Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

VitcK} proletárjai, eqyesQljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya meglel Bizottsága és a Meg tjei Tanács lapja________ _ X XIV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1967. JÜLIUS 25, KEDD A moncadai laktanya hőseire emlékezve Dr. Ortutay Gyula, akadémlk us ünnepi megemlékezését tar tja. Mellette balról Rafael Fa­rinas Lumpuy, a Kubai Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Emlékünne^ség a Tanárképző Főiskolán a kubai felszabadító mozgalom 14. évfordulója alkalmából Santiago de Gubában 14 év­vei ezelőtt megtámadták a Moncada nevű laktanyát — ezzel vette kezdetért a kubai felszabadító mozgalom. Pon­tosan 1953. július 26-át írtak akkor. Az évforduló alkalmá­ból a Hazafias Népfront me­gyei Bizottsága tegnap dél­után 5 órakor nagyszámú ér­deklődő részvételével emlék­ünnepséget rendezett a Pécsi Tanárképző Főiskola díszter­mében. Az emlékünnepségen megjelent és ünnepi beszédet mondott dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke, megjelent és felszólalt Rafael Farina» Lumpuy, a Kubai Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az el­nökségben hely etfoglaltak: a megyed párt végrehajtó bi­zottság képviseletében Ambrus Jenő, a Pécsi városi Pártbi­zottság első iáikéra, valamint Horváth Lajos, a Pécsi városi Tanács VB-elnöke. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára üd­vözölte az egybegyűlteket, majd dr. Ortutay Gyula emel­kedett szólásra. Mindenek­előtt megemlékezett a 14 év­vel ezelőtti eseményről, amely, idézzük az előadót: olyan mint egy tragikus, epikus hőskölte­mény. De hat évre rá meg­született Fidel Castró és hí­veinek győzelme, Latin-Ame- rika földjén egy maroknyi nép hozzálátott a szocializ­mus építéséhez. Hogy honnan indultak el, és Kuba mono­kultúrás, ingatag és törékeny gazdasági szervezete hogyan nézett ki — ezt a francia fi­lozófus, Sartre nyomán vilá­gította meg. Dr. Ortutay Gyu­la maga is járt Kubában, ez­zel kapcsolatban (a néprajz- kutató szemével) három pont­ban foglalta össze mély be­nyomásait: Felszabadult, jó­kedvű, bátor nép, mentes min­denféle faji előítéletektől, na- eionalizmustól, stabil belpoli­tikai helyzet és harmadszor: a népgazdaság, főként mező- gazdaság megváltozott struk­túrája. Külön kiemelte, Ku­bában három év alatt gyakor­latilag felszámolták az anal­fabétizmust és sikerült min­den faluban megszervezni a kórházi és orvosi ellátást. Ro­konjelenségekkel is találkozott Kubában: új ipartelepek, új városnegyedek nőttek ki a földből... A szocializmus volt az, amely felszabadította a népet — mondotta dr. Ortu­tay Gyula, majd befejezésül az imperializmus elleni közös harccal, s a szocialista orszá­gok egységével foglalkozott. Rafael Farinas Lumpuy, ideiglenes ügyvivő meleg sza­vakkal üdvözölte a magyar népet, az MSZMP-t, a Haza­fias Népfrontot és mindazo­kat, akik félreérthetetlen mó- l Kaposújlaki kislány lett Harkány Szépe!... Mint va­sárnapi báli tudósításunkban beszámoltunk, nagy kánikulá­ban kezdődött meg szomba­ton a harkányi Bányász ét­teremben a hagyományos Anna-bál. Az est fénypont­ját, a szépségversenyt kissé „beárnyékolta’’ a váratlan és tartós rövidzárlat, de az egy­általán nem rövidlátókból álló zsűri a maradék higany­gőzlámpák fényénél mégis megkezdte munkáját. Arc, alak, haj, öltözet __»ilyen