Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

napló 19Ä7. JÜLTtJS i A héten a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsa Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnok tanácstermében tar­totta ülését. A tanácskozáson — melyet Egri Gyula, az MTS el­nöke nyitott meg, — a testne­velés és sport további tömegesí­tését célzó néhány intézkedés végrehajtásáról szóló 1964. évi határozatot vitatta meg. majd sor került a haladás, a testnevelés és sport szerepének megvitatá­sára, az iskolai testnevelés sport­problémáinak, a munkahelyi spar- takiádok ügyére. Tárgyalta a ta­nácsülés a II. OSN eseményeit, javaslatok hangzottak el az MTS n. kongresszusa elé terjesztendő határozatokról. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI REFORM HATÁSA A SPORTMOZGALOMRA A tanácsülés napirendjében fontos helyet foglalt el az új gazdaságirányítási rendszer, mely elsősorban a termelő és forgal­mazó vállalatok működési és gaz­dálkodási feltételeit módosítja, de bizonyos változásokat feltéte­lez a sport területén is. Hatása Bemutat mk Mihail Tolt A sakkjátékban az új utak keresésének történetét év­századokkal mérhetjük. Jóné- hány kiváló mester képviselte a legkülönbözőbb irányzatokat és stílusokat ez alatt az idő alatt. Különösképpen óriási lendü­letet vett a sakkjáték techniká­jának fejlődése a mi évszáza­dunkban. A versenyktizdelem sokkal bonyolultabbá, nehezebbé vált. A sakkozók minden esz­közt igénybe vettek: elméleti, gyakorlati, lélektani eszközöket egyaránt. Azt hihetnék, hogy ilyen nehéz körülmények között a harc sikerét csupán Botvin- nik „márvány”-stílusa biztosít­ja. Az élet azonban megcáfolta ezt a feltételezést: 19G0-ban a «akkvilágbajnokságot a 24 esz­tendős rigai nagymester, Mihail Tál szerezte meg, aki „vakmerő”- stílusban legyőzte a sokéves bajnokot, Botvinnikot. Tál „titkát’* nem fejtették meg rögtön. A kiváló sakkmester, mint hétéves kisfiú, szenvedélye­sen megszerette ezt a szellemes játékot. Első küzdelmeit az Űt- törők Palotájában vívta és már akkor feltűnt képzelőereje, em­lékező képessége, gyors elhatá­rozása. 1953-ban megszerezte Lett­ország bajnoka címet. A követ­kező négy esztendő a tökélete­sítés, a nagyobb. foJelősebb ta­lálkozókra való felkészülés je­gyében telt el Tál vonzódott a sakk-kombinációkhoz, e kombi­nációk során növekedett tudás­ban, a támadás legveszélyesebb mesterévé vált. Szenzációt keltett a rigai mes­ter szereplése 1957-ben a Szov­jetunió 24. országos bajnokságán. Ragyogó művészi kombinációk jellemezték játékát, amellyel első ízben szerezte meg a bajnoki aranyérmet. Abban az időben azonban a legtöbb szó mégis a két világszerte ismert nagymes­ter, Kereszt és Bronstein te­hetségéről esett. Az új sakk-csillag elismerése megtörtént. Tál sikerének tit­kát azonban még nehéz volt megérteni. Közben a kiváló sak­kozó diadalmenete folytatódott. 