Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
5 napló — 1967. JÜNIUS 15. Jégverés minden harmadik napon A háztáji károkat a tsz-irodában jelentsék be gazdaságban keletkezett jég- károkat a termelőszövetke- zetek irodájában jelenthetik be. Ez egyszerűsíti az eljá- rást és egyben mód nyílik arra is, hogy a közös és a háztáji gazdaság kárait egy- időben állapítsák meg. A jégbiztosítás keretében nem téríthetők azok a ká- rok, amelyeket más ténye- zők okoznak. A szélvihar i« okoz szempergést az érő- félben lévő gabonafélékben, és a gabona-szipoly rágása nyomán is olyan ״ablakos” kalászok figyelhetők meg, mint a jégverés után. A növényvédelmi munka el- mulasztásából származó ká- rok sem írhatók a jégeső terhére. A növénytermesztés jég- kárait sok esetben csak a betakarítást megelőző idő- pontban lehet véglegesen megállapítani. Addig a kár képe erősen módosulhat, a növény regenerálódhat, vagy további romlás követ- kezhet be. Természetesen azokat a súlyos jégkárokat, amelyek miatt a terület ki- szántása válik szükségessé, közvetlenül a jégverés után már véglegesen megállapít- ják. A termelők és a biz- tosító jó együttműködése szükséges a károk megálla- pításának gyors és zavar- tálán lebonyolításához. is elássák jéggel. A kereske- delem naponta 400 táblát használ fel. a Sajt- és Tej- üzem, valamint a Húsipari Vállalat 6—700 táblát és a vendéglátó egységek 2—300 táblát igényelnek. A lakosság táblajéggel való ellátását Pécsett nyolc bolt végzi: 819. számú húsbolt, Meszes, Szeptember 6 tér, 822. számú húsbolt Fürst Sándor u. 22., 830. számú húsbolt Bem u. 6., 834. számú húsbolt Sallai u. 41., 837. számú ba- romfibolt Irányi Dániel tér 5/1., 848. számú húsbolt Jó- kai u. 46., 849. számú húsbolt Kolozsvár utca és a 852. szá- mú húsbolt Ujmecsekalja. Ezek ben a boltokban a jövő héttől kezdve — az időjárástól füg- góen — kapható lesz a jég, a háztartások számára. Egyelőre még csak szór- ványosan, de már jelentet- tek jégkárokat az ország különböző területeiről. Így például Győr, Tolna és Veszprém megyéből. A leg- gyakoribb a jégeső a nyár első felében. Bács-Kiskún megyében a legutóbbi tíz év július hónapjaiban 108 alkalommal, vagyis minden harmadik napon volt jég- verés. A közös és a háztáji gaz- daságok, az egyéni termelők termésében ez a kivédhetet- len elemi csapás minden évben több száz millió fo- rint kárt okoz. Majd va- !amennyi termelőszövetkezet és a háztáji gazdaságok többsége igyekszik ezt az érzékeny anyagi vesztesé- get biztosítással elhárítani. A termelők joggal elvár- ják, hogy a károkat a biz- tosító a tényleges helyzet- nek megfelelően és lehető- leg gyorsan megtérítse. A károsultaknak azonban a torlódó mezőgazdasági mun- kák idején sem szabad el- feledkezniök a jégverés azonnali bejelentéséről. Ez közös érdek, ugyanis a ká- rókát csak akkor lehet megnyugtató módon felbe- csülni, ha a kárszakértők a területet idejében megszem- lélhetik. Könnyítés a bizto- sítással rendelkező tsz-tagok számára, hogy a háztáji Jöhet a meleg A napokban befejezték a szikvízüzem nagykarbantartá- sát, minden gépet felújítottak és olyan szalagot állítottak be, amely kiküszöböli a kézi ra- kodást és hordást. Jelenleg 10 —12 ezer liter szódavizet gyár- tanak naponta az üzemben, de a kapacitás 15 ezer üveg töltését is elbírná. A közked- veit citrom és narancs ízű szénsavas üdítő italból napon- ta 7—8 ezer üveggel visznek el a gyártóktól. Itt kell meg- említeni, hogy a boltokban sokszor hiába keresik ezeket az italokat a vásárlók, nem kaphatók, mert a kereskede- lem nem rendel belőlük ele- get. Azelőtt gondot okozott a jégszállítás: három kocsi is kevés volt ahhoz, hogy a közületeket, a kereskedelmet és ezzel együtt a lakosságot Emeletráépítés Üjmeesekalján és Meszesen A PIK-hez az utóbbi idő- ben az emeletráépítésekkel Ma: országos ankét a Technika Házában URH — gyorsaság, biztonság