Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-06 / 131. szám
3 napló tm. jünito 6. • * / ״*>־ ß ®€RnyÖ €LÖTT Építők napja Újmecsekalján pos, szinte alig értékelhető ötletek követtek, az igazi komédia, a szatíra éle csak itt-ott villant föl, és az egész kompozíció emlékez- tetett egy kissé II. Fülöpre, az agg oroszlánra, mely meg sem jelent a tisztelt publikum előtt, s mielőtt kiadta lelkét, Som Sámson precíznek éppen nem ne- vezhető leírása alapján is- mertünk meg. Az alapöt- let súlyos: leleplezni, kigú- nyolni mindazokat, akik reális érzék nélkül, komoly- talanul adnak ki megbízá- sokat, akik hozzáértés nél- kül, de nem kevés önbiza- lommal szórják el az állam pénzét és a kialakult érté- kék tekintélyét, magukat zseninek, de legalábbis a szakmában ״menőnek” te- kintve. Mindezt leleplezni nemcsak izgalmas, de hálás művészi tett. Sajnos, ez a kivitelezés egyenetlenségei miatt lehetetlen volt, s ha a néző egy fokkal családot- tabb, mint erre a tv-komé- dia alapján oka volna, az- zal magyarázható, hogy az alapötlet — kitűnő volt. Azonban ismét beigazoló- dott, hogy egy ötlet, egy gondolat általában ״beleszü- letik” egy műfajba, azt át- költeni egy másik műfajba gyakran kockázattal jár. Most is. KIFULLADT VAD Mindössze csak néhány sort a múlt hét egyik játék- filmjéről. Pontosan nem tudni, hogy mit szeretett volna kifejezni a szimplá- nak éppen nem mondható cím, de ez nem is túl lé- nyeges. A televízió azzal indította műsorba a filmet, hogy ״a szerelmi-háromszög történetét és a film kockáin zajló lövöldözést, vereke- dést a két férfi főszereplő játéka teszi igazán izgal- mássá, emlékezetessé”. Nos. valóban így volt. Az egyéb- ként eseménydús történet — amellett, hogy egyszer- egyszer szórakozásként ilyent is szívesen megnéz az ember — legfeljebb a tisz- tességesebb szándékú pen- gős kalandregények színvo- naláig emelkedett, s a sa- ját témavilágában egy kis- sé sematikus is volt — de elfogadható rangra emelte egy kitűnő színész, Gary Cooper. Egyszerű, kemény, mosolytalan játéka mögött egy szívós hobóélet, a jobb sorsra érdemes, az igazsá- gért mindig harcra kész sze- gényemberek élete, érzésvi- lága tárult föl. (T) HARMINC NAP A FÖLD ALATT Ha kissé korábbra vártuk is a barlangászok tudomá- nyos expedíciójáról készült összefüggő filmbeszámolót — ugyanis két és fél hó- nappal ezelőtt jöttek föl a föld mélyéből — az érdek- lődés nem csappant meg. A két kilométer hosszúsá- gú Szemlő-hegyi barlang- rendszerbe leereszkedett ex- pedíció útja nemzetközileg is tudományos érdeklődést váltott ki, a laikusok fan- táziáját viszont a vállalko- zás kalandossága izgatta föl. Végülis nagy tudomá- nyos értékű tett volt ez. A filmbeszámoló csak a tőre- dékét tudta visszaadni a föld alatt töltptt harminc napnak. Ennek több oka le- hetett. Kétségtelen, hogy színes televízión összehason- líthatatlanul pompásabb lát- vány lett volna a kamerá- val rögzített barlangi táj, de leginkább a film belső szerkezeti koncepcióját hiá- nyoltuk, hisz minden eset- legesen, szervetlenül követ- kezett egymásután a film- ben. Azt vártuk, hogy va- lami érdekes, nagyjából egy- séges, de sokrétű képet nyerhetünk a lenti világról és az ország egész közvéle- ményét sokáig foglalkoztató ritka eseményről, ehelyett azonban meg kellett eléged- ni a Tv-híradóban koráb- bán már látott részek egy- szerű összekapcsolásával. A híradóban elfogadható rész- letek így együtt, egymás mögé állítva nem nevezhe- tők filmnek. Az ötven mé- tér mélységben folytatott érdekes kísérlet, nyolc em- bér tudományos tette saj- nos csupán egy jellegtelen, a szimpla fotónál alig töb- bet mondó, s inkább csak lelkendező, mint érdekes filmriportban örökült meg. Azt hiszem egyetérthetünk: ennél sokkal többet vár- tunk. II. FÜLOP Elismerésre méltó alap- ötlet, de vegyes értékű meg- oldás — körülbelül ezzel az