Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

8 napló 1907. JÜUUS 30. Szőcs János: Komlón továbbra is a feonfmaratlás a eél A Komlói Bányász labdarúgói Salgótarjánban várják, hogy fel­harsanjon a játékvezető sípja, s megkezdjék mérkőzés-sorozatukat az NB I. őszi idényében. A csa­pat elutazása előtt Komlón be­szélgettünk Szőcs János edzővel. Nem kell faggatni, időrendi és logikai sorrendben fut végig az eseményeken, mintha egyenesen az írógépbe diktálná válaszait. — A tavaszi forduló befejezése után nem adtam pihenőt a játé­kosoknak, legalábbis passzív pi­henőt nem. Július 1. és 3. között könnyű jugoszláviai turnén vett részt a csapat, ahol NB Il-es és NB m-as színvonalú csapatokkal játszottunk. Nem, edzést nem tartottunk, aktív pihenés (fürdés, napozás), a csapatszellem erősí­tése, a jó hangulat megteremtése volt a cél. Viszont három mérkő­zést játszottunk. Zentán 4:2, Mó­lón 6:3, Törökknnizsán 2:1 volt az eredmény, tehát mindháromszor nyertünk. Az első kettőn szelle­mesen, jól játszott a csapat, a harmadik mérkőzésen, nagyon rossz pályán játszottunk, s itt a rossz pálya volt az ellenfél. — Mi történt ezután? — A felkészülést ll-én. kedden kezdtük el. Hogy a tavaszi szezon végére elért jó erőnlétet, illetve formát megőrizzük, 10 napos cik­lust iktattam be. amelyben első­sorban az erőnléti munkán volt a hangsúly. Gondolok itt a lab­dával végzett futásokra, de elő­került a medicinlabda és a gumi­kötél is. Szerda és vasárnap ki­vételével, amikor edzőmérkőzés van, mindennap tartunk edzést. Közben lej átszőttük a visszavágót Zentával, amely döntetlen, 2:2-es eredményt hozott. A csapat a kel léténél fáradtabban mozgott, ami persze érthető, tekintve a meg­terheléseket, bár így is gólokkal nyerhettünk volna. További há­rom mérkőzést játszottunk, a PVSK-t 5:l-re, Mohácsot 3:l-re, Szászvárt e hét szerdáján 5:2-re vertük. A felkészülés szempont­jából egyedül a mohácsi nem volt megfelelő, a rossz pályán nem alakulhatott ki jó játék. — Hogyan készültek a rajtra? — A hét elejétől kezdve csök­kent az edzések intenzitása, fő­leg a frissítő jellegű, taktikai feladatokat gyakoroltak a fiúk. A szászvári edzőmérkőzésen, amely számunkra nagyon jól si­került, 70 percig nagy iramot diktáltunk és egy-két egészen szellemes támadást vezettünk, már a Salgótarján elleni taktikát gyakoroltuk. Az az érzésem, a tavasszal elért formát és erőnlé­tet feltétlen hozzák a fiúk. A hangulat jó, szeretnénk a rajtot is jól venni. — Mit várnak az őszi forduló­tól? — Eléggé nehéz a sorsolás, kü­lönösen az első hét mérkőzés, hi­szen ötször megy idegenbe a csa­pat. Az első három mérkőzésen 3 pont megszerzését terveztük be. Idegenben a Salgótarján és Diós­győr ellenében 1 pontot, a Pécsi Dózsától itthon — nem titkolom — mind a két pontot szeretnénk elvenni. Nemcsak azért nehéz az őszi sorsolás, mert mindjárt az elején ötször megyünk idegenbe, de ráadásul itthoni mérkőzésein­ket rendre nagy csapatok ellen vívjuk. Komlóra jön az FTC, a Vasas, az Újpest és a Győr. (En­nek ugyan van egy jó oldala, a nézőszám magas lesz). A reali­tásokkal számolva, főleg azzal, hogy