1958-ban megnyerte a Szovjet­unió 25. országos bajnokságát, azután győztes lett a Nem­zetközi Sakkszövetség zónaközi versenyének Tortorozsban. és e mérkőzésről már mint világbaj- nak-jelölt, került ki: 15 pont­ból 13-at szerzett meg a XII. világolimpián Münchenben, a to­vábbiakban az első helyre ke­rül a zürichi nagy nemzetközi sakk versenyen, végül pedig meg- n3reri a világbajnok-jelöltek mérkőzését Jugoszláviában. és így szembekerül Rotvinnikkal. A mélyreható elemzés, a vak­merő támadás, amely villám­gyors helyzetfelméréssel és pon­tos számítással párosul, lehető­vé tette, hogy Tál sikeresen ve­gye fel a küzdelmet Botvinnik logikus elgondolásaival, szigorú következetességével, és kifogás­talan techrrikávival. Tál gvőzött, de . . . frontális *áTy'v-?dá«5rnr>ak titkát ezúttal meíí^e^ették, tit­kos fegyvere megszűnt. 1966-ban a nagymester foly­tatta sikeres szereplését, a nem­zetközi sakkbajnokságon, a Ba- teárí szigeten. lesz a költségvetési tervek. így a sportmozgalom szerveinek és szervezeteinek, intézményeinek gazdasági működésére is. Ezért az MTS II. kongresszusának elő­készítésére létrehozott bizottsá­goknak feladatát képezi az új gazdaságirányítási rendszer hatá­sának, lehetőségeinek tanulmá­nyozása a sportmozgalomban. EGYSZERŰBB ÉS TERVSZERŰBB GAZDÁLKODÁS Gondosan meg kell vizsgálni, miként lehet hatékonyabban fel­használni a sportmozgalom ren­delkezésére álló anyagi és szel­lemi erőket. Szükségszerű a szer­vezett, egyszerűsített gazdasági rendjének kialakítása, de ezáltal nem valami kereskedelmi szel­lem meghonosítása, hanem a tervszerűség elemeinek erősítése. A sportmozgalom tudatos fejlesz­tési koncepcióját is ki keil ala­kítani, mert csak így lehetséges gazdasági, szervezeti és szakmai téren egyaránt előlépni. Hosszú- távú tervben célszerű rögzíteni a testnevelési és sportmozgalom j legfontosabb beruházási és fel­újítási feladatait, a fejlesztés üte­mének és irányának meghatáro­zása szempontjából a középtá­vú terveket a népgazdaság ötéves terveihez kapcsolva kell kialakí­tani. A PÉNZÜGYI FORRÁSOKRÓL A működési kiadások több csa­tornás finanszírozási rendszerét továbbra is fenn kell tartani. Ezek figyelembevételével a sport- mozgalom pénzügyi forrásai a következők: Tj Saját eszközü bevételek, amelyek többek között növelhetik a költségesebb szak­osztályokban magasabb tagdíjak megállapításával, a külső pár­tolótagság támogatásával, sport­vacsorák, jelvények, naptárak ki­adása, gyűjtések, stb.-vel. A ren­dezvény helyárak rugalmasabb kialakításával, a sportpályákon büfé vagy étterem működtetésé­vel. Üj megállapodásokat kell kötni a sportesemények televíziós közvetítésének felvételeire, hogy a térítési díjak fedezzék a bevé­telkiesést. társadalmi erőforrások­ból kell biztosítani az olimpiai felkészülés és részvétel növekvő kihatásait. O Helyi támogatások, me­“• lyekhez szükséges jogsza­bályok biztosítják a sporttámoga­tási lehetőséget. Arra kell töre­kedni. hogy a vállalatok és a szövetkezetek által nyújtott tá­mogatás továbbra se csökken­jen. A tanácsok részére lehetővé kell tenni, hogy saját elhatározá­suktól függően támogatást nyújt­sanak a sportegyesületek műkö­déséhez is,: illetve finanszírozzák azokat a feladatokat, amelyekre eddig a községfejlesztési alap nyújtott módot. Ki kell dolgozni azokat a speciális jogszabályokat is, amelyek a középfokú iskolai, egyetemi, főiskolai, honvédségi és belügyi, valamint szövetkezeti bázisokon működő sportegyesü­letek anyagi helyzetét rendezi. «> Központi támogatás, amelynek szétosztása a jövőben objektív kritériumok alapján fog történni. Ez elsősor­ban az