s zempontok alapján osztályoz ták a jelölteket. (Hogy ízlések és pofonok mennyire külön­bözőek, mint zsűri tagnak alkalmam volt arról meg­győződni. Szomszédom bor­zalmasnak találta az egyik kislány fehér harisnyáját, én meg annak idején glosszát akartam írni, miért nincs elegendő a boltokban ezek­ből a szép fehér harisnyák­ból. dón szolidaritásukat nyilvá­nítják, amikor ünnepségeket szerveznek, kifejezve elisme­résüket, azt az őszinte barát­ságot, amelyet a magyar nép érez forradalmuk iránt. Be­szélt arról az emlékezetes nap­ról, amely minden imperialis­ta számítást felborított. Meg­említette, hogy a latin-ameri­kai szolidaritási szervezet eb­ben a hónapban Havannában tartja első konferenciáját, amelyet a trikontinentális ér­tekezlet hozott létre és, amely feladatul tűzte ki, hogy egye­síti, egyezteti és támogatja az amerikai imperializmus elle­ni harcot Laün-Amerika min­den kizsákmányolt népe köré­ben. Hosszasan kitért azokra a gazdasági és kulturális ered­ményekre, amelyeket a kubai nép az elmúlt 14 esztendőben ért el. Egy pont különbséggel Bojtor Ibolya kaposújlaki kislány lett Harkány Szépe. Az ingyenes Baranya szálló beli üdülés mellett hatalmas virágkosár és természetesen az elmaradhatatlan Harkány Szépe vállszalag boldog tu­lajdonosa. Kaposvárott érett­ségizett, szeretne tovább ta­nulni. ■ Milyen minőségben tartóz­kodott Harkányban? Mint fürdővendég. Nagy taps (és hatalmas torta) köszöntötte a szépségverseny második he­lyezettjét Podlocz Ágnes pé­csi kislányt, a Vendéglátó- ipari Vállalat felszolgálóját. A harmadik helyezett is pé­csi. Papp Ilona személyében. Most érettségizett és a Pe­dagógiai Főiskolára jelentke­zett. Virág és egty-egy palack bor természetesen kijutott a többi helyezettnek is. W. Z. ^farkain/ Megnyílt a IX. nyári egyetem Hétmillió forint termelési érték Mérlegen a Cipész Kisipari Szövetkezet első félévi munkája JNa^y számú külföldi résztvevő A TIT Baranya megyei szervezete az idén kilencedik alkalommal rendezi meg a Népek Barátsága Nyári Egye­temet. Az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén is nagy szá­mú külföldi — német, lengyel, cseh, román, japán — hall­gató küldte el jelentkezését, összesen mintegy 220-an Szombaton, kisebb részben vasárnap érkeztek meg Pécs­re és foglalták el helyüket a Tanárképző Főiskola modem, kényelmes kollégiumában. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap délelőtt tíz órakor tartották a főiskola díszter­mében. Ezen megjelent dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Földvári János és Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhe- lyettesei, Právitz Lajos, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa titkára, Gábriel József, a Városi Tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője, Benkő László, a TIT megyei titkára. Dr. Selymes Ferenc, a nyári egyetem igazgatója meg nyitója után dr. Kolta János, a TIT elnöksége nevében kö­szöntötte a hallgatókat. Gáb­riel József, a Városi Tanács és a város lakossága üdvöz­letét tolmácsolta. — Kilencedik éve igaz öröm mel adnuk helyet ősi váro­sunkban a nyári egyetemnek — mondotta többek között — és hívjuk ide kül- és belföldi barátainkat. A rendező szer­vekkel együtt mindent meg­tettünk, hogy igazán gazdag, változatos programjuk legyen. Nem véletlen, hogy a nyári egyetemet a népek barátsága jelszó