Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
5 napló 10ez jrüNitrs 25. Vő, nőflő Júniusi címoldalak J itt a nyár, az üdüli- sek, utazások szezon- ja. Kevesebb munkatárs dolgozik ezekben a hóna- pókban a szerkesztőségek- ben is — szabadságon van- nak az újságírók. A lapok is megérzik az úgyneve- zett uborkaszezont. De hiába a kevesebb szenzá- dós belpolitikai esemény: az olvasó kívánságát fel kell kelteni és ki kell elé- gíteni érdeklődését. Minden szerkesztő ilyenkor még fo- kozottabban törekszik va- lami megkapót, valami ér- dekeset már a dmoldalon közölni. Legyen az első 01- dal is olyan, hogy az újság- olvasó ne tudjon az újság- standok előtt vásárlás nél- kül elmenni. Tehát legyen érdekes, változatos. Nos, a változatosság szemléltetése érdekében közöljük a la- pok júniusi címoldalát. Egy érász alatt 84 fecskefészek Mohácson — a hajókikötő köze- lében — valóságos fecskefalu'’ alakult ki. A Duna-parton álló. úgynevezett Hajósbolt ereszének alján 84 molnárfecske épített fész- két Szorosan egymáshoz tapad- nak a kis madárlakások, helyen- kém. ״?és7 csokrokat alkotnak. Közülük tizenhárom .kétemele- tes”, egv pedig ..háromemeletes” fészeknek felel meg. A mellette lévő üzemi épület tetőszegélye alatt 67 feeskecsaiád lakik. } Harmincmillióért a Bőrgyártól nyugatra előreláthatóan 30 millió forint- ba fog kerülni. Még ebben az v \ ötéves tervben mintegy 9 mii- lió forintos ráfordítással elké- szül a gépjavító-szerelő csar- nők, valamint a hozzá tartozó járulékos épületek. A programban az szerepel, hogy a telep fűtését központi kazánházzal fogják megoldani, s ez az, amit még idejében szóvá kell tenni. Ismeretes, hogy a távfűtés vezetéke né- hány méterre húzódik csupán a kijelölt telephelytől. A kör- nyező gyárak; a Bőrgyár, a Húsipari Vállalat, a Kemény!- tögyár, a Betonárugyár már erről a gőzvezetékről kapja a fűtéshez szolgáló hőenergiát. A kazánház körülbelül egy- millió forintba fog kerülni, s ráadásul erősen szennyezi majd az amúgy sem legegész- ségesebb levegőt, nem beszélve a szén, illetve a salak elszál- Irtásáról, ami viszont jelentős fuvarköltséget jelent majd a vállalatnak. I-Ia minden körül- ményt mérlegre teszünk, a te- lep távfűtéses megoldása indo- koltabbnak látszik a széntüze- lésű kazánfűtésnél. Most még van idő megfontolni, hogy melyik megoldást válasszák. Uj telephelyet kap a Köztisztasági Vállalat bőrgyártól nyugatra a földút és a Pécsi víz közötti mintegy 6—7 hold nagyságú területen lesz az új telep. A beruházási program elkészítésénél körül- belül 15 vállalat véleményét vették figyelembe, hogy a leg- olcsóbb, de legkorszerűbb el- rendezést, az épületek és a forgalmi területek legjobb megoldású kiképzését tudják megvalósítani. A beruházás IV yolcvan-százezer köbméter ^ szemetet kell eltakarítani évente a város területéről. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat hat kuka-gépkocsija évente körülbelül 62 ezer kilo- métet utat tesz meg, a többi 42 gépkocsi pedig 140 ezer kilo- métert. Az utak tisztítására, szemét rakodásra, szétterege- tésre körülbelül 287 000 munka- ' órát fordítanak. A gépek és az emberek egy- aránt nagy megterhelésnek vannak kitéve, hiszen télen- nyáron szabadban dolgoznak, s a téli hónapokban a szemét eltakarításán kívül a hóelszál- lítás is az ő feladatuk. A szemétszállítást végző ko- esik, különösen a Kuka-gépek érzékenyek, bonyolult bérén- dezésűek, könnyen meghibá- sódnak. A vállalatnak viszont mindeddig nem volt megfelelő telephelye, hogy ezeket a gép- kocsikat fedett helyen tarthas- sa, és rendszeres karbantartá- sukat kifogástalanul elvégez- hesse. Az évek óta húzódó probléma most végre megoldó- dik, a vállalat új telephelyet kap. ! A beruházási program elké- szült, s ennek értelmében a