sok a fiatal, rutintalan já­tékos a csapatban, a bentmaradást tűztük ki célul. (Ehhez az emlí­tett Pécs mellett az MTK-t és az Egert feltétlen meg kell vernünk). Mindez belevág elképzeléseimbe, a 2 éves programtervezetben, amit készítettem: az első évben a bent- maradás, a másodikban a 8—10. hely megszerzése a cél. — A csapatösszeállítás? — Nagyjából kialakult a vasár­napi gárda. A szűkebb keret — Lelovics nélkül — 14 játékosból áll. Az összeállítás: Kiss — Kele­men, Csordás, Lazaridisz, Bánfal­vi, Ruppért, Bérezési, Pataki, Ga- rai. Takács, Bodai. A keret töb­bi tagja: Vörös, Bordács, Buus. — Sós neve nem szerepel a ke­retben? — Sok szó esik a Sós-ügyről Komlón és sok torz verzió látott napvilágot. Sósnak semmiféle el­tiltása nincs, csak nem élt úgy, ahogyan egy sportembernek él­nie kell. Ezért maradt ki a ke­retből. Jelenleg a tartalékcsapat­ban edz Amennyiben változtat az életmódján, s ez csupán rajta múlik, az első csapatban játszhat. Képességei ehhez megvannak. M. Z. Döntetlent remélnek az egriek Az Egri Dózsa labdarúgói na­gyon felkészültek a Pécsi Dózsa elleni vasárnapi összecsapásra. Az együttes már pénteken elutazott Egerből. Szombaton reggel a Ná­dor Szállóban beszéltünk Szent- marjay Tiborral, az egriek fiatal edzőjével. — Helyzetünk nagyon rossznak látszik — kezdte az edző — de még­sem adtuk fel a küzdelmet, a re­ményt. Mindent elkövetünk az NB I-ben való maradás érdeké­ben. A vasárnapi mérkőzésre vonat­kozóan az egriek az egyik pont megszerzésében bizakodnak, per­sze. a győzelem még jobban jön­ne nekik. — Keményen dolgoztunk, sokat edzettünk. A tavaszi szezon be­fejezése után csak rövid pihenőt kaptak a fiúk. több, mint har­minc edzést tartottunk. Hogy Úttörő toborzó a Dózsánál A Pécsi Dózsa labdarúgó szak­osztálya augusztus 1-én, kedden délután 14 órakor a Tüzér utcai pályán úttörő toborzót tart. A szakosztály vezetői várják az 1953, 1954 és 1955-ben született fia­talok jelentkezését. A jelentke­zők tornacipőt hozzanak maguk­kal. A szakosztály vezetői egy­ben értesítik az úttörőcsapat já­tékosait, hogy ezen a napon dél­után a szokásos időben megkez­dik a felkészülést az őszi idény­re. miért volt erre szükség? A tava­szi forduló utolsó szakaszában egyszer-kétszer erőnléti problé­mák mutatkoztak játékosainknál, amellett az ősszel követendő tak­tikánk is fokozottabb igénybevé­tel elé állítja a játékosokat, amit kifogástalan erőnlét nélkül nem tudunk megvalósítani. Az egri vezetők mellett az eg­ri szurkolók is bizakodnak, hogy talán sikerül elkerülni a kiesést. Az együttes az edzőmérkőzések tapasztalatai alapján jó erőben van, és ha a szerencse is a csa­pat méllé áll. (—ez az egriek vé­leménye,—) sok minden történ­het ... Az egri játékosok akarásával lelkesedésével a jelek szerint nin­csenek bajok. Nagyon fogadkoz- nak, az őszi mérkőzésükön sze­reznek annyi pontot, mely biz­tosítja a csapat bentmaradását. A csapat őszi sorsolása kedvező, hisz nem egy olyan együttest fogad. (Salgótarján, Dunaújváros, Szeged), ahol jogos remény van a két pont megszerzésére. Hogy mennyire komolyan ké- $ szültek az egriek, arra mi