alatt rendezzük meg. Hiszem, hogy ezzel is jól szol­gáljuk a nemzetek közötti jobb megértést, a népek ba­rátságát, közeledését, egymás megismerését. Ezután Kiss István, a TIT országos titkára tartott rövid beszámolót a hazai nyári egye temekről, a pécsi intézmény céljáról. Délután szabad program volt, este megtekintették a múlt évi nyári egyetemről készült diafilmet. Tegnap délután 2 árakor a KISZÖV székházéban rendez­te meg a Cipész Kisipari Szövetkezt az • első félévi termelési értekezletét, ame­lyen részt vett Tárnái Ferenc elvtáns, a KISZÖV elnöke, to­vábbá a szövetkezet műszaki vezetősége. Á szövetkezet el­nöke, dr. Gungl József beszá­molójában elmondta, hogy a szövetkezet 296 dolgozója 1967. első félévében 6 millió 998 ezer forint termelési ér­téket ért el, de ez tényszám, mert a tervben előírt összeg az első félévre 7 millió 200 ezer forint volt. Figyelemre méltó, hogy ez a lemaradás abból adódik, hogy a lakosság részére történő ja­vítások száma állandóan csök­ken. A szövetkezet hatékony intézkedéseket hozott a javí­tószolgáltatás fellendítése érdé kében, de nem sok eredmény­nyel. Ugyanis a javítási mun­kák lemaradásának oka főként az, hogy ma már a kereske­delem egyre több olcsó, diva­tos cipőt hoz forgalomba, amelynek javítását vagy nem tartják szükségesnek vagy ta­lán nem is kifizetődő. Érde­mes itt megjegyezni, hogy ez a javítószolgáltatási lemara­dás ugyan kedvezőtlenül érin­ti a szövetkezetét, másrészt viszont bizonyítja az életszín­vonal növekedését és az ál­lami cipőipar javuló tevé­kenységét. A szövetkezet 1967. május 1-től kezdve saját gépkocsi­val végzi a javításra váró láb­belik begyűjtését, de ennek ellenére a lakosság különös­képpen nem igényli a javító­szolgáltatást. A méretes mun­kánál azonban növekedés ta­pasztalható. Érdekes adat: 1964-ben — tehát egész évben 3256 pár méretes cipőt gyár­tott a szövetkezet és 1967- ben, csupán az első félévben ez a szám 4282-re emelkedett. Örvendetes jelenség még az is, hogy a Cipész Kisipari Sző vetkezet nemcsak a méretes tevékenységet növeli, hanem bizonyos modelleknél divat­irányító szerepét is betölti. Például a szigetvári részleg által gyártott nyári bocskorok nemcsak helyben, hanem Pé­csett. Komlón, Siklóson, Har­kányban és Mohácson is si­kert arattak. Az elnöki beszámoló a to­vábbiakban kitért a dolgozók munka- és egészségügyi hely­zetére. A műhelyek többnyire túlzsúfoltak és sok esetben nincs biztosítva a dolgozók tisztálkodási lehetősége sem. A szövetkezet ezért már az első félévben 11 részleg üzem­épületeit tataroztatta, 17 rész­legnek új berendezést vásá­rolt és természetesen folya­matosan végzik a fürdők, öl­tözők létesítését is. A hálózatfejlesztéssel kap­csolatosan dr. Gungl József elmondotta, hogy Diósviszlón júniusban új részleget indí­tottak be, amely javító és méretes tevékenységet folytat. Görcsönben hasonló részleget állítanának fel, azonban helyi ség hiányában tervüket egye­lőre nem tudják végrehajtani bár a község lakossága igé­nyelné. A versenymozgalomról szól­va az elnök elmondotta, hogy három szocialista brigád ala­kult, kettő Siklóson 22 fővel, egy pedig a pécsi 9-es rész­legnél 10 fővel. Azonban bri­gádon kívül is folyik a mun­kaverseny, amelyet az év ele­jén indítottak a Szövetkezeti Bizottság és a pártalapszer- vezetek útmutatásai ilnpjin *

Next

/
Thumbnails
Contents