sányt kőbánya nemcsak Baranyának szállít követ, hanem az alföldi útépítésekhez, a • vasútvonalak építéséhez, a cukorgyáraknak és a Dunai Vasműnek. Az igényeket nem képesek kielégíteni, hiszen éves termelésük 400 000 tonna kő, s ezzel szemben legalább 800 OOff "tonnára volna szükség. A korszerű útépítéssel kapcsolatban nőtt a nemeszúzalék iránti igény, s ennek megfelelően a vállalat intézkedéseket is tett Két évvel ezelőtt évente 264 000 tonna, idén már 1.8 millió tonnánál is több nemeszúzalékot állítanak elő. De az igényeket ez nem fedezi. Jövőre az eddigi felhasználók sorát bővíti a Betonelem gyártó Vállalat mintegy 140 000 tonnás nemeszúzalék igénye, s ugyanakkor nő a B. m. Építőipari Vállalat födémgyártása is, amelyhez szintén nemeszúzalék kell. Mivel 'erre a célra a komlói kő a legalkalmasabb, s az itt termelt forgácskövet tudnák legjobban hasznosítani az útépítésekhez is, feltétlenül szükségesnek látszik a kőbánya fejlesztése. Javasolták, hogy Nagyharsáriyból a kő- törőt helyezzék át Komlóra, Nágyharsányba pedig telepítsenek új kőtőrő-berendezóst. Ez' a -- megoldás átmenetileg enyhítené: a hiányt. De ez csakis átmeneti megoldás, mert ' kőellátás problémáit csakis a bányák nagymérvű korszerűsítésével lehet megoldani. Az elmúlt hőnapok során több kifogás hangzott el a forgácskő s esetenként a zúzott kő minősége miatt is. A bakócai és a hirdi út építését a forgácskő szennyezettsége vagy az igen nagy átmérőjű szemszerkezet miatt le kellett állítani. A kőbánya vezetői megígérték, hogy fokozottabb mértékben ellenőrzik a kő minőségét. A kő szállításának problémája Komló problémája is. A város lakói kérik, hogy a nagyon zajos iparvágányt számolják fel. Mivel a jelenlegi gazdasági vasút 38 éves és teljesen elavult, a tröszt úgy határozott, hogy december 22- ével, leállítja a vasutat. Attól kezdve körülbelül 340 000 tonna-követ kell évente gépkocsival elszállítani a megye különböző részeibe és 180 000 tonnát vasúton. A 12-es AKÖV ahhoz megfelelő gépkocsiparkkal rendelkezik, hogy a vasúti rakodóhoz a kőbányából leszállítsa a követ. De ez esetben is szükségesnek látszik a rakódó átépítése. A másik probléma pedig az, hogy a vasúti rakódó a MÁVAUT- pályaudvar tőszomszédságában van. A követ szállító gépkocsinak a városon kell keresztülhaladnia és a Templom téren át megközelíteni a rakódót, ami a személyforgalmat lebonyolító buszok indítását, érkezését akadályozza. A tanácskozáson olyan megállapodás született, hogy a megyei pártbizottság, a kőbánya, az AKÖV, a MÁV, a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői megvizsgálják a lehetőségeket, gazdaságossági számításokat végeznek és a tanulmányt augusztusban az illetékesek elé terjesztik. A gyulai várszínház ma, július elsején nyitja negyedik évadját. Ez alkalommal Katona József Bánk bán című drámáját mutatja be Miszlay István Jászai-díjas rendezésében. Bánk bán szerepét Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház Kossuth- díjas érdemes művésze játssza, ugyanakkor komoly művészi feladatot kapott a Pécsi Nemzeti Színház művésze, lványi József Jászai- díjas is, Petur bán megformálásával. lványi már rendszeres résztvevője a gyulai várjátékoknak, két esztendővel ezelőtt Sárközi Dózsa