Állandó helytörténeti kiállítás kellene Gazdag gyűjtemény vár feldolgozásra Pécsett dezés és a gyűjtés munkáján kívül mit szeretne még meg- valósítani? — A múzeumnak népműve- lési feladatai is vannak, ezért nyilvánvaló, hogy készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50., majd a későb- biekben a Tanácsköztársaság 50. és felszabadulásunk 25. év- fordulójára színvonalas és gazdag kiállításokkal. A má- sik nagy terv, s nemcsak az enyém, hanem egyre inkább általános óhaj és igény, egy állandó helytörténeti kiállítás létrehozása. Békéscsabán is van ilyen, hogy csak egy pél- dát említsek, Pécsett pedig nincs, holott az itteni törté- neti bázis, a bányák, az ipar, a kultúra gazdag múltja ezt igényelné. Csak néhány pél- dát, hogy mi minden van máris egy helytörténeti kiálli- táshoz: ragyogó bányász fel- szerelések, egész sorozat, az elmúlt 100 évből, jórészt tár- gyi anyagok a munkásmozga- lom elmúlt évtizedeiről, pél- dául egészen gazdag zászló- gyűjtemény. Az ipartörténeti anyag mellett például tökéle- tes interiöröket lehetne be- mutatni, akár a bányászok, akár az ipari munkások, akár a polgárok életmódjáról, bú- toranyagunk éppúgy van, mint egyéb berendezési, hasz- nálati tárgyaink. Egyszóval na- gyón remélem, hogy a közeli években sor kerül erre a fon- tos, és egyben nagyon szép munkára. Pécsről, a megyéről, a mű- zeumról tehát jók az első be- nyomások. — Világéletemben alföldi ember voltam, de megkapott az itteni táj légköre, ami úgy is mint embernek, úgy is mint történésznek sokat jelent. Igé- ri a történelmi esztétikát, szinte meg se kell mozdulni, ott van az ember előtt. Ren- geteg olyan érték is van, ami még felkutatásra vár. A hely- történet nagy jelentőségét egy- re többen ismerik fel, hiszen helytörténeti kutatások nélkül országos történelmi feldolgo- zások nem létezhetnek. A fel- adataim lelkesítenek, de per- sze még nagyon sok tenniva- lóm van a helyi és személyes kapcsolatok megszerzésében. Gyula bácsi nagyon sokat se- gít, rendszeresen bejön és át- adja tapasztalatait. Sokat vá- | rok az értékes honismereti mozgalomtól is, de maguktól az itteni lakosoktól is, hiszen mindenkinek érdeke, hogy szűkebb hazájáról minél tel- jesebb és gazdagabb kép ala- kuljon ki az utókor számára, s ez csak a múzeumba kerülő tárgyak, dokumentumok útján érhető el. H. K. Szántó Kovács János Múzeum baráti, majd munkatársi köré- ben. Az agrárszocialista moz- galmakkal foglalkozott, ebből írja kandidátusi disszertáció- ját is. A készülő dolgozat cí- me: ״Az újjászervezett szoci- áldemokrata mozgalom 1900— 1914 között.” — Nem volt könnyű a két- tős feladatnak eleget tenni. Tanári munkám is rengeteg elfoglaltságot jelentett, annak ellenére, hogy csökkentett óra- számban tanítottam. Mi sem természetesebb, mint hogy megragadtam a kínálkozó ál- kaimat, megpályáztam az it- teni állást, hogy végre tudó- mányos céljaim, vágyaim meg- valósíthassam. A tanári munka helyett azonban bőséges feladatok várják itt is. Elsősorban az összegyűlt anyag rendezése, történeti értékük meghatáro- zása, nyilvántartásuk okoz tö- mérdek, bár cseppet sem lát- ványos, belső munkát. Ez a munka éppen csak megkez- dődött az elmúlt időkben. — A múzeum vezetése, Sza- bó Gyula áldozatos és kiváló munkája, s nem utolsósorban a társadalmi gyűjtők, veterá- nők, bányászok, tanárok stb. lelkes segítsége együttesen eredményezte ezt a gazdag anyagot. Rövid ittlétem alatt anyit sikerült megállapíta- nőm, hogy a bányászok életé re, mozgalmaikra vonatkozó anyag például páratlanul gaz- dag, de más ipari mozgalmak- ról még kellene anyagot gyűj- teni. A gyűjtés fehér foltjai közé tartozik elsősorban a földmunkásmozgalmakra vo- natkozó emlékek. Az említett területeken szeretném a gyűj- tést elsősorban folytatni. A helytörténet összetett tudó- mány, ahol a régészek ״befe- jezik”, ott kezdjük mi. Ez azt jelenti, hogy 150 évre kell legalább kiterjesztenünk a ku- tatásainkat. Emellett tudni kell, hogy tematikus terv nél- kül esetleg az ember a ״sokat markol, keveset fog” hibájába eshet, ezért említettem a két kérdéskört, amire koncentrál- ni szeretnék. Remélem, hogy a társadalmi gyűjtők, s egyál- talán mindazok, akiknek vala- miféle emlékeik, dokumentu- maik vannak a múltból — ismétlem: az elmúlt 150 évről van szó, nemcsak a huszadik századról! — azok továbbra is úgy segítik majd a munkán- kát, mint Gyula bácsi ide jé- ben. Minden érdekes és érté- kés dokumentumot, gyűjte- ményt örömmel fogadunk, te- matikus tervünk nem azt je- lenti, hogy ne ragadnánk meg, ami csak elénk kerül. — Milyen konkrét elképze- lései, tervei vannak a közel- lövőre vonatkozóink? A renA pécsi Janus Pannonius Múzeum Szabó Gyula nyug- díjba menetele után a hely tör- téneti osztály élére Fancso- vics Györgyöt alkalmazta. Az új helytörténész elfoglalta he- lyét és feladataival, a helyi viszonyokkal Ismerkedik. Ami- kor felkerestük, hogy mondja el első benyomásait, s beszél- jen a munkáról, amit Pécsett illetve Baranyában végezni fog, a legmelegebb dicsérő szavakkal kezdte. — Eddig leginkább az al- földi múzeumokat ismertem, Pécs nagyszerű helytörténeti gyűjteménye meglepett. A helytörténeti muzeológia rövid ideje áll csak fenn, mint ősz- tály is rövid életű a múzeu- mon belül, Budapest után azonban a Janus Pannonius Múzeumnak van a legnagyobb gyűjteménye. Hatvanezer da- rabos gyűjtemény, könyvek, dokumentumok, tárgyi anyag. Ekkora anyag rendezése és nyilvántartása problematikus, ez az egyik következő feladat. Fancsovics György történe- lemszakos tanár volt Oroshá- zán, 1962-ben levelező aspi- ráns lett, ettől kezdve tanári feladatai mellett tudományos munkát is végzett. Már az- előtt is dolgozott az orosházi Termékbemutató Kisbútorok színes farostból Június 26—26-ig termékbe- mutató lesz Pécsett a ME- SZÖV kultúrtermében (Kos- 6uth tér). A bemutatón 25 féle, színes farostból készített olyan kisbútort láthat a kö- zönség, amelyek egy része már kapható is az üzletek- ben. Azzal a céllal sorakoz- tátják fel a már gyártott és ezután gyártandó cikkeiket a íöldművesszövetkezetek, hogy e piaci' igények reálisabb is- méretében fokozhassák ipari tevékenységüket. Jelenleg öt faipari üzem működik a földművesszövetkezetek kebe lében Baranyában, de ha szükséges, újabb üzemeket létesítenek. A baranyai föld- művesszövetkezetek ipari üzemei 1967-ben 30 millió forint termelési értéket hoz- nak létre. 1968-ban további 25—30 millió forinttal nőve- lik termelésüket. Az üzemek- ben nyolc-tíz féle apróbú- tort gyártanak színes farost- hulladékok hasznosításával. A bemutatóra több, mint ötven vállalatot hívtak meg. Az olyan nagy cégeken ki- vül, mint az állami áruhá- zak szervezete és a Bútor- értékesítő Vállalat, várják a Dunántúlon működő vala- mennyi földművesszövetke- aetet. A kereskedelmi válla- latok rendeléseit a helyszí- nen felveszik. Korszerű közvilágítás a Hunyadi úton A Hunyadi út vigasztalan képet mutat ezekben a he- tekben. A DÉDÁSZ kábelfefc- tető brigádjai az út egész hosszában felvágták az asz- faltot. A nagy munka két- tős céllal folyik: korszerű- sitik a mind nagyobb fór- galmú út közvilágítását, s kábeleket fektetnek le a la- kosok energiaellátásának megjavítása érdekében. Az építkezés január 9-én kezdődött, s a tervek sze- *int július 15-én ér véget. A Széchenyi tértől a Ka- posvári utcáig kétszer 125 wattos, EKA-tipUsú higany- gőz fénytesteket helyeznek el az úttest felett, feljebb pedig vasbetontartókra épí- tett, oszlopfejes, háromszor 30 wattos világitó armatú- róikat szerelnek fel. r
