Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
VU6g'prolet6rjcríregyesQtjetekI Dunántúlt naplö _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ x xrv. Évfolyam, is«, szám ARA: 50 FILLÉR 1967. JÜLIUS 5, SZERDA Űtavatás a lánycsóki termelőszövetkezetben Bolgár vendégeink az állattenyésztéssel Újabb termelőszövetkezeti bekötőutat avattak tegnap megyénkben, ezúttal a lánycsóki termelőszövetkezet majorjánál. Az új út nemcsak a majort köti össze a pécs—mohácsi országúttal, hanem T-alakban megközelíthetővé teszi a gazdasági épületeket is Jelentés a Széchenyi-aknai vízbetörésről Megindultak a szivattyúk — apad a víz Az akna körül á szokatlan csend még mindig tart A ha- limbai szerelők nemrég szálltak ki, kedd délután 3 óra van, az épület falánál napoznak egy keveset. A főmérnöki szobában megbeszélés folyik. Itt van Fulmer József, a Mecseki Szénbányák helyettes főmérnöke, Mányó Mihály mér nők, a szénbányák gépészeti vezetője és Kis István mérnök, aki a halimbai szerelőkkel érkezett meg még a múlt héten. Lapunk tegnapi számában még a búvárszivattyú, illetve a csatlakozó kisebb kapacitású szivattyúk szereléséről számoltunk be. Kedden, kora hajnalban, két óra körül megkezdődött az akna víztelenítése. A „búvár” kapacitása 7500 liter percenként 160 méteres magasságban. Azonban a magasságot csökkentették azzal, hogy a szivattyút nem a kilencedik, hanem a nyolcadik szintre eresztették, így a kapacitása 8 ezer literre nöÜlést tartott az SZMT Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel az SZMT székhazában, a választások óta első ízben, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa ülést tartott. Az első napirendi pont előadója, Bogár József, az SZMT vezető titkára részletesen foglalkozott a Magyar Szak- szervezetek XXI. kongresszusából adódó megyei feladatokkal, majd az SZMT feladat- és hatáskör változásait ismertette, kitérve a megyei középszervek helyzetének ismertetésére is. Az SZMT Elnökség első féléves tevékenységéről Právicz Lajos, az SZMT titkára számolt be, ezt követően javaslatot tett az SZMT és az elnökség második féléves munkatervére. A munkatervet az ülés elfogadta. vekedett. Ez a mennyiség elég arra, hogy a felsőbb szinteken elhelyezett kisebb kapacitású szivattyúk „átvegyék” a vizet és továbbítsák a nap- szintre. — Most az a célunk, hogy a víztelenítést összehangoljuk — mondja Fulmer József — tehát a „búvár” ne adjon többet, mint amennyit a felső szivattyúk fogadni tudnak. A vízállásról. Hétfőn a /élelőtti órákban 80 méternyi vízoszlop állt az aknában, — a talptól, vagyis a legalsó, a IX. szinttől számítva. A víz tovább emelkedett hétfőtől kedd délelőtt 10 óra 37 percig, amikor is elérte a csúcsot: a 83 méter 22 centimétert. De délután 3 órakor — végre! — a vízállás ha csak 15 centimétert is, de csökkent, 83 méter 7 centiméterre. A szivattyúk tehát szépen dolgoznak, de ahogy ezt mondani szokás: „kopogjuk le;;.!” — Mennyi a víztömeg, amit a szivattyúberendezéssel ki kell emelni az aknából? Mányó Mihály és Kis István számítása szerint: — Körülbelül harminc-harmincötezer köbméter. — És mennyi lehet a hozzá- f oly ás? A két mérnök ezt is kiszámítja, persze csak hozzávetőleges becslések ezek. — A hozzáfolyás átlagosan — az elmúlt napokra számítva — négyezer liter percenként. És ez elég sok. Hozzáfolyás normális körülmények között is van, s ez 800—1000 liter általában. Egyébként érdemes megfigyelni a feltörő víz sebességének adatait, amelyekből némi elképzelésünk lehet: milyen gyorsan bukkant fel a víz az alsó szinteken. A vízbetörés kezdetekor, múlt héten szerdán délelőtt már két-háromezer, majd 10—12 órával később 10 ezer liter víz tört fel percenként. Ez később hol csökkent, hol erős- bödött, de így jön ki a négyezer literes átlag. — Hány nap szükséges ahhoz, hogy a víztelenítést a szivattyúk elvégezzék? Határozott választ erre nem kaptam és ez érthető is. A mérnökök óvatos nyilatkozata szerint legalább nyolctíz nap eltelik, míg a vizet a szivattyúk leszívják egészen a VIII. szint talpáig. Ha a be- | rendezés kifogástalanul működik és ha a hozzáfolyás csők- 1 ken, és ha minden rendben megy •.. Vagyis: egyelőre i csak reménykedni lehet !