Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
Repülő térképészet A térképkészítés napjainkban már inkább iégjfényképezés segítségével történik. Jobb * eredményt és költségmegtakarítást is jelent, mint a hagyományos módszer. Üj módszer a térképészetben az automatizálás is: lyukkártyás és elektronikus számítógépekkel bonyolult és hosszadalmas számításokat végezhetnek el gyorsan és gazdaságosan. Képünkön: a fényképész repülés közben ellenőrzi az automatikus légifényképező kamera működését. Rádió a gyomorban Fából készült leletek A régészet kevés fából készült lelettel rendelkezik, amelyből a történelem előtti körök kultúrájára lehet következtetni. A fából készült szobrok, használati tárgyak ugyanis csak tőzeglápos környezetben konzerválódnak és nyújtanak értékes támpon- kat az utókor emberének. A Szovjetunió északi területén, a Vicsegda folyó partján időszámításunk előtti évezredekben folyamatosan lakott az ember. Nemrégiben a szovjet régészeknek mély tőzeg rétegből igen jói kon- zerváltan sikerült számos, fából készült leletet a felszínre hozni. Megállapították, hogy a leletek i. e a hetedik évezredből, illetve a hatodik évezred elejéről szár maznak. A fenyőfából készült íjak, sítalpak és a kanadai indiánok tobogánjához hasonló szántalpak némelyike érdekes díszítésű. A szovjet rég iszeti* kutatások eddigi eredményei sze- lint a Vicsegda partján egykor élt emberek vadászatból tartották fenn magukat. A mostani ásatások során azonban számos olyan eszköz is a felszínre került, amely azt bizonyítja, hogy ezek az emberek a vadászat mellett halászatta] is foglalkoztak. Erről tanúskodnak a hálómaradványok, fából készült úszók és szigonyok, p-sónak és épségben maradt evezőmaradványok, amelyeknek nagy részét időszámítás előtti hatodik évezredre dotáltak. Az égisz világon mindössze 40-re tehető azoknak a száma, isiiknek szakmája, s talán úgy í. lehelne mondani, művészete bár rendkívül fontos, de ennek üenére egyáltalán nem örömet zcrző. A világnak talán ez a egkisebb iparága műszemeket állít elő. Ez a szakmája kéjünkön látható 65 esztendős rrtnz Christnek is. aki Wies- ' Uenben aprólékos, finom r-'mkával. üvegpálcikák segítőivel , szerkeszti meg a sze- . -két, ' kihúzza a szemeket át- ;*ó parányi erecskéket, majd : Jíg egy fekete üvegcseppel készíti a pupillát. A műsze- - ket különleges üveganyagból r ‘jak elfí. amelyek összetéle- - a szakma mesterei féltve 6r,zík s titokban kezelik. A n~> ygdijazás előtt álló Franz Fbrist most felfedte titkát. Ha az orvos valakinél arra gyanakszik, hogy gyomorsav- elválasztása nem szabályos, próbareggelire küldi. Az éhgyomorral elfogyasztott sovány reggeli után néhány milliméter vastagságú gumicsövet nyeleinek a beteggel és ezen keresztül a gyomornedvből mintát vesznek, majd ennek vegyi összetételét. főleg savtartalmát meghatározzák. A betegek azonban rendszerint félnek a vizsgálat kellemetlenségeitől, de baj van a vizsgálat pontosságával is, hiszen a gyomorsavtermelés erősen függ az idegállapottól. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a próbareggelitől való félelem befolyásolja a savelválasztótevékenységet, vagyis a mérés eredményei meghamisítják a vizsgálattal szerzett tapasztalatokat. Azt is a vizsgálat hátrányaként említik, hogy csak laboratóriumi körülmények között végezhető és nem tarthat tovább 1—2 óránál. Sokszor pedig szükség lenne arra, hogy a páciens közben folytathassa hétköznapi tevékenységét, mert esetleg csak így jelentkeznek a panaszok. Az elektronika fejlődése, az elektronikus alkatrészek méreteinek csökkentése lehetővé tette a hagyományos módszer hibáinak a kiküszöbölését. Olyan kisméretű rádióadót, rádiószondát szerkesztettek, amelyet a páciens lenyelhet és amely az emésztőrendszer élettani viszonyairól kisugárzott jelek útján ad tudósítást. Ezeket az elektromágneses jeleket a pácines testén kívül kellő