Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
r Uj szín, új levegő, új tartalom A szovjet film 40 esztendeje Magyarországon lette” meg — méltóbb kife- jezést nem találok — ez * reményekkel és csalódások- kai teli két esztendő. (Aka- démiai Kiadó). A közelmúlt történeti-ideológiai kérdő- Jeleivel szembesíti önmagát és a közvéleményt MÓD ALADÁR a SORS ÉS FE- LELŰSSÉG tanulmányai- bán. Igényes ée polémikus okfejtése önmagában is ha- tásos fegyver a sorskérdésefc (elsősorban a nemzeti kér- dés) leegyszerűsítőivel szem- ben. (Magvető Kiadó). Sőtér István Eötvös-mo-־ nográíiájának újrakiadása és Kardos Tibor Az Argirus széphistória című nagysza- bású motíx'umtorténeténekj mondhatni a tövében nép- szerűsí ti HEMINGWAY-t aa Irodalomtörténeti Kiskönyv- tár legújabb kötete. A fia- tál szerző, EGRI PÉTER avatott ügynöke a nagy mű- vésznek, akinek ״éíete olyant mintha maga írta volna”. — Sokoldalú (és szórakoztató) ismeretterjesztést képvisel m ״szemtanú” BAJOMI LÄ- ZÁR ENDRE műve: A MONTMARTRE (Corvina). Az irodalmi és művészeti élet kiválóságának hajdani nemzetközi ״nyüzsgését” idézi a szerző az ihlet kiasz- szikus és bohém forrásánál. Minerva zsebkönyvek eé- gérrel új és bizonyára hosz- szúéletű sorozatot üdvözöl- hetünk. PETUR LÁSZLÓ vállalta az indulás és indí- tás kockázatát — látható él- vezettek Felfedezők, utazók és kalandorok életét idéző munkájának címe: A FÖLD- GÖMB HŐSEI. — Alaposan elrugaszkodott a földtől fantasztikus történeteivel a legújabb Kozmosz-könyv: POKOLJÁRÁS A VILÁG- ŰRBEN. Nemzetközi írótár-; saság a kozmosznak és a képzeletnek minden elkép- zelhető tartományát meg- mozgatja az olvasó érdeké- ben. Műélvezetünk mégis aa olyan villanásnyi jelenetek- ben a legkozmikusabb, ami- kor példának okáért az egyik történet űrhajós hőse a jövőszázadi New York-Bán lakást keres. — Kedvesebb fantázia s bizonyára több anyagi eszköz szükségeltetik a Panoráma külföldi úti- könyvek tartalmának reali- zálásához. A legújabb úti- cél — SERÉNY Péter kömy- vés kísérletében — A SZOV- JET RIVIÉRA. Jó utazást! Boda Miklós vonatkozóan. Látszólag a kérdés vizsgálata nem szűk- séges, de a mérési tapaszta- lat azt mutatja, hogy egy nap folyamán — különösen a nyári, öntözési időszakban — tekintélyes hozamcsökke- nések vannak. Ismeretük ép- pen a vízgazdálkodás jobb megalapozottsága miatt fel- tétlenül szükséges. Az inté- zet ezzel a módszerrel — * hálózat teljes felépítése után — mintegy 15—20 ponton ki- vánja a Bükkösdi patak, a Karasica és a Völgységi pa- tak vizgyűjtőjében vizsgálni a vízhozamok percről perc- re történő alakulását. Figye- lembe véve azt, hogy egyet- len vízállásrajzoló mérce ára 10 000 forint körül ingado- zik, csak ez a részmunka mintegy 200 000 forinttal tér- helte volna meg költségve- tésünket. A nagy kiadáson kívül az esetleg megrendelt műszerek egy-két éves meg- érkezését is figyelembe kel- lett vennünk. Mindez a mun- kálatok beindulását késlel- tette volna. Az intézet maga fogott hozzá, hogy a célnak megfelelő, egyszerű, lénye- gesen olcsóbb és gyorsabban beszerezhető vízállásrajzoló- berendezést szerkesszen. A berendezések elkészültek, be- váltak, s közel egy éve ezek- kel történnek az észlelések. Miután ez a házi konstruk- ció maximálisan 700 forintba kerül, műszerenként közel 9300 forintot, 20 műszer ese- tében kereken 180 000 forin- tot takarítottunk meg, rá- adásul egy-két évvel előbb kezdhettük meg a munkát. Dr. lovász György kandidátus ki Kiadó ״valódi” hirdeté- sekkel is megspékelte az el- ső számot. Meggyőződésem, hogy érdekes címszavaira még a technika ״nagyothallói” is odafigyelnek. őszintén ajánlom az iro- dalombarátoknak ÖRKÉNY ISTVÁN könyvét a Magve- tő Kiadónál: NÁSZÚTASOIC A