Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
Egymást kiegészítve tívák, család) osztódik. Ö8 túlságosan borúlátó az, aki a művelődési otthonok sta- tisztikájának részbeni csők-.; kentésében, a szinházlátóga- tók számának stagnálásában, vagy a mozik, nézőszámának, visszaesésében a népművelés katasztrófáját látják. Ugyan- is a többi tömegtájékoztatá- si eszköz térhódítása hallat- lanul kiterjesztette a köz- művelődés hatósugarát és mélyítette intenzitását. Természetesen formabori- tásával, atomizálódás! teh- denciáival új helyzetet te- remtett a népművelés szá- mára. A kis közösségekre szakadás erőteljesen megnő- velte az önművelés jelentő- ségét. Ennél fogva a népmű- velésnek is a múltnál haté- konyábban kell az önmüve- lés segítését szolgálnia. Tu- • dott - dolog, hogy az önálló művelődéshez bizonyosfokú alapműveltség szükséges, de ennek fejlesztése is más-más módszereket igényel. Mivel a tömegtájékoztatási eszkö- zök szerepüket nem kezdhe- tik a dolgok abc-jével, a nincs alkalmuk íríűveltség szerinti differenciálásra, ön- kéntelenül adódik az alapve- tő feladat: egyrészt a dől- gok megértéséhez 1 vezető lépcsőfokok megteremtése, másrészt a felkeltett érdek- lődés továbbgyűrűztetése újabb ismeretek felé. , adásokkal, irányított viták- kai, bemutatókkal s a kötet- len formák sokféle Változa- tával képessé lehet és kell is tenni az embereket a lát- nivalók befogására s meg- oldható a látottak későbbi feldolgozása is. Nyilvános tv-készüléknél megfelelő szakember jelenléte a vitás kérdések helyszíni tisztázá- sát is biztosíthatja. Érdekes egyébként, hogy a tv konkurenciájára éppen a könyvtárosok nem panasz- ködhatnak. Az olvasók szá- ma évről évre emelkedik, 5 a tv adásaira hivatkozva ke- resnek egyre több olyan mű- vet, melyekre egy-egy műsor- szám terelte a figyelmüket. Milyen remek lehetőség ez az érdeklődés az Ismeretek szélesítésére, vagy az újabb adásoknál az emberek mód- szeres irodalmi felkészítésé- re Közös tv-nézésnél pedig az irodalom helyszíni kői- csönzésével a friss élmények ösztönző hatásának kihasz- nálására! Korszerű, s az önművelést leginkább elősegítő olyan új társas formák alkalmazásá- ra kell törekedni, mint pél- dául a klubélet, vagy a szak- köri mozgalom, ahol az em- berek mint aktív alanyok művelődhetnek s leginkább nyílik alkalmuk otthon szer- zett ismeretük mélyítésére, vagy hasznosítására. Az ide- genforgalmi alkalmak mód- szeresebb kihasználására, múzeum, üzemlátogatások szervezésére, az ismere'ter- jesztés olyan változatos és vonzó módszereinek alkal- mazására, mint a több elő- adóval tartott, úgynevezett ״élőújság”, vagy az ismeret- terjesztő társasjátékok, az eddigieknél színesebb és ér־ dekesebb vetélkedők, stb. Vagy az olvasás olyan kő- teilen lehetőségeinek biztosi- fására, mint a szabadpolcos kölcsönzés általánossá tétele, könyvtári klubok és klub- könyvtárak széles hálózata- nak megteremtésére. Bőven van tehát mód a tömegtájékoztatási eszközök közművelődési hasznosításé- ra, az emberek önművelésé- nek segítésére, csak éljenek velük a népművelők! Jól ki- egészíthetik a technikai esz- közök funkcióját, mely saját munkájuk eredményeiben és megkönnyítésében is kama- tozik. Lippenszky Istvá® . lés egész struktúrája meg- változott. A hagyományos formák vesztettek vonzásuk- bői, s a kötetlen, korszerű formák és módszerek terjed- tek el és a technika jóvoltá- bői egyre jelentősebb szerep- hez jutottak a tömegtájékoz- tatási eszközök. Régen ah- hoz, hogy a falusi ember tá- jékozódhasson a világ ese- ményeiról, kicserélhesse gon- dolatait, rákényszerült az ol- vasókör, a kultúrház látoga- fására. A többi között éppen ez a rászorultság volt az egyik magyarázata a virágzó olvasóköri életnek. A ma embere már nincsen annyira rászorulva arra, hogy isme- rétéit a művelődési otthon- bán gyarapítsa, hisz otthona- bán is majdnem mindent megkaphat a rádió, tv, a sajtó, a folyóiratok és köny- vek jóvoltából, Pécsett és Baranyában 106 336 rádióelőfizető van, elvileg tehát minden 3,9 em- bérré jut egy rádió s így nyugodtan elkönyvelhetjük, hogy nincsen olyan család, ahol már ne lenne rádió. A televízió térhódítása is szem- betűnő. A Pécsre és a me- gyére eső 50 306 tv-előfizető a lakosság számarányában azt is jelenti, hogy minden 8,3 emberre jut egy tv-ké- szülék, s eszerint minden második család otthonában már ott a televízió. 1 e áramlik a tudás az otthonok felé a nyom- tatott betűk révén is. Az em- berek rendkívül sokat ol- vasnak. Pécs-Baranyában az elmúlt évbén 106,841 könyvtári tagot tartottak nyilván, általánosítva tehát minden negyedik ember va- !amelyik könyvtár beiratko- zott olvasója volt. Választé- ka is bőven akadt, hiszen a könyvtári kötetek száma túl haladta az 1 millió 200 ezer példányt. Mindezen felül fi- gyelembe kell venni az em- berek természetes igényét, a könyvvásárlást is. S hogy ez milyen intenzíven jelentke- zik társadalmunk életében, arra legjellemzőbb, hogy 1966-ban nem kevesebb, mint 21 millió 652 ezer forint áru könyvet vásárolt a lakosság az Állami Könyvterjesztő Vállalat és FMSZ baranyai boltjaiból. 1966-ban a Nők Lapja havi átlagos eladott példányszáma 19 826, az Élet és Tudományé 4 462 darab volt. S a hírlapok olvasott- ságára jellemző, hogy az el- múlt évben csak a Dunántú- li Naplónak 54 496, a Nép- szabadságnak pedig 21657 rendszeres előfizetője volt Pécsett és a megyében. A fenti adatok ismereté- ben egyszeriben érthetővé válik a műveltség megszer- zési módjában mutatkozó atomizálódási folyamat, az a tény, hogy a régi keretű s nagy tömegben folyó népmű- velés egyre inkább kisebb közösségekre (klub, kollekD' A legelterjedtebb intézménnyé fejlesztik a szakközépiskolát Beszélgetés Kabar Ferenc elvtárssal mészetes, ez összefügg a termelési tapasztalattal és az életkorral is. A szakközép- iskolai végzettség feljogosít 0 felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra, itt he- lyes azt az elvet követni, hogy a végzősök a szakáguk- nak megfelelő egyetemre, fő- iskolára jelentkezzenek első- sorban.י A végzettek hol helyez- fedhetnek el ? — A szakközépiskolát ered- ményesen befejező fiútanu- lók nyolcvan százaléka mun- kához jutott vagy továbbta- nul. A lányok helyzete elég nehéz, a szabó-varró osztá- lyoké különösen, nagyon ke- vés a munkaalkalom. Az üze- mek megértését, segítségét várjuk. Az idén az autósze- relő osztályból huszonötöt az Autójavító Vállalat alkalmaz. Nyugodt lelkiismerettel ajánljuk valamennyi szak- középiskolást a vállalatok- nak. Az idei érettségi vizs- gák azt mutatták, hogy el- méletileg igen felkészültek és a gyakorlati kívánalmak nak is teljes mértékben meg- feleltek a tanulók. A gya- korlati vizsgánál új volt, hogy nem egyszerűen a mun- kavégzés folyamatát kérték számon, hanem azt: hogyan tudják alkalmazni a gyakor- latban a tanultakat. A pró- bát nagyon jól kiállták. S ezzel együtt a fiatal szakkö- zépiskolai rendszer is jól vizsgázott. Bocz József egyes tantárgyakat nem vagy kevesebb óraszámban tani- tunk. A szakközépiskola olyan általános képzettség- gél rendelkező embereket ké- szít fel az életre, a termelő- munkára, akik jól ismerik szakmájuk alapjait és mun- kájuk értelmét. A közisme- réti anyag egységes, de nem zár ki bizonyos differenciá- lódást, például kereskedelmi, vendéglátóipari képzésnél a második idegen nyelv kötele- ző tanítását. Bizonyos humán jellegű tantárgyakból keve- sebbet ad, mint a gimnázium, de a tanításra kerülő anya- got jól megválogatják, vi- szont a természettudomá- nyokból többet nyújt. —Milyen képesítést nyújt * szakközépiskola? — A rendelet értelmében a szakközépiskola korszerű, általános műveltséget és kő- zépfokú szakmai képzést nyújt. Olyan szakmai tudást, amelynek birtokában a vég- zők a képzés irányának meg- felelő szakterületen előfordu- ló alsó- és középszintű mim- katevékenység önálló vagy részben önálló ellátására al- kalmasak. Érettségi bizonyít- ványt kapnak, szakmunkás- levelet nem, miután a kép- zés nem befejezett, a mun- katevékenység során majd specializálódik, közben le- hét szakmunkás, de lehet diszpécser, meós, laboráns, stb. is a végzős. Külön vizs- ga letételével vagy e célra szervezett tanfolyam elvég- zésével megszerezhetik a technikusi minősítést is, térzatra oszlik, ipari, mezőgaz- dasági, kereskedelmi, közgaz- dasági és egészségügyi terű- létén folyik az oktatás. Ezé- ken belül több szakcsoport van, a mezőgazdaságban pél- dául négy: erdészeti, kerté- szeti, mezőgazdasági gépésze- ti, valamint növénytermesz- tési és állattenyésztési. A szakmacsoportok felölelik a mezőgazdaság fő területeit és olyan rokonszakmákat fog- lalnak magukba* amelyek kö- zös elméleti és gyakorlati alapismereteket igényelnek. Ebből következik, hogy a végzett hallgatók a szakma- csoport valamennyi ágában elhelyezkedhetnek, mert ki- elégítő alapokkal rendelkez- nek a termelőmunka végzé- séhez, a középfokú technika- si minősítés megszerzéséhez és a felsőfokú továbbtanulás- hoz. A szakközépiskola tár- sadalmi funkciójával kapcso- latban tehát fontos hangsú- lyozni a képzés előkészítő jellegét, amelyet majd a konkrét termelőmunkában specializál, kiterjeszt a vég- zett hallgató. — Sokan felteszik a kérdést: nem veszélyezteti-e az áltálé- nos műveltséget? — Ezzel kapcsolatban ér- demes felhívni a figyelmet egy alapvető tévedésre. Az olyan középiskola, amely ta- nítványait az anyagi terme- léstől elzártan készíti fel az életre, az nem lehet huma- nisztikus. Sem a gimnázium, sem a szakközépiskola humá- nuroa nem azon múlik, hogy Hat évvel ezelőtt kezdtük tneg a szakközépiskolák szervezését. Az oktatási re- form fiatal hajtása — mint minden új — élénk érdeklő- dést és vitát váltott ki, amely még ma is tart. Erről és a várható fejlődésről beszélget- tünk Kabar Ferenc elvtárs- sál, a Városi Tanács iskola- ügyi csoportvezetőjével. — Hol tartunk ma a szak- középiskolai rendszer kiépítésé- ben? — Az első szakközépiskolai osztályt 1961-ben hoztuk lét- re. Ez az osztály 1965-ben érettségizett a Széchenyi Gimnáziumban és autósze- relő szakképzettségű fiatalo- kát bocsátott ki az életbe. Jelenleg már negyvennégy osztályban folyik szakközép- iskolai jellegű képzés, mint- egy 1600 tanuló részvételével, részben ipari, azután mező- gazdasági, gyermekfelügyelői és közgazdasági munkakörök- ben. Ide sorolható a Mű- vészeti Gimnáziumban folyó képzés is. A fejlődésnek meg- felelően természetesen csők- kent a gimnáziumban tanuló diákok száma, a szakmai és a gimnáziumi képzést nyújtó osztályok aránya az előbbi javára változott. A múlt év- ben indított összes osztályok közül már 53 százalékot kép- mseitek a technikumi és a szakközépiskolai osztályok és 47-et a gimnáziumiak. Ez az arány közel tíz százalékkal jobb, mint az országos átlag. — Hogyan alakul az elkövet- kezendö években a fejlesztés? — A fejlesztés két irány- bán történik. Egyrészt a mai egységes gimnáziumi osztá- iyokat alakítjuk át, másrészt a mostani technikumok vál- fiák szakközépiskolákká. 