érzékenységű vevőkészülékkel lehet fogni, mérni és regisztrálni. Mit tud egy ilyen parányi rádióadó? Először is mérni tudja a gyomorban és belekben uralkodó nyomást és mivel ez összefügg a hőmérséklettel, természetesen azt is. Méri a gyomor savkoncentrációját: a gyomornedv két fémelektróddal érintkezik — így galván-elem jön létre, amely a savkoncentrációval arányos feszültséget állít elő. Újabban radioaktív sugárzásra érzékeny szondákat is készítettek. A kutatások során arra törekednek, hogy műtéttel beültethető szondák más szervek állapotáról is nyújtsanak információt. Elképzelhető. hogy nem is olyan sokára a szív, a mellüreg, a hasüreg belső körülményei is mérhetők lesznek a parányi rádióadók segítségével. vízben oldodo papír Amerikai kutatók olyan papírfajtát dolgoztak ki, amely ha vízbe kerül, gyorsan feloldódik. Ugyanakkor a légköri nedvesség semmiféle hatással nincs rá, így csomagolásra továbbra is kiválóan alkalmas. Használat utón viszont nem gyarapítja a háziszemetet, hiszen oldott állapotban a víz- lefolyóba engedhető. A BALNAK VÉDELMÉBEN / Kávé és idegrendszer Érdekes vizsgálatokról számoltak be német kutatók, akik a kávénak a szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozták. A kávé, mint élvezeti cikk —, mondották — alkalomszerűen és mérsékelt adagokéin felhasználva viszonylag Veszélytelen, a teljesítőképesség fokozása céljából ■ •igyasztva azonban igen kétes eredménnyel jár. Megvizsgálták 20 fiatal teljesítőképességét egy órai megterhelés után. Koffein- 1'irtaimé kávé adagolását követően múló teljesítőképesség fokozódását észlelték, e- hamarosan elérte a nem kimerült személyek normális teljesítőképességét, majd gyorsan és erősen lecsökkent. Koffeinmentes kávéval kisebb mértékű, de tartósabb teljesítőképesség fokozódást értek el. A koffein tehát nem alkalmas serkentő szernek, amit főleg a gépkocsivezetőknek figyelmébe ajánlanak a kutatók. A kívánt serkentő hatás ugyanis nem lép fel, sőt a koffein negatív irány ba erősen befolyásolhatja a vezető-képességet. Teljesítmény-fokozódás helyett gátolja a szervezet élettani- lag célszerű — az egészség és teljesítőképesség megtartását szolgáló — védekező berendezését. Az ENSZ egyik, szakértője a világ bálnaállomár.yának rohamos csökkenésére hívta fel a figyelmet. Adatai szerint 1930-ban a déli tengereken a bálnák száma kb. 400 ezer volt, jelenleg pedig már csak 35 ezer. A teljes kipusztulás megakadályozására a szakértő ebben az ügyben nemzetközi konferencia összehívását sürgeti. VIZSÖTALANITAS — TABLETTÁVAL A tengervíz sótalanításara alkalmas tabletták gyártását kezdték meg az NDK-ban. Mintegy félóra alatt teszi illatóvá a tengervizet, melynek sótartalmát 0,2 százalékra csökkenti, összehasonlították több hasonló nyugati készítménnyel és kitllnt, hogy kétszer olyan gyorsan hat, mint az eddig ismert tabletták. ÖTEZER ÉVES HALASZHAJO került elő a Szovjetunióban, mely annak idején vesszőből készült. A lelet kultúrtörténeti szempontból világviszonylatban is nagyon jelentül. Két óceán határán Új hipotézis az élet keletkezéséről a Földön A mítosz a gyönyörű istennőről, aki a tenger habjaiból született, nem is áll olyan messze az igazságtól Egy hipotézis szerint éppen a tenger habjaiban volt a földi élet bölcsője. John Bernal angol tudós az általa felállított elméletben abból indul ki, hogy a tenger habjaiban feloldott szerves anyagok koncentrálódnak. Ez a hab azonban bolygónk felszínének háromnegyedén még ma is állandóan képződik. Ha helyt adunk a feltevésnek, mely szerint az ősóceán-korszakban élet keletkezhetett, akkor jogos a kérdés: mi születik jelenleg? A pérhal Juvenalij Zajcev, a biológiai tudományok doktora számára a „hyponeiston”- elmélet megteremtéséhez vezető út egy gyakorlati feladat megoldásával kezdődött. Meg kellett találnia, hol sza porodnak a pérhalak (ez igen értékes ipari halfaj, amelynek ivadékai