■ „Gyümölcsöző és nyílt“ tárgyalás Moszkvában Pompidou francia és Koszigin szovjet miniszterelnök kedden délután több mint két órát töltött a tárgyalóasztal mellett. Francia körökből származó értesülések szerint a tárgyaló felek a vietnami problémával kapcsolatban nézetazonosságot árultak el, a Közel- Keletről pedig egy árnyalattal különbözött véleményük. Idézett hírforrások szerint Pompidou kifejtette, hogy az európai politikai helyzet jobb, mint a világ többi részén. A válsággócok között elsősorban a közel-keleti és • vietnami térséget említette meg. A tárgyalásokat kővető francia nagykövetségi ebéden Pompidou pohárköszöntőt mondott. Mint francia részről elmondták, a miniszterelnök kijelentette, hogy a világhelyzettel kapcsolatos szovjet—francia párbeszéd „nyílt és gyümölcsöző” volt. „Álláspontjaink nem minden területen azonosak, de könnyen jutottunk nézetazonosságra a lényeges kérdésekben” — mondotta Pompidou. ismerkedtek A megyénkben tartózkodó bolgár pártmunkásküldöttség ma a reggeli órákban Harkányba látogatott, ahol a bolgár hősök temetőjét tekintette meg. A főleg mezőgazdasági érdeklődésű delegáció tagjai szakmai tapasztalatok szerzése céljából — a nap további részében — a megye állattenyésztésének helyzetével ismerkedtek. A délelőtti órákban az Állattenyésztési Felügyelőség Mesterséges Termékenyítő Főállomását keresték fel. Itt dr. Pásztori Csaba, az állomás igazgatója kalauzolta és tájékoztatta a vendégeket. Állattenyésztésünk és állategészségügyünk szervezetéről és munkájáról dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Láng Miklós, a Megyei Állategészségügyi Állomás vezetője, mezőgazdasági osztályvezetőhelyettes és Pék János, az Állattenyésztési Felügyelőség vezetője adott tájékoztatást. A vendégek a szarvasmarhaállomány törzskönyvezésének módszere, szervezete, valamint az állattenyésztés megyei irányító tevékenysége felől érdeklődtek kérdéseikben. A Mesterséges Termékenyítő Főállomáson a legjobb tulajdonságokkal rendelkező apaállatokat tekintették meg. A Makacs nevű bikát, melynek hímnemű utódai — az ellenőrzés során — 1179 gramm napi súlygyarapodást mutattak és „kivágási arányuk” 61,1 százalékos volt; és több más kiváló minőségű apaállatot, melyektől évenként közel 30 ezerrel nő megyénk szarvasmarha-állománya. — Vendégeink a látottakról és hallottakról elismeréssel nyilatkoztak. 700 ezer ember kenyere Halimbáről Ideszállított órlássztvattyú tartozékait szerelik az almában, 450 méter mélységben. A' Iszontlátásra augusz- 99 ^ tusban!” így köszönt el a tsz-irodából a ba- ranyahidvégi tsz egyik aratni induló kombájnosa. Sok éves tapasztalatát sűrítette ebbe a búcsúzó mondatba, hiszen, ha kedvez az időjárás, ha rendben haladnak a dolgok, akkor valóban nem lesz ideje arra, hogy augusztusnál előbb betérjen a szövetkezet központjába. Az aratás még ma is az ember évről évre ismétlődő nagy erőpróbája, annak dacára, hogy a szocialista mezőgazdaság hatalmas gépi arzenállal készül fel erre a munkára. Az idén is 450 kombájnt, 140 aratógépet és 900 vontatót állítottunk szem be a megye 16 ezer hold kalászosával, a betakarításra és beszállításra váró takarmánynövények termésével. Ez a nagy gépi erő azonban csak holt tárgy maradna em béri beavatkozás nélkül. Minden azon múlik, hogyan dolgozik a megye 800 kombájnosa és segédvezetője, 300 aratógép-munkása, 200 körzeti szerelője, 1800 vontató- vezetője és rakodója, 700 kévehordója, 1700 cséplő-, gabonatisztító, raktári és ma lomipari munkása. Mintegy ötezer ember foglalkozik a megyében az aratással és az akörüli munkákkal, tőlük függ, hogy mennyi és milyen kenyeret kap majd a megye 420 ezer, s az ország további 250—300 ezer lakója. Baranya ugyanis többet termel, mint amennyit fogyaszt, minden évben több ezer vagon gabonát szállítanak innen a fővárosba. E számok is érzékeltetik, hogy a XX. század fejlett társadalmi munkamegosztása milyen nagy felelősséget ró ötezer ember, tehát egy viszonylag kis közösség vállára. A kenyér az élet szimbólumává vált az elmúlt évezredekben, ezért forintban ki nem fejezhető, felbecsülhetetlen érték rejtőzik a sárguló búzatáblákban. S bár a gépkorszakban járunk, s már a Földet körülvevő égitestekre is eljuttatjuk rakétáinkat, még nem tartunk ott, hogy megbirkózzunk az időjárás sokmillió tonna lég tömegeket megmozgató hatalmával. Erre csak az utódok vállalkozhatnak majd. Ezért aki felelősséget érez az aratásért, az ország ellátásáért, nem lehet addig nyugodt, mig az időjárás sze szélyének kitett termés védett, biztos helyre nem kerül. Bár egy jégeső már végigpusztított a megye délnyugati részen, az Országos Meteorológiai Intézet távprognózisa újabb jégesők lehetőségére, veszélyére hívta fel a figyelmünket. Az elmúlt időszakban uralkodó hőség, az Európa északi felét elfoglaló hideg-zóna arra figyelmeztet bennünket, hogy ez a lehetőség nem irrealitás. A hirtelen frontbetörések valóban növelik a jégesők veszélyét. Végül — anélkül, hogy borúlátók lennénk —, nem árt, ha időnként a Drávára is vetünk egy pillantást. A sok éves tapasztalatok ugyanis arra mutatnak, hogy e folyó vízszintje — néhány napos kiadós ausztriai esőzés után — felduzzadhat. így történt az elmúlt évben is, ezért ala- kult ki napok alatt kritikus helyzet a Drávánál. AJ inden erőt és lehetősé- * get — kettős műszak, nyújtott műszak, vasárnapi munka — ki kell most használni. Ahogy a baranyahid- végi tsz kombájnosa is célzott rá. most nincs lehetőség a „lazításra”. Ha végzünk, akkor „elengedhetjük” magunkat, akkor szóba kerülhet az országjárás és külföldi turistaút is. A ME- DOSZ ugyanis ilyesmit szer(Folytatás a 2. oldalon) t