sem) jellemzőbb, szombaton délelőtt c sem pihentek a játékosok, a Tü- £ zér utcai pályán Szentmarjay Ti­bor edző irányításával, még egy $ edzést tartottak. — A pécsieknek is nagyon kell 5 a két pont — mondotta az edző, ( — hisz ők is feljebb szeretnének ) kerülni a bajnoki táblázatön. A ( hazai pálya mellettük szól, de j azért nem adjuk fel a küzdelmet, j A mérkőzést a falragaszoktól ) eltérően az egriek kérésére dél- j után 5 órakor kezdik, és azon < a vendégek Papp — Kárpáti. Kiss, Winkler. Tátrai, Berán. Faliszek, < Sárközi. Tóth, Kovács Gy., Rajna j összeállításban veszik fel a küz- < delmet a pécsi lila-fehérek ellen. < Mai sportműsor Labdarúgás: NB 1. mérkőzések.; Pécsi Dózsa—Egri Dózsa, PVSK pálya, 17.00, Salgótarjáni BTC— Komlói Bányász, Salgótarján, 16.30, NB 1. tartalék mérkőzések ; Pé­csi Dózsa—Egri Dózsa, PVSK pá­lya 15.15, Salgótarjáni BTC—Kom­lói Bányász Salgótarján, 14.45. — Barátságos mérkőzés; Bonyhádi Vasas—Pécs Ércbányász. Bonyhád, 17.00. Kézilabda: NB n. mérkőzések: Pécsi Vörös Meteor—Tolnai Vö­rös Lobogó, nők PVSK pálya 9.00, Pécsi Dózsa—Veszprém, férfiak, PVSK pálya. 11.30, Komlói Bá­nyász-Pécsi Ércbányász, férfiak. Komló 10.00. Atlétika: Országos II. o. baj­nokság. megyénk legjobbjai rész­vételével, Szolnok, 9.00 Területi Spartakiád döntő Somogy. Tolna és Baranya legjobbjai részvéte­lével, PVSK pálya 10.00: Kerékpár: Országos hosszú­távú bajnokság a Pécsi Spartacus kerékpárosai részvételével. Buda­pest, rajt 8.00 Budaörsi út Modellezés: Szabadonrepülő mo­dellek országos bajnoksága, a pé­csi versenyzők részvételével, Du­nakeszi, reptér, 8.00. öttusa: Országos bajnokság a Pécsi Dózsa versenyzőinek rész­vételével, vívás Budapest, 9.00. Sakk; MNK csb. mérkőzés: MTK—Pécsi Ércbányász, Budapest, 9.00. Sportlövészet: Béke Kupa for­duló az MHS Kaposvár, MHS Bp. ITI. kér1, és Pécsi Dózsa verseny­zői között. Kaposvár, 8.00. Tenisz: NB II. csb./mérkőzések: MAFC—Pécsi Spartacus, férfiak, Budapest, 8.00 Bp Pedagógus— PEAc nők, Budapest, 8.00. Úszás: Területi ifjúsági bajnok­ság, Balokányi fürdő, 17.00. Vízilabda: Területi bajnoki mér­kőzés: Pécsi Ércbányász—Ceglédi VSE, Balokányi fürdő. 11.00. Evezés: Vidék bajnokságok ver­senyei. a mohácsi evezősök rész-, vételével, Szeged, 9.00. Mexikóban eddig jónéhány ma­gyar versenyző és edző járt, de olyan hosszú időt még egyetlen sportszakember sem töltött az 1968-as nyári olimpia színhelyén, mint Rajki Béla, aki már kilenc hónapja tevékenykedik a tenge­rentúli országban. A neves sport- szakember tavaly több esztendős szerződést kötött. E szerint ket­tős feladatot vállalt Mexikóban: először is .director technioo”- ként vagyis technikai igazgató­ként működik, a Mexikói Olim­piai Bizottság mellett, másodszor: a Edzőképző Főiskola vezetője­ként dolgozik. Mexikói tartózko­dását néhány hétre megszakítot­ta, mert elkísérte Amerika úszóit és vízilabdázóit Európába. A ha­zalátogató Rajki Béla mexikói ta­pasztalatai a közelgő előolimpia miatt különösen érdekesek. O Hogyan barátkozott meg a szokatlan klímával? — Mexikó klímája éppen úgy, mint növényzete, lépcsőzetesen változik, a