élsport fejlesztését, a sport j tömegesítésével kapcsolatos és az olyan egyéb feladatok megoldását szolgálja, amelyek egyetemes ér- dekűek, és helyi erőforrásokból nem fedezhetők. Ebből követke­zik, hogy a központi támogatást koncentráltabban és céljelleggel másra1 * fel nem használhatóan osztják majd szét és csökkeni fog a rendszeres központi támo­gatásban részesülő egyesületek száma. VALTOZÖ feladatok — EGYÜTTMŰKÖDÉS | A sportmozgalom anyagi-tech- i nikai feltételeinek egyéb kérdé­seivel kapcsolatban is számos feladat merül fel. Az országban üzemeltetett sportlétesítmények értéke meghaladja a 3,3 milliárd forintot, az évenként felújítások- : ra rendelkezésre álló 50—52 mii- j lió forint még viszont a lég- j szükségesebb felújítási igények kielégítését sem teszi lehetővé. Ezért a sportlétesítmények ren­deltetésszerű fenntartása, üzemel­tetése, fejlesztése csak a tulaj­donjogi és fenntartási kérdések rendezése útján valósítható meg. A sportszerellátásban minőségi és mennyiségi téren egyaránt sok a kívánnivaló, a jobb együtt­működés és serkentés mellett ar­ra is ügyelni kell, hogy a je­lenleg is magas árszintet ne nö­veljék. Szó esett arról is. hogy a sportolók, sportágak és a mi­nőségi színvonal szerint differen­ciált munkaidőkedvezmény mér­tékére vonatkozó javaslatot kell kidolgozni és azt a kormány elé terjeszteni. Végül az MTS irányí­tása alá tartozó intézmények és vállalatok működésének, gazdál­kodásának további lehetőségeit vitatták meg. A tényeket az újságíró regiszt­rálja, a szakosztály véleményét pedig Bácsván János, a Pécsi Dózsa labdarúgó szakosztályának elnökségi tagja foglalja össze. A legkézenfekvőbb, ha a lehe­tőségek, a sorsolás, a rendelke­zésre álló játékosanyag és az adott körülmények figyelembe­vételével elkészített éveleji cé­lokból indulunk ki. Két lényeges feladatot hangsúlyozott az egye­sület és a szakosztály vezetősége a tavaszi szezon megindulása előtt: folyamatosabbá tenni a já­tékot — megszerezni a pontok ötven százalékát! — Csak az előbbi sikerült. El­lenben ezt úgy érzem, hogy jog­gal állíthatom. Egyetlen mérkő­zésen sem játszottunk alárendelt szerepet, még a nagycsapatok el­len sem. Az első és az utolsó fordulót kivéve — Csepel, Salgó­tarján — jó átlagteljesítményt nyújtott a csapat. Átgondoltabb, folyamatosabb, zökkenő mentesebb lett a játék. Akadtak jobb telje­sítmények is, gondolok itt a Diós­győr, a Honvéd, az FTC és az MTK elleni találkozókra. Azonban az előrelépést, pontok­ban nem tudták kifejezni a csa­pat tagjai. Az ok könnyen megtalálható. A tizenöt mérkőzésen, mindössze tizenhárom gólt szerzett a lila-fehér csatársor. így még a mérkőzésenkénti egy egész gólát­lagot sem érték el. Csak az utol­só helyezett Eger és az utolsó előtti Csepel támadósora volt eredménytelenebb a tavaszi idény­ben. Tegyük még azt is hozzá, hogy az említett tizenhárom gól­ból kettő szabadrúgásból esett, egy alkalommal 11-est értékesí­tettek és eggyel pedig a szom­bathelyi Szabó növelte. — ön­góljával — a csatársor rúgott gól­jainak számát Hét mérkőzésen — tehát a találkozóknak majd­nem ötven százalékán — egyszer sem találtak a hálóba. Gólszer­zők; Daka, Török 3—3, Csupák 2, Gór, Dunai dr., Hernádi 1—1 és Szabó (öngól). — Csatársorunk