Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
3 napló ד6מ. jünius 4. Látogatás a szilikátipari tervező intézetben Aberemendi óriás Elkészült a beruházási program Jövőre kezdődik az építkezés A DCM déli ikertestvére Ág új gazdasági mechanizmus előkészítésének tapasztalatai Baranyában Helyesen éltünk a lehetőségekkel Automatizált nagyüzem ötven holdon Öt ország árajánlata Egymillió tonnás termelés Lakótelep Beremenden és Siklóson lönböző szervek kirendelésé- gei. — Előreláthatólag mikor kezdődik a munka? — Elsőnek az út és a vas- út épül meg. Ezek kiviteli tervei már készülnek, s jő- vőre beindul a munka is. — Beremenden és a kör- nyező falvakban lábra kapott egy rémhír, miszerint a ke- mencék füstje, pora tönkre teszi majd a szőlő- és gyű- mölcskultúrát... — Örülök, hogy megcáfol- hatom immár hivatalosan is ezt a hírt. A kemencék olaj- tüzelésűek lesznek, pernyétől tehát nem kell tartani. Épül a gyár mellett egy olajköz- pont, melytől gőzkígyó vezeti majd a fűtőanyagot a ke- mencékhez. Ez a legkarsze- rűbb és leggazdaságosabb fű- tési technika. Az egész épít- kezést egyébként a legkorsze- rűbb módszerek alkalmazása jellemzi. Célunk az volt, hogy olyan gyár épüljön Beremen- den, melynek termelési és gaz- daságossági mutatói még Üt- ven év múlva is elfogadhatók lesznek. A kormány dönt A gépi berendezések zöme importcikk. Számos ország- ból — nyugatról és keletről egyaránt —, érkezett áraján- lat. öt javaslat került a kor- mány elé. A döntés rövidesen meg lesz, s akkor azonnal megkezdődik a kiviteli rész- lettervek készítése. — Magasan automatizált üzem lesz a beremendi gyár — mondja Pákozdy Veroni- ka —. Ezzel magyarázható az alacsonyra tervezett munkás- létszám. Az egész óriás 800 —850 embert foglalkoztat majd. Nem kell tehát a sző- vetkezeteknek sem félni, nem ״eszi” el előlük az embereket a gyár. — Melyik vállalatra bízták a kivitelezést? — Az építési munkákat a 26. Állami Építőipari Vállalat végzi, a szerelést — a szállí- tó cégek közreműködésével — a GÉPEXPORT Iroda. Még valamit a beruházás pé- esi vonatkozásairól: a gyár villamosenergia-szükségieteit a pécsi Hőerőmű elégíti majd ki. E célból egy 120 kilovol- tos távvezeték épül. — Véleménye szerint nem lett volna indokolt egymillió tonnánál nagyobbra tervezni a gyár kapacitását? Köztudott ugyanis, hogy az egyre nö- vekvő cementigényt maradék- talanul még így sem lehet majd kielégíteni? — A cementellátás megja- vitása és az igények mara- déktalan kielégítése érdeké- ben fejlesztési program ké- szült. Ennek keretében épül- tek az eddigi gyárak — köz- tűk a DCM —, s kezdődik meg a beremendi beruházás. A kapacitással kapcsolatos számítások azt igazolták, hogy egy bizonyos határ fe- lett ahelyett, hogy növeked- ne, csökken a gazdaságosság. Mammut-gyárakat nem érdé- mes építeni. A beremendi gyár gondosan megszerkesz- tett, optimális mutatókat ígé• ró óriás lesz. Békés Sánávr Gyára készíti. Közreműködik a Pécsi Tervező Iroda is, mely a lakótelepet tervezi, a Pécsi Geodéziai Vállalat — a föld- mérés és kisajátítás munká- lataival, valamint az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat — talajmechanikai vizsgálatokkal. Miért Beremenden? Az új Beremendi Cement- és Mészmű — a DCM déli ״testvére” — évi egymillió tonna cementet ad majd a népgazdaságnak. A beruházási összeg nagysága mellett külö- nős rangot ad ennek a léte- sítménynek az a tény, hogy az építőipar — és ezen belül a lakásépítés — tervszerű fej- lesztése e gyár időbeni belé- pésének, illetve tervszerű munkájának függvénye. — A helykijelölést termé- szetes sok vita és még több számítás, elemzés előzte meg — mondja a főmérnök. — En- nek az anyaga is köteteket tesz ki. — És miért éppen Bere- mendre esett a választás? — Elég ránézni a térképre, s megvan az első érv. Ce- mentgyáraink kivétel nélkül mind az ország északi felé- ben vannak, szinte összefüggő láncot alkotva