LÉGYPAPIRON. Jóné- hányán nem azt fogják ke- resni benne, amit találnak, de bizonyára ״többet” talál- nak, mint amit keresnek. Emberi melegséget és mű- vészi erőt mindenekelőtt, mely a legapróbbnak tűnő mozzanatot (és tárgyat) Té- piává emeli szemünkben. — Ugyancsak érzékletes címet hordoz GRANDPIERRE La- jog kisregénye A PLÜSS- DÍVÁNY. (Szépirodalmi K.). A közismert bútordarab, — szögezzük le mindjárt az elején, — jelkép, mely nem- csak egy szobát, életeket nyomorít használhatalanná. A nehéz életű, műveivel későn jelentkező Grandpier- re Lajos érett írást kínál az olvasónak. Egynapos, kései szerelem történetét, mely el- múlt és jövendő napok értei- mét-értelmetlenséget vilá- gítja be felfedező fénnyel, sok nosztalgiával és rész- letszépséggel. — És hogy a továbbiakban sem hallgas- sam el könyvcímekkel kap- csolatos impresszióimat: nagyszerűen el tudnám kép- zelni SOLYMÁR József két kisregényt tartalmazó köte- tének címét egy huszadik századi galériában. A LÁNY ÚTLEVÉLLEL nőszereplőt valóban kockázatos lenne vi- rággial, vagy éppen herme- linnel ábrázolni. Gyenge- debb érzelmeiket elrejtik, s nehéz dolga van az írónak, aki a szerelem kifejezetten mai problémáit ábrázolja őszintén, izgalmasan. A hazai történettudomány SZABAD GYÖRGY hatal- más monográfiájával figyel- mezteti a közvéleményt a kiegyezés centennáriumára. A FORRADALOM ÉS KI- EGYEZÉS VÁLASZUTJÁN nem a történelmi végkitej- letre ö6szpontosít, hanem az abszolutizmus megtorpaná- sát kísérő drámai összeess- pások légkörét idézi ezer- nyoScszázhatvan—hetvenegy- bői. A szerző ״a konfliktu- sok páratlan sorozatát, a feszültségek roppant újra- halmozódását érzékelte mind e korszak társadalmi erőinek mozgásában, mind szerep- lőinek külső világában, meg a lelkűk mélyén.” Ezért ״ihpatak vízgyűjtőjére terjed ki, ahol minden állandó víz- folyású mellékpatakon rend- szeres vízhozammérés van. Ezek a mérések havonta egyszer történnek ugyan, de még így is, eddigieknél lé- nyegesen gazdagabb ismere- telthez juttatnak bennünket. Ezzel a munkával az intézet minél több vízfolyás vízkész- lete és vízgyűjtőjének tér- mészeti földrajzi viszonyai közötti összefüggést akarja megállapítani. Az eddig mért adatok ugyanakkor az egyes vízfolyásokon történő víz- építést — öntöző, illetve tá- rozó berendezések létesítését — megalapozottabbá teszik, hiszen a vizsgálatok végső célja ez. A vízkészlet-megállapítá- sok másik módszere, iránya ennél lényegesen részlete- sebb adatgyűjtésen alapul. Mintegy fél éve kezdődött meg — egyelőre még csak a Karasica vízgyűjtőjében — az automatikus vízállásraj- zoló berendezések telepítése. Ezek a berendezések óramű segítségével állandóan raj- zolják a pillanatnyi vízállást. Ezzel a vizsgálati módszerrel tehát a lehető legrészlete- sebb adatokat kapjuk egy vízfolyás megfelelő pontján kialakuló vízhozamokra Legutóbb egy országos panorámát kínáló kiad- vánnyal kezdtem. A foly- tatás — bár a cím nem árulkodik erről — egyene- sen nemzetközi. A nemzet- közi tudományos élet leg- frissebb szenzációit közvetíti, a továbbiakban folyamato- san, a TECHNIKA 1967. (Vagy mint a címlapon áll monogramszerűen: T 67.). Afféle hirdetésgyűjtemény ez — nagyszerű képi támo- gatással — a legközelebbi jövőből. S hogy teljesebb legyen az illúzió, a MűszaEngem a sors sodort távol, S elkerültem, el én is a nagy- világba ... Ki a szép lány? Kéry Gyula szerzőségét megerősíti a Szerzői Jogvé- dő Hivatal és a Zenei Lexi- kon is. Budán született 1869- ben (nemsokára százéves fór- dúló ja lesz), Budapesten halt meg 1919-ben. Újságíró volt, a Petőfi Társaság titkára, 1896-ban megírta Blaha Luj- za, a ״Nemzet csalogánya” — akkor már ״Nagyasszony” közvetlen hangú életrajzát. Saját szövegére