Percek alatt a baj színhelyén — Rádiv telefonok az iparban és a mezőgazdaságban - Sajtótájékoztató a DÉDA^Z-nát kapcsolatban mind több ké- rés érkezik. Az igények ki- elégítéséért a vállalat kö- rültekintő vizsgálatot tar- tott. A vizsgálatok során felvetődött a lehetőség, hogy az újmecsekaljai A-tömbben — a Hajnóczi utca északi házsora — levő háromeme- letes épületeket egy emelet- tel megemeljék. Felmerült a meszesi lakótelepen a leg- nagyobbrészt 3 szintes épü- letek emeletráépítési terve- zése is. Az építkezések megkezdéséért a vizsgálatok jelenleg folyamatban van- nak, hogy mind műszaki, mind városrendezési elkép- | zelóseknek megfelelően I programozhassák. sen csökkent a fogyasztók pa- naszainak száma, megnőve- kedett a vállalat tekintélye, s jelentős eredmények szülét- tek a gazdaságosság terén is. Csak egy szám: míg 1962-ben nyolcezer órát kellett hibáéi- hárításra fordítani, 1966-ban mindössze négyezer órát. S ez csak a dolog egyik oldala. A korszerű híradóeszközök alkalmazása, ugyanis jelentős változást hozott a munkavé- delem terén is. A vezetéken dolgozó brigádok és az alköz- pontok között rendszeres a kapcsolat, s így kizárttá vált a javítás alatt álló szakasz időelőtti áram alá helyezése. Az érdekesnek ígérkező an- két ma délután 14 órakor Né- meth István, a DÉDÁSZ igaz- gatójának megnyitójával ve- sza kezdetét. B. S. igazgatója és az Elektroteeh- nikai Egyesület titkára sajtó- értekezletet tartott a három- napos rendezvénnyel kapcso- latban. Elmondották: közel 250 szakember jelentette be rész- vételét, köztük a Magyar Vil- lamos Művek, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, az Or- szágos Mentőszolgálat és a Postavezérigazgatóság képvi- selői. Az ״URH hírközlőbe- rendezések üzemi alkalmazó- sa” címmel megrendezésre kerülő ankét keretében tíz előadás hangzik majd el, me- lyeket a DÉDÁSZ és az URH- készülékeket gyártó vállalat gyakorlati bemutatói követ- nek. Az előadások és viták az eddigi tapasztalatok össze- gezése mellett a rádiótelefo- nők fejlesztési elveinek össze- foglalását célozzák. Az ankéton jelen lesz a Posta — mint a hírközlés mo- nopoltulajdonosa —, a gyár és valamennyi jelentősebb felhasználó képviselője, így alkalom nyílik a szükséges koordináció megteremtésére. A DÉDÁSZ — mint vendég- látó — konkrét adatokkal igazolja majd az URH-rend- szer erkölcsi és gazdasági hasznosságát. A rádiótelefo- nők alkalmazása óta jelentőTélen és nyáron, éjjel és nappal a legvadabb vihar- bán is percek alatt helyszí- nen a segítség, ha baleset tör- ténik, ha tűz üt ki, ha betö- rők vagy részegek garázdái- kodnak. A titok: az UHR. A bajt jelző telefon nyomán megszólalnak az URH-adók, s az ügyeletes gépkocsik már- is száguldanak a tett szín- helye felé. Ma már a mentők, a rend- őrség, a tűzoltók mellett az állami gazdaságok, az erdő- gazdaságok, a Vízügyi Igaz- katóság és a DÉDÁSZ is rá- dió segítségével irányítja gyorsan mozgó egységeit. Az ultrarövidhullámú rádiók sza- porodása azonban gondokkal is jár. Gond a frekvencia- elosztás, a készülékek javítá- sa, a különböző vállalatok rendszereinek összehangol á- sa. E problémák megoldása érdekében a DÉDÁSZ a Ma- gyár Elektrotechnikai Egyesü- let pécsi csoportjával együtt- működve június 15—17 között megrendezi az ország első URH-s ankétjét, amelyen a rádiótelefonokat alkalmazó szervek és vállalatok képvi- selői összegezik tapasztalatai- kát. Tegnap délelőtt a DÉDÁSZ Június 25. Halászbúcsú Dunaszekcsőn tos, népszerű műsornak ígér- kezik az 1967-es táncdalfesz- tivál dalaiból összeállított slá- gerparádé. Ezen az aranydip- lomás Colour beat-zenekar játszik, a szólista Idrányi Iván zeneszerző lesz, aki elektro- mos orgona játékkal szórakoz- tatja a közönséget. Énekelnek: Mary Zsuzsa, Farkas Gabi, Tombor Ági, Szécsi Pál és Ta- kács Gyula. Kiállítják Kuru- tácz Mátyás és Horváth Márk mohácsi . fazekasmesterék ke- rámiáit, valamint a Mohácsi Járási Művelődési Ház és a Dunaszekcsői Körzeti Műve- lódési Ház fotószakköreinek amatőr képeit A földműves- szövetkezet vas-, műszaki kultúrcikk és ruházati áruk- bál rendez árubemuatót. Mindezeken kívül sétahajót is rendeltek a halászbúcsúra. A baranyai üdülőhelyek nyári kulturális programjá- nak keretében másodszor rendezik meg a dunaszekcsői halászbúcsút. Tavaly is, idén is vasárnap tartják, rá követ- kező csütörtökön kezdődik a négynapos bajai Aranyponty ünnepség. A dunaszekcsői ha- lászak ugyanis a bajai Uj Élet Halászati Szövetkezet egyik üzemegységét képezik. Az idei szekcsőd halászbú- csú tehát június 25-én lesz, programjában térzene, a dunai halászok hagyományos köszön- tése, horgászverseny, halfőző- verseny szerepel. A környék- beli népi tánccsoportok is be- mutatják műsorukat, a helyi földművesszövetkezet divat- bemutatót rendez, továbbá le- vetítik a Bolondos halászfalu című NDK játékfilmet DivaPécs iparosok városa A szocialista tervgazdálko- dás aztán robbanásszerűen növelte meg a termelést és vele az iparban foglalkozta- tottak számát. Az elmúlt húsz év néhány kirakadott adatá- val jellemezhető ez. 1949-ben 16 ezer, 1958-ban 26 ezer az iparból élők száma. 1960-ban a statisztikai adatok már Pécs iparváros jellegét véglegesen mutatják, 114 000 lakos közül iparból 48,6, közlekedésből 9.5, mezőgazdaságból 5.1, ke- reskedelemből 7.9 százalék élt. Az egyéb rovat túlnyo- móan a nyugdíjasokat mutat- ja. s ez 29.3 százalék. Abból indultunk el, hogy Pécs a XI. század óta iparo- sok városa. Ez bizony erői- tetettnek tűnik, hiszen akkor az iparos földműves, 6zőlő- termelő, állattartó is volt, azonban bizonyos, hogy ipari termelését értékelték legma- gasabbra, mert ez hozta a vert pénzt, aranyat, ezüstöt. Mai fogalmaink sem határo- zottabbak. Az iparból élőkről beszélhetünk csak. A gépesí- tés eddig nem látott magas foka egyre fontosabbá teszi a tervező, irányító, adminisztrá- ciós, egyszóval szellemi mun- kát, melyet hajdan a kisiparos mind maga végzett el. A szocialista tervgazdálko- dás múltból átörökített fogai- maknak új tartalmat adott életünknek is. Somogyi Gén munkások a külvárosban he- lyezkedtek el, s a régi város- magot a szigeti és budai ka- pun túl egyszintes házak tö- mege veszi közre, a borvidék völgyei pedig faluval felérő telepekké alakultak ki. De mire ez bekövetkezett, Budapest és az ország jobb forgalmi összeköttetésével rendelkező városai behozha- tatlan előnyre tettek szert. Pécs ipara helyi és kisipari jellegű maradt. Például, 1900- bán 1850 ipari vállalat kö- zül 1068-nak nincs alkalma- zottja. 759 a 20-n ál kevesebb alkalmazottat tartó, mindösz- sze egy üzem tart ezernél több munkást. Kivétel termé- szetesen a szénbánya, ennek erőteljes fejlődése, az erőmű, szénosztályozó létesítése duz- zasztja fel a lakosság számát, húsz év alatt 60 000-re. A há- ború alatt minden stagnál, még a fémipari szakiskola gé- pei is kizárólag gránáthüve- lyeket gyártottak. A béke helyreálltával is béna maradt Pécs. 1930-ra mesterséges felduzzadás kö- vetkezett be, az egyetem, ka- tonaság, az elcsatolt terüle- tekröl ide menekülők révén. A második világháborúig egyetlen nagyobb létesítménye a kokszmű. így Pécs nem ipa- rosodó, hanem hivatalnok és iskolaváros lett * I manufaktúrák, de ezeket az osztrák és cseh verseny gyor- san elsorvasztotta. Csak a bőrmanufaktúrákkal nem tud- nak megbirkózni. A fejlődés fő akadálya a tőkehiány. A bor, fa, sertés kivitel és a vas, textil, gyarmatárú beho- zatal révén egyes kereskedők kezében gyűlt össze némi pénztőke, de az óvakodott az ipari befektetéstől. A jövendő nagyiparosok nevei még csak a céhekben szerepelnek vagy a kereskedők között. így Josephus Zsolnay, Paulus He- benstreit, Petr Engel, Littke stb. * A város lakossága közben gyors ütemben nő, s bár az 1848-i forradalom