Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

1361. JÜLITJS 21. napló 5 Premier, vegyes tapasztalatokkal Eget, vagy nem éget az új vegyszer? 9 A K 64 hálására kipusztult a himesházi tsz 70 hold kukoricára Hírek érkeztek, hogy ennyi, meg annyi holdon a gyomirtó­szer kiégette a kukoricát, s ebből eredően az emberek gyanakodva nézegetik a vegy­szeres zsákokat... „Mi az igazság vegyszer ügyben” jel­szóval útnak eredtünk, s hogy egészen korrektül járjunk el, mindjárt a legilletékesebbet a Szederkényi Növényvédő Állo­mást keressük fel. Szederkényben nem jártunk sikerrel. Az igazgató házon kívül volt, a helyettes a la­boratóriumhoz tanácsolt ben­nünket. A laboratórium veze­tője dr. Varga István növény­védelmi mérnök sajnos ugyan­csak házon kívül volt, de re­méltük, hogy a laboratórium helyettes vezetője, vagy vala­melyik rangidős kutató né­hány szóban útbaigazít majd bennünket gyomirtószer-ügy- ben. Tévedtünk. A laborató­riumban egy hölgy, akit he­lyettesként vagy rangidősként mutattak be, közölte velünk, hogy kizárólag dr. Varga Ist­ván adhat nekünk felvilágosí­tást, ha azonban nélküle me­rünk cikket megjelentetni, ak­kor sajtópert indítanak, mert j erről a témáról csak a nö­vényvédő állomás engedélyé­vel lehet írni, mert ugye kép­zeljük csak el, hogy a gyár­nak milyen sokba kerül az ilyen vegyszerek előállítása. A hölgytől, aki beszélgetésünk egész ideje alatt valamiféle zöldségekkel foglalatoskodott, mondanom sem kell, hogy na­gyon kellemetlen hangulatban váltunk el. Ami a növényvédő állomás engedélyét és a sajtópert ille­ti: az újság nem a vegyigyár kiadásában jelenik meg, nem őrzünk a zsebünkben vegyszer részvényeket, így jogunk, mondhatnám kutya kötelessé­günk az igazság után érdek­lődni és a lényeget ismertetni a lakossággal, akár tetszik az a vegyszer szakmában dol­gozóknak, akár nem. Egyéb­ként, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a vegysze­res gyomirtás óriási jelentő­ségével, azon sem csodálko­zunk, hogy az emberek időn­ként gyanakodva nézegetik az egész vegyszer ügyet. Sajnos, a vegyszerek nemcsak hasz­nálnak. hanem károkat is okoznak. Néhány éve a mini­málisra csökkent apróvad ál­lományunk, pusztulásnak in­dultak egyes vizekben a halak. Az idei nyár a méhészeknek okoz végtelen szomorúságot. Kaptárszám pusztulnak a mé­hek, egész méhesek esnek ál­dozatul a mérgeknek. Rende­let van ugyan arra, hogy 24 órával a vegyszer bevetése előtt értesíteni kell a terület méhészeit, de ez vagy nem történik meg minden esetben, vagy nem kielégítő az intéz­kedés. A méhesek pusztulása és más hasznos rovarok pusz­tulása nehezíti a beporzást, s a biológiai egyensúly to­vábbi eltolódásához vezet egyébként is ... Tudjuk persze azt is, hogy a mai nagy ide­genforgalom mellett,, amikor egy-egy káros növényi vagy állati betegséget országok so­rán is keresztül hurcolhat egyetlen autó, akkor nem le­het csak a biológiai egyen­súly mindenhatóságára ha­gyatkozni. Mi az igazság tehát a káro­kat okozó gyomirtószer ügyé­ben? Felkerestük a himesházi termelőszövetkezet főagronó- musát Németh Elemért. — Úgy hallottuk, hogy az önök termelőszövetkezetében néhány holdon kiégett a ku­korica egy bizonyos gyomirtó­szer használata folytán.. — Igen, hetven holdon — mondta Németh Elemér fő­agronómus — A K 64 elne­vezésű gyomirtószerről van szó, amely 23 százalék Hun- gazin