meddőségét vé­leményem szerint — egyoldalassá- ga okozta. Csak a balszárnyra számíthattunk. Végig hiányzott egy gyors, jól kombináló, ered­ményes jobbszélső Gór nem tu­dott formába lendülni. Rónai ké­pességei alatt szerepelt, Győr- kőnek nem sikerült visszanyernie k >rábbi erényeit, bátortalan és a közönség is meggyőződhetett róla a tartalék-mérkőzéseken, hogy mennyit vesztett eredményessé­géből. Dakára és Törökre . egyaránt vonatkozik, hogy idén többet várt tőlük a közönség. Daka nem olyan harcos és gólerős, mint tavaly — hiszen mindössze három alkalommal volt eredményes — Töröktől hiába reméltük azt a lendületes, sziporkázó játékot, mint amit megszoktunk tőle. Igaz, az ő átlagteljesítménye még így sem rossz. A csatársorból egyedül Dunai dr-t dicsérhetjük fenntartás nélkül. Lendítője, szel­lemi irányítója volt az együttes­nek Mindannyian örömmel lát­tuk. hogy visszanyerte régi har- cossógát, sokat vállalt magára és többek között neki köszönhető, hogy a játék folyamatosságában javult idén a csaoat teljesítmé­nye. Hű képet nyújt a tabella, a védelmek munkájáról is. A Pécsi Dózsa védelme már hagyomá­nyokkal rendelkezik s rangját idén is csak tovább növelte, meg­szilárdította. A kapott gólok te­Készülődés a XIX. olimpiára Szakértők szerint MAI SPORTMŰSOR i Atlétika: 16—17—18 évesek terü­leti seregszemléje. PVSK-pálya. 10.30, Birkózás: Bajai Ünnepi Napok versenye a PVSK-birkózók rész­vételével. Baja 9.00. Kerékpár: Avas Kupa körver­seny, a Pécsi Spartacus kerékpá­rosainak részvételével. Miskolc és környéke, rajt: Miskolc 10.00. , Kézilabda: Soproni Ünnepi Tor­na, a Pécsi Bányász férfi együt­tesének részvételével, . Sopron, 10.00. NB TI. mérkőzések: Bp. Divat Cipő—Pécsi Vörös Meteor nők, Budapest 10.00. Komlói Bá­nyász—Pécsi Dózsa, férfiak 10.00. Pécsi Ércbányász—Székesfehérvá­ri Honvéd, Üjmecsekalja 10.00. Modellezés: Körrepülő modellek országos bajnoksága, a Pécsi Ércbányász versenyzőinek rész­vételével, Budaörsi repülőtér 8.00. ökölvívás: II .osztályú felnőtt egyéni bajnokság, a PVSK és a Honvéd Steinmetz SE versenyzői­nek részvételével, döntők, Buda­pest 10.30. A gépkocsi világpiacon év­ről évre élesedik a küzdelem. A piac egyre csökkenő felve­vőképessége arra készteti a nagy autókonszerneket, hogy gyármányaikat állandóan kor­szerűsítsék, kényelmesebbé, biztonságosabbá és nem utol­só sorban kisebb önköltségű­vé és gazdaságos üzemelteté­sűvé tegyék. A következőkben négy újdonságot mutatunk be olvasóinknak: Röplabda: NB n. mérkőzések: Győri vasas ETO—Pécsi Dózsa, férfiak, Győr 10.00. Komlói Bá­nyász—Bp. Testvériség, férfiak, Komló 10.00. Mosonmagyaróvár— Pécsi Dózsa, nők, Mosonmagyar­óvár. 10.00. MTK—PEAC, nők, Bp. 10.00. Sakk: MNK CSB-mérkőzések. Pécsi Ércbányász—Bp. VTSK, Üj­mecsekalja, Ércbányász Műszála Klub, 9.00. Pécsi Bányász—MTK Új-meszes, Komjáthi A. u. 5. 9.00. Sportlövészet: MNK I. osztályú forduló, Bp. m. kér. MHS—Pécsi Dózsa, Budapest 8.00 . MNK n. — osztályú forduló, Bp. Posta MHS—MHS Baranya megye, Bu­dapest 8.00. Tenisz: Országos vidéki serdülő és ifjúsági fiú- és leány-bajnok­ság a Pécsi Spartacus és PEAC versenyzőinek részvételével, Nyír­egyháza 8.00. Úszás: Területi újonc-bajnokv* ság megyénk versenyzőinek rész­vételével. Barcs. 