visszave- tette, 1850-ben már 15 368 a lakosok száma. Utána az or- szág egyik leggyorsabb ütem- ben növekvő törvényhatósági városa, 40 év alatt 122 és fél százalékkal nő. Ez már a ka- pitalizálódás jele. Erre a tő- két — akarva akaratlan — a DGT szénbányája adta. Tért hódítottak a gőzgépek a ma- lomiparban, sörgyártásban, fémiparban, céhes kisiparo- sokból lesznek gyártulaj dono- sok. Megváltozott a város társadalmi összetétele és külső képe is. Lakosságának 20 szá- zaléka 1890-ben iparból és kereskedelemből él, tíz év múlva már 38 százaléka. A ünnepek táján vásárdk tartá- sát engedélyezte. Az 1816—17. évi adóössze- írás további fejlődéséről ad számot A felsorolt 563 ház túlnyomóan iparceoké, keres- kedőké és nemes tulajdonú- bán levők is helyet adnak iparos bérlőknek. A főútvonal a Barátok és Fő utca (Sallai Kossuth Lajos) csaknem ki- zárólag az övék. Üveges, kocs- máros, rézmetsző, patikus, ke- reskedő, hajfodorító stb. A cé- hes ipar virágkorát élte, de a kezdődő gyáripari termelés és Becs kizsákmányoló poli- tikája már éreztette hatását Az 1823. évi összeírás még 120 céhről tud, de közülük 35 már szünetel, sok az egy- két mestert feltüntető, néme- lyiknek még van segédje, ina- sa azonban nincs. így is 727 mestert, 533 segédet és 316 inast jegyez fel. Negyede ezeknek a bőrfeldolgozóké, s csak messze utánuk jönnek a szabók, szűcsök, pokróco- sok, asztalosok, kádárok s a többiek. Pécs ipara helyi jel- legű. főleg a környék szűk- ségleteit látja el. Életrevalók, különösen az építkezéshez nél- külözhetetlen iparok, például az ácsok, akiknél hét mester mellett ötven segéd és hét inas dolgozik, cserepesek, la- katosok. Céhes kisipari termelés volt az uralkodó a XIX. század közepén. 1830 után alakulnak ide m eserszömöroét (Rbtass eotinus), melynek lombja őszi verőfényben akkersárgától a vérpirosig lángol a Hunyadi út felső részén, a Mandulás környékén. A török bőriparo- sok itt maradtak a falszaba- dulás után is, ők lesznek a messze híres pécsi tabakos ipar megalapítói. Alig takarodott ki a török, a polgárság megkezdte a har- cat a jobbágykötöttségek fel- számolására. Iparának fejlő- dése, a céhek erősödése végre is oda vezetett, hogy Mária Terézia 1780-ban szabad ki- rályi város rangjára emelte. Szinte gyermekes buzgalom- mai rombolják le alig tizen- két év alatt a szolgaságukra emlékeztető városkapukat és törnek még négy rést a város falbilincsén. Az 1784—87 között megejtett népszámlálás iparosok, kereskedők városának mutatja már Pécset. A 113 — fejen- ként összeírt — nemes mel- lett 496 a polgárcsaládok szá- ma, paraszt csak egy van. * Nagy lépést jelentett az iparosodás terén, amikor I. Ferenc 1806. október 17-én adománylevelével az év négy évszakában februárban, pün- kösd, Szent István ás Katalin Valószínűleg már akkor Ipa- rasak városa volt, amikor elő- szőr említi nevét egy királyi oklevél, mely Peuthe-nek vá- sárjogot ad. Pécs tehát már akikor a vidék ipari ellátója. A mester készítményeit hely- ben adja eí, nem kéül püs- pöík, földesura engedélyével vándoriparosként dolgozni, műhelye van otthonában és így jobb árut készít Élelmét természetesen még jobbágy telkén termeli meg. A vásár- jog nagy városfejlesztő té- nyező, telepesek jönnek a biz- tonságos helyre, és a város gyorsan növekszik. * A tatárdúlás után épült falai bizonyára a régi lakott területet kerítették be, az pe- dig 116 katasztrális hold volt A Malomszeg (Tettye völgye) kívülmaradt a falakon, pedig ez talán a legiparosabb rész. Az Anjouk és Zsigmond ide- je nálunk a városok nagy- mértékű gyarapodását hozta, ez Pécsett is éreztette hatását bár távol volt a nagy keres- kedelmi útvonalaktóL A török Pecsevi is megma- radt iparos-kereskedő város- nak. Sőt, ipara új színekkel gazdagodott. Akkor nő nagy- ra a finom bőrkordován, szattyán készítése. Ök hozzák A R É G I V Á R O S — lesz elegendő jép és üdítő ital
