Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

napló-3 Sséchenyi-aknai jelentés: Ma: Búvárakéi© a bányában A víz lassan tovább apad Készenlétben a nehéz búvárruha Jól vizsgáztak a pécsbányaiak Szabolcson ■ késő esti órtik­Mtn, Széchenyi-aknára érkez­ek a Honvéd Folyami Flottil- ■ búvárai. Mint ismeretes, a íahmba iáktól kölcsön kapott iriás-szivattyú teljesítménye — feltehetően a szívófej el- fimődése következtében —, lelentösen lecsökkent, a a vé­lelem vesetói az új nehézség mielőbbi elhárítása érdeké­jén a Honvédelmi Miniszté­riumhoz fordultak segítségért. Vancsek György főtörzsőrmes­ter és két munkatársa — Szanyi János és Haraszti Tár­ná* őrmesterek —, kiképzé­si programjukat félbeszakítva, azonnal Pécsre utaztak, • sütörtökőm már a kora reg- jeli órákban a bányában vol­tak, hogy megismerkedjenek a •ájuk váró feladat végrehaj- ásának körülményeivel. A bányajáráson Rudnai László főbányames tér kalau- Bolta a három búvárt, s 6 ha­tározta meg azokat a teendő­iét is, melyeknek meg kell ilőzniük a leszállást. A szi­vattyú ez idő szerint mint­egy 10 méterrel van a víz színe alatt Az akna külön­böző berendezései miatt meg­lehetősen szűk odalent a hely — s így a szívófej megköze­lítése, illetve a javítási mun­kák elvégzése elég veszélyes, á főbányamester úgy tntézke- Jett, hogy az aknában levő padozat nyílását ki kell bő­víteni —> hogy semmi se aka- iályozza a gyors felszállást A helyszíni bejárás után a búvárok parancsnoka elmon­dotta, hogy először könnyű felszereléssel merülnek alá. A Feladat kettős: ki kell tisztí­tani a szívófejet, s ezután be teli építeni azokat a sűrített levegős csöveket, melyeknek a a feladatuk, hogy meg­akadályozzák az újabb el tö­rődést A búvárcsoport ne­héz-felszerelést is hozott ma­gával — így szükség esetén a legnagyobb mélységben is bosszú időt tölthetnek mun­kával. A három búvár egyéb­ként nagy érdeklődéssel ké­szült a bányajárásra: most voltak először a föld alatt A vízalatti munkákat ma reggel kezdik meg. Korábbi beavatkozásra nincs szükség, a VI. és IV. szinti szivattyú- kamrák ugyanis még így is kisebb kapacitással dolgoznak, mint a Vili. szint alá eresz­tett óriásszivattyú. Reggelre azonban elkészül a felsőbb szinteken a bővítés, a akkor a hallmbaí „búvár" teljes le­terhelésére szükség lesz. A vízalotti szerelés előrelát­hatólag zavartalan lesz, Ha­raszti őrmester ugyanis — híd egyébként pécsi —, gé­pésztechnikus. Igaz, komoly nehézséget jelent, hogy a szennyezett, zavaros vízben a legerősebb búvár-lámpa fénye Is elveszik, s mindent „tapo­gatva” kell csinálni. A búvár­csoport tagjai a délelőtti meg­beszélés során elmondották: a feladat szokatlan és isme­retlen ugyan, de elhatározá­suk, hogy annak maradékta­lan elvégzéséig nem szállnak U. Ami a vízállást illeti: a szi­vattyúsás eredménye percről- percre jobban látszik. Reggel 9 óra 25 perckor 13,50 méte­res vízoszlop állt a VIII. szint felett, tíz perccel később 13,29, 9 óra 55-kor pedig már csak 13 méter tíz centit mér­tek. Dél körül rövid időre a szénszállítás is megindult Míg az akna egyik osztályá­ban a gépleeresztő daru elő­készítése folyt a másik kas üres csilléket vitt a föld alá, s szenet emelt a napra a déli bányamező felhalmozott