10.00. nem sok világcsúcs fog megdőlni a mexikói olimpián, 2200 méter magasságban ritka a levegő, és a mifajtánk, még a különleges teherbírásra felkészült atléták szervezete sem tud elrugaszkodni szűkre szabott alföldi adottságai­tól. A nagy erőfeszítést megkövete­lő, de rövid ideig tartó verseny­számokban, például a száz mé­teres síkfutásban várhatunk új meglepő csúcsokat, ellenben 800 méteren túl bizonyára légszomj­jal küzdenek majd a verseny­zők. A mexikói olimpia rendezői a világ népeinek testvéri becsülése jegyében szervezik a nemzetek nagy versengését. Mivel a kis né­pek nem tudnak megbirkózni a két óriás sporthatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok teljesítményével más téren lehe­tővé teszik számukra, hogy egyenlő síkra kerüljenek a na­gyokkal. Egy afrikai varázsló álarc művészi értéke például egyenlő lehet az amerikai szob­rász modern faragványával. Hyen meggondolásból, a sportvetélke­dések mellett, nagyarányú mű­vészi seregszemlét rendeznek az Olimpiai Bizottság hozzájárulásá­val. Húsz ágazatban mérhetik ösz- sze alkotó képességüket a világ népei. Csak néhány elgondolást említünk meg címszavakban : a mai kultúra nagyjai, visszapillan­tás a művészetek századaira, szobrászverseny, a népi táncok világszemléje, rövidfilmek az if­júság és a béke témájára, a bé­ke és a sport a művészetekben, a magenergia békés felhasználás sa stb. Első eset. hogy fejletlen ország rendez olimpiai játékot, és ezért nem meglepő, sőt jellemző Mexi­kóra, hogy a béke jegyében szer­vezi az olimpiát. Mexikó fejlődő ország, mégis meglepően sok és jó sportterré­numa van. Az Azték-stadion 110 ezer néző befogadására alkalmas, az ötmilliós fővárosnak 70 lab­darúgó-pályája van, 50 kosár­labda-, 60 kézilabda-pálya, 2 olimpiai uszodája és további 40 olimpiai jellegű uszodája. Mégis építkeznek. Készül a 14 ezer üléses fedett sportpálya, a 6000 néző befogadására alkalmas kerékpár-stadion, 15 000 férőhe­lyes uszoda. Az olimpiai „falu­ban” tízemeletes házak épülnek (az atléták azonban csak az alsó négy emeletet lakják majd.) A versenyek után magánlakásokká alakítják a toronyépületeket, mert a nagy. de szegény ország gya­korlatiasan hasznosítja a befek­tetést. Az olimpiai építkezések 400 millió pesot emésztenek fel, a rendezők nem építészeti csodá­kat remekelnek, hanem később is hasznosítható épületeket ké­szítenek. Á világpiac újdonságai A FORD MUSTANG A Ford Mustárig amerikai gyártmányú személygépkocsi feltűnést keltett az európai autópiacon is A szakemberek véleménye szerint ez az új tí­pusú autó minden tekintetben felveszi, a versenyt a hasonló típusú más gyártmányú gép­kocsikkal. Érdekes megjegyez­ni az amerikai gyártmányú kocsikkal kapcsolatban azt, hogy sok szempontból eltérő­ek, ugyanakkor jónéhány vo­natkozásban azonos jellegűek a nagy szériában készülő ko­csikkal. vés mindinkább abban érvénye­sül, hogy „V” hengerelrendezé- sü motort építenek be a legtöbb modelbe. A Futura Combi tí­pusú gépkocsi szintén az ame­rikai Ford gyárban készült. Különösen a belső kárpitozása és korszerű berendezése, vala­mint az ülések megoldása ara­tott nagy sikert. különösen hosszabb utakra felel meg, mert fogyasztásuk aránylag alacsony. A VOLVO 144-ES 3) WARSZAWA FUTÓRA COMBI