Tatabányától Hejőcsabáig. Dél-Dunántúl és az Alföld déli részének ce- mentellátása ezért komoly szállítási nehézségeket és többletköltségeket okozott. Be- remend mellett szólt az a tény is, hogy megfelelő nyers- anyaggal rendelkezik. Itt ta- láltuk az ország legtisztább mészkövét. Befolyásolta a dön- tést a megye érdeke és tér- mészetesen az is, hogy Bere- menden már van egy gyár, s olyan törzsgárdával rendelke- zik, melyre egy nagy üzem is bizton számíthat. — Az előkészítés időszaké- bán Bükkösd neve is szóba került... — Egyebek mellett. Az az igazság ugyanis, hogy mi va- lamennyi lehetőséget számba vettünk, így Villányt is, Nagyharsányt is. Néztük a szállítási lehetőségeket, a nyersanyag-készletet, a mun- kaerő helyzetét, sőt még azt is, milyen értékű te- rületek elvonását jelenti az új gyár a mezőgazdasági mű- velősből. Bükkösdről komoly viták voltak. Végül is kiesett, mert ezen a területen a mész- kő minősége sem volt min- denben megfelelő és az érc- bányászat közelsége munka- erőgondot is jelentett volna. A gyár helye A hatalmas gyár Kistapol- ca és Beremend között épül, mintegy 50 holdnyi területen. A követ a beremendi kőbánya adja. A geológiai kutatások bebizonyították: nemcsak a minőség jó, de a kő mennyi- sége is 50—60 évre garan- tált. A főmérnöknő lepedő- nyi alaprajzot terít az asztal- ra. — Nézze, itt lesz a nyers- anyagfeldolgozó, ez a cement- üzem, ez a mészüzem, itt lesz- nek a tárolócsarnokok. Kö- zépütt az irodaépület, a TMK és a fürdők. Itt magasodnak majd a ccmentsilók ... Lát- képileg is szép lesz. — És a lakótelep? — A kőbánya közelében jelölték ki a helyét, pár nap múlva már indul is a kisajá- títás. Sajnos, a lakásokkal kapcsolatban nagyon sokáig húzódott a vita, ez visszatar- tóttá a munkát. Végülis olyan döntés született, hogy 88 1a- kás a gyár mellé, 148 pedig Siklósra épüljön. A lakások terveit a pécsi tervezők ké- szítik. A beruházási program úgy intézkedik, hogy a lakás- építést mielőbb meg kell kéz- deni, rpert a gyár elkészül| téig itt kapnak helyet az iro- dák, munkásszállóik ás a küBudán, a gyorsan fejlődő Bécsi úton áll a Szilikátipari Központi Kutató Intézet tér- vező intézete. A hatalmas, új panelépület egyik szárnya előtt még ott a toronydaru — most szerelik a tetőelemeket —, a főépületben azonban az épít- kezés ellenére már hetek óta ״teljes üzem” van. Az intézet kinőtte régi otthonát, mint- egy jelezve azt az óriási üte- mű fejlődést, mely hazánk’ szilikátiparát jellemzi. Itt ké- szülnek a cement-, mész- és téglaipari létesítmények, kő-, homok- és kavicsbányák, üveg- és porcelángyárak rekonstruk- ciós és bővítési tervei és itt dolgozik az a mérnökcsoport is, mely dr. Pákozdy Veroni- ka létesítményi főmérnök ve- zetésével a III. ötéves terv egyik legnagyobb beruházásá- nak, a több mint kétmilliárd forint kültséggel épülő, új Beremendi Cement- és Mész- mű generálterveit készíti. Tucatnyi intézet A irattárban lassan már mázsányi lesz az új gyárral kapcsolatos anyag; térképek, helyszínrajzok, vázlatok százai készültek, tanulmányok tucat- ja, (a levelezést ki tudná számba venni?), s a monu- mentális munka még csak el- ső hagy állomásához érkezett. Elkészült a beruházási prog- ram. Dr. Pákozdy Veronika minden bizonnyal az ország legelfoglaltabb emberei közé tartozik ezekben a hetekben. Telefonok, tárgyalások, leve- lek — reggeltől estig, a rési- lettervek kidolgozásában ugyanis az ország szinte vala- mennyi jelentős szaktervező intézete közreműködik. — Intézetünk száznyolcvan műszakival rendelkezik. A cementipari csoport dolgozta ki az új gyár technológiáját, a belső energiarendszert, a szükséges gazdaságossági szá- mításokat. Itt készültek a kő- bányával kapcsolatos tervek is. Mindez . azonban csak az alap, a váz, amit különböző szak-tervező intézetek tölte- nek majd ki. Csak néhányat, a legfontosabbak közül: a ma- gasépítés terveit az IPAR- TERV; az