magasságnak megfe- lelően — mondja. — A trópusi éghajlattól a hűvösen mérsékel­tig többféle időjárással találkoz­tam. Jártam a tengerparton, Vera Cruz városában, ahol szinte ki­bírhatatlan volt a forróság. Me- xikó-City azonban 2240 méter ma­gasan fekszik a tenger szintje fe­lett, ezért a fővárosban nem tró­pusi klímát, hanem oxigénsze­gény levegőt észleltem. Emiatt néhány napig bágyadtságot érez­tem. Egyhetes mexikói tartózko­dás után ez teljesen elmúlt. Nem hiszem, hogy a klíma túlzottan befolyásolja majd az eredménye­ket. Sok külföldi szakemberrel beszéltem odakint. Ügy vélem, az angol Bannister, az egykori ki­tűnő atléta közelíti meg legjob­ban az igazságot, ö ugyanis ezt mondta: „A tavalyi előolimpián azért voltak gyengébbek az ered­mények, mert a versenyzők már annyit hallottak, olvastak Me- xikó-City levegőjének oxigénsze­génységéről, hogy nem mertek eljutni szervezetük maximális megterheléséig, hanem inkább tar­talékolták energiájukat.” Tehát többre képesek a sportolók a ta­valyi mexikói teljesítményüknél. ° Milyen idő várható az olimpia napjaiban? — Ilyenkor úgy ömlik: a víz, hogy a forgalom időnként meg­áll Mexikó-Cityben. A járdán sem lehet közlekedni, pedig magasabb, mint a pesti. Annyi eső zúdúl a fővárosra, hogy a csatornák nem tudják levezetni, őszre, októberre azonban megváltozik az időjárás. Az előző esztendők tapasztalatai szerint októberben, tehát az olim­pia idején, száraz, kellemetlen meleg idő várható Mexiko-City- ben. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság mégis ragaszkodik ahhoz például, hogy a mexikóiak fedett uszodát építsenek 1968-ra. Ügy vé­lem, ijem is felesleges ez az elő­vigyázatosság, mert az időjárás az idén is produkált már várat­lant. O Milyen ütemben haladnak Mexiko-Cityben az építkezések és a előkészületek? — Kialakult a rendező városok között a versengés szelleme. 1960- ban Róma felülmúlta Melboume-t, 1964-ben Tokió még jobban és nagyvonalúbban rendezte az olim­piát, mint az olasz főváros. Me- xiko-City sem akar szégyent val­lani. Dr. Joshue Saenz, a Mexikói Olimpiai Bizottság új elnöke nagy becsvággyal irányítja az előkészü­leteket. Erről egyébként van sze­mélyes tapasztalatom, mert kora reggel kezdjük a munkát és csak­nem naponta este 10—li óráig tartanak a megbeszélések, az ér­tekezletek. A külföldiek, afc® csak felületesen ismerik a mexi­kóiakat, azt mondják róluk, hogy minden elintézendő kérdésre« ügyre ez a válaszuk: „Magnana* — vagyis, majd holnap. Az olin>* piai bizottságnál nem ismerik ez* az állítólagos mexikói szólást* Eddig már sok helyen megfordul­tam a világban, de ennyi sport­létesítményt még sehol sem lát­tam, mint Mexiko-Cityben. Csak a Centro Desportico-ban, v agyié a sportközpontban, száz labdarú­gópálya, üszoda és fedettcsamofc van. Vasárnap rengeteg alkalmi* hirtelenében összeállított csapatot látok az utcán, sportöltözékben vonulnak valamelyik pálya feléi* A létesítményekkel nem lesz baj Mexiko-Cityben. Az ,, Azték-sta- dion”-t, *— ahol majd a megnyitót és az atlétikai számokat rende­zik —, kibővítették. A fedettuszo­dát most építik. Az olimpiai falu