érzéssel állt fel a néző szombaton este a készülék elől, pedig — a humorban, a bohózatban nem túl érős televíziótól ezúttal egy ár- nyalattál többre számítót- tunk. Szó se róla — kultu- rált játék volt, s ennél rósz- szabhat is láttunk eleget, mégis csalódottság• érzése töltötte el a nézőt. Szipor- kázó szellemességet a kö- vetkező percben egészen laünnepség a munkásszállóban — Kitűnő hangulat Kifogástalan ellátás — Rollerverseny és labdarúgó-mérkőzés Kollégám egy négyesztendős fiúcska rajzát darabka kré- tával igazítja, de a zsűri át- lépi a ״műalkotást”. Hiába, neki nincs sikere. Takács Márta kapja az első díjat: toronydarut és épülő emele- tesházat pingált az aszfaltra. S mert a téma ״belevág” az építők napjába, a zsűri dönté- se egyhangú. * Kövérek és soványak láb- darúgó mérkőzése. Az eredmény 2:2. Eizenber- ger Jóska, a bőrgyári épít- kezés jól megtermett anya- gosa állította be a kiegyenlítő gólt az utolsó percekben. II- letve nem éppen az utolsó- bán. Az első félidő 30 perces volt, de az utolsó öt percben Mátyás Miklós művezető le- ült a földre és lihegve, izzad- va közölte a közelállókkal, hogy mi a véleménye a foci- ról. A második félidőben Ei- zenberger még bírta, bevágta az egyenlítő gólt is, de nyom- bán utána határozott hangon értesítette a bírót, hogy fújja le a meccset és ne a közön- ségre hallgassan, mert ők akár holnap reggelig is el- mulatnának itt a szélen. Mikor fejeződött be az épí- tők napja? Talán éjfélkor. Rab Ferenc Torok kori leletek Zamatén között volt néhány török fel- iratú érme is. A tsz az érintett területen azonnal abbahagyta a mun- kát, s a felfedezésről értesí- tette a Pécsi Janus Pannonius Múzeumot. A falubeliek meg- jegyzik, hogy néhány évtized- dél ezelőtt törökök folytattak ásatásokat a község határá- bán. Az ő kutatásukat azon- bán nem kísérte szerencse. A zalátai Petőfi Tsz magtá- rat épít a Drávához közel eső Zehipusztán. Munka közben a markológép csontokat, vasda- rabokat emelt ki a mélyből. Csakhamar kitűnt, hogy egy régi, meglehetősen nagy te- metkezőhelyre bukkantak, mely tele van csontvázakkal. Százhúsz centiméterre a föld alatt kirajzolódtak egy épület alapjai is. A talált tárgyak I Június 11-1* a Technika Házában Rajztanárok kiállítása Szombaton délelőtt nyi- tották meg a Tudomány és Technika Háza nagytermé- ben a rajztanárok III. me- gyei képzőművészeti kiállí- tását. A tárlaton harmincöt rajztanár 57 műve látható, június 11-ig naponta 10 őrá- tói délután 17 óráig. az árkádok alatti asztalsor egy részén terítenek. Nagy a fór- galom a sör, a borkóstoló és a szendvicse« pavilonok előtt is, tolongás vagy hosszas vá- raikozás mégsincs a pultoknál: a Mecsekvidéki Vendéglátó nagyszerűen megszervezte a felszolgálást és az árusítást Az egyik asztalnál fiatal- emberek készülődnek sport- szatyrokkal. ״Igyunk még egy kör sört?” Wolf Ferenc vil- lanyszerelő tűnődik, aztán int: — Még egy kör lemegy. Amatőrök vagyunk, a ״dop- ping-szer” nincs tiltva ... Majd kiizzadják.! Délben kéz- dődik is az Építők és Hon- védek kispályás futballmérkő- zése. Délben, tűző napon. Ké- sőbb érdeklődtem a meccs kimenetele iránt de teljesen ellentmondó eredményeket hal lottam: végül is nem derült ki, ki győzött. A társalgóban az öreg filodendronok alatt lányokkal meghúzódó kato- náktól is érdeklődtem, de nem tudtam szóra bírni őket. El voltak foglalva. * A hangos bemondótól hal- lom: kezdődik a roller-, gyér- mekrajz- és ballon-fújó ver- seny a Szántó Kovács utcá- bán. Gyerek: vagy kétszáz. Négy esztendőstől tizennégy évesig. A rollerversenyt több — az életkortól függő — ״kategó- riában” indítják. Füttyszó — kezdődik. Óriási gyermekké- rus! — Siess ! ! ! Ne add föl, még harmadik lehetsz! Igazuk volt: a kis pöttöm gyerek harmadik lett. Mert hárman indultak. Az első: Kovács Sanyi ka. Az anyja már hívogatta korábban is a