Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
3 napló wer jüNitrs 15. Száztízből ldlencvenegy bor kapott érmet Munkában a bírálóbizottság. Alkalmazottak a tsz-ben Miért sok az alkalmazott a tsz-ekben? — A tsz-vezetők törekvései A villányiak példája Az alkalmazottakat Is érdékeltté kell tenni a tsz éves tervének teljesítésében — ez volt a siklósi, zalátai, villányi látogatás legfőbb tanulsága. A zalátai tsz — miként a többi gyenge tsz is — csak ar- ra törekedhet, hogy ez az ér- dekeltség az alkalmazotti mun- kaviszonyon belül valósuljon meg. Sokkal teljesebbé és át- fogóbbá válik azonban az anyagi érdekeltség, ha az al- kalmazott is belép a tsz-be. A legtöbb tsz már felléphet ezzel az igénnyel. A megye 113 tsz-e közül ugyanis 97 a jó és közepes kategóriába tar- tozik, s e szövetkezeteknek már elegendő gazdasági ere- jük van ahhoz, hogy elérjék! ezt a célt. Ami Villányban si- került, elérhető másutt is. Magyar László Vizsgamunka Moszkvában Építkezés menetrend szerint Fokozódó hazai és nemzetközi érdeklődés Ismét a vörös boroké a pálma Az utóbbi évek talán lég- színvonalasabb borversenye zajlott le szerdán Pécsett a járási tanács épületében, melyre nagyszámú nevezés érkezett be. A verseny lég- nagyobb szenzációját a Mo- hács és Szigetvár környéki borok váratlan jó szereplése jelentette, melyek méltó ver- senytársai voltak a jeles borvidékek borainak. Dr. Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Ku- tató Intézet igazgatója, a zsűri elnöke a váratlan fel- fedezés örömével nyilatko- zott a mohácsi borokról, kü- lön hangsúlyozva finom 11- latukat, harmonikus jellegű- két, komoly jövőt jósolva ennek a ma még alacso- nyabb kategóriába sorolt bor vidéknek. A nagyon erős me- zőnyben öt érmet nyertek — két arany — a zsibóti szőlő- hegy borai is, mintegy bizo- nyitva, hogy ezt a termőtá- jat méltán sorolják — már a közeljövőben — a ,jó” ka- tegóriába. A pálmát a várakozásnak megfelelően, ezúttal is a vö- rösborok vitték el, mint a megye legdominánsabb bo- rai. Mig a 82 fehérborból 25 kapott aranyérmet, addig a 28 benevezett vörösborból 12-nek ítélték oda a legma- gasabb pontszámot. A vörös- bor fajták közül ezúttal a kékfrankosok szerepeltek a legjobban, a versenyzők kö- zül pedig a Villány-Siklósi Állami Gazdaság, mely hét aranyérmet szerzett. A Pébsi Szőlészeti Kutató Intézet és a Mecseki Pincegazdaság 5— 5 aranyérmet kapott. A tsz- ek közül kiemelkedően a legjobb volt a kisharsányi szövetkezet három arany- éremmel. Sok gratulációt ka- pott Kordé Mihály kistótfa- lusi termelő páratlan szerep- léséért, öt beküldött bora után öt aranyérmet vihetett haza. de felfigyeltek a szak- emberek Szabó Kálmán he- lesfai kistermelő boraira is. aki több érmet s köztük két aranyérmet szerzett, s újra felhívta a figyelmet egy va- lamikor — 100—150 évvel ezelőtt — híres, de ma már feledésbe merült bortermő vidékre. A verseny színvonalára jellemző, hogy a beküldött 110 borból 91-et jutalmaz- tak éremmel. Az óborokat versenyen kívül értékelték, s külön két villányi vörösbor — 1949-es és 1951-es évjára- tok — a zsűri különdíjaként aranyérmet nyert központokat, illetve komplextelepeket létrehozni és mekko- ra legyen azok kapacitása, hogy a legoptimálisabb gaz- daságassági mutatókkal dől- gozhassanak. Ez a szervezési mód jelen- tős változásokat idéz elő az építőipari dolgozók körében is. Az építkezéseken magasan képzett gépészek és szerelők dolgoznak, az előkészítő köz- pontokban betanított munkát végző segédmunkások — de már nem habarcsot hordva. Megszűnik a ״vándorélet” is. A központ évekig egy helyen marad, s nem okoz annyi nehézséget az időjárás sem, hisz a telep védett, teljesen gyár jellegű. Előtérbe kerültek a mun- kaszervezési kérdések a ki- sebb vállalatoknál, így pél- dául a tanácsi egységeknél is. A pécsi kutató csoport most készíti a Kaposvári