Mexiko-City zöldövezetében, szép és hangulatos környezetben épül, O Mit vár Mexikó az kiéi előolimpíától? — A rendezők úgy gondolják« az esélyes külföldi versenyzők ott lesznek az előolimpián, mert nem hagyják ki a lehetőséget« hogy megismerjék a körülménye­ket. Nagy létszámú csapatok ér* keznek október 12 és ^7 között M exiko-Citybe. o Milyen eredményeket remélne* a mexikóiak? — A hazai ország versenyzői általában minden olimpián nagy előnnyel indulnak. Ez a gyakor* lat nyilván 1968-ban is érvénye­sül majd. A mexikóiak különö- sen jó szereplést lovasaiktól, cél­lövőiktől, öttusázóiktól, labdarú­góiktól, kerékpárosaitól és hosz- szútávfutóiktól várnak. Baráti találkozóra készülnek a PEAC régi sportolói A pécsi egyetem 600 éves év­fordulójára sok neves sportoló látogat városunkba. Gazdag, vál­tozatos sportprogramot szervez­nek. Országos főiskolás sportta­nácskozást tartanak, egyetemi sportkiállítást rendeznek. A PEAC régi sportolói baráti találkozóra jönnek össze. A baráti találko­zót előkészítő bizottságtól már útrakeltek azok a levelek, me­lyekben a PEAC régi, nagynevű sportolóit hívták meg a jubileu­mi ünnepségekre. A meghívással a volt játékosok, sportolók régi óhajának tesznek eleget, akik évek óta több sikertelen kísérle­tet tettek a találkozó összehozá­sára. A harmincas évek derekán nagyszerű sikereket értek el a PEAC labdarúgói. Kétszer nyer­tek főiskolás bajnokságot, két­szer harmadik volt a csapat. A délnyugati labdarúgó alszövetség bajnokságát is megnyerték, nem egyszer pedig az élcsoportban végeztek. Az atléták külföldön is elismerést szereztek maguknak eredményeikkel. Torinóban, Lon­donban versenyeztek eredménye­sen a PEAC sportolói. Jó hírük volt a PEAC tornászoknak, ko­sárlabdázóknak, teniszezőknek, vívóknak. A régi PEAC-sportolók közül többen Pécsett élnek, örömmel fogadták a találkozó megrende­zésének hírét. Dr. Palotás Géza: — 1937-ben nehéz dolgom volt, mert az olimpiai válogatott Si­mon „Pápi” után kerültem a csapat kapujába. Ebben az év­ben a régi nagycsapat majdnem teljesen szétoszlott. Néha oly ke­vesen voltunk, hogy az atlétáink­nak kellett „besegíteni”. Egy egészen reménytelennek látszó DVAC elleni mérkőzésen a 10,6-ot futó százméteres bajnokunk — Szigetvári — a jobbszélre állt. Három hosszú indítás és Sziget­vári háromszor sétált a labdával az ellenfél kapujába. Nagy gól­arányú győzelmet arattunk. Sok kedves emlék maradt meg ben­nem. Egyszer Pécsbányatelepen l:0-ra legyőztük a DPAC csapa­tát és gyalog, dalolva jöttünk hazafelé. Egy rendőr, — akit tré­fásan csak „Manó” bácsinak be­céztünk, — igazoltatott bennün­ket. Tudtuk, hogy titokban ne­künk szurkol. Kajdi — a csapat hatalmas termetű balhátvédje — »Mö-Mdbm Alfa Romeo — az olasz autógyártás büszkesége Olimpiai keresztrejtvény megfejtése Utazás a ,mexikói olimpiára Személygépkocsi lakókocsival Berendezett öröklakás Trabant gépkocsik Utazás a grenoblei téli olimpiára TOTÖ-LOTTÓ Kirendeltség Szerkesztőségünkhöz 982-en küldték be helyesen a megfejtést, akik között az alábbi nyereményeket sorsoltuk ki: 1 db SOKOL rádiót nyert: Szapu László, Pécs, Jókai u. 5. 