szem- közti panel emeletéről, ebédelnie kell, a család ül az asztal körül, de Sanyi nem megy. A mama leszalad érte, szidja messziről már, de Sanyi éppen akkor veszi át az I. díjat, egy szép társasjátékot A ma- ma megenyhül, a ״bajnokot” ölbekapja. A ballon-fújó ver- senyt az étterem előtt rende- zik: 39 gyerek nevezett be, akié előbb elpukkan, díjat kap. Nem igazságos, mert már az összes elpukkadt, csak egy nem, pedig a kisfiú fújja, fújja, akkora a ballon, hogy a gyereket már-már eltakarja. Hiába, ez a ballon véletlenül nagyon jó, a a versenyzőnek ez a pechje. Közben a gyerekek elkészültek az aszfaltrajzokkal is. Állnak a járdaszélen, még egy-két javítás, de már jön a zsűri. És bírál. Pillér Laci gitáros gyereket rajzolt. Bo- gár Zsuzsi házakat fákkal, Csizmeg Éva és Márta pedig a TV Manót idézik. Orosz Sa- nyi meg a Balatont vitorlás- sál és föléje írta: ״Balatanyi tálykép..." — Rosszul írtad — jegyzem meg neki. — Nem baj! — legyint — A rajz szép. • bölcsődét és öt óvodát, össze- sen 300 férőhellyel. i* Harka Jánost — a ni. főépítés vezetőjét; ismerősök, munkatársak állják körül. Gratulálnak neki: az Építő- ipar kiváló dolgozója miniszDélelőtt 10 órakor kezdődött d az ünnepség. Az újmecsek- aljai építőipari munkásszálló nagytermének emelvényén he- lyet foglalt Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első tit- kára, Szikszai Tibor, a me- gyei pártbizottság ipari ősz- tályának vezetője, dr. Németh Lajos, a városi tanács vb- elnökhelyettese, Kiss József, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottságé- nak titkára. Nemeskéri Lász- ló, a Baranya megyei Építő- ipari Vállalat igazgatója kö- szönti a vendégeket, a több száz dolgozót, majd rövid ün- népi beszédben méltatja az építők napja jelentőségét. * A terem — bármennyire is tágas — nem fogadja be az egész tömeget. Dicsérhető öt- let volt, hogy az árkádok alatt megterített asztalok mentén is vagy öt-hatszáz em- bér hallgathatja hangszórókon az igazgató beszámolóját. Né- hány érdekes adatot feljegy- zek. 1955-ben 50 milliót, ma több, mint félmilliárdot tér- melünk. — Ebben az ötéves tervben évente több, mint ezer la- kást építünk és folyamatosan építjük a Szigetvári Konzerv- gyárat, a Rostműbőrgyárat, a raktárvárost, TV-adót, a közeltéri kitüntetést kapott. Az amúgy is csendes Jani bácsi szemmelláthatóan zavarban van. — Részed volt benne, hogy felépült ez a szép városrész! — mondja valaki elismerően és pohár sörre invitálják. Valóban része volt, de nem is akármilyen mértékben! 1956 januárjában esett meg az ״el- ső kapavágás” a hajdani rep- téren, nem sokkal utána ki- tűnő gárdával Harka János is megkezdte főépítésvezetői te- vékenységét. ötezer lakás ... Úgy ismeri ezt a városrészt, mint a tenyerét: minden épü- let-típusnak, de talán minden utcának megvan a maga tör- ténete tele gondokkal, probié- mákkal, vitákkal és persze örömökkel is. — Valóban, mikor örül a főépítés vezető ? — Amikor az új lakó szidja az építőket. — Hogyhogy? — Mert akkor már tudom, hogy otthon érzi magát a sok pénzzel, fáradsággal felépített szép lakásban — mondja Har- ka János és elneveti magát. Dél felé már emelkedett a hangulat Az étteremben és jövőben pedig a Szigetvári Cipőgyárat, Pécsi Kesztyű- gyárat és a Postát, a Jókai utca környékén pedig a város- központot. — Harminc millióval kor- szerűsítjük a Panelüzemet 1955 óta építettünk a me- gyében és a megye városai- bán 170 iskolai tantermet, 800 férőhelynek megfelelő óvó- dát és bölcsődét és hatezer lakást. — Csak az új városrészen, Újmecsekalján felépítettünk ötezer lakást, 48 tantermet, 160 férőhelynek megfelelő Pécsvárad és környéke figyelem! rp I r • r • r! r ielevizio-javítás 24 órán belül helyszínen 69-es telefonhívásra es ti érákban is. Rádió lemezjátszó és más ké szülékek javítása B. M. VILLAMOSIPAR] ÉS GÉPJAVÍTÓ KSZ Dózsa Gy. u. 14. 1