1970-ben már mindenütt je- lentkezik az átszervezés ha- tása, az erre kijelölt közép- fokú intézményekben vala- mennyi első osztály szakkö- zépiskolaként működik. Ti- zennyolc ipari, három keres- kedelmi, egy gyermekfelügye- lői és három egészségügyi szakmacsoportban lesz kép- zés. Az előbb említett arány így alakul majd: 65 százalék szakmai képzést nyújt, 35 pedig gimnáziumit. Terveink szerint ekkorra az összes tech- nikum szakközépiskolaként oktat, míg a hagyományos középiskolák közül a Széche- nyi, a Művészeti Gimnázium és valószínűleg a Janus Pannonius Gimnázium is úgynevezett tiszta szakközép- iskola lesz, míg a többiben vegyes képzés valósul meg. — A hatéves tapasztalat eile- nére még sok az ellenérzés, megnemértés. Tulajdonképpen mit Is jelent a szakközépis- kóla? — Olyan iskolatípus, amely ténylegesen középiskola, te- hát középfokú általános is- mereteket nyújt, felkészít a továbbtanulásra, de egyben szakmai iskola is, azaz el- végzése minden külön vizs- ga letétele nélkül jogosít meghatározott, szakképesítés- hez kötött munkakörök betol- lésére. Az iskolareform kéz- detén sok félreértés született. A képzés ekkor egyszakos volt és konkrét szakmunkási végzettséget szereztek a ta- nulók. Ez nem vált be, mert a szakképzés egyenértékű volt a szakmunkástanuló-is- kólákkal, a konkrét s zak- munkás végzettség korlátoz- ta az elhelyezkedést. Ezek a tapasztalatok alapján szerve- ződnek ma az egységes szak- középiskolák, amelyek bele- illeszkednek a közoktatás rendszerébe, alkalmazkodnak a népgazdaság munkaerő szükségletéhez. A nevében is benne van: szakosított képzést nyújtó kö- népiskola, öt fő képzési ágaBemutatjuk megyénk legjobb műkedvelő csoportjait A szebényi frnsz népiegyüttese a Kréták vetélkedése c. pan- tomimszerű kézjátékkal elő- adott műsor volt. A most bemutatott Menyhért a csősz című játék ismét pedagógiai célú, mely a hasznos és kár- tékomy madarakról szól. A keddi és csütörtöki rendszeres foglalkozásokon a gyerekek megismerik a bá- bök tervezését is. A közös munka ösztönzően hat rá- juk, hiszen hármasnál rósz- szabb előmenetelő tanuló nem lehet a bábcsoport tag- ja. Lelkes munkájukkal nem- csak a megye legjobb mű- kedvelő bábegyüttese cí- met nyerték el második al- kálómmal, hanem ismét ké- szülnek Csillebércre, ahol a nyári táborozáson kívül fel- lépésre is sor kerül. Ősszel pedig újabb nagy feladat vár a siklósi bábosokra: bene- veztek a Kaposváron meg- rendezésre kerülő tájjellegű bemutatóra. Ennek győztesei vehetnek majd részt a tele- vízió novemberi országos bábműsoraiban. — nt — Skopljéba utazik a Mecsek Táncegyüttes A néhány évvel ezelőtt földrengés sújtotta macedón fő- város az újjáépülés után nemzetközi népitánc-fesztivált rendezett. Ezt a fesztivált azóta is rendszeresen megrendezik, méghozzá a részvevők igen széles skálájával: még Ázsiából is érkeznek együttesek. Magyarország utoljára a budapesti Nemzetiségi Együttessel képviseltette magát Skopljéban. Az idén a pécsi Mecsek Táncegyüttes indul, július 13-án a skopljei nemzetközi népitánc-fesztiválra. A fesztivál egy hétig tart de — ez egy későbbi időpontban dől el — szó van arról, hogy utána az