Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
mn Jütiüs «. napló 3 Jelentés a Széchenyi-aknai vízbetörésről Apad a víz az aknában Július 5. szerda, délután 2 óra 1l kasba beszáll a váltás, ■dalent pedig kiszálláshoz ké- szölődnek a föld alatti sze- relőcsoport tagjai. Ezen a napon ez az első személyszállító útja a kasnak. Leadnak néhány szerszámot, néhány gázpalackot, 8 aztán megszólal a csatlós kezében a rádió: — Napszinti Itt a hatodik! ThrjUhinlfl A tenyérnagyságú URH- •dóvevő recsegve továbbítja • parancsot: — Torony! Rt a napszint, indítsa d a kast.-. Apad a víz Az afcnaudvar üres. Elmentek az óriás-teherautók, s lekerültek a bányába a szivaty- tyúk. A széntermelés csütörtök óta szünetel. Mozdulatlanul állnak a csille-ürítők, a végtelen szállítószalagok, s nincs mozgás a fatéren se. A déli bányamező fejtései sértetlenek ugyan, de termelni nem lehet — nincs ahol a szenet kiszállítsák. Üresek a fürdők, némák a felolvasók. Aki nincs szabadságon (csak az vett ki szabadságot, aki akart), azt Ideiglenesen áthelyezték István-aknára. A védelmi munkákban résztvevők mellett csak néhány fenntartó és takarító csapat száll le a bányába —, de nem a kassal, „ gyalogosan”, a feketehegyi lejtaknán. Csendes és szomorú a bánya — bár a legfrissebb hírek végre kedvezőek. Az aknában álló vízoszlop magassága reggel 9 órától délután 15 óráig 34 centiméterrel csökkent. A mélyből kiemelt víz sebes patakként folyik az üzemudvar hátsó felén. Mennyisége 5—6 köbméter lehet percenként. Éppen * vízmérő” utunkról tértünk vissza Tubák István bányamérnök, üzemi bányamentő parancsnok társaságában, amikor Kirsching János üzemvezető az aknához ért. Betegszabadságról tért vissza, arcán látszik, mennyire megviselte a hosszú betegeskedés, de most mosolyog, s már messziről felénk kiált: — Alighanem győztetek, gyerek! Most jelentették, állt a búvár, s mégis négy centit apadt... 1 Tubák István b nevet, s azt mondja: — Holnap még jobb lesz, Özembe lép a másik szivattyú U-..I A szerelők becsülete Karvastagságú kábelek ereszkednek le az aknába, csörlők, csigák függnek a torony oldar- lám Ez idáig 11 szivattyú van a mélyben, most eresztik a tizenkettediket Hogy mekkora munka ez, még azok se tudják elmondani, akik végig csinálták. Egy-egy szivattyú 2—3 tonna, hely pedig nincs, se a kasban, se a szivattyúkamrában. Hell László kovács a csillére készített kapcsolót mutatja. — Ez csak a kapcsoló, s mégis akkora, mint egy autómotor... — S odalent, hogy emelik ki a kasból? — Két sínt fektetünk végig, s azon. A szivattyúk alját gyantával tettük csúszósabbá. — Fáradt? — Nem a munkától, inkább attól, hogy igen nyugtalanul alszom... Dreu Adolf, a TMK-csoport vezetője olyan, mint egy harcba vetett ejtőernyős. Derekán széles öv, vállán vastag biztosító kötél, lámpa. Huszonhárom éve dolgozik Pécsbá- nyán, de ilyen nehéznek még sohasem érezte a karjait. — Éjfélkor mentem haza — mondja —, de aztán üzentek, s hatra megint visszajöttem. — A biztosító öv mire való? — Ezeket a nagy dögöket nem lehet betenni a kasba, úgy engedjük le daruval. De kísérni kell, s azt nem lehet biztosítás nélkül. — És hogyan kísérik? — A második szintig a kas tetején, onnan pedig gyalog, a járóosztályban, — Az idő milyen odalent? — „Cúg” van. Ez a behúzó akna, aztán igen jön a levegő. Könnyűbúvárok A hangulat érezhetően jó — bár gond bőven van. A legújabb: a mélybe eresztett óriás búvárszivattyú szívó feje eltömődött, s már csak csökkentett kapacitással dolgozik. Mányó Mihály, a Mecseki Szénbányák gépészeti osztályának vezetője azt