régtől fogva a tengerpart öbleiben tenyésznek). E célból Zajcev kidolgozott egy ikrakereső — hidrosztatikai módszert és váratlanul arra a következtetésre jutott, hogy a pérhal ikráját a tengervíz és a levegő határvonalában kell keresni. A tudósok többsége úgy vélte, hogy a tenger legfelső, néhány centiméteres vízrétege nem rejt magában semmiféle érdekességet, mivel az erős napfény elriasztja, sőt olykor el is pusztítja a tengervíz élőlényeit. A felső rétegek „lehalászásához” ráadásul különös hálókra volt szükség. Már a legelső tapasztalatok is igazolták Zajcev feltevését: a Fekete-tenger öt centiméteres vastagságú felszíni rétegében nemcsak a pérhal régóta keresett -Táját és lárváit fedezték fel. hanem más ritka, a tudomány számára eadig ismeretlen élőlényét is. A baktériumoknak, véglényeknek és a tenger legkülönfélébb élőlényeinek nem várt nagy koncentrációját találták itt. Juvenalij Zajcev javaslatára az élő szervezetek e most felderített halmazát „hypo- neiston”-nak nevezték el. A más tengereken és óceánokon végzett kutatások mindenütt ugyanahhoz az eredményhez vezettek: a víz felszínén gazdag és változatos élővilág tal-iható. így jutottak el ahhoz a végső következtetéshez ! hogy a hvDoneiston az óceánban elő szervezetek kiterjedt tár sulása, amely fontos szerepet tölt be: a maga módján keltetőül vagy tápláló környezetül szolgál az ezerfajta gerinctelen állat és hal kicsinyei számára. Érmen itt termelődik újra azoknak a szervezetek k az utánpótlása, amelyekre az egvre szaporodó emberiségnek mind nagyobb szüksége van. Mivel magyarázható az életnek ilyen bősége a felszíni rétegben? Juvenalij Zajcev nézete szerint a hy- poneistonnak az óceánban történő keletkezése egyik legfontosabb előfeltétele: a tenger habja, amely tulajdonképpen azon szerves anyagok oldott csapadéka, amelyek az élet keletkezésének nélkülözhetetlen kellékei. A víz virulens vagy már elhalt élővilágának bomlás- termékei a tengerek és óceánok felszínén állandóan kép- ‘ződő habban csapódnak ki, Ez a koncentrált „trágya” viharos „életíellobbanások” táptalaja lehet. Mindenekelőtt a baktériumok úgy fejlődnek itt, mint valami mesterséges tenyészetben. Nyomukban megjelenik a véglények nagy tömege, majd a parányi többsejtűeké, s ily módon fokról fokra épül fel a hyponeiston ele- meinfek egész láncolata — a baktériumoktól a halakig. Ezek a parányi halak a tenger felszíni rétegében a legmesszebbmenőkig el vannak látva a szükséges élelemmel. Ehhez járul még, hogy e felső centiméterekben a fiatal szervezetekig még eljutnak a Nap fénytartományának infravörös és ultraibolya sugarai. Az élet1 bölcsője Miután felnőnek, a fiatal halak és fenéklakó állatok elhagyják a felszíni réteget, de életük folyamán, vagy pusztulásuk után szerves anyagaik visszajutnak a habokba, ahonnét származnak íme ilyen bölcső a hyponeiston, amelyben valamikor — feltételezhetően — az élet keletkezett. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémia elnökségének múlt évi határozata alapján a Déli Tengerek Biológiai Intézetének nirvesz- szai részlegében speciális osztályt állítottak fel az atmoszfératen—- határterület tanulmányozására. Ez a hyponeiston osztály az első és egyelőre még egyetlen tudományos kollektívái amdvnek ' Indata az óceán legelső rétegeinek kutatása. A hvooneiston elmélet nénany tétele már mc~‘ igazolódott. Kidolgozták a Szovjetunió déli tengereiben folyó pérhal-felderítés pers- pekti-:kus tervét, speciális mikroszemű hynoneiston-há- lót konstruáltak, amely si- tiqj-náiható az ipari halak felkutatásánál. Nap* elméleti és gyakorlati jele tősége van a hyponeiston-' nak a radioökológia szempontjából is. (Ez a tudományág foglalkozik a tenger élő szervezetei és radioaktív tényezők kapcsolatával.) Gen- nadij Polikarpov, a biológiai tudományok doktora szerint a hyponeiston egyike a Föld radioaktív sugárzásra legérzékenyebb