kész­leteiből. Az ideiglenesen István-ak­nára helyezett csapatok is jó eredményekről számoltak be. Az elmúlt pár nap elég volt arra, hogy beleszokjanak az ottani viszonyokba, s jelen­tős szerepük van abban, hogy István-akna a tervezett 2350 tonnával szemben július 5-én Fancsek György búvár-főtörzsőrmester, Szanyi János és Ha- 2888 tonna szenet adott. raszti Tamás őrmesterek Rudnai László főbányamester társa- Békés 8- ságában. Sikeresen teljesítette első féléves tervét a pécsi vasúti csomópont Gazdasági jegyzet: Nyaral az üzem Július 15-étfH két hétre szünetel a munka a Ruhaipa­ri Vállalatnál. A TMK-rész- leg kivétel a dolgozók szabad­ságra mennek, a szerelők pe­dig megkezdik a karbantar­tást. A műhelyek világításá­nak javítása érdekében közel 300 fénycsövet szerelnek át. Az armatúrákat a műhelyek hosszanti falaival párhuzam­ban helyezik el, így kellő meg­világítást kapnak a varrógé­pek mellett dolgozó asszo­nyok. Ugyanakkor felülvizs­gálják és felújítják a gépek érintésvédelmi berendezéseit is. — Hetedik év* megszakítás nélkül teljesítjük az „Élüzem” követelményeket — ezekkel a szavakkal kezdte a beszélge­tést Gerecs István, Pécs állo­másfőnöke, akitől az első fél­évi eredményeikről kértünk tájékoztatást — Az idei első félév sem kivétel jó eredmé­nyeink sorából! Fontos minőségi mutató a vasúton a menetrendszerű­ség. Ha egy vonat indul, vagy érkezik, az utasok az órájuk­ra pillanatak és egyeztetik az időket... Ha nincs eltérés a menetrendtől — helyeslőén bólintanak. Pécs állomáson — amint Gerecs István elmon­dotta — 1,42 százalékkal ja­vult a személyvonatok menet­rendszerűsége az első félév­ben, bár 62-vel több személy- vonat közlekedett mint a múlt év azonos időszakában. Jól szolgálja az utazás kul­turáltságát, hogy a közkedvelt Harkányfürdőre ma már csak négytengelyes kocsikból össze­állított szerelvényeket indít az állomás, örömmel fogadta a pécsi közönség azt is, hogy a balatoni fürdővonatokat Die­sel-mozdonyok viszik és bár a fürdővonatok személyvonat­ként közlekednek, gyorsasá­guk vetekszik bármelyik se­besvonatéval! Tavaly naponta mintegy ti ezer utas fordult meg Pécs állomáson, az idén már 20 000 —• ebben is tükröződik a vá­ros fejlődése. A személyforgalomban te érvényesíti ma már Pécs állo­más az új gazdaságirányítás elveiből fakadó kereskedelmi szemléletet Országosan egye­dülálló újításuk, hogy a pécsi SZOT üdülővendégeinek „ház­hoz” viszik az elutazásukhoz szükséges menetjegyeket és kívánságukra részletes me­netrendi felvilágosítással szol­gálnak. Erős oldala Pécs állomásnak a teherforgalom is, bár a ko­csi rákomén yos áruszállítást tekintve némi csökkenés ta­pasztalható. A szakembereket is meglepte viszont a darab­áru szállítás szép növekedése. Az idei év első öt hónapjában a darabáru feladás 1950 tétel­lel, és 3146 mázsával, a leadás 1127 tétellel és 6372 mázsával haladta meg a bázisidőszak eredményét. A központosított el- és fel fuvarozást vé’gző MÁV—AKÖV szocialista komplex brigád sikeres mű­ködését bizonyítja, hogy má­jus végéig — a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva — 708-al csökkent a késve kira­kott vasúti kocsik száma és 5863 órával kevesebb kirakási késedelem volt Kitűnő eredményeket tad­nak felmutatni a tehervonati közlekedésben. A most ren­delkezésre álló nagyteljesít­ményű mozdonyokhoz nagyobb tengelyszámú, jobban kihasz­nált tehervonatokat állíthat­nak össze. Tehervonati mé­né trendszerű ségükben 25,66 százalékos, vonatközlekedési tervteljesítésükben 17 száza­lékos javulás mutatkozik, s így jóval meghaladták eddig az élüzem követelményeket A rakodások gondos szerve­zése révén a kocsikihasználást, ami népgazdasági szempontból ugyancsak fontos követel­mény, 6,8 százalékkal javítot­ták fél év alatt. Nem szorul magyarázatra, hogy a vasúti munka legve­szélyesebb selejtje a baleset Ennek csökkentésében ugyan­csak jó eredményeket mutat­hat fel Pécs állomás. Az első félévben 17 százalékkal csök­kent nálunk a balesetek, 49 százalékkal az ezek következ­tében kiesett munkanapok száma. Pécsett az állomás és a fű­tőház dolgozói szoros együtt­működésben végzik munkáju­kat A két szolgálati hely csak együtt lehet élüzem. Az első félévben a fütőháziak is ki­váló eredményeket értek el. Gazdaságos mozdonyfelhasz­nálási tervüket 103,4 százalék­ra teljesítették, termelékeny­ségük 4 százalékkal növeke­dett fél év alatt. A gőzmozdo­nyok személyzete ésszerű tü­zeléssel május végéig 5416 ton­na szenet takarított meg L. J. Tanulópénz ll/fanapság már világos: az értékesítés is megkapta a maga rangos helyét a gazdasági életben. És gondot is okoz, (érthető), de alkalmilag a kellő tanulságot érdemes levonni. \ . _ A Vasas Ktsz szerződéses viszonyban áll többek között a FERUNION Műszaki Külkereskedelmi Vállalattal is. Ebben az évben 5 ezer kézi fűnyírógépet gyárt a szövet­kezet, amelyet a külkereskedelmi vállalat továbbít belga és holland piacra. A ktsz egész évre bontotta le a gépek gyártását, esetenként, egy-egy hónap alatt ezer darabot ál­lítanak elő. A szerződés egyébként úgy szól, hogy decem­ber 31-ig — bizonyos mennyiségű előszállítással — kell a terméket átadni a FERUNION-nak. Az ötezerből eddig kétezret gyártottak, ebből ezret — több mint ötszázezer forint értékben — a külkereskedelem ki is fizetett. A má­sik ezer darabot is — a külkereskedelem megbízásából — műszakilag átvette a Minőségellenőrző Rt., de a termékek árát még nem folyósították. Ezért — éppenséggel^ — nem marasztalható el a FERUNION, hiszen a szerződés az év utolsó napját jelöli az átvételre, következésképpen a kifi­zetést is. A ktsz-nek viszont most van szüksége pénzre, amely­ből — többek között — fedeznék a dolgozók havi bérét. Mindehhez hozzátartozik még az, hogy a FERUNION a már átvett és kifizetett, sőt a múlt évben legyártott mennyi­ségből mintegy 3 ezer darab fűnyírót is itt raktároz Pé­csett, a ktsz újmecsekaljai raktárában. A raktár zsúfolt és nedves, tehát félő, hogy az áru megrozsdásodik. Más­részt az el nem szállított fűnyírók ezrei lekötik a ktsz raktárterét. Ezen az sem segít, hogy a FERUNION fedezi a raktár bérét, hiszen az álló árukészlet mindig költséges. Nem mintha ezzel nem lenne tisztában a FERUNION. De egyelőre mást ők sem tehetnek. Ugyanis a fűnyirógép szezoncikk. A nyugati cégek csak január—február hóna­pokban hajlandók fogadni a szállítmányt, hogy a tavasz kezdetén — valóban amikor a fű nő! — mindjárt piacra dobhassák. Jóval korábban nem veszik át, mert a