drámájában Nagybotú Lórin cet, tavaly pedig Szigligeti Bélái Pál című művének címszerepét alakította. Városunk vísgondjai Trágyahegyek a városi kutak közelében — Beépítik a város legfontosabb víznyerő területét? — Meddig fenyeget a vízhiány? A múlt év végén cikket közöltünk Megint a klóros víz? címmel. Ebben a többi között megállapítottuk, hogy sertésfarmokat építettek a P-terü- letre, Pécs legfontosabb víznyerő helyére, a városi kutak közelébe. Dr. Szabó Lajos, a Városi KÖJÁL orvosának szavait idéztük, s kértük, tegyenek valamit az illetékesek, mert megfertőződhetnek a kutak, s klórozni fognak, vagy — ami még rosszabb — a KÖJÁL lezár öt kutat, s húszezer ember víz nélkül marad. Nyugtalanító tájékozatlanság A Kovácstelep alatt fekvő, a budapesti és harkányi vasútvonal, illetve pellérdi országút által határolt P-terület ma is majdnem olyan mint decemberben volt. Igaz, azóta már járt ott egy bizottság, eltűntek a sertésfarmok. De még mindig tartanak ott hízókat, a trágyahegyek pedig még magasabbak, mint tavaly voltak. Most már a Baranya megyei Építőipari Vállalat és az Építőgépkarbantartó Vállalat Is meg akar telepedni ezen a vidéken. A legújabb városrendezési terv szerint ugyanis ipartelepítés kezdődik e részen. A két vállalat szerint nem nagy az a terület, amit lefoglalnak, a Pécsi Víz- és Csatornaművek viszont a leendő telepek helyén szeretne négy új kutat fúrni. Duna- völgyi István, a Vízmű igazgatója szerint napi kétezer köbméter vizet adna az a A Baranya megyei AGROKER Vállalat Alkatrész Osztálya az aratás-cséplési munkálatok zavartalan lebonyolítása érdekében 1967• július 3-tól augusztus 20-ig ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyeleti szolgálat munkanapokon reggel 7— este 19 óráig, míg munkaszüneti napon reggel 7— 13 éráig tart. Sürgős gépállás esetében az ügyeletes raktáros az ügyeleti szolgálaton túl is kiszolgál. négy kút, annyit, amennyit Meszes fogyaszt. Az ipartelepítés hívei a Vízmű szemére vetik, hogy előbb is szólhatott volna. Valóban, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy már rég védett területnek kellett volna nyilvánítani ezt a vidéket. Az is igaz viszont, amit a Vízmű mond. Azok, akik töviről-he- gyére ismerik a vaskos város- rendezési tervet, egy-két kivételtől eltekintve meglepő tájékozatlanságot árulnak el a P-területet illetően. Úgy tűnik, mintha a terv készítői nem is mérlegelték volna, hogy jobb lenne esetleg víznyerésre felhasználni ezt a területet. Mesze* szükséglete Bár a kétezer köbméter, Meszes napi szükséglete sem bagatell mennyiség, nem eny- nyi a tét. Olyan a P-terület, mint a vízzel telt óriási szivacs. A hidrogeológusok szerint nem 5, hanem 20 új kutat lehetne fúrni ezen a vidéken, s napi tízezer köbméter plusz vizet szívhatnánk ki innen még. Még tovább megy Du- lánszky Nándor, a város régi vízügyi szakértője, aki szerint fel kellene fogni a pata- csi és ürögi patak vizét és el kellene árasztani a P-terület 400 holdját. A két patak aránylag kevésbé szennyezett vize kitűnően megtisztulna, mire a 80—120 méter mélyen elhelyezkedő vízzáró réteghez lejutna. A szakemberek nem adtak még arra választ, nem sok-e az a 400 hold, nem törne-e fel a talajvíz a P-területhez közel fekvő keleti ipartelepeken is. Tételezzük fel a legrosz- szabbát, tegyük fel, hogy „csak” 200 hold elárasztására lesz lehetőség, s meg kell „elégednünk” avval a 6—7 ezer köbméter plusszal, amit ezzel nyernénk. Még így is örülhetnénk, mert a ma meglevő és később fúrandó kutak, illetve elárasztott földek, tehát a P-terület együttes hozama a Vízmű szerint elérhetné a napi 28 ezer köbmétert is. Ha arra gondolunk, hogy — az ipart nem számítva — ma csak 35 ezer köbmétert fogyaszthat a város, óriási mennyiség ez. Dulánszky Nándor szerint összesen 40 millióba kerülnének az új kutak, illetve az elárasztáshoz szükséges új gátak. Viszonylag nem nagy összeg ez, hiszen a MÉLYÉP- TERV tanulmányterve szerint mintegy félmilliárd forint kellene, ha még egy 40 ezer köbméteres mohács—pécsi vízvezetéket építenénk. Nem kevesebb, mint 8 változatot vizsgált meg a MÉLYÉPTERV, s még a legolcsóbb alternatívát sem tudta leszorítani 400 millió forint alá. Kincset érő „szivacs“ Érthető, hogy az Építőipari Vállalat kedvetlenül fogadta a Vízmű igényét, hiszen sok kellemetlensége volt már a telephely miatt. Egyet már kiutaltak a Megyeri útnál, ám mielőtt beépíthette volna, elvették, g most, amikor újabb és jó területe ígértek, méghozzá a vasút mellett, megint közbeléptek ... Nem egyszerű tárca-, közérdek, hogy helyet kapjon a két vállalat, hiszen csak így lesz sok új lakás, csak így lehet kiüríteni az új- mecsekaljai anyagraktárakat, megszüntetni az ottani iparvágányokat stb. Megfontolandó, hogy nem kellene-e átadni nekik a budapesti vasútvonaltól északra eső, az ÁFOR- és Kovácstelep közé eső területet még akkor is, ha másnak szánták. Kevés beépíthető területe van Pécsnek, de még ennél is kevesebb a víznyerő terület. A Tortyogó jövője bizonytalan, a Tettye napi ötezer köbmétert a<£ A P-terület az egyetlen ma még kimeríthe- tetlennek látszó tartalék, kincsét rejtegető óriási „szivacs”. — Mensáros László «Ifiadóestje ma este 8 órakor a tettyel szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a Városi Művelődési Házban). Este fél 8 órától sűrített autóbusz* járat a Tettyére. A helyszínen már csak állóhely kapható. (x) — Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a komlói ruházati boltok 1967. július 1-től új nyitvatartási idővel üzemelnek. Hétfőtől péntekig 9—12 óráig és 13—17 óráig, szombaton 8—15 óráig. B. m- Ruházati Kereskedelmi Vállalat. <x) — Áramszünet lesz július 3-án 7—18 óráig a Basamalomi u„ Dankó P. u„ Nárcisz u„ Eozin u„ Cinka Panna u„ Dltz-malom u„ Bolgár u„ Kis-Balokány u. által határolt területen. — 5-én 7—16 óráig a Nyár u„ Bálics u„ Rodostó u„ Boszorkány u„ Rókusdomb által határolt területen. — 7-én 7—16 óráig a Bajcsy-Zs. úton a Móricz Zs. utcától a vasúti átjáróig terjedő szakaszon. (x) — A Pécsi Állami Gazdaság mérgező nfivényvédőszerrel permetez július 3-tól 9-ig a Szikorsz- ky őszibarackosban. A szer emberre, állatra és méhekre veszélyes. Hatását 21 napig tartja, (x) jyTegélénkült a keres- J-TJ- kedelem reklámtevékenysége. Figyelemre méltó tény, néhány évvel ezelőtt a hirdetőoszlopok, újság- hirdetések túlnyomórészt kulturális programokat hirdettek vagy mindössze talán a takarékosságra hívták fel a figyelmet. Emlékszem, egy nem is olyan régi Ludas Matyi viccre. Egy amerikai üzletember, akinek megmutogatták Budapestet, a városnézés után így kiál- tot fel: nagyon gazdag .ember lehet ez a Mister OTP! Nos, az OTP valóban kezdettől fogva kitűnő hírverést csinált magának, a három betű, valamint a nyomában támadt takarékosság asszociáció kitörölhetetlenül belevésődött az emberek tudatába. Ma már nem áll egyedül. Az áruajánlás újra értelmet nyer. A hiánygazdálkodást egyre inkább árubőség váltja fel, állandóan bővül azoknak az árucikkeknek a termelése és választék, amelyeket eddig hiába kerestek a fogyasztók. A megtermelt árut vagy szolgáltatást pedig értékesíteni kell. Hogy szükség van rá, és fontos a reklám, ezt persze ma már senki sem vitatja. Korábban mellék- foglalkozása volt, most kizárólag reklámügyekkel foglalkozik a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat propaganda főnöke. Ennél a vállalatnál kétszer annyi árubemutatót rendeznek, mint tavaly, s olyasmi többé nem fordul elő, ha elfogy a pénz, leállnak a propagandával. Megszűnt a keretszám, szükség szerint reklámoznak. A Vendéglátó Vállalat újabban külön reklámgrafikust foglalkoztat. A Vegyesipari Vállalatnál duplájára növekszenek a kifizetett reklámköltségek az előző évhez képest. Ma már egyik boltvezető sem mondja, hogy mindegy, mi van : a kirakatában A kirakat- rendezők újabb és újabb megoldásokon törik a fejüket, s egyáltalán megválogatják, mit tesznek ki. Figyelemre méltó például a Pécsi Állami Áruház' reklámtevékenysége, az áruház hosszú kirakatsora sűrűn kap új színt, kirakatrendezői színvonalas munkát végeznek. Azt mondtuk, megélénkült a kereskedelmi áruajánlás (a példákat sorolhatnánk még), de még távolról sem bontakozott ki. Az erjedés állapotában van, de még nem kiforrott, még nem teljesedett ki. Először is nincsenek még gyakorlott reklámszakembereink. Hiányzanak a modern, eredeti ötletek, egyelőre sokan megelégszenek azzal, hogy konvencionális formáiban (például csak kimondottan újsághirdetés formájában) fokozzák a propagandát. Tapogatózás folyik tehát, ha lassan is, keresik az új formákat. (Felfigyelhettünk már néhányra, például az Ovenall-akcióra, öt kiragasztot plakátot bélyegzővel láttak el, s a megtalálót ajándékcsomaggal jutalmazták.) Csak néhány észrevétel az egyébként oly változatos reklámtevékenységről Egészen kiemelkedő színvonalú, hatásos kirakattal csak elvétve találkozni. Sok a zsúfolt, s ez céltalan, nem funkcionál. Semmit sem hangsúlyozunk, ha mindent hangsúlyozunk. Hiszen a reklám feladata éppen ráirányítani az emberek figyelmét valamire, lehetőleg egy valamire. Nem tartom Azonnal permetezni kell! A Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet felhívja a termelők figyelmét, hogy a jégverés okozta sérüléseken keresztül fokozottabb mértékben fertőz a peronoszpóra, a lisztharmat *és monília. A termelők tehát a termés megmentése érdekében a szőlőkben azonnal porozzanak réz- kénporraL A porozást az esti vagy kora reggeli órákban végezzék. A porozást 2—3 napon belül kövesse a permetezés. A permetezést 0,30 százalékos ortho- cidos vagy orthofaltános, plusz 0,50 százalékos wofatoxos, plusz 0,25—0,30 százalékos tio- vitos permetlével végezzük. Fenti permetezést ajánlatos az őszibarackosokban, valamint egyéb gyümölcsösökben Is elvégezni, mivel a mohflla főleg a sebeken keresztül fertőz. Érésben lévő barackosoknál Wafotoxot használni tilos. Wofatoxos permetezést a szőlőkben is feltétlenül el kell végezni, mivel a szőlőmoly második nemzedékének rajzása 10 napon belül várható. Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet, Pécs. Reklám és városkép sikerültnek néhány üzlet, vendéglátóhely elnevezését, nem is szólva arról, ha némelyiknek nincs is neve, vagy csak ennyi: 505-ös számú bolt. örömmel figyeltem fel arra, hogy annakidején pályázatot írtak ki a Pécsi Szőlőskert elnevezésre. Ilyen ötletes név pelig, mint a Cica-Mica bolt, elkelne máshol is. Pécsnek tudomásom szerint egyetlen „mozgó” neonreklámja van a Széchenyi téren. Pedig egy várost egy kicsit mindig örökké változó, vibráló fényes neonreklámjai teszik igazán városiassá. Esztétikai szempontból nem közömbös ez! Sokat nyer vele a városkép. Neonreklámokra gondoltam akkor is, amikor olvastam egy német építész, számunkra nem valami hízelgő cikkét. Az építészek mindenütt a világon arra törekszenek, hogy emlékezetes térképzést teremtsenek. Nos, írja: „...Van az új városrészekben iskola, mozi, étterem stb., tehát híres centrum (például az Olimpia Pécsett), az egészből azonban sugárzik az unalom, s ez az unalom marad belőlük emlékezetes.” Vajon lehetne-e javítani a helyzeten néhány kiugró neonreklámmal? Bizonyosan. A városban sokkal több elkelne Ahogy tudom, az áramszolgáltatónak volna erre megfelelő kapacitása. A lakosság menjen a reklám után, vagy fordítva, a reklámtárgy a lakossághoz? Sokan az előbbi mellett törnek lándzsát. Hogy célszerű forgalmas, központi helyen elhelyezni a reklámtárgyat, ahol sokan látják, sokan olvassák. Mások nem mondanak le az utóbbiról: megszórják a falvakat röpcédulákkal, különösen zárszámadáskor, és ez is hatásosnak bizonyul. így propagálják falun sok egy£b mellét az új növényvédőszereket. Tény az, a hirdetőoszlopok, ráadásul élénkítik a városképet, a hirdetőfalak méginkább. Egy közeli példa. A Kossuth utca egyik foghíjját az utcai fronton magas fakerítéssel láták el, s a plakátragasztók rögtön megragadták az alkalmat. Csak egy mondat erejéig: van már sok kereskedelmi jellegű plakátunk, s ha növekvő számukkal ötletességük is egyenes arányban növekszik, hatásos reklámeszközök lehetnek. 1VT őst, hogy egyre nagyobb az áruválaszték, egészséges verseny folyik a fogyasztók „kegyeiért”, növekszenek a reklámköltségek, fokozódik a propagandatevékenység. Nem meglepő, hogy a Vegyesipari Vállalat a Nép- szabadságban hirdeti horga- nyozó-galvanizáló tevékenységét, és máris három nagy budapesti vállalattal állapodott meg, ami évi 4 millió forintot hoz a konyhára. Ha az áruajánlás, a szolgáltatás felkínálásának hatékonysága nem is ilyen szembeszökő mindig, mindenképpen megtérül, senki sem mondja, hogy kidobott pénz. Nyugaton a reklámköltségek általában elérik a termék önköltségének 30—40 százalékát, sőt egyes esetekben a 90 (!) százalékát, például a Coca- Colánál vagy a rágóguminál. Ilyen tekintetben mi nem akarunk versenyezni a Nyugattal, de bizonyos reklámköltségekkel nekünk is számolnunk kell Miklósvári Zoltán Iványi József a gyulai Társzínházban