Az amerikai autógyártásban mutatkozó egységesítési törek­A lengyel autóipar ma már több mint hétezer embert fog­lalkoztat, az elmúlt évben 26 700 teherkocsit és 26 400 sze­mélyautót állított elő. A War­szawa 203-as típusúi személy­gépkocsiból ebben az évben a tervek szerint több mint 30 000-et gyártanak. Az ötsze­mélyes Warszawa-t ma már hazánkban is jól ismerjük, A svéd autógyártás kiváló minőségéről ma már az egész világon nagy elismeréssel nyi­latkoznak. Nagyszerű teljesít­ményű gépkocsijaikkal az egész világot meghódították. A Volvo védjegyű gépkocsik a nemzetközi vásárok és au­tószalonok elsőszámú sztárjai lettek. A legutóbbi Budapesti Nemzetközi Vásáron is nagy sikert arattak a 144-es típusú személygépkocsival. A külön­böző típusú, nagyszerű telje­sítményű svéd gépkocsik egy­re nagyobb piacot nyernek; kintetében a négy első helyezeti után következik, tehát csak a* FTC, az Újpesti Dózsa, a Győr és a Vasas előzi meg. Mérkőzé­senként 1,2 tizedes átlagot értek el. A tatabányai és a salgótar­jáni találkozókat kivéve* mind­össze egy alkalommal kaptak kél gólt — az FTC-től — nyolcszor csak egyet, négy mérkőzésen De­ciig egyszer sem zörgött a — Teljesítményük dicséretes, a két megingást leszámítva. Meg* nyugtató, szilárd védelemről szám molhatunk. be az idei tavaszi szezon végén is. A védelem alap* járt az ötödik helyen lehetnénk* Mindez köszönhető elsősorban a lényegesen feljavult és legtöbb­ször kiemelkedőt nyújtó Hemám dinak és a negyedik hátvédei játszó fiatal, saját nevelésű, te­hetségünknek, Konrád Jánosnaku Persze, elismeréssel szólhatunk Rappról. Móricéról. Kincsesről és Csupákról is. Csupák nagy érdé* meket szerzett a csatársor tárnom gátasában Is. Rutinja, magabiztos­sága, odaadása mindig erőt jeleni a csapat számára. Az említett megnyugtató telje­sítményeket alátámasztja az a tény is, hogy például Rapp, Her* nádi, Móricz, Kincses, Dunai dr* és Török valamennyi mérkőzése® szerepelt. Az együttes tizenöt já­tékossal küzdötte végig a tava­szi szezont. A jobbszélső és a középcsatár helyének kivételével legtöbbször csak sérülés esetést kellett változtatni Teleki edző­nek. — Akik az első osztályban kép■ viselték a lila-fehér színeket jószellemű, összeforrott kollékm tívát alkotnak. Kisebb vétségek előfordultak a tartalékban szerep* lő egy-két játékossal, egy súlyom sabb ítéletre került sor, Viaszok Géza ügyében. — Az őszi idényben a tábelim utolsó kilenc helyezettjét a PVSK• pályán, hazai környezetben lát* juk vendégül — a Komlót kivé• ve. Az első hét helyezett közöl pedig csak a Vasas látogat hoz* zánk. Döntővé válik tehát házáé szereplésünk. Többször is ját* szunk itthon. Ha sikerül megfő» lelően halytállnunk, nagyot lép* hetünk előre a tabellán és akkor talán közönségünk is elnézi a tavasszal elkallódott pontokat* Különösen a rajtra kell lelkiie* meretesen felkészülni, mert au első hat forduló során, négyszer itthon játszunk, egyszer Komióné így tulajdonképpen csak egy ide* genbeli mérkőzésünk lesz. Reménykedünk 1 8. ▼. Tárgyalt az MTS Országos Tanácsa Napirenden : a sportmozgalom új gazdasági rendiének kialakítása „A két feladatból csak az egyikei sikerült megoldani“ Beszélgetés a Pécsi Dózsa tavaszi szerepléséről

Next

/
Thumbnails
Contents