raktáro­zás Nyugaton Is költséges __Ebből tanult a FERUNION. I gazuk van, a maguk módján: ők sem szórják ki a pénzt az ablakon. Mit tanul ebből a harmadik, a Pécsi Vasas Ktsz? Azt, hogy a következő esztendőben csak a második félévben kezdik meg a fűnyírók gyártását, ezzel a tárolási időt le- csökkentik, ami hely- és anyagi haszonnal jár. Az első fél­évben viszont a legújabb típusú — ugyancsak nyugati ex­portra szánt — satukat gyártják, amelyeket az év bárme­lyik szakaszában átvesznek és kifizetnek. A satu nem sze­zoncikk. A ktsz és a FERUNION a közeli napokban ül tárgyaló- asztalhoz Remélhetően mindkét fél részére előnyös meg­állapodást kötnek a gyártás és értékesítés vonatkozásában, hiszen a ktsz a „tanulópénzt” már megfizette. R. F. Jégverés... jégverés... jégverés! Mi a teendő jégkár esetén? A jég nyár elején okozza a legnagyobb kárt, mert lábon áll még a gabonafélék zöme és most fejlődnek ki az érté­kes növényi kultúrák: a pap­rika, paradicsom, a zöldség, a dohány, a gyümölcsfélék és a szőlő. Az aratás időszakában a kárbecslés sürgős, ezért a biztosító a kalászosok jégká­rainak felmérésére összponto­Az úszómester véleménye szerint... A vízbefulladdk száma las­san eléri a közúti balesetek sarán bekövetkező halálesetek átlagát Naponta érkeznek a szomorú hírek. Dunába vesz­nek emberek, a Balatonba fulladnak, kisebb folyókba, patakokba, halastavakba és víztárolókba... A vizek part­járól talán egyetlen nyáron sem érkezett ennyi báleseti jelentés... Az elmúlt napok­ban Pécsett a Balokány-für- dő medencéjében történt ha­lálos baleset Ózdi László 16 éves ipari tanuló, akit „jó” úszónak ismertek általában, beleugrott a vízbe és végleg elmerült... A fiatal életek pusztulása különösen tragikus esemény. Ózdi László a legszebb fiatal­ságát élte, a felnőttéválás kü­szöbén érte a végzetes bal­eset. Kiváló szakember vál­hatott volna belőle, jó üzem­technikus, vagy még több. Értékteremtő munkára, csa­ládalapításra, boldog utazga­tásokra már nem maradt ide­je. Egyetlen vízbeugrással el­vesztette minden lehetőségét, melyet az élet lényegében ké­szen tartogatott a számára. A társadalom pedig elvesztett egy erős fiatalembert, akire szükség lett volna sokszor, sok helyen és helyzetben. Az ember arra gondol, hogy eze­ket a vízbeugrásokat jó len­ne meggondolni...' És sok mást is, ami a vízi balesetek okozója lehet Ennyi baleset után most már igazán idő­szerű meghallgatni egy szak­ember véleményét, és jóta­nácsait is. Mi okozza a vizibalesetek többségét, mire kell vigyáz­ni fürdőzés közben, milyen veszélyeket rejtenek a termé­szetes vizek? A Hullám-fürdő úszómeste­re, Perecz János szerint, aki tíz éve dolgozik a szakmában, a baleseteket a következőkre lehet visszavezetni: 1. Az emberek 80 százaléka kihevülten veti magát a víz­be, ez életveszélyes. Mielőtt vízbeereszkedünk, felhevült testünket a fürdővíz hőmér­sékletére kell hűteni, tehát alaposan le kell mosakodni. 2. Sok baleset származik abból, hogy az emberek túl­becsülik az erejüket... Eltá­volodnak a part biztonságá­tól, aztán néhány méter után kifulladnak, vizet nyelnek és elvesztik biztonságukat. A pánikba esett ember általában már nem tud segíteni saját magán. 