Magas- építő Vállalat komplextelepé- nek tervét, s -folynak a vizs- gálatok a PIK tatarozó tévé- kenységének meggyorsításé- val, illetve gazdaságosabbá tételével kapcsolatban is. Ax eredmények még szeré- nyék, de a jelek világosan mutatják: a vállalatok a má- tói végre a holnap felé fór- dúltak, s a tudomány is kilé- pett arisztokratikus elzárkó- zottságából. Békés Sándor közök korszerűtlenségének kö- vetkezménye. Az adatokat leg- többször még ma is ״kézi” számítással összegezik. Tény: hazánkban kevés még az elektromos számítógép, de az is tény, hogy ezek kapacitása sincs megfelelően kihasznál- va. Pécs város távlati fejlesz- tési tervéhez az ÉGSZI helyi csoportja tanulmánytervet ké- szített a közlekedés fejleszté- sével kapcsolatban. A város- szerkezet függvényében meg- vizsgálták a közlekedés áram- lásának irányát, az ipari és lakótelepek kapcsolatát, s az anyagot a Tudományos Aka- démia számítógépei segítségé- vei rendszerezték. A csoport most megbízást kapott, hogy a hasonló módon végezze el Vác, Szolnok, Debrecen, Mis- kolc és Eger városok közle- kedésének szerkezettervét. Ugyancsak az elektromos számítógépek tették lehetővé hálódiagrammos tervezési mód elterjedését. Ez a módszer egy logikai rendszer — vizuá- lisan felépítve. Az illetékes vezetők segítségével napra- készen láthatják, mit vettek tervbe, hogy állnak a telje- sítéssél és milyen mozzanatok következnek. A külföldön járt emberek elbeszéléseiből és a világsajtó cikkeiből ismert ״villámépít- kezesek titka” a komplexte- lepek rendszere, és ezen az úton halad a magyar építés- szervezési tudomány is. Az anyagokat és szerelvényeket félig, vagy teljesen összesze- rélve szállítják az építkezés színhelyére. E módszer — például betonkeverőgépek ese- tében — lehetővé teszi a nagyteljesítményű berendezé- sek alkalmazását, ami jelen- tős önköltségcsökkenéssel jár. Módot ad arra, hogy a minő- séget folyamatosan és brigá- dókra lebontva ellenőrizzék, ugyanakkor az embereket is megfelelő módon kiképezzék egy-egy részfeladat precíz vég- rehajtására. Eddig a munka- szervezésnek fontos feladata volt, hogy térben elrendezze az építkezéshez szükséges részlegeket. (Nagyon sok he- lyet rabolva el terekből, utak- bél, járdákból). Most a leg- fontosabb időtervezés. A kor- szerű diszpécser-szolgálat se- gítségével — rádiótelefonok és URH-adók útján — állandó a kapcsolat a két nagy rész- leg — az ״előkészítés” és ״be- építés” — között. Technikai- lag az eljárás többé kevés- bé már hazánkban is kikísér- létezett. Szép eredményeket ért el ezen a téren a Bara- nya megyei Állami Építőipari Vállalat is. Most azt vizsgál- ják, mekkora építkezések, mekkora körzetek esetében érdemes magasan gépesített A moszkvai KGST-palota a világ egyik legnagyobb épü- lete lesz, s ehhez a gigantikus létesítményhez magyar szak- emberek készítik a munka- szervezési dokumentációt. Az építőipar technikai és techno- lógiai fejlesztése mellett az elmúlt évtizedben különös rangot kapott ez a szakterü- let, s ma már minden jelen- tősebb épület pontosan — nem egyszer órára — kidől- gozott ״menetrend” alapján készül. Hazánkban az építő- ipari munkaszervezéssel az Építési és Városfejlesztési Mi- nisztérium Építésgazdasági és Szervezési Intézet foglalkozik, a ha forradalomról nem is be- szélhetünk a magyar építő- ipar vonatkozásában, az utób- bi tíz év változásai kétség te- lenek. Az Epítésgazdasági és Szer- vezési Intézetnek hat tagoza- ta van. Ezek közül legismer- tebb a 2. számú, mely az épí- tőipari termelés szervezési problémáival foglalkozik. E tagozatnak vidéken négy ku- tató csoportja van, az ötödiket Pécs, Miskolc, Győr és Deb- récén után most szervezik Szegeden. Ezek a kutatócso- portok az intézet jellegének megfelelően kettős tevékeny- séget folytatnak: részt vesz- nek az országos jelentőségű alapkutatásokban, illetve a körzetükbe tartozó vállalatok felkérésére konkrét segítséget adnak egy-egy gyakorlati jel- legű probléma megoldásához. A pécsi csoport három fő- területen végzi munkáját, jelentős eredményeket produ- kálva a beruházás-előkészí- tós, az építőipari vállalatszer- vezés és a kivitelezés-tervezés terén. A nagypanelos építési mód megjelenése után került napi- rendre Pécsett a folyamatos építésszervezés. A csoport tag- jai — a Baranya megyei Ál- lami Építőipari Vállalattal együttműködve — az újme- csekaljai munkahelyeken pró- bálták ki ezt a módszert. Lényege: azonos rendszerű épületek magas fokon gépe- sített, folyamatos szerelése állandó létszám mellett nagy gyakorlattal bíró szakbrigá- dók segítségével. Súlyos gond a kivitelezést előkészítő mechanizmus rend- kívüli lomhasága. Csak egy példa: egy három-négy hó- napot igénylő építkezés elő- készítése két évet igényel! Az új gazdaságirányítási rendszer nyilván sokat javít majd a helyzeten, a terv- ellátottság nehézségei azon- bán előreláthatólag még 1968 után is számos problémát okoznak. Az előkészítés lassúsága egyebek mellett a segédeszfizetett szabadságot. Már a vezetőség előtt van az ügy, ha- marosan meglesz a döntés. Az előbbiek elismerték, hogy mindez igaz. Ennek el- lenére, úgy vélekedtek, hogy egyelőre jobb megmaradni alkalmazottnak. Ha zsebre megy a dolog... A zalátai Petőfi Tsz csak 8760 forintot osztott ki tavaly az átlagos tsz-tagnak. Bár a szövetkezet sokat fejlődött az elmúlt években, még a gyen- gék közé sorolják. Ezért nem j meglepő, hogy minden ötödik ember alkalmazott a tsz-ben. Alkalmazott az elnökön kívül minden operatív vezető. A puszta számok azonban hamis képet nyújtanak a tény- leges helyzetről. A zalátai al- kalmazott ugyanis nem azo- nosítható a siklósival. A zalá- tai traktoros, főkönyvelő stb. ugyanis csak 60 százalékot kap havonta, a hátralévő 40 szá- zalékot a tervek teljesítésétől teszik függővé. Azt csak az év végén osztják ki — ha a tsz jól dolgozott. A javadalmazás új formája bevált. Amióta az alkalma- zott is csak 60 százalékot kap, érdeke, hogy lelkiismeretesen és szorgalmasan dolgozzék. Papp Sándor tsz-elnök meg- említette az egyik gépkocsi- vezető példáját, aki — amíg száz százalékot kapott — nem törődött avval, hogy a rakodók reggel két órát kés- nek. Nyugodtan lefeküdt va- lamelyik fa alá. Most viszont megköveteli, hogy a négy ra- kodó reggel hatkor pontosan ott legyen. Egyébként a zalá tai ak is csak átmenetinek tekintik ezt a helyzetet. Az elnök arra szá- mit, hogy a tsz tovább erősö- dik, s vonzóbb lesz a belépés az alkalmazottak számára. ״Hét éve vesszőpari pám** Arnold János, a villányi Oj Alkotmány Tsz elnöke avval fogadott, hogy neki hét éve vesszőparipája ez a téma. Hét év óta állandóan azon fára- dozik, hogy minél kevesebb alkalmazott legyen a tsz-ben. Ma már — a borsószedés idénymunkájától eltekintve — nem is vesznek fel alkalma- zottakat. Nemrég jelentkezett náluk például egy szakmun- kás. Égető szükség lett volna rá, minden nap érezték a hiá- nyát, s mégis, amikor a szak- munkás azt mondotta, hogy csak alkalmazottként hajlan- dó jönni, nemet mondtak ne- ki. Két hét múlva a szakmun- kás meggondolta magát, ak- kor már belépett volna. Ám ekkor az elnök kért ״gondol- kodási” időt és csak három hét múlva adott választ. Csak akkor vették be az illetőt a tsz-be. Ma már csak húszegyné- hány — többnyire segédmun- kás — alkalmazott dolgozik az Üj Alkotmányban. Ami nagy ritkaság, itt minden trak- toros és adminisztrátor tsz- tag. Még Perzsa Jenő, az is- mert kombájnos és traktoros is belépett a szövetkezetbe. Pedig sok helyre hívták, s mégis, kétéves vívódás után a szövetkezetét választotta. Ami Villányban sikerült... Megkérdeztem Perzsa Jenőtői, hogy mi indította erre az elhatározásra. ״Számoltam — válaszolta a traktoros. — A tsz-ben 40 ezer forintot kere- sek évente. Igaz, hogy én is csak 70 százalékos havi ״fi- zetést” kapok, ám ez a 70 szá- zalék annyi, mint régen a gépállomási száz százalék volt. Adtak egy hold háztáji föl- det, s mintha az iparban dől- goznék, megkapom az évek után járó fizetett szabadságot. Olcsóbban jutok terményhez, jogom van a tsz-tagoknak megjáró többi kedvezmény- hez.” lVInca olyan tsz a megyé- ben, ahol ne volnának alkal- mazottak. Közülük kerül ki * szakemberek, traktorosok, !»-tisztviselők és segédüzem- ági dolgozók tekintélyes ré- azé. Havi fixfizetést kapnak, minden szempontból úgy van- nak elbírálva, mintha az ipar- bán dolgoznának. Amikor megjelent a tsz- nyugdíjtörvény, s a különbö- tő szociális juttatásokat ki- terjesztették a tsz-tagokra is, arra lehetett számítani, hogy az alkalmazottak megindulnak a tsz felé Valóban, 1967 ja- nuár elseje óta kétezer ember lépett be a baranyai szövet- kezetekbe, közöttük sok alkal- mázott is. Ennek ellenére, még most is több mint ötezer al- kalmazott dolgozik a megye tsz-eiben. Meglehetősen sok ez, hiszen a tsz-tagok száma — a pécsi tsz-ek taglétszámát Is beleértve — még az 50 ez- rét sem éri el a megyében. Vajon mi lehet ennek az oka? Van-e ez ellen valami- lyen orvosság? Erre kerestem választ a megye néhány tér- melőszövetkezetében. ״Mi még várunk“ A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-nek ma is száz alkalmazottja van. Kissé furcsa ez egy ilyen jó és biz- tos jövedelmű szövetkezetben. Itt igazán indokolt volt a kér- dés: ugyan mi tartja vissza az alkalmazottakat attól, hogy belépjenek a tsz-be? Mayer Béla főmezőgazdász, Kovács Lajos növénytermesz- tési agronómus, Zsadányi Fe- rencné, Bors Lászlóné tsz- tisztviselő és mások vélemé- nyét az alábbiakban lehetne összefoglalni: A tsz-tag 140 forint, az alkalmazott 300 fo- rint családi pótlékot kap két gyermek után. A tsz-tagok nem kapnak fizetett szabad- Ságot, az alkalmazottnak vi- szont megjár. A tsz-tagoknál öt évvel magasabb a nyugdíj- korhatár. A legfőbb ok azon- bán a fizetés. A tsz-tag csak hetven százalékot kap havon- ta,. a többit év végén fizetik ki. ök viszont száz százaié- kot élveznek. Ha belépnének a tsz-be, mindegyiküknek több száz forinttal kevesebb lenne a havi fizetése. Nem kárpótolná őket az a tudat, hogy a többit év végén meg- kapják. A beszélgetést végighallgat- ta Kun Sándor adminisztrátor Is, aki — kollégáitól eltérően — tsz-tag. Megjegyezte, hogy azért vannak előnyei a tsz- tagságnak is. Az alkalmazott nem kap háztáji földet, nem tarthat tehenet, nem vásárol- hat a tsz-től olcsó terményt, nem élvezheti a tsz-tagoknak megjáró szállítási kedvezmé- nyékét stb. Hozzátette, hogy a tsz-tagok is kapnak majd Űj cikkek a Kölcsönzőben Idén ismét bővült a Belke- reskedelmi Kölcsönző Vállalat pécsi boltjában a választék. A korábban kapható sátorfaj- ták mellett mostantól kezdve kettő és négyszemélyes, úgy- nevezett talpas sátrakat is kölcsönöznek. Gázpalacktölté- sű sportfőzőket, új táskarádió- kát szerzett be a pécsi bolt. Kölcsön kapható a korszerű Neumann-típusú elektromos táska varrógép, a Calipso mag- netofon, a legújabb márkájú villanólámpa, a Consul, az Op- tima és az Erika írógép. A kölcsönzés népszerűsége is nőtt: tavaly 900—1000 ügy- fele volt a boltnak havonta, ezzel szemben idén 1300—1400 kölcsönzőt szolgálnak ki. •— A TIT idegen nyelvű szakosztálya 17-én, szombaton délután fél 3 órakor vezető- ségi üléssel egybekötött tanári konferenciát tart. A TIT min- den előadóját szeretettel vár- ja a vezetőség. Söröshordók alumíniumból Pécsi Pannónia Sörgyár vasúti telepére megérkezett az első 1833 darabból álló alumíniumhordó-szállítmány. Az 50 literes hordók súlya körülbelül 10 kilogramm, szemben az azonos űr- tartalmú, átlagosan 30 kilogramm súlyú fahordókkal. Az alu- míniumhordóban való sörszállítást a megrendelt 26 ezres tétel beérkeztekor kezdik meg. i r