1 db gumimatracot nyert: Miklós Sándorné, Pécs, Garai u. 32/B. I. 14. 10—10 db OLIMPIAI sorsjegyet nyertek: Cziller József né, Pécs, Készül u. 9. Varga lánósné. Pécs, Pannónia u. 6. Takács Mária. Szigetvár, Zrínyi tér 2. Bélái lózsef, Pécs, József u. 17/?. I. 4. ígéret földje jelige, Komló. A nyereményeket 1967. július 31-én 8 és 17 óra között lehet át­venni szerkesztőségünkben. Az átvételkor be kell mutatni a meg­fejtésen közölt számú OLIMPIAI sorsjegyet. Milánó elővárosában, Portel- I lóban, 1906-ban Alessandro Dar- racq egy kis autógyárat alapí­tott. Az aránylag kis üzemben már az első években figyelemre méltó teljesítményű gépkocsi­kat terveztek és gyártottak. A századunk elején nagy fejlő­désnek induló autógyártás óriási kereseti lehetőségeket rejtege­tett. Így nem is csoda, hogy szinte minden országban egy­más után nagy anyagi befek­tetéssel társaságok alakultak, melyek autógyárakat létesítet­tek. Daracq kis üzemét is, mely rövid néhány év alatt nagy hír­re tett szert. 1909-ben egy tár­saság vette át. „Anonima Lom- barda Fabbrica Automobil!” né­ven (a kezdőbetűk összetétele adja az ALFA elnevezést) kezd­ték autóikat gyártani. Mindjárt az első években különösen a versenyautók gyártása terén ér­tek el nagyszerű eredményeket. 1918-ban Nicola Romeo mérnök lett a már aránylag nagy autó­gyár tulajdonosa. Tőle kapta az Alfa Romeo ma már világhí­rűvé vált gépkocsigyár a nevét. „Targa Florio* nevű versenyautóikkal már az 19ll-es és 1912-es években nagy­szerű sikereket, győzelmeket arattak. 1923-tól a versenyautók tervezésére és előállítására for­dították a legnagyobb gondot. Az Alfa Romeo autógyárban az akkori évek legjobb olasz ter­vezői és mérnökei dolgoztak, és a nagy autóversenyeket a leg­híresebb autóversenyzők, így NuvoLari, Chiron, Carocciola, Farina és Fangia is a kitűnő Alfa Romeo autókon versenyez­tek. Az olasz gyártmányú ko­csik és az olasz versenyzők sori­ra legyőzték legnagyobb ellen­feleiket — a németeket. A má­sodik világháború utáni évek­ben egy ideig sehol a világon nem volt komoly vetélytársa az üzemnek. Egymásután nyerték a nagy versenyeket. 1959-ben Farina, majd egy év múlva Fangio szerezte meg a büszke világbajnoki címet Alfa Romeo gyártmányú versenykocsin. 1951- ben abbahagyták a speciális versenyautók gyártását, a soro­zatban gyártott autóikkal is nagy sikereket érnek el az egyes versenyeken. A repülőmotorok gyártását már az első világ- háború utáni években megkezd­ték. 1925-ben lényegesen növel­ték az üzem termelési kapaci­tását. Bővült a gyár, és így természetesen a sorozatgyárt­mányok száma is egyre nőtt. A két világháború közötti évek­ben a sportkocsik előállítására fordították a legnagyobb gon­dot. Ez. mint később kiderült, nagyszerű ötlet volt, mert a versenyeken nagy sikereket elért Alfa Romeo kocsik az egész világon közkedveltek let­tek. Az Alfa Romeo autógyárat 1933-ban az IRI (Istituto di Ri- costruzione Industriale) állami­lag kezelt intézet vette át. Még ugyanabban az évben Nápoly közelében hatalmas repógép- rat létesítettek, majd fokozták az autóbuszgyártást is. A Milánó elővárosában épült anyavállalat a háború alatti bombázások kö­vetkeztében majdnem teljesen elpusztult Űj gyár új gyártmányok A második világháború után nagy fejlődésen ment keresztül az Alfa Romeo olaszországi autógyár. A Milánótól 15 km-re levő Areseben közel másfélmil­lió négyzetméternyi területen új gyárat építettek, ahol 13 ezer munkás dolgozik. Az új gyár évi kapacitása 60 ezer gépkocsi. Az új üzemben ma különböző típusú kocsikat gyártanak, és nagyszerű termékeiket az egész világba exportálják. a levegőbe kapta a rendőrt, és addig le sem tette, amíg az mo­solyogva meg nem ígérte, hogy nem jelent fel bennünket. Alig várom, hogy a régi élmé^ nyékét egyszer már baráti tár­saságban elmesélhessük egymás­nak 1 Schäfer József: — Emlékezetes marad számom-J ra az 1933. évi, első mérkőzésem a PSC ellen. Gyors jobbszélső voltam, sok technikai fogyaté­kossággal. Nagy lámpalázzal küz­döttem. Egy kapu előtti labdában egyszer megbotlottam és az a hálóba vágódott. A végén vállon vittek az öltözőbe. Ma már gyer­mekeink foglalják el helyeinket a különböző szakosztályokban a PEAC-nál és mi szorongva szur­kolunk nekik. Amikor egyik­másik veterántalálkozóról olva­sok, kicsit összeszorul a szívem. Miért nem tudtuk mi is legalább egyszer megvalósítani? . . . Most végre sikerült és ennek nagyon« de nagyon örülök. Dr. Baczur Kálmán: — Fantasztikusan gyors volt ú csapatunk, de erre csak akkor jöttem rá, amikor egyszer Sik­lóson megzavartak bennünket a dühös szurkolók. Egy 0:3-ra álló mérkőzést végül is mi nyertünk meg 4:3-ra. Egészen az állomásig futottunk. Elöl Móricz Jancsi, mö­götte Veréb, a csapat jobbhát­védje, közvetlenül mögöttük mJ — utánunk a szurkolók botokkal. Veréb rosszul vett egy kerítés­akadályt és a nadrágjánál fogva a kerítésen akadt. A szurkolók már-már beérték, amikor az utolsó pillanatban sikerült „le­cselezni” magát a kerítésről és végre elértük a megmentő vona­tot. Szigetváron, ha nyertünk, ha vesztettünk, mi voltunk a várfa­lon elhelyezkedő szurkolók mozgó .céltáblája. Itt mindig kőzápor fo- * gadott bennünket, de azért na­gyon szép volt. A kőzáport most is eltűrném, pláne akkor, ha új­ból húszegynéhány éves lehetnék! Végre egy találkozó, ahol ala- ! posan kibeszélgethetjük magun­kat! — Már régen meg kellett ; volna valósítani. Verbőczi József: — Atléta voltam, de nemegy* szer játszottam a PEAC labda­rúgó csapatában. Szigetvári Fe­rivel, a legjobb futó atlétánkkal nemegyszer tréfáltuk meg az ellenfél védőit. Nagyszerű baráti kollektívánk volt. Dr. Bódosi, Monostori, meg a többiek olyan együttest alkottak, mellyel azóta sem rendelkezett a PEAC. A mostani fiatalok szinte el sem tudják képzelni, milyen körül­mények között versenyeztünk, edzettünk. Melegítőről álmodni sem mertünk. Kimondhatatlanul boldog voltam, amikor először szöges cipőt kaptam. Sajnos ha­mar meg kellett válnom a PE- AC-tól, életkörülményeim Diós­győrbe parancsoltak. Alig várom, hogy ismét összeölelkezhessek a »régi barátokkal,, i i t j Kilenc hónap Mexikóban Beszélgetés Rajki Bélával, a Mexikói Olimpiai Bizottság technikai igazgatójával

Next

/
Thumbnails
Contents