PK-ból. 42 százalék Ametrin-ből és 35 százalék Dikonirt-ból áll. Kukoricave­tésben ültetés után, kelés előtt kell alkalmazni, holdanként 4—4,5 kilogrammot adagolva. A K 64 a Hungazin utóda. A Hungazin három éves ha­tásai bírt, így három éven át egy adott földterületre min­dig kukoricát kellett vetnünk. A K 64 egy éves hatással ren­delkezik, akkor nyugodtan le­het már a helyére más ha­szonnövényt ültetni. Mi az idén 600 kh-ra 24 mázsa K 64-et vásároltunk. Az előírt­nál valamivel kevesebbet hol­danként 3,75 kg-mot adagol­tunk így nem használtuk fel mindet, megmaradt 268 kg, amit a kárigényünk bejelenté­se után a rendőrség le is pe­csételt. A szer káros hatása mindenütt jelentkezett. Kloro- tikus-sárga szín jelentkezett a leveleken, amit eleinte a hű­vös időjárással magyaráztunk, de aztán itt is, ott is hallot­tuk, hogy baj van a kukori­cával. A levelek a továbbiak­ban hosszirányban elíehéred- tek, aztán elszáradtak. Az egyelést szerencsére későbbre halasztottuk, így a pótlásoknál könnyebb volt a dolgunk. Het­ven holdon sajnos teljesen el­pusztult a kukoricánk, 530 kh-on viszont kiheverte a szer hatását. A hetven hold egy részére szudáni füvet, más részére silókukoricát ve­tettünk. Ezen eleinte újra je­lentkezett a szer hatása, de rendbejött... — Nem fordulhatott elő, hogy a szert rossz keverési arányban alkalmazták? — Mi nem kevertük, ké­szen, gyári csomagolásban kaptuk. Az alkalmazása pe­dig Tröszt Teréz növényvédő agronómus jelenlétében tör­tént, a munkát szakmunká­sok végezték el. A hozzánk érkezett vegyszerből mintát küldtünk az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló In­tézetnek, itt a válaszuk: „.... A megvizsgált K 64 min­ták vizsgálati adatai meg­egyeztek a vonatkozó enge­délyokiratban megadott össze­tétel alapján számított érté­kekkel ...” — Ezzel mi saj­nos nem vagyunk kisegítve. A szer ára mázsánként 6243 Ft, elég szép. Az a hivatalos vé­lemény alakult ki, hogy a sok eső és a hosszú hűvös idő okozta a szer káros bemutat­kozását ... — És mi a személyes vé­leménye Németh Elemérnek? — Szerintem nagyon jó len­ne ez a szer, ha jó lenne! Közrejátszott az időjárás is az idén, de az a véleményem, hogy ahol a talaj laza, a szer hamarabb bomlik le. így nem alkalmazható mindenütt egy­formán. Bizonyos talajokon sokáig bent marad a kuko­rica gyökere a vegyszeres zó­nában. A kukoricát a jó vegy­szernek semmiképpen nem szabadna károsítani, legfel­jebb az utónövényt, ha vala­mi időjárási rendellenesség közbejön. Sajnos nálunk a pedagógus földeken és a ház­táji egy részén is alkalmaz­tuk a K 64-et, így a nagy­üzemi táblákon kívül még plusz 25 holdon pusztult ki a kukorica. Négyszáz méter hosszúságban enyhébb ívelésűvé alakítják át a mohácsi országút kettős kanyarját Kozármisleny- Ujtelepnél, ezzel csökentik a kanyar baleset- veszélyességét. A mindennapok gyakorlatában A törvényesség őrei Vegyszer nélkül ma a me­zőgazdaságban meg sem le­het mozdulni. Bizonyítja ezt az is, hogy például a himes­házi termelőszövetkezet az idén 624 000 Ft-ot költ nö­vényvédőszerekre. Az új sze­reket azonban jobban meg kellene nézni, lelkiismerete­sen kifuttani a nullszériákat. A K 64-el tavaly semmi baj sem volt, igaz néhány mázsát kapott belőle az egész megye. Az idén viszont, amikor nagy­üzemi szinten kezdték alkal­mazni, a rossz oldaláról is be­mutatkozott. A