3. Nagy gond az úszástudás hiánya is. A természetes vize­ket és fürdőket sok olyan fiatal és felnőtt is látogatja, aki egyáltalán nem tud úszni. Ebben az esetben minden lé­pés életveszélyes lehet. Jó lenne, ha az iskolai tornaórá­kon bevezetnék az úszás ok­tatását. Az úszást kötelezővé kellene tenni. A szülők éven­te több száz gyermeket enged­nek el úgy a balatoni és más vízparti táborokba, hogy azok egyáltalán nem tudnak úsz­ni... 4. 12 évtől 23 éves korig szinte minden esetben „va­gánykodásból” ered a halálos baleset 5. Nagy vizeknél sok bal­eset származik a gumimatra­cok használatából. Felfeksze­nek a matracokra, elbágyad­nak, vagy elalszanak és egyen­súlyukat veszítve belefordul­nak a vízbe. Sokat kisodor a nyílt vízre az áramlás, a part­ról visszaverődő hullámok sodra. A nagy vizeknek egyébként is van bizonyos szívó hatása. A gumiágyakra fekve fürdőzni, napozni ve­szélyes. 6. Sok baleset éri az ittas felnőtteket is... Ittasan jó erőben levő, jól úszó felnőt­teknek sem szabad mély víz­be merészkedni. 7. Baleset származhat ab­ból is, ha valaki megszegi a víziközlekedés és fürdőzés szabályait. Fürödni, különösen természetes vizekben, csak a kijelölt helyeken szabad. A Duna és más folyóvizek ör­vényes helyei biztos halált okoznak. Perecz János úszómester tapasztalatokon alapuló észre­vételeit és tanácsait érdemes figyelembe venni. Bertha Bnlcsn sítja erőit. A később betaka­rításra kerülő jégvert növé­nyeknél csak előszemlét vé­geznek, hiszen a végleges kárt csak a termés teljes kifejlő­désekor lehet megállapítani. A biztosítónak 260 mező- gazdasági képesítésű kárszak­értője látja el a kárbecslés felelősségteljes munkáját. En­nek ellenére előfordulhat, hogy tömeges jégkárnál a kárbecs­lők nem tudnak egy időben mindenhova eljutni. Az aratás emiatt természetesen nem áll­hat meg, de ha a termelőszö­vetkezetek különböző helyen — a károsodott terület nagy­ságától függően — fél, vagy egy holdnyi mintatereket hagynak, a kárszakértők a károsodás mértékét megnyug­tató módon állapíthatják meg. Nagyon fontos, hogy a kár- bejelentést minden károsult azonnal megtegye. Így a kár­szakértőknek nem kell ugyan­arra a területre többször visz- szatérniük, de ezzel megelőz­hetik a későbbi felesleges vi­tákat is. Nem térítheti meg a biztosító ugyanis a jégkárt, ha a teremelőszövetkezet időben nem jelenti, és a károsodott növény lábon állva, vagy le- szedetlenül emiatt nem tekint­hető mór meg. Renden fekvő kalászosok jégkárait ugyan­csak azonnal be kell jelenteni. A termelőszövetkezeti tagok 3 háztáji szántóterület, és ha külön biztosítást kötöttek, a szőlő és gvdimölcs jégkárait is a' termelőszövetkezeti iro­dában jelenthetik be. Az egyé­ni termelők az ÁB területi fiókját kereshetik fel. A gyors bejelentésen kívül a gazdaságok még azzal Is se­gíthetik. gyorsíthatják a kár­szakértők munkáját, ha pon­tos területi adatokkal igazít­ják útba őket és a szemlére elkíséri őket a területen is­merős agronómus. brigádveze­tő, esetleg az elnök is. A mezőgazdaságot viharká­rok is érhetik. A lábonálló, vagy learatott termésben ke­letkezett viharkárokra a biz­tosítás nem vonatkozik, de si épületek, berendezési és fel- szerelési tárgyak viharkárait megtérítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents