Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

1967. JÚLIUS 23. napló 5 Megfogták a megfoghatatlan kórokozót AngSosztezin. Ez a szó, amely annyit jelent, hogy „érszűkítő”, nem új. Csak­nem három évtizeddel ez­előtt így nevezték el a hi­pertóniát kiváltó titokzatos ^valamit”. Az angiosztezint egyes háziállatok vérében észlelték, de a változékony, labilis anyagot kiválasztani nem sikerült. Az embernél még csak észlelni sem tud­ták. Ezért keltett olyan nagy feltűnést a japán kardiológus társaság kongresszusán Ki- kuo Arakan professzor és Nobuo Izurrá biokémikus előadása. A két tudós kivá­lasztotta az angiosztezint az ember véréből, meghatározta összetételét és szerkezetét, szintetizálta és tüzetesen ta­nulmányozta a hatását Ebből az anyagból a gramm ötszázmillomod ré­sze elegendő ahhoz, hogy hipertóniát váltson ki a tel­jesen egészséges embernél. A Mecsek Együttes Szkopjéban Kéthetes jugoszláv turnéra hívták meg a pécsieket Pécs egyik legszebb épülete a Kilián György utcában nemrég étadott új toronyház. Kilenc napot töltött a pé­csi Mecsek Együttes Jugosz­láviában, péntek este érkez­tek haza. Az 1963. július 26-i szkopjei földrengés emléké­re honosították meg a város­ban a Nemeztközi Szolidari­tási Találkozót, amelyen kü­lönböző nemzetek népi együt­tesei lépnek fel. Az idei ta­lálkozón hazánkat a Mecsek Együttes képviselte. Az úttól még fáradtan, de lelkesen mesélik el élményei­ket Simon Antal, az együttes vezetője és Végh József, a városi Tanács művelődésügyi osztályának előadója, aki a turné egyik vezetőjeként vett részt a találkozón. A negy­venkét tagú küldöttségben a 24 táncoson, egy énekesen, ki­lenc zenekari tagon, / egy szcenikuson kívül Bencze Jó­zsef, az I. kerületi tanács vb- elnöke és dr. Török Géza, a II. kerületi tanács vb-titkára vett részt, valamint végigkí­sérték az együttest Jugoszlá­viában a tv munkatársai. Az útjukról készült tv-filmet a közeljövőben majd láthatják is a nézők. — Pécsről 13-án indultunk — mondja Végh József — és 14-én este a Jugoszláv Szak- szervezetek székházában, Béig rádban adott az együttes mű­sort. Mintegy 1000 néző előtt a teljes kétórás műsort mu­tatták be nagy sikerrel. A találkozó sorrendben a negye­dik volt, két szkopjei együt­tesen és a szarajevói Központi Bosnyák Népi Együttesen kí­vül öt külföldi csoport, a fran­cia, olasz, török és magyar táncegyüttes, valamint egy amerikai tamburazenekar vett részt a találkozón. Fellépett egy japán énekesnő is, mű­során néhány japán népdal­lal. A franciákat ugyanaz a dijoni együttes képviselte, amely már Pécsett is járt, s amellyel a Mecsek Együttes­nek régebbi jó kapcsolatai vannak. — Szkopjéban másnap fo­gadáson vettünk részt — foly­tatja Simon Antal az útibe­számolót. — A találkozó ren­dezőbizottságának koktélpar­tija után este a csoportok fel­vonulásával kezdődött tulaj­donképpen a találkozó prog­ramja. A nyitóesten a szkop- jeieken és a szarajevóiakon kívül mi adtunk műsort. 17- én az 50 kilométerre fekvő Titov Velesben 8 és félezren várták műsorunkat, amelyet sajnos a reflektorok meghi­básodása miatt félbe kellett hagynunk. A zenekar jó né­hány számot eljátszott még a közönségnek a sötétben. Kö­vetkező napunk Kavadarci- ban telt, a görög határ kö­zelében, Jugoszlávia egyik legnagyobb bortermő vidékén. A filmszínházban adtunk két­órás teljes műsort. A záró gálaest 19-én volt, a kétórás műsorban mi kaptuk a leg­nagyobb, harmincperces részt. — Kétségkívül a Mecsek Együttesnek volt a legna­gyobb sikere a helybeliek mellett — veszi át a szót Végh József. — A kitűnő ven déglátást a szkopjei Kocso Racin együttes baráti segíté­se is fokozta, az az együttes is amatőr, egy alkalommal meg is hívták a magyarokat ma­gukhoz, baráti estre. Az út végén pedig kéthetes jugosz­láviai turnéra hívták meg a Mecsek Együttest. Jugoszlávia három hivatásos népi együt­tesének egyike, a Tanec szin­tén nagy barátságot tanúsított a magyar táncosok iránt, őszinte lelkesedéssel fogadta a Mecsek produkcióit. — Az első estünk végezté­vel odajött hozzám a Tanec igazgatója — mondja Simon Antal. — Melegen gratulált és sokáig nem akarta elhinni, hogy nem hivatásos együttes vagyunk. Meghívott másnap reggelre a székházukba tapasz talatcserére. Sokat beszélget­tünk, megismerkedtünk az ő szervezeti fölépítésükkel, gaz­dasági ügyintézésükkel, mun­kájukkal. Megnéztük próbái­kat, egy ének- és egy tánc­számot. Magasszínvonalú együttes. Egyébként a külföl­diek közül a törökök tetszet­tek legjobban, hallatlanul ma­gasszínvonalú, zenekar nél­küli harci táncaikban szédü­letes energia és átéltség van. A maradék idejükben kö­rülnéztek a macedón tájon a táncosok. Élvezték az egzoti­kus vidéket, megbámulták a vizestömlőkkel közlekedő sza­Időjárásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: Főként déli, délutáni felhőképző­dés, helyenként, elsősorban nyu­gaton és északon záporeső, zi­vatar. Időnként megélénkülő déli, délnyugati szél. A zivatarok ide­jén átmeneti szélerősödés. Meleg marad az idő. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 16— 21, legmagasabb nappali hőmér­séklet 28—33 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 25 fok. marakat, a különleges, luga- sos szőlőművelést, a lefátyo­lozott asszonyokat. Érdekes epizód volt a turnén, hogy Jancsó Adrienné, aki éppen ugyanott vendégszerepeit, vá­ratlanul megjelent egyik elő­adás után és gratulált. A legnagyobb sikert a Me­csek Együttesnek ezen a leg­utóbbi külföldi szereplésén a húsz perces Magyar tájak cí­mű szvit, a Magyar verbunk, a Szatmári táncok és a Kun­sági pásztorbotoló aratta. Si­kere volt a szólóénekes Megy- gyesi Katalinnak és a zene­karnak, utóbbinak Vujicsics: Palócfantáziáját kellett több ízben megismételnie. Gabonafelszedő traktor Négy-öt vagon gabonát szed fel és továbbít óránként a magtár felvonógarat­jába a gabona­felszedő traktor a pécsváradi tárháznál. Az érkező szállítmányt pótkocsikról lebillentik és ezzel a traktorral szedik fel és továbbítják a garat felé, így jelentősen lerövidül a szállítóeszközök lerakodási ideje és többet tudnak fordulni. Hárommillió forintért Lucernalisztgyár épül Harkányban Három perc alatt liszt lesz a fonnyadt lucernából A sásdi járásban is szükség lenne egy-két gyárra Nem tévedés, valóban há­rom perc alatt lesz liszt a zöld lucernából. A gyártás folyamata egyszerű. Apróra vagdalják a fonnyasztott, 70 százalékos víztartalmú takar­mányt, majd a szecska egy hengeres testű forgódobba kerül. Ebben a forró térben (80—600 fok) rövid idő alatt majdnem olyan száraz lesz, mint a puskapor. Utána már csak darálni kell és kész a zöldszínű liszt. Azonnal zsá­kolható. A lucernától a törkölyig A Bajai Állami Gazdaságé ez a gyár, a Mohácsi-szigeten építették fel. Nem nagy az üzem. Egy kb. 25 méter hosz- szú vasvázas csarnokban van elhelyezve a nyersolaj tüzelé­sű kazán, a forgódob, az őr- lőberendezés. Egy raktár és egy iroda csatlakozik még a csarnokhoz. A gyár szomszédságában hatalmas lucematábla terül el, melyet állandóan öntöz­nek. Az üzem ugyanis az évi 250 vagon lucemaliszt elő­állításához 750 súlyvagon zöldlucemát használ feL ön­' Halkan zünímög a film­felvevő az operatőr kezé­ben. Egy dossziét fényképez, borítólapján a felirat: >,Nyirges Józsefné, ember­ölés bűntette”. Film készül tehát arról, hogy miként ölte meg férjét Nyirges Jó­zsefné? * Három gépkocsival indu­lunk: nyomozók, orvos­szakértő, ügyvéd, technikai munkatársak és a 48 éves asszony. Pécsett a Fürj u. 25. számú ház előtt állunk meg. Innen indult halált vívó útjára a vádlott. Ker­tes családi ház, szomszéd­ságában egy kisebb épület. Barackfa a ház előtt, leve­lei között