mondja: a szivattyú „hagyomá- nyos,, körülmények közötti megjavítása 8—10 óra kiesést jelentene. Így született meg az ötlet: meg kell kísérelni a könnyűbúvárokkal. Tubák István az órájára néz: — Már egész biztosan elindultak. Pestről jönnek, hárman. Ha sikerül, nagyon rövid ideig kell csak állni. Persze lehet, hogy nem vállalják. Az akna ötszáz méternél is mélyebb, a vízoszlop meg 15 — egyszóval majd meglátjuk ... A hivatalos munkaidőnek már régen vége, de senki se indul haza, az se, aki mehetne. Kint van Garamvölgyi János, az igazgatóság vezetője is, visszatért szabadságáról Sebestyén Béla főmérnök, s Rudnai László főbányamester is ott van mindenütt. Tőle kérdeztük meg, mi a véleménye arról, amit a városban hallani az emberektől: — Igaz-e, hogy a vízbetörés összefüggésben van Meszes vízellátási zavaraival? — Ugyan! A legnagyobb képtelenség. Nemcsak, hogy a szamárkúti forrást nem fúrtuk meg, de a mi, VI. szinti forrásunknak sem változott a vízhozama. Ez tercier-víz, a fekvő telepek felett van itt egy tercier-teknő, abból tört elő. Másfel megawatt A víz utánfolyása körülbelül 2 köbméter percenként. A kiemelő rendszer kapacitása meghaladja a hatot. (Gond: a különböző szintek összehangolása. A búvárszivattyú a nyolcadikból közel 8 köbmétert képes kiemelni, de csak a hatodikig, onnan — ez a délutáni helyzet — már csak hatot tudnak tovább nyomni, s nem megfelelő még a IV. szinti kapacitás sem.) A beépített szivattyúk energiafogyasztása 1,5 megawatt — annyi, mint régebben egy kisebb erőmű termelése, vagy egy kisváros fogyasztása. Hogy ez pénzben mit jelent, köny- nyű elképzelni. A harc tehát nemcsak a víz ellen folyik, de az idővel is, hisz minden óra ezreket jelent. Az éjszaka egyébként megállás nélkül folytatódik a munka — s ha minden a tervek szerint halad, pár órán belül egy újabb — 2,5 köbméteres szivattyú — lép be a bánya hatodik szintjén. Békés 8. Rádióval érintkeznek a föld alattiakkal. Huszonkét méteres termosz Toronypince épül a Batthyány utcában Toronypincét (két homlok- egyenest különböző fogalom játékos találkozása ez), épít Pécsett, a Batthyány u. 2—4. szám alatt az Állami Pince- gazdaság Mecsekvidéki Üzeme. De ez csak egy érdekessége annak a több mint 20 millió forintos építkezésnek, amelynek során már elkészült a pincegazdaság új palackozó üzeme. A borpalackozó 1969— 70-ben, amikor már valamennyi gép két műszakban üzemel, évenként 100 ezer hektoliter bort, azaz 15 millió palackot hoz forgalomba. Az üzemnek természetesen megfelelő tárolókra van szüksége, ezt a célt szolgálja a kiépülő pincerendszer, amelynek kapacitása 32 és fél ezer Rövid aratásra számíthatunk Összevonták a kombájnokat edden már a reggeli órátobán 33 fokot mutatott árnyékban a hőmérő, amikor Pécsről a 6-os úton elindultunk Baranya egyik legnagyobb búzatermelő vidékére. A mintegy 200 kilométeres út során a pécsi és mohácsi járás nyolc termelőszövetkezetébe látogattunk el — útbaejtve a 6000 hold kalászossal rendelkező Bólyi Állami Gazdaságot, hogy átfogó képet kapjunk a több, mint ti ezer hold gabona aratásáról. Szervezésből jeles Már a felkészülés során — miikor a rojontervek készültek — következtetni lehetett arra, hogy az idei aratás minden eddiginél átgondoltabb, szervezettebb lesz. A keddi körút a gyakorlatban la igazolta a következtetést Bóly és Vémánd kivételével minden tsz egy helyen, egy táblán üzemeltette valamennyi kombájnját A csoportos üzemeltetés előnyéről szovjet szakirodalomban olvashattunk értékes megállapításokat, Ko- loznyev képlete szerint a kombájnok szétszórtságával hatványozottan nő a szállítógép- _ szükséglet. Ez a felismerés í késztette a berkeséi, a szederkényi, a babarci, belvárd- gyulal, mohácsi Uj Barázda és a Mohács Margita-szigeti Tsz-eket arra, hogy kombájnjaikat mindig egy helyen működtessék és a gabona érésének megfelelően vonuljanak tovább, tábláról-táblára. A meglátogatott nyolc gazdaságban — Baranya legnagyobb gabonatermelő tsz-ei ezek — 4 ezer hold árpa és 11 ezer hold búza, összesen 15 ezer hold kalászos betakarítását kezdték meg 50 kombájnnal, s ez az ötven kombájn kedden tíz helyen dolgozott. Ily módon a távolságtól függően másfél, két vontató tudott átlagosan kiszolgálni egy kombájnt Komplex betakarítás Az aknatorony tőszomszédságában betonárokba ömlik a szivattyúk által felnyomott víz. A babarci Béke Tsz-ben ragyogó példáját láttuk a gabona komplex betakarításának. A tsz versendi üzemegységében öt kombájn aratta az árpát, nyolc vontató hordta a szemet a közeli kombájnszérűre, s ott két cséplőgép tisztította az árpát A kombájnos után egy helyileg konstruált elmés szerkezettel két UTOS- traktor húzta le a szalmát melynek kazalozását a tábla szélén azonnal megkezdték. A szántótraktor, illetve az utána járó gyűrűshenger zárta a sort. Az árpa a tábla egyik szélén még lábon állt, de a másikon más friss szántásban jártunk, melyet — tekintettel a nagy szárazságra — azonnal le is zártak gyűrűshengerrel, hogy a víz kipárolgását csökkentsék. A szemmel egyidejűleg tá- volítják el a földről a szalmát a szederkényi, a bólyi, a belvárdgyulai és a mohácsi Uj Barázda Tsz-ekben is. A szalma-hozam jóval nagyobb a tavalyinál, mind a nyolc tsz-nek van már legalább egy szalmabálázó gépe is. A felesleget értékesítik, az Uj Barázda Tsz egymaga 100 vagon árpa és búzaszalmát szállít a Dunaújvárosi Szalmacellu- lóz-gy árnak. 16—20 termések mázsás Az ősziárpa rekordtermést ad a megyének ezen a részén. Még az aránylag rosszabb adottságú Berkesden is 16,6 mázsa volt az első napok átlaga, Szederkényben 17, Bolyban 19, Mohácson 18, Babarcon 20 mázsa árpát takarítottak be holdanként Mohácson és a szigeten azonban csalódást okoztak az első mérlegelések, itt az árpa jóval többet ígért. A mohácsi Uj Barázda Tsz-ben két héttel ezelőtt még 22 mázsára kötött jégbiztosítást az Állami Biztosító, s búzából is ennyit vártak. A kánikula és az ezzel járó nagy szárazság ezt a vidéket sújtotta a legjobban. Mohácson és a Szigeten június 13- tól július 4-ig egyetlen csepp eső sem esett, a hőmérséklet 33—36 fok között ingadozott. Az árpa. sőt, a búza is megszorult, besült a szem. Az Uj Barázda Tsz főagronómusa, Vitek Pál szerint holdanként 4 mázsa veszteség várható emiatt, ami összesen 60 vagon, azaz 1,5 millió forint kiesést okoz a tsz-nek. A gabona hektoliter súlya is alacsony, az árpánál 62-es, s ezért minőségi levonásra kell számítaniok. A szárazságokozta károk másutt inkább a búzáknál tapasztalhatók. Szerencsére Mohácstól Pécs felé közeledve, egyre kisebbek, mert a megye nyugati része a kánikula idején is kapott esőt. Nem kell szárítani A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat maximum 16 százalékos víztartalommal veszi át ebben az évben is a szemet, kivéve azokat az eseteket, amikor a tsz bérszárítást végeztet a vállalattal. A berkesdi tsz-ből például egyenesen a pécsváradi tárházba szállítják a 19 százalékos nedvességtartalmú árpát, ahol utószárításon esik át. A múlt héten aratott árpák víztartalma még átlag 16—19 százalék között mozgott, a nagy melegben azonban napi 1 százalék vizet vesztett, s kedden már mind a nyolc tsz-ben teljesen tárolóképes 14—14,5 százalékos víztartalmú árpát arattak, sőt, Mohácson az árpa víztartalma alig érte el a 13 százalékot. Szerdára virradó éjszaka, ba ^ keveset is, de egész Baranya kapott végre esót és délben újra megindultak a kombájnok. A nyolc nagy tsz-ben látottak alapján rövid aratásra számíthatunk, ami a száraz nyárnak és nem utolsó sorban a kitűnő szervezésnek köszönhető. ülné hektoliter. Negyedéves tárolást tudnak itt biztosítani, és a palackozó ellátásán túl a felvásárolt bor egy részének tárolása is lehetővé válik. Mi és mikor épül meg a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat régi telephelyén. mintegy 14 ezer négyzetméternyi területen? A helyszínre még nem érdekes kimenni, nem álcád látványosság, a tervrajzokat böngész- szük tehát Hofbauer Antal főkönyvelővel és Szabó György műszaki osztályvezetővel. A jövő év februárjában veszik át, de még ebben az évben megépül a földszinti, egyfolyo- sós elrendezésű bortároló 13 200 hektós tárolóterével. Nyolc darab 1100 és két darab 2200 hektós egységből áll. Itt állítják össze a borokat, derítik, kezelik. Nagy keverő tartályaiban a kényszeráramlási elv alapján biztosítják a jó keveredést Úgyszólván mindent gépesítenek, mindössze hatan-nyolcan dolgoznak majd itt A toronypince alapozása még az idén; teljes egészében pedig 1968 utolsó negyedévében készül el. Milyen lesz? — Erről már több országos napilapunk is írt, sajnos néhány téves adat látott napvilágot. A toronypince egy nyolcszögalakú hasáb, magassága a terepszinttől számítva 22, átmérője 16 méter, két és fél méternyire süllyesztik a földbe. Anyaga monolitvas- betonszerkezet, kívül légréteg után blokktégla, majd újabb légréteg után alumínium hullámlemez borítja. Akárcsak egy termosz! A toronypincét tehát megfelelően szigeteljk. a csillogó hullámlemez a sugárzó hőt visszaveri, s így belsejében 15—17 Celsius foknál nem emelkedik magasabbra a hőmérséklet. A torony tetején légcirkulációs teret képeznek ki. A „minaret” közepén a földszintről pihenőkkel közbeiktatott „csigalépcső” vezet a magasba. A toronyban 6 kezelőszint van, a megfelelő körkörös kezelőfolyosókkal. A fe- lülnézetből trapéz alakú, 140 hektóstól az 550 hektós egységnyi tartályok belsejét üvegcsempe fedi. Hagyományos elektromos borszivattyúk segítségével, függőleges csöveken keresztül szökik a bor a magasba, s ezeket a csöveket a különböző szinteken megcsapolják. A toronypincét közel 2 m magas „nyaktag”, csőfolyosó köti össze a földszinti pincével, valamint egy másik kisebb épülettel, ahol borkezelést végeznek. A csőfolyosó tetején gépkocsirakodót alakítanak ki. Az épületeket a Somogy megyei Tanácsi Tervező Iroda tervezte, a kivitelező az ÉM. 26-os számú Állami Építőipari Vállalat, Dunaújváros. Egy megjegyzés kívánkozik még a végére. A kissé szokatlan, a hagyományoktól eltérő toronypince lényegesen olcsóbb; sokkal költségesebb ugyanis a „föld alá menni”. De a borászati technológia megváltozása is így kívúni;!, A fogyasztók szerte a világon a fiatal borokat keresik, nem kell siettetni a bor elöregedését. Toronypincével számos országban találkoztak már az itteni szakemberek is, így többek között Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában, Franciaországban stb. — Keresett a Mecsek garnitúra. Az elmúlt félévben ezer garnitúra Mecsek fényezett hálót készített a Pécsi Bútorgyár. Ebből 990 garnitúrát már el is szállítottak. A BÚTORÉRT a második félévre újabb ezer garnitúrát igényelt, s ugyanakkor Mecsek háló gyártására kötötte le a gyár jövő évi kapacitását is.