írta a dalait. Híres csárdása: Szomszé- dunkban van egy öreg eper- fa... Talán valaki tud róla, mikor járt a vadgalambos, gyöngyvirágos, vadvirágos Mecsekalján”... A nótában ma már sokszínűén változik a jelző. És vajon ki volt a szép pécsi lány, a nóta ihle- tője? Kéry dallama rokonságot mutat Szentirmay: ״Gyász- baborult az életem temiat- tad” dalával, melynek ezer- nyi népdalváltozatát ismer- jük. Kéry Gyula dallamának egyetlen változata sincs a Tudományos Akadémia Nép- zenekutató Csoportjánál. Fennmaradása a daloló kö- zönségünkre és szórakoztató zenészeinkre tartozik. Szép szerepét mi sem bi- zonyítja kitűnőbben, mint hogy hat szerzőnek is oda- adták. Egyúttal ez azzal a tanulsággal is jár, hogy ren- det kell teremtenünk végre a portánkon! De ne a kedves közönségtől kérdezzük meg, hogy ki a szerző?!... Volly István szelesen eddig is voltak. A Decennium az 1965—74-es időszakban a sok másirányú kutatást e cél érdekében ki- vánja nemzetközi méretek- ben összefogni és koordinál- ni. A vízkészlet azonban ki- lométerről kilométerre vál- tozik. Ezért, ha egy nagyobb térség vízkészletét alaposan, a valósághoz közelebb állóan akarjuk meghatározni, igen részletes kutatásokat kell folytatni. Ennek tudatában a Nemzetközi Hidrológiai De- cennium Magyar Nemzetközi Bizottsága felhívott minden, az országban hidrológiai ku- tatásokkal is foglalkozó szer- vet, hogy vegyen részt a De- cennium munkaprogramjá- nak végrehajtásában. A Ma- gyár Nemzeti Munkaprogram célja: Magyarország vízkész- leteire és azok időbeli vál- tozásaira vonatkozó kutatá- sok elmélyítése. Ebben az országos programban vesz részt a MTA Dunántúli Tu- dományos Intézete is. Az in- tézet Decenniummal kapcso- latos kutatási célja: DK- Dunántúl felszíni vízkészle- tének feltárása, minél pon- tosabb meghatározása. Vízkészlet-vizsgálódásunk egyelőre a Bükkösdi patak, a Karasica és a Völgységi látványos vígjátékát, a Cir- kusz-t, M. Komm izgalmas, polgárháborús történetét, A sivatagi 13-akat stb.) és be- mutatják a legújabbakat, köz- tűk Sz. Bondarcsuk monu- mentális vállalkozását is: a Háború és béke eddig elké- szült három részét. A fiatal nézők előtt is feltárulkozik ennek a sajátos ívű filmmű- vészeinek legrokonszenvesebb s egyben legmarkánsabb vo- nása, amely — Hevesy már Idézett szavaival, — új színt, új levegőt és új tartalmat ho- zott. Bános Tibor a ״Piros bugyelláris” pró- bái közben egy kitűnő bá- nyász-zenész (úgy tudom, a Pécsi Nemzeti Színház zene- karában is játszott) hegedű- jén pengette a dalt, itt-ott javítva rajta. Ügy emlék- szem a szövegnél én bele- szóltam egy-két helyen. A szerzője a fenti bányász-ze- nész, aki már meghalt.” A legmeghatóbb történetet egy nyugdíjas mesélte: sze- rinte a nótát a regölyi volt jegyző fia csinálta, Herbolt Károly. Szerelmes lett egy pécsi kislányba, s mivel nem lehettek egymásé, öngvilko- sok lettek... A uóta szövege Végül telefonon jelentke- zett egy fiatal bányászfele- ség, Fürdös Ferencné és a 30-as évek egyik sokat fór- gatott nótaszöveg füzetéből diktálta az igazi szerzőt: Ké- ry Gyula. Édesanyjáé volt a füzet, Dávodon, ő pedig a dávodi népi tánccsoport tag- ja. Űjmecsekaljai modern la- kásukban pár nappal ezelőtt is dalolgatták. S míg kisba- báját ringatta, nekünk is el- dalolta a keresett dalt mind- két versével; ahogy a Rózsa- völgyi-kiadványban áll: Tűi a Dunán, Baranyában ▼an egy kislány, Ott lakik a vadgalambos Mecsek alján. Az a hír járt el felSle: ín vagyok a szeretője! Túl a Dunán, Baranyában van egy kislány. Elszán már a darumadár messze tájra, A Nemzetközi Hidrológiai Decennium létrehívását a Nemzetközi Hidrológiai Sző- vétség felkérése alapján az UNESCO 1964. évi közgyűlé- se határozta el, és 