himesháziak, szűrlek kárát jegyzőkönyvek rögzítették, azokat a Szeder­kényi Növényvédő Állomás körzeti felügyelője Boros Ist­ván is elismerte, aláírta. A K 64 nagy jelentőségű szer lesz, ha megbízhatóbbá válik. A premier vegyes tapaszta­latokkal zárult. Ez a helyzet vegyszer ügyben. Bertha Bulcsn Egy pécsi lakos feljelentette szomszédját, mert az vereke­dés közben téglával fejbevág­ta. A gyanúsított ezzel szem­ben úgy adta elő az esetet, hogy a sértett megbotlott egy kőben, elesett és így szenve­dett nyolc napon túl gyógyuló sérülést. Tanúk nem voltak. Az ügyész nem tartotta ki­zártnak, hogy a sérülés való­ban ilyen módon következett be, ezért megszüntette a nyo­mozást. A nyomozás során Minden belügyi és igazság­ügyi szerv annak szellemében dolgozik, az ügyész azonban kimagasló szerepet tölt be a törvényesség védelmében. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet célja így összegezhető: senki ne kerül­jön alaptalanul bíróság elé, de egy bűncselekmény se ma­radjon felderítetlenül. Ha az ügyész befejezett nyo­mozati anyagot kap, de az ab­ban feltárt bizonyítékok nem elegendőek, el sem készíti a vádiratot, hanem pótnyomo­zást rendel el, illetve saját hatáskörében nyomoz. Ha pe­dig az elkövetett cselekmény nem bűntett, vagy kellőképpen nem bizonyítható, mint a fent idézett esetben, megszünteti a nyomozást. Az ügyész feladata ügyelni arra, hogy a személyes sza­Sok kilométer hosszúságban húzódnak a távfűtő vezetékek a város déli peremén a Hő­erőműtől Ujmecsekaljáig és az ipari üzemekig. Erb János felvétele badságot csak a törvény által megengedett esetekben korlá­tozzák. Bármikor bemehet a rendőrségi fogdába, ellenőriz­heti a foganatosított intéz­kedések jogosságát, megvizs­gálhatja, nem járt-e le a tör­vényben megszabott határidő, és így tovább. Dr. Tamás Já­nos, a Pécsi Városi és Járási Ügyészség ügyésze elmondja, hogy a két szerv közötti szo­ros kapcsolat szinte kizárja az ilyen jellegű törvénysértése­ket, nem beszélve arról, hogy a törvénytelen fogvatartás bűntett. Gyakran előfordul, hogy a vádlott a bíróság előtt tagadja a bűncselekmény elkövetését. Dr. Pozsgai Zoltán, a városi ügyész helyettese elöljáróban leszögezi, a vádlottnak joga van ehhez, de így megfosztja magát attól az enyhítő körül­ménytől, melyet az őszinte be­ismerés és megbánás jelent. Ami mármost a dolog lénye­gét illeti, a terhelt beismerése egymagában nem teszi feles­legessé egyéb bizonyítási esz­közök alkalmazását. Vagyis, ha bűnösségére nem áll ren­delkezésre elegendő bizonyí­ték, „hiába” ismeri be a bűn- cselekmény elkövetését, a bí­róság nem ítéli el. Ha viszont a bizonyítékok rendelkezésre állnak, ismét nem ér semmit a tagadással. A bíróság előtt A bírósági tárgyaláson az ügyész a vádat képviseli, ezért a köztudatban úgy van elter­jedve, hogy a vádlott minél súlyosabb megbüntetését igyekszik kicsikarni. Dr. Sebők László, a megyei főügyész he­lyettese olyan példákat említ, melyek azt igazolják, hogy az ügyész kizárólag a törvényes- | séget tartja szem előtt, akkor is, ha ez éppen a vádlottnak kedvez. Két férfi, alkalmt ivócimbo­rák, végigjárták a Pécsett lé­tező kocsmákat. Mikor már mindenhonnan kiszorultak, a nagyállomás restijébe tértek be. Itt a vádlott egy óvatlan pillanatban magához vette társa pénztárcáját. Az elsőfo­kú bíróság úgy minősítette a cselekményt, hogy azt köz­forgalmi közlekedési vállalat területén követték el, s mint ilyen, súlyosabb büntetést von maga után. Az ügyész felleb­bezési óvással élt, mert állás­pontja szerint a fokozott bün­tetőjogi védelem az utazókat, nem pedig a restiben iddogá- lókatt illeti meg, a vádlott sem spekulált arra, hogy az utazással járó tumultusban könnyebben végrehajthatja a zsebtolvajlást. Egy tartási kötelezettség el­mulasztása miatt indult ügy­ben, ahol a bíróság elsőfokon egy évi szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, a védelem enyhítésért és a szabadság­vesztés-büntetés felfüggeszté­séért fellebbezett. Az ügyész az enyhítés tekintetében csat­lakozott a védőhöz, mert úgy találta, hogy a büntetés célja rövidebb szabadságvesztéssel is elérhető. Másodfokon a vádlott négy hónapi szabad­ságvesztést kapott. A már jogerőssé vált bíró­sági határozatokkal szemben törvénysértés esetén az ügyész­ség törvényességi óvást kezde­ményezhet, melyet a Legfel­sőbb Bíróság bírál el. 1967. január 5-én az elsőfo­kú bíróság jogerőre emelke­dett ítéletet hozott társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt, mely 1900 forint kárt okozott. Azonban már január elsején hatályba lépett az 1966. évi 16. számú tvr., mely szerint az 5000 forintot meg nem haladó érték tekintetében elkövetett ilyen cselekmény nem bűntett, csak szabálysér­tés. Ezt az új rendelkezést a bíróság nem vette figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság a tör­vényességi óvás alapján a tör­vénysértést megállapította, az ítéletet hatályon kívül helyez­te, a terhelteket az ellenük emelt vád alól felmentette. :.°,r ?..ei A büntetés végrehajtása idején Dr. Kött István, a megyei főügyészség börtönügyészének tapasztalatai szerint — bár az elítéltek minden problémáju­kat előadhatják az ügyészi ki­hallgatás alkalmával — a be­szélgetések 90 százaléka nem a börtönélettel kapcsolatos. Ez is arra utal, hogy a börtö­nökben is érvényesül a tör­vényesség, nem fosztják meg jogaiktól az elítélteket sem. Az ügyészség rendszeresen vizsgálja, hogy tettek-e intéz­kedést az összbüntetésbe fog­lalás iránt, helyesen számítot­ták-e ki a szabadulás napját, részesítik-e az elítélteket a törvény által biztosított ked­vezményekben (látogatás, le­vél, csomag), figyelembe ve­szik-e az orvos által történő munkaalkalmassági besorolást. Félévenként szúrópróbaszerű­en ellenőrzik az utógondozási munkát; a börtönből szaba­dultak támogatását. Tavaly átfogó vizsgálatot folytattak a javító-nevelő mun­ka, mint főbüntetés végrehaj­tásával kapcsolatban. Volt olyan vállalat, ahol a szak- szervezeti bizottság nem is tudta, hogy van ilyen bünte­tését töltő dolgozójuk, pedig elsősorban az ő feladatuk a javító-nevelő munkára ítéltek­kel való foglalkozás, a tulaj­donképpeni nevelés. így a vál­lalat csak az ítéletben meg­határozott bércsökkentést és a kedvezményektől való megvo­nást eszközölte. A főügyészség figyelmeztette a vállalatot, a szakszervezetek megyei bizott­ságainál pedig több alkalom­mal tájékoztató jellegű elő­adásokat tartott. Kéri Tamás — Anna-bál a FEK-ben. Jú­lius 29-én, szombaton este 7 órai kezdettel rendezik meg a Fegyveres Erők Klubja kert­helyiségében az idei hagyomá­nyos, műsoros Anna-bált. Köz­reműködik az ARMA tánc- együttes. A szépségverseny mellett a férjek ügyességi ve­télkedőjét is megrendezik. L

Next

/
Thumbnails
Contents