együttes a Vajdaságban, vagy Belgrádban vendégszerepei. Az együttes létszáma negyven, a táncegyüttest Simon Antal koreográfus vezeti, a zenei ve- zető Papp György. Velük utazik és lép fel Megyesi Katalin, szólóénekes. Teljes, kétórás műsort visznek, a táncszámok között érdeklődésre tarthat számot a Magyar verbunk, a So- mogyi szvit, a zenekar a Palóc fantáziát, és a Széki mu- zsikát mutatja be. Újdonságot is szolgáltatnak, erre az alkalomra tanulják be a Bánáti késest, hat férfitáncos táncolja majd. Ezzel a repertoár-anyag kibővült egy szerb számma] is. Az együttes 9—10 napig marad Jugoszláviában, ha a vendégszereplés kérdése eldől, egy héttel tovább. kezeti Táncfesztiválon ismét sikerrel képviselte megyén- két a szebényi együttes. Táncjátékuknak címe: Lo- csoló. A nézőtér vastapsát még csak tetézte Rábai Mik- lósnak, az Állami Népi Együttes vezetőjének őszinte elismerése és méltatása. Tavaly ünnepelte 10 éves fennállását a tánccsoport. Az 50 tagú együttes büszke le- hét az elért eredményeire, az öntevékeny művészeti munka terén végzett jó mun- kájára. Ennek elismerése- képpen kapta a csoport ve- zetője Horváth István a ״Szó cialista Kultúráért” emlék- érmet, az együttes pedig miniszteri dicséretben része- sült. 1987. június 18-a újabb jelentős dátum a szebényi táncosok életében. Szigetvá- rom a megye legjobb tánc- csoportja kitüntetést kapták. Itt mutatták be legújabb mű- sorszámukat, a Kiskútnál c. kompozíciót a nézőközönség élénk tetszésnyilvánítása közben. A történelmi nevezetessé- gű Csele-patak partján év- századokkal ezelőtt épült község ősi táncainak, népszó- kásainak megmentésére és az utókorral való megszerette- tésére alakult 1956 tavaszán a Szebényi Népi Együttes. Első műsorszámai a régi la- kodalmak hangulatát vará- zsolták a színpadra, melyek méltán arattak sikert a he- lyi, a járási és a megyei ren- dezvények mellett a Gyulán 1958-ban megrendezett Né- pék Barátsága Országos és Nemzetközi Táncostalálko- zón is. A jelentős anyagi tá- mogatás nem volt hiábava- ló! Ezren és ezren tapsoltak később is a csoportnak. A Termőágas, a Vánkostánc, a Kéretés után új műsorszám- ként született meg a Májusi köszöntő. E tánckompozíció- nak akkora volt a sikere, hogy a Népművelési Intézet munkaértekezletén is bemu- tatásra került. A Súly árirom, a Koszorúkötés újabb jelen- tős állomások. Az 1966-os Országos FöldművesszövetA siklósi bábcsoport jak lelkes vezetőjükkel. Haj- * du Valériával együtt a kör- nyező kis falvak felkérésé- sét, ahol mindig nagy öröm- mel fogadják műsorukat. Emlékezetes marad számuk- ra egyhetes vendégszereplé- sük a Csongrád megyei Ül- lés községben, ahová csere- üdültetés keretében jutottak el és a környező falvakban is bemutatták műsorukat. Nagy sikert aratott ABC király című műsoruk, mely a betűk játékával pedagógiai szempontból is értékes ha- tást ért el. 1965-ben arany- éremmel jutalmazták meg bemutatásáért az együttest. _ A következő év produkciója i 1960 szeptemberében ala- leült az együttes. Tagjai ál- talános iskolások. Első sike- rés szereplésük 1961. már- ciusában zajlott le Pécsett, majd az úttörő-szemlén I. helyezést értek el. Ennek eredménye 3 hetes csillebér- ci jutalomüdülés volt. A si- keres indulást szorgos mun- kájú évek követték. Kezdet- ben naturális fejeket készí- tettek, majd áttértek a sík bábukkal, ámyjátékkal szí- nesített műsorokra. Most egy többféle stílusú, mégis egységes játékformári kísér- leteznek, melynek bábuit és díszleteit szalmaszövetből ké szí tik. Ige® fontosnak tart» ♦ t