sárgállik a gyü­mölcs. A fa törzséhez tá­masztott alkalmatosságon kopog az írógép, jegyző­könyv készül a vallomás­ról. „A 63 éves férjemtől a múlt év novemberétől kü- lönváltan élek. Férjem min­den rosszat terjesztett ró­lam, már az egész utca er­ről beszélt. Elhatároztam, hogy megölöm. Először kés­re gondoltam, de aztán mégis az ácskapcsot válasz­tottam ...” Január 25-én este Nyirges Józsefné bement a lomtár­nak haszált kis épületbe, kezébe vette az ácskapcsot és elindult. Pereg a film. Nyirgesné végigjátssza, miként vette „Fontom“ a gyárvárosban kézbe a vasdarabot, aztán kilép a kis épület ajtaján és elindul a kerti úton, az utca felé. A kamera kö­veti ... Az Erőmű közelében a pécs—mohácsi vasútvonal sorompójához érkezünk. Er­re ment Nyirgesné, úgy mint most. Vitte azt az ácskapcsot, amelyet most is a kezében tart. Igaz, most fehér kis cédula van rajta, immár a bűnjel. Az operatőr szeméhez emeli a filmfelvevőt és a kamera végigkíséri útján, végig a vasúti töltés mel­leti ösvényen. Itt ment a vádlott — a Pécsi Fatömeg­cikk és Jármű javító Ktsz központi telepe felé, ahol különváltan élő férje éjsza­kai portásként dolgozott. A vasúti síneket elhagy­va, kis domb következik. Jön Nyirgesné a dombra. A telep bejárata előtt megállítják. A végzetes ütést ugyanis itt a főbejá­rati kapu mellett sújtotta a férjére. A technikai mun­katársak a bejárat mellé felállították a bábut — fan­tomnak hívják. A bábura munkaruhát húztak, fejére sapkát tettek. így volt öl­tözve azon az estén Nyirges József is. — Tehát még egyszer: hogyan történt Nyirgesné? A vádlott mutat a kezé­vel a bejárat mellé. — Bementem és az ott lévő kis épület árnyékába húzódtam. Amikor jött a férjem — 10 óra körül le­hetett — kiléptem az ár­nyékból és felelősségre vontam a rólam terjesztet­tek miatt. Akkor is min­dennek elmondott, aztán el­fordult tőlem. Amikor el­fordult, abban a pillanat­ban ezzel az ácskapocséi fejbe vágtam. Lerogyott, úgy is maradt, mozdulatlan. Az elmondottak alapján kerül filmre az eset. Nyirgesné pontosan oda­áll, ahol akkor várakozott. A szőke, erős asszony egé­szen a fal mellé húzódik, a bábu néhány lépésnyire tőle. Egy karóval támasztot­ták meg. — Csinálja, Nyirgesné! — hangzik a felszólítás. — Pontosan úgy, mint akkor! A vádlott a bábuhoz lép. A bábut lassan tengelye kö­rül elfordítják, utánozva azt a mozdulatot, ahogy férje elfordult tőle. És ekkor Nyirgesné fel­emeli a kezét, a bábu fejé­re sújt az ácskapocs tompa végévei. Huppan a bábun az ütés, aztán éldől — el­rántják. A ktsz épületének ablakaiban a nézők közül egy asszony felsikít... — Így történt Nyirges­né? — Igen, pontosan így. A vádlott ezután elindul vissza azon az úton, ame­lyen jött. Ismét a Fürj u. 25. sz. háznál vagyunk. Itt még filmre veszik, hogyan tette vissza az ácskapcsot oda, ahonnan elvette. A nyomozati kísérlet be­fejeződött. * Miért volt szükség a kí­sérletre? -Azért, hogy köz­vetlen benyomást szerezzen a nyomozóhatóság, az or­vosszakértő is, a bizonyíté­kok mellett ezzel is meg­erősítsék a vádiratban foglaltakat. Az orvosszakértőtől két kérdésre kértem választ. — Végrehajthatta-e a vádlott a gyilkoságot az általa bemutatott módon? Okozhatott-e az ácskapocs olyan sérülést, melyet a boncolás során a koponya- csonton találtak? — A látottak megerősí­tetek véleményemet. Mind­két kérdésre igennel vála­szolhatok — mondta az orvosszakértő. Garay Ferenc tözés nékül 800—1000 holdra lenne szükség, öntözéssel vi­szont 500 holdon is megter­melhető a kívánt mennyiség. Bár a lucemaszezon május elsejétől szeptember végéig tart csak, az üzem vagy ki­lenc hónapot dolgozik évente. Amikor már nincs lucerna, a szója szálastakarmányból, il­letve a másodvetésű napra­forgóból készítenek lisztet. Utána törköly kerül a beren­dezésbe. Három és félezer hold szőlője van ugyanis a gazdaságnak, s Németh Imre, a gazdaság igazgatója eredeti módszert talált fel a / temér­dek törköly hasznosítására. Baktériumokkal oltja be a törkölyt, s megvárja, míg a mikroorganizmusok kellően elszaporodnak. Utána — az ismert recept szerint — hir­telen megszárxtják, illetve megőrlik a takarmányt, s olyan datolyaillatú barna lisz­tet nyernek, mely 28 százalék fehérjét tartalmaz. Bazsinka Gyula, a gyár műszaki veze­tője kísérleteket folytatott e takarmánnyal, s kidolgozta, hány százalékot ésszerű ada­golni a pecsenye-bárányoknál. A harminc százalékos keveré­si arány volt a legcélszerűbb, az így „kosztolt” bárányok csaknem kétszer olyan gyor­san híztak, mint a hagyomá­nyos étrenden tartott állatok. A lucernalisztgyár szárító- berendezése egyébként kuko­rica (és természetesen búza) szárítására is felhasználható. Csak a vetőmagvak képeznek kivételt. Rentábilis vállalkozás A gyár nem új már, hiszen 1963 óta termel, csak mi ba­ranyaiak nem fedeztük fel. Rendkívül érdekes, hogy a különböző mezőgazdasági ve­zetőkből álló csoportok mi­lyen ellentétesen reagálnak arra, amit ott láttak. A Siklós környéki tsz-elnökök csoport­ja azonnal észrevette, hogy egy ilyen gyár felépítésében sok a fantázia. A hét társult tsz nyomban a látogatás után megbízta Roskó Zsigmond siklósi tsz-elnököt, hogy sze­rezzen hitelt, nézzen gépek után, általában: tegyen meg mindent, hogy az üzem még ebben az évben felépüljön. A sásdi járásbeli tsz-elnö­kök viszont — akik szintén megnézték a gyárat — úgy ítéltek, hogy nem szabad el­hamarkodni semmit. S mi­közben a siklósiak megsze­rezték a hitelt és a gépeket, s kijelölték az új üzem helyét is (Harkányban épül fel, a vasútállomás közelében), a sásdi járásban minden ma­radt a régiben. Pedig a sásdi járásban már ma is több — s a jövőben még több lesz — a lucernaterület, mint Siklós vidékén. Kaszonics Simon, a Sásdi Járási Tanács elnökhe­lyettese szerint elkelne itt két gyár is. A sásdi járásbeliek legfőbb indoka (ti. nincs elég pénz) elég furcsán hangzik azok után, hogy a siklósiak meg­szerezték a hitelt. Egyébként is, Salamon Gyula, az AGROKER megyei központ­jának igazgatója szerint há­rommillió forintba kerülne az egész gyár, s ebben benne van a gépek, vasvázas épület és egyéb beruházások költsé­ge is. Hárommillió forint nem olyan nagy teher két- három társult tsz számára! Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a sásdi járás­ban nem tartják elég gazda­ságosnak ezt az üzemágat. Ebben — az első hallásra — van is valami, hiszen arány­lag alacsony a lucemaliszt ára (mázsánként 245 forint), s nem sok haszna marad an­nak, aki ilyesmivel foglalko­zik. Ennek ellenére, a bajai- aknak így is megéri. Ha nem érné meg, csak annyi lucer­nalisztet termelnének, ameny- nyire szükségük van. Ezzel szemben minden évben elad­nak 200 vagont, s csupán 50 vagont tart meg magának a gazdaság. Egyébként elég hamis ké­pet nyújt egy ilyen számve­tés, hiszen rejtve marad a lucernaliszt-termelés legfőbb célja és értelme. Nehéz ugyanis felbecsülni, hogy mi­lyen előnyökkel jár az, hogy az egész lucematermést meg tudják menteni a napfény romboló, az esők kilúgozó és pusztító hatásától. Az ilyes­mit csak az állattenyésztés eredményeiben lehet lemérni; Mi lesz a gépekkel? Az AGROKER — a sikló­siak törekvését látva — sür­gősen beszerzett két gyárbe­rendezést a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár­tól. Egyet a siklósiaknak tar­togat, egyet pedig annak, aki megveszi. Vevő lenne elég, hiszen külföldön is szívesen vásárol­ják az ilyen berendezést, 8 a szomszédos megyékből Is jelentkeztek. Az AGROKER mégis vár, arra számítva, hogy talán mégiscsak meg­gondolja magát valamelyik baranyai tsz-társulás, vagy ál­lami gazdaság. Magyar Lászlé * L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents