Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
5 napló 1967. JÜNIUS 24. tudományos téma lett Az abaligeti barlang klímája Mitől ritkulhatnak a gyógyító ppnicillingombák? Ezernégyazás mé er magasban van ilyen tiszta levegő Tarkaernyős kerti asztalokat helyezett el a héten a II. kerületi tanács a 48-as téren. Életrevaló, kedves gesztus. Palka István felvétele szolgálatot 5—6 évre előre tudjuk tájékoztatni, mikor hogyan használhatják ezt a barlangot gyógyítás céljaira. Végül a civilizáció betörése, az erős reflektorok, a turis- ták nagy száma megváltoztat- hatják-e a barlang természeti viszonyait? — Ezt is vizsgáltam, de klimatológiai szempontból nin- csen ok aggodalomra. Ilyen csak jégbarlangokban fordul- hat elő. Dobsinán például egy vasárnap tízezer turista járt, s utána bezárták a barlangot, mert olvadás fenyegette a mintegy egymillió köbméter jeget. Mesterséges beavatko- zással nyerték csak vissza a természetes klímát. Földessy Dénes Intő figyelmeztetés italozó gépjárművezetőknek Felesége halálos balesetéért négy és fél évi börtön vezető nélkül halad. Utána- eredt a traktornak, azt meg- állította, majd visszaszaladt a feleségéhez, aki ekkor már ha- lőtt volt. A bíróság egésznapos tár- gyalás után a vádbeli cselek- ményekben bűnösnek mon- dotta ki Kardos Pált és ezért 4 évi és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, amit szigori- tott büntetés-végrehajtási mun kahelyen kell letöltenie. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította a bűncselek- mény rendkívül súlyos társa- dalmi veszélyességét és azt, hogy a halálos szerencsétlen- ség előidézésében a sorozatos italozáson kívül a laza ellen- őrzés, — ami lehetővé tette, hogy Kardosék erőgépen jár- janak kirándulásokra, ami 1200 forint üzemanyagba ke- rült, — továbbá a jogszabá- lyok megsértése, mint ami- lyen Kardosné alkalmazása volt, vizsga és jogosítvány nél- kül, egyaránt közrejátszottak. Az ügyész az ítéletet tudó- másul vette, a vádlott és vé- dője fellebbezett. Szerződéskötés apróvadas területekre A megyei vadásztársasá- gok még 1957-ben kötöttek szerződést Baranya 342 ezer katasztrális holdnyi, túlnyo- mórészt szántókból álló ap- róvadas területére. A szer- ződések az idén július 31-én járnak le, ezért újabb, tíz évre szóló . haszonbérleti szerződéseket kötnek a va- dásztársaságokkal. A három és félszázezer holdas területet idáig 29 társaság 670 vadásza bérel- te, s összesen 105 ezer fo- rintot fizetett évente, bér- leti díj fejében. Még 500 forint sem jutott egy va- dászra. Ez az összeg több- szőrösen kevesebb, mint amennyit a legtöbb külföl- di országban fizetnek, ezért a bérleti díjakat megemel- ték. Üjabban 290 ezer forin- tot kérnek, tehát mintegy 1200 forintot kell fizetnie minden vadásznak. Annak ellenére, hogy drá- gult a bérleti díj, igen nagy az érdeklődés, még a fává- rosból is volt jelentkező a baranyai területekre. Az ér- deklődés egyik magyarázata az, hogy nemcsak a bérleti díjak, hanem a vadárak is emelkedtek. férje ne igya el minden pén- zét, elment vele az italboltok- ba és maga is rákapott a fél- decikre. Ilyenkor a 11 éves és ötéves fiúgyermekük otthon felügyelet nélkül maradt. A múlt év nyarán Kardos feleségét, a férj kérésére, a gépállomás augusztustól no- vemberig segédvezetőként al- kalmazta, — szakértelem״ vizs- ga és jogosítvány nélkül. Az asszony a férje mellett elsajá- tította a vezetés elemi szabá- lyait és sík terepen egyedül is vezetett. A szerződés lejárta után is gyakran segített a fér- jének, erről azonban a gépál- lomás nem tudott. Ilyen előz- mények után érkezett el a tragikus végű 1967. ápr. 2-a. Kardos már napok óta nem dolgozott, mert gépének ekéje meghibásodott és a megjaví- tott alkatrészt április 1-én délután kapta meg. Az ekét azonban nem hozta rendbe, ehelyett felesége javaslatára az erőgéppel elmentek látó- gatóba Mecsekjánosiba. Oda- érve a gépet a fűrésztelep mel- lett hagyták, majd a kocsmá- ba mentek. Ismerősökkel ta- lálkoztak, sokat ittak és emiatt nem indultak haza, hanem egy ismerősüknél aludtak. Másnap, Mecsekjánosiból ha zatérve, szintén ivással fe jezték be a kirándulást. Ebéd után pedig ismét elindultak szórakozni, ezúttal Komlóra. Útközben is felhajtottak né- hány pohárral egy ismerősük- nél, emiatt Komló előtt a férj átadta a vezetést feleségének. Komlón is folytatták a félde- cizést és a sörözést és amikor délután 17 óra után hazain- dúltak, a kevésbé ittas Kar- dosné ült a volán mellé. Me- csekjánosin túl a földes út egy erősen lejtős szakaszán Kar- dosné megállította a gépet, hogy a 4-es sebességről át- kapcsoljon a 2 és felesre. Kar- dosné azonban lassúnak talál- ta a gép járását, ezért sza- bálytalanul, menet közben 3- as sebességre akart átváltani. A motor ekkor leállt. Kardos elmagyarázta feleségének, hogy a kis benzinmotorral in- dítsa be a nagy motort, majd leszállt a gépről és kiment a földekre. Felesége még ne- vetve utána kiáltotta: ״Mos1 majd jöhetsz utánam gyalog”. Kardosné ráállt a baloldali lánctalp elejére, beindította a kis benzinmotort, ettől a nagy motor is begyulladt, azonban a sebességváltó nem volt üres állásban — erre a férje elfe- lejtette figyelmeztetni, — és emiatt az erőgép megindult A lánctalp a jármű alá sodor- ta a szerencsétlen asszonyt és halálra taposta. Kardos, ami- kor visszatért az úttestre, meg döbbenve látta, hogy a gép Kardos Pál 33 éves kisbaty- tyáni traktorost halált okozó gondatlan veszélyeztetés és a társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés bűntette miatt vonta felelősségre csütörtökön a járásbíróság. Kardos Pál, a kétgyermekes családapa 1952-től 1963-ig vá- járként dolgozott a Mecseki Széntrösztnél és Kiváló dolgo- zó oklevelet is kapott. 1963- bán a Mágocsi Gépjavító Al- lomáson traktoros lett, majd vontatóvezetői jogosítványt is szerzett, 1964-ben T—100-as lánctalpas erőgép vezetésével bízták meg. A bánya fegyel me után, mint falvakba kihe- lyezett traktoros, a maga em- berségére volt utalva, nem igen ellenőrizték, maga szabta meg a munkaidő beosztását is. És Kardos visszaélt ezzel a szabadsággal. Mind gyakrab- bán előfordult, hogy a mun- kát az italboltban kezdte és ugyanott fejezte be. 1964-ben 7 hónapi felfüg gesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mert ittas vezetés miatt gépét komoly károsodás érte. Ezt követően többször figyelmeztették és két fegyelmije is volt, ugyan- csak részegeskedés miatt. Felesége sem tudta távol- tartani a kocsmázástól és hogy de főleg az egészségügy se- gítése. Ennek érdekében a fiatal pécsi kutató október óta ha- vonta indul Abaligetre, gumi- csizmát húz, furcsa műszere- két emel a hátára és elindul a barlangba. Nyolcféle dolog- ra kiváncsi. Ezek: levegőhő- mérséklet, a levegő relatív nedvessége, az abszolút pára- tartalom, légmozgás, a talaj- és vízhőmérséklet, vízkémia, a klíma- és a radioaktivitás kapcsolata, végül a levegő- szennyezettség. Mindezeket b e n t a barlangban és kint a szabadban is méri. Továbbá odabent mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan meg- vizsgálja e tényezőket. Vagyis a barlang hosszában húsz, a bejárat közelében kétméte- renként állítja fel műszereit. Ugyanakkor több helyen — e hosszanti vonalú mérésre me- rőlegesen — a barlangszakasz keresztmetszetét is vizsgálja. Egy-egy ilyen metszetben 15 —20 mérést végez. Az ország hivatásos klimatológusai közül rendszeresen csak ő folytat ilyen kutatást. Milyen eredmények mutat- koznak meg az eddigi kutatá- sok után? — Először is megvan az a pontos határvonal, melyen túl a legkeményebb télen sem jut tovább a kinti hideg levegő. Ez a barlang közepe táján van. Attól beljebb akármilyen hideg is a tél, egyenletesen plusz 10—12 fokos a hőmér- séklet. Ugyanakkor állandó a relatív nedvesség is, az emlí- tett határvonaltól beljebb té- len is 95 százalékos. A lég- áramlás pedig a bejárattól mintegy 200 méterre gyakor- latilag teljesen jelentéktelen. Ennél kijjebb tehát nem le- hét hozni a betegpihenőt, mi- vei ott a légáramlás követkéz- tében a gyógyító hatású pe- nicillin-gombák megritkulhat- nak. Aztán a levegő tisztasága megegyezik a tengerszint fe- lett 1200—1400 méteres ma- gasságban lévő üdülők leve- gőjének tisztaságával. Például a szabad levegőben 100—200 ezer darab egy mikronnál ki- sebb porszem vagy egyéb szi- lárd szennyező anyag találha- tó tíz köbcenti levegőben, míg odabent a bejárattól kétszáz méterre csak 240 darab, a barlang belső szakaszain pe- dig csak kilencven darab. Vé- gül a kinti időjárás, valamint a barlang benti viszonyainak pontos felmérése, s e kettő összefüggésének ismerete alap- ján talán sikerül majd meg- oldani, hogy a beteggyógyító Divatba jöttek a barlangok. Kutatók költöztek a föld alá, hetekre elzárva magukat a : külvilágtól, hogy tanulmányoz- j zák az emberre gyakorolt ha- ! tását. Most pedig Pécsett, a Dunántúli Tudományos Inté- zet fiatal munkatársa mond- ja: ״Hivatásom a karsztos üregek klímájának kutatása. Lassan tíz éve foglalkozom ezzel.” Neve: Fodor István. Egy év óta dolgozik az intézetnél klimatológusként. Két felada- ta van. Az egyik: Délkelet- Dunántúl dombsági és síksági felszínének éghajlati vizsga- lata. Ebben még csak az adat- gyűjtésnél tart. Másik a már említett karsztos üreg kuta- tás. — Mivel Abaliget Dél-Du- nántúl legszebb ilyen barlang- ja, természetesen ott kezdtem a munkámat. Célom lényegé- ben az, hogy pontosan meg- ismerjem: milyen természeti jelenségek zajlanak le a bar- lángban, s ezek milyen össze- függésben vannak a környező földfelszíni jelenségekkel. Ez a meghatározás így per- sze száraznak tűnik, s első pillantásra nem derül ki, hogy az ilyen tudományos felada- tok végrehajtásából van-e a gyakorlati életnek valamilyen haszna. Pedig van. — A barlangtéma tulajdon- képpen nem most kezd divat- ba jönni — mondja Fodor István. — Néhány országban élelmes üzletemberek már a múlt században igénybe vet- ték a tudományos kutatókat. Így születhetett meg Dél- Franciaország hatalmas gom- batenyészeteinek jelentős ré- sze. Ezek ugyanis kihasznált nagy bányarendszerek üregei- ben, valamint barlangokban vannak, n létrehozásukat ko- moly klimatológiai kutatások előzték meg. A bányák üre- geiben is alkalmazták a bar- langklíma-kutatás eredmé- nyeit. De létezik például pin- ceklimatológia is. Magyaror- szágon két tudós foglalkozik azzal, hogy a pincék klímavi- szonyai hogyan függnek ősz- sze a borászattal. Abaligeten a gyakorlati cél a turisztika, Az élet kapujában Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola Az iskolában négy osztály érettségizett. A IV. A., négy plusz kettes rendszerű autószerelő szakközép- iskolai osztály 28 diákjából jele- scn érettségizett G e r n e r Fe- renc, jórendüen öt, közepesen tizenhat, megfelelt hat tanuló. Rendűségi átlag 3.0. Egy diák a Műszaki Egyetemre, kettő a Pé- esi Vegyi Gépészeti Felsőfokú Technikumba, kettő az Agrár- tudományi Egyetem gépészmér- nők szakára, kettő a Pécsi Jogi Karra, kettő pedig a Körmendi Mezőgazdasági Felsőfokú Techni- kumba jelentkezett. A többi a tanult szakmában marad. Az ugyancsak négy plusz két- tes rendszerű IV. B. autószerelő szakközépiskolai osztály 19 ta- nulója közül hárman jó rendű, hatan közepes rendű érettségit szereztek, öten megfelelt minő- sítést kaptak, nem felelt meg öt tanuló. Rendűségi átlag 2,3. Hárman a Pécsi Tanárképző Fő- iskolára, egy diák a Műszaki Egyetemre, egy a Pécsi Felső- fokú Vegyigépész Technikumba jelentkezett, a többi autószerelő lesz. A IV. C. gimnáziumi osztály létszáma 25 fő. Orosz Ferenc és Pallér Endre jeles, öt ta- nuló jó, nyolc közepes és hét megfelelt minősítésű érettségit szerzett. Három diák nem felelt meg. Az osztály rendűségi átla- ga 2,8. Tanulói a következő he- Iyekre jelentkeztek: hárman a felsőfokú mezőgazdasági techni- kumba, ketten a mosonmagyar- óvári, ketten a keszthelyi agrár- tudományi főiskolára, egy-egy tanuló a Pécsi Felsőfokú Vegyi Gépipari Technikumba, a pécsi jogi karra, a Közgazdaságtudo- mányi Egyetemre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a Veszprémi VegyipaH Egyetem- re, a Testnevelési Főiskolára, s az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi ka- rára, végül hárman-hárman a Pécsi Orvostudományi Egyetem- re és a Pécsi Tanárképző Főis- kólára. A többi munkába sze- retne állni. A IV. D. gimnáziumi osztály 25 diákja közül Tóth Szabolcs szerzetf jeles érettségit. Hatan jól, öten közepesen, nyolcán megfelelt minősítéssel érettsé- giztek. öt tanuló nem felelt meg. Rendűségi átlag 2,6. A IV. D. tanulói közül hatan a Moson- magyaróvári Agrártudományi Főiskolára, hárman a Pécsi Ta- nárképző Főiskolára jelentkez- tek, továbbá egy-egy tanuló a pécsi jogi karra, a Pécsi Or- vostudományi Egyetemre, a Keszthelyi Agrártudományi Fő- iskolára, illetőleg a Felsőfokú Földmérési Technikumba. A töb- biek munkába kívánnak állni. — Gázolás. Pénteken dél- után 1 órakor a Zsolnay és Major utcák kereszteződésé- ben kijelölt gyalogátkelőhe- lyen Mészáros Dénes pécsi la- kos személygépkocsijával el- gázolta Viola Ildikó nyolc éves pécsi kislányt. Sérülése súlyos. Az ügyben vizsgálat indult. — A Magyar Kémikusok Egyesületének Pécsi Csoportja rendezésében június 27-én, kedden délután 5 órakor a Technika Házában (Janus Pannonius u. 11. sz.) Szabó Elek főosztályvezető, (Közpon- ti Fizikai Kutató Intézet) Neutronaktivációs analízis címmel előadást tart. No, nyolcért megveszem. — Kilenc. Felháborodott fintor. — Gyere Pista, ma üre» kosárral megyünk haza! Pista megindul a tényé- res-talpas asszony után, aki még visszafordul. — Odaadja? Odaadja. Két és fél kiló egy mérés, persze valamivel több a rothadtak helyett, ahogy a vásárló mondja, aki egyéb- ként ki is szórja a rothad- takat sajátkezüleg és mérés előtt. A hét adag meg még egy negyed kiló ráadás 140 forint. Győzelem! Az alakítás annyira tét- szik, hogy magam is csata- sorba állok két szem para- dicsőmért. Az alku nem jár sikerrel, hiába mondom: betegnek lesz. — öt forint. — Na de — próbálkozom a logika fegyverével —, ha holnapra marad, ugyanezt csak olcsóbban tudja elad- ni. — Eláll az édes lelkem. Tovább, mint egy cipő. Ebben van valami igaz- ság. Aczél Gábor Csata hajnaltól délig #«• Es a hajma? — A hajma! Hallgass már, úgyse veszel semmit. Nagyságos asszony ... — De én hajmát akarok venni! A mama fagylatot vesz a gyereknek. — Két forint. No, menj isten hírével, hogy az a... Fél tizenkettő. Követke- zik az utolsó felvonás. A kofák bagóért vásárolják meg a haza igyekvő őster- melók áruját. Az öt forin- tos burgonya háromötven, az eper tíz, a saláta egy- ötven, a gomba marad hu- szonhat. A csata most színi előadáshoz hasonlít lézen- gő statisztákkal. A tárna- dók egy része viszont te- hetséges színésszé vedlik és beveti a nehéztüzérséget. — Hogy az eper? — Tíz forint. Fintor. — Megveszem az egészet hétért. — Dehogy adom! Tíz perc alatt kimértem egy ugyanilyen vödörrel. Újabb fintor, aztán úgy, mintha ötven forintért ki- nálna százat: de a hajnalban két forin- tért adott vegyeszöldség árát leszorítják másfélre. Az árusok nagyszerűen ki tudják választani a 60- lyongók közül az igazi el- lenfelet, a professzionista vásárlót. Ezek mind mások, másként is szólítják őket. Az édes lelkem, az anyám, a nagyságos asszony, az aranyoskám, a kedves né- ném nevet mind mások vi- selik. Én édes lelkem va- gyök, nagyritkán fiatalúr. Néha az árus is téved. Az árus: r- Nagyságos asszony, ve- gyen paradicsomot a gye- reknek, többet ér mint a cukor, és csak öt forint! A gyerek visítva: — Anyu, vegyél paradi- csomot! A mama: — Nem eladó, kisfiam... Egy cigány asszony: — Mennyi a zöldség7 — Édes aranyom, neked (neked bizony, nem magá- nak, Hogyisne!), neked nyolcvan fillér. A gyerek visít. — Nagyságos asszony, nézze ezt a paradicsomot.' A csata hajnaltól délig tart. Szín a nagypiac. Búr- gonya, káposzta, paradi- csőm, zöldborsó, tők, retek, hagyma, zöldség, karalábé, cseresznye, eper, málna meggy, s ki tudja mi még a tét Fogy a zöldbab hú- szórt, a paradicsom hatva- nért — Mennyi a saláta? — kérdezi futtában az egyik. — Kettőcrtven. — Adja kettőért! — Nem adhatom. ■ — Itt a kettőötven. Lassan hét óra, a mun- kába indulókat érettebb küzdők váltják, t a takti- ka szinte észrevétlenül meg változik. A csatazaj halkul, az előbb még szilajul ka- vargó tömeg mozgása las- stíl. Az új harcosok vihar- edzett alkudozók és szak- képzett fitymálók, nem saj- nálják a fél órát tíz de- ka paradicsomért, melynek ára lám, már csak öthat- van. A zöldbab tizenhét forint, majd tizenöt, később tizenkettő és tizennégy kö- zőtt ingadozik. Megjelen- nek a kóválygók és az idő- milliomosok. Hallatlan tü- retemmel vitatkoznak tö- kért, retekért, keVkáposztá- ért, gombáért, ribizliért, nem vásárolnak semmit, «