út, vasút, vízrend- szer terveit a MÉLYÉPTERV, a mészkemencéket a Vegyi- gépgyár Fejlesztő és Tervező Iroda, az elektromos távveze- tékét az ERŐTERV, a gépé- szeti dokumentációt pedig a Kőbányai Szállítóberendezések üzemegység) tovább nem vál- tojnának, viszont megfelelő elvi alapokon az új követel- ményeknek megfelelően ren- dezni kell a vállalat és az üzemegységek viszonyát. A vállalatok belső szervezetére vonatkozóan az az álláspon- tunk, hogy előbb az új rend- szer tartalmi követelményeit kell az egyes vállalatoknál vi- lágosan megfogalmazni és en- nek megfelelően kell a szer- vezetet kialakítani, nem pe- dig fordítva. Kedvező feltételek összefoglalva megállapíthat- juk, hogy a kötelező tervmu- tatók számának csökkentése, az új gazdasági mechanizmus szellemében eddig kiadott in- tézkedések megkönnyítették a vállalatok munkáját. A válla- latok vezetőinek jelentős ré- sze tudott élni az ebből adódó lehetőségekkel. Ez kedvező feltételeket teremt egyrészt az új gazdasági mechanizmus be- vezetéséhez, másrészt az 1967. évi tervek teljesítéséhez. Az új irányítási rendszerre való áttérés azonban további poli- tikai felvilágosító munkát ki- ván és bizonyos állami ren- delkezések mielőbbi kiadását. Szikszai Tibor, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ipari, építési és közlekedési osztályának vezetője. KISZ-kítünfetések pedagógusoknak Fogadást tartottak tegnap délben Pécsett, a városi KISZ-bizottságon, ahol Csi- ga István titkár kitüntető- seket nyújtott át azoknak a pedagógusoknak, akik akti- van segítették az ifjúsági mozgalmi munkát. KISZ •Ér- demérmet kapott dr. Nagy Gyuláné, a Leöwey Gimná- zium nevelési igazgató- helyettese. Kiváló úttörő- vezető: Kecskeméti Tibor, a Felsővámház utcai iskola úttörő-csapatvezetője. Kár- páti Árpádné, a Bánki Do- nát úti Általános Iskola csapattitkára, Tóth Istvánná, az Alkotmány úti iskola rajvezetője. Az aranykoszo- rús KISZ-jelvény tulajdo- nosa: Szende Béláné, a Nagy Lajos Gimnázium tanára és Kardos Istvánná, a Bánki Donát úti Gimnázium KISZ- tanácsadó tanára. tumokhoz lehetőleg a közel- bői kapja meg az építési anyagokat. Javult, hatékonyabbá vált néhány vállalatunknál a bér- gazdálkodás. A hatékonyság megmutatkozik egyrészt a teljesítmények növekedésében (Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, Tejipari Vállalat, Pécsi Tervező Vál- lalat, Szigetvári Konzervgyár, kereskedelmi vállalatok), más- részt a felesleges munkaerő- két átcsoportosítják. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés élőké- szítésének lényeges momentu- ma, hogy vállalataink eszkö- zeiket igyekeznek csökkenteni, élnek a Pénzügyminisztérium adta lehetőségekkel. Elavult jogszabályok Az, új gazdasági irányítási rendszerre való áttérést gyor- sítaná, ha a főhatóságok a vállalatok gazdálkodására vo- natkozó jogszabályokat és uta- sításokat felülvizsgálnák, mi- vei ezek a régi viszonyokat tükrözik. Sok panasz hangzik el az adatszolgáltatás tűimé- retezettségére vonatkozóan is. (Tejipari Vállalat, Szigetvári Cipőgyár, kereskedelmi vál- laíatok). Az egyes anyagok és alkat- részek területén rossz a vál- lalatok ellátottsága. A beszer- zési lehetőségek még erősen korlátozva vannak. (12. sz. AKÖV, Pécsi Bőrgyár, Sziget- vári Cipőgyár, Mecseki Üzem- élelmezési Vállalat, Pécsi Do- hánygyár, Mohácsi Farostle- mezgyár, Nádor Szálloda). Megyénk több éves problé- máját jelenti — ami az új gazdasági irányítási rendszer- re való áttérés során sem fog változni — az építő- és építő- anyagipari kapacitás elégte- lensége. Véleményünk sze- rint a kivitelező vállalatok — a szűk kapacitások miatt — az elkövetkezendő időszakban is monopol helyzetben lesznek és ennek következtében nyíl- vánvaló, hogy a jobban jőve- delmező munkára fogják ka- paritásukat összpontosítani. A kiskereskedelmi vállala- tok a lakossági igények jobb kielégítése érdekében a gyár- tóművekkel igyekeznek kap- csőlátókat kiépíteni. A kap- csolatok kialakításában gátol- ja őket az egyes nagykeres- kedelmi vállalatok szemlélete. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés elő- készületei során fokozná a vállalatok vezetőinek bizton- ságát, ha a megyében lévő gazdálkodási egységeknél a szervezeti formák (vállalat, Megyei Pártbizottság fontos feladatának tartja a párt- és szakszervezeti munkások fel- készítését az új gazdasági irányítási rendszerre. Ennek érdekében több tanfolyamot szervezett. A Központi Bi- zottság határozatának megje- . lenese után a pártvezetőségek, szakszervezeti bizottságok új- jáválasztását a tanácstagi és . képviselőválasztásokat fel- használtuk az új gazdasági mechanizmus főbb célkitűzé- seinek ismertetésére. A tér- melőszövetkezeti zárszámadá- sok, a vállalatoknál megtar tott műszaki konferenciák és termelési tanácskozások is fórumai voltak — főleg már az új gazdasági irányítási rendszer helyi vonatkozású — ismertetésének. A Dunántúli Napló és a Pécsi Rádió is be- kapcsolódott a mechanizmus egyes kérdéseinek ismerteié- sebe. A piac igényei Az előkészületek tapaszt»- latait a megyei párt-végrehaj- tóbizottság megtárgyalta és a tanulságokat megbeszélte a vállalatok párttitkáraival és gazdasági vezetőivel. Az volt a célunk, hogy mindenekelőtt a vezetők lássák tisztán az új gazdasági irányítási rendszer főbb követelményeit, mert a bevezetés sikere jelentős rész- ben rajtuk múlik. A szakmai szervek az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése érdekében több konkrét intézkedést tettek. A fejlődés 1967-ben mindenek- előtt abban jelentkezett, hogy tovább csökkent vállalataink- nál a kötelező tervmutatók száma. A tervszámok csőkké- nése a vállalatok vezetőinek nagyobb döntési lehetőségét adott. Tapasztalataink azt bi- zonyítják, hogy megnöveke- dett hatáskörükkel a vállala- tok jól élnek és intézkedé- seik az új irányítási rend- szerre történő átmenetet segí- tik. Előtérbe került a szükség- letre történő termelés és en- nek megvalósítása érdekében a piackutatás. Ezt tapasztal- tűk a Mecseki Szénbányá- szati Trösztnél, a Pécsi Kész- tyűgyárban, a Mohácsi Fa- rostlemezgyárban, a Sziget- vári Cipőgyárban, az Akna- mélyítő Vállalatnál, a kisipa- ri szövetkezeteknél, a tanácsi ipari és kereskedelmi vállala- toknál. A vevőpiac igényeihez való idomulás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fenti vállala- tök a belföldi piac mellett külföldi piacokat is keresnek, (Mecseki Szénbányászati Tröszt, Pécsi Kesztyűgyár), az igényeknek megfelelően di- vathoz alkalmazkodó termeié- si programot készítenek (Pécsi Kesztyűgyár, Szigetvári Cipő- gyár), törekednek több évre szóló szerződések kötésére (Me- cseki Szénbányászati Tröszt, 12. sz. AKÖV), a szolgálta- tásokat fokozzák (12. sz. AKÖV, tanácsi vállalatok, szövetkezeti vállalatok), a ve- vők igényeinek figyelemmel kísérése érdekében több vál- lalat ennek megfelelően épí- tette ki szervezetét. Takarékosabb gazdálkodás Egyes vállalataink jobban törekednek helyben, illetve közelben található anyagok feltárására, illetve felhaszná- lására. (Baranya megyei Ál- lami Építőipari Vállalat, Pé- ési Porcelángyár, Szigetvári Konzervgyár, Mohácsi Farost- lemezgyár). Erőteljes törekvés tapasztalható a sállítási költ- ségek csökkentése érdekében (s, A Mecseki Szénbányásza- ti Tröszt néhány iparvágányát megszünteti és közútra tereli a szállítást. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is á szállítási költségek csők- kentése érdekében arra tö- rekszik, hogy az épülő objekTegnap délelőtt kollégiummá avatták az 500-os Elek Tamás szakmunkásképző Intézel diákotthonát. A megye első iparitanuló kollégiumának zászlaját Lukács János, a KISZ Baranya megyei bizottságának, első titkára, adta át. Ugyancsak e napon közel 200 diák búcsúzott ballagással az intézettől. A képén: Lukacs János ünnepi beszédét mondja. 1 y 4