társulásainak. Új kérdések Amikor a természet válasz tósa erre a legfontosabb táplálóbölcsőre esett, az alap- feltétel a táplálék és a napfény ‘voltak. A tenger eme legfelső rétege meg is felelt a követelményeknek. A huszadik század második felében azonban eddig ismeretlen, erős biológiai hatású radioaktív csapadék kezdett hullani erre a táptalajra. Ez cseppet sem közömbös a hyponeistonban nyüzsgő embriók és lárvák számára. Hová vezet hát e csapadék hatása? Ez egyike azon kérdéseknek, amelyeket meg kell oldaniok a kutatóknak, akik a hyponeiston titkait fürkészik — azt a néhány centis réteget, ahol az óceán jövő élővilága fejlődik. &ÖKORSZAKBELI RAGASZTÓ - NYIRFAKÉREGBOL W. Sandermann nyugatnémet professzor megvizsgált több, Svédország és Németország területéről származó paleolitkori leletet. Megállapította, hogy a kőkori ember nyirfakéregből párolt szurokkal ragasztotta össze használati tárgyait, nem pedig gyantával vagy borostyánnal, mint azt korábban hitték. A neves kutató úgy véli, hogy a nyir- fakérget kevés levegő hozzá- vezetéséve! felhevítették, így- nyertek belőle ragasztóanyagot a kőfegyverek, pajzsok és használati eszközök össze- erősítéséhez. Sandermann reprodukálta ezt a műveletet. A nyírfa kérgéből tehát nemcsak edényeket, deszkákat, fáklyát készítetlek a kőkorszak emberei, hanem ragasztó- és tömítőanyagot is. MADÁRPU SZTUL A S — OLAJTOL Több mint 5o ezer különféle vizimadarat pusztított el a német és dán tengerpartok közelében az elmúlt időszakban a vízre kiengedett olaj. A madarak tolláit az olaj összeragasztja, ezért nem tudnak a vízből a magasba emelkedni. Néhány napi vergődés után elpusztulnak. VAJTERMELÉS A VILÁGON Gyorsan váltakozik a helyzet a vaj termelés alakulásában. A Szovjetunió nemcsak biztosan tartja első helyét, hanem messze maga mögött hagyta versenytársait; évi termelése 1 184 000 tonna. Az Amerikai Egyesült Államokban évente csak 610 ezer tonna vajat gyártanak, ezt megközelíti a Német Szövetségi Köztársaság 500 ezer tonnával (nemrég előzte meg Francia- országot). Kiemelkedő teljesítménnyel dicsekedhet Dánia (területéhez mérten ötödik helyével) 166 ezer tonna. Magyarország sajno-s nem szól bele az élenjárók versenyébe. Évi termelése 17 ezer tonna, bár ez a szám is jelentős fejlődést tükröz. DELFINHA7 A KRÍMBEN A Fekete-tenger partján több medencéből álló modern ,,delfinházat” építenek. A legnagyobbat és legkényelmesebbet 30 méterrel a tenger szintje felett, egy szikla tetején helyezik el. A „delfinház” kutatási célokat szolgál: a tudósok itt zavartalanul tanulmányozhatják e rendkívül értelmesnek tartott állatok életét. Tökéletesített műszerek segítségével tanulmányozzák a delfinek hangját, s igyekeznek megfejteni gyorsaságuk titkát. DELFINBÖR-UTANZAT A HAJÓ TESTÉN? Közismert, hogy a delfin az igyik legjobban úszó állat: 30—60 kilométeres sebességet is elér. Az úszó állatok világában hatalmasnak mondható sebesség magyarázata nemcsak „áramvonalas profiljában” van, hanem újabb kutatások szerint a delfinbőr szerkezetében is. Valószínűleg a delfin szivacs-szerűen ösz- szenyomható bőre az oka annak, hogy jelentős mértékben csökkenteni tudja a mellette elrohanó víztömeg fékező hatását. Hajómémökök most azzal a gondolattal foglalkoznak, mi lenne, ha a hajó testét a delfin bőréhez hasonló szerkezetű műanyag habszivaccsal borítanák be? ' A „TERMESZALLÓ” MŰANYAG A trópusokon a termeszek előszeretettel pusztítják a polietilént. Az ellenük való védekezés világméretű probléma, hiszen sok országnak a trópusi vidékekre irányuló exportját nagyban gátolják e kártevők. Az ausztráliai Mel- boume-ben most megtalálták a. védekezés egyszerű módját: csiszolóanyagot (szlliciumve- gyületet) kevernek a polietilénbe, fenolgyantákba. PVC-be és a többi műanyagféleségekbe. A csiszolóanyagok jelenléte — a tapasztalatok szerint — „elveszi a termeszek étvé- gyát'i a műanyagoktól.