1965 ja- nuár 1-én indította be. Én- nek az egész földkerekség hidrológiai kutatását fokozó 10 éves programnak célja: a vízkészletekre, és azok idő- beli változására vonatkozó kutatások elmélyítése. A társadalom fejlődése napról napra több vizet igé- nyel. Egyre több üzem és gyár épül nemcsak hazánk- bán, hanem szerte a vilá- gon, amelynek igen nagy százaléka vízigényes. Talán még az iparéval is nagyobb ütemben fejlődik a mező- gazdasági vízszükséglet. Min- denki előtt közismert, hogy gazdaságosságát és intenzi- tását igen nagy mértékben fokozza a termeléshez szűk- séges víz jelenléte. Egy har- madik társadalmi világié- lenség a városiasodás. A ré- gi városok rohamosan fej- lödnek, számos új város jön létre. A városfejlődéshez pe- dig víz is kell. Ezért vállalta a Nemzet- közi Hidrológiai Decennium a vízkészletek pontosabb meghatározását. Ilyenirányú hidrológiai kutatások termégot, nem utolsó sorban őszin- teségével, azzal az eltökélt- séggel, amellyel a szovjet filmművészet legkiválóbbjai ma is ״lélekkel és az életáb- rázolás mélyértelműségével” közelítik meg ezt a művésze- tét. A következő hetekben, hó- napokban, szerte az ország- bán megemlékeznek a szovjet filmművészet fél évszázados történetéről. Felújítják a ré- gebbi filmeket (egyebek kö- zött G. Alekszandrov pompás, Ünnepi évre készül Pécs városa, hatszáz éve alapi- tóttá egyetemét. A pécsi— baranyai szórakoztató zené- székkel beszélgettünk az ün- népi évről, a növekvő ide- genforgalomról, a kül- és belföldi jövevények sajátos kíváncsiskodásáról, szórakoz- tatásáról: vajon muzsikál- nak-e zenészeink az idegen- forgalomban ״belevaló” mű- sorszámokat, helyi vonatko- zású dalokat? A kérdés váratlan volt, szóba se került eddig Ez volt az első meglepetésem. Megállapodtunk abban, hogy a pécsi—baranyai táj- nak vannak ősi népdalai: ״Megrakják a tüzet, Láttál-e valaha csipkebokor rózsát, Elmentem én a kocsmába muzsikát hallgatni, Hej Du- náról fúj a szél, Kispiricsi faluvégen folyik el a kaná- lis..Az esti hatórás mű- sorszolgáltatásba többször is beleférnek, és máris meg- van a helyi szín, érdekesség. Vannak-e pécsi—baranyai vonatkozású terjedelmesebb nóták, csárdások is? A pécsi szerzők írtak néhányat. Rá- diójuk sugározza, a közön- ség esténként kéri a szóra- kozta tó zenészektől, ami na- gyón helyes. Moszkvát is szép dalocska dicséri, Párizst ne is említsük, Toldó is elindí- tott egyet az olimpiai év- ben. Eszembe jutott, hogy nekünk is van egy régi táji nótánk: ״Túl a Dunán, Ba- tanyában van egy kislány...” Gyermekkoromban előbb megtanított arra, hogy mi- lyen szép lehet a ״gyöngy- virágos Mecsekalja”, mint a földrajzkönyv. Második meg- lepetésem volt, hogy ezt a nótát a pécsi—baranyai szó- rakoztató zenészek manap- ság alig ismerik, szövegét kevesen, szerzőjét senki sem tudja közülük. A közönség véleménye Vajon a közönség sem tö- rődik a táji vonatkozású dal- lal és szerzőjével? Feladtuk a kérdést a Dunántúli Nap- lóban: ״Ki tudja, hogy ki a nóta szerzője?” A harmadik meglepetés ezután követke- zett: pár nap alatt hat szer- zőt jelentettek be az olva- sók! Döme József harkányi 01- ▼ásó magabiztosan írta: ״Ki a szerző? Hát én megmon- (lom: Berki Gyula reformé- tus lelkész írta az 1800-as években Zalátán. A kis ver- seskönyvét az én nagyma- mámnak ajándékozta. Meg- van, de kölcsönbe valakinél. Az illető talán már szintén megírta, hogy ki a szerző, úgy azt az én könyvemből írta .. Sajnos, ez a könyv nem jutott el eddig hoz- zánk! Dóka Anna ny. szín- művésznő szerint Kutor Fe- renc a dal szerzője. A Si- mongáti lányok csárdásnóta szerzője ma is jó egészség- ben él Pécsett, de nótánk szerzőségét nem vállalja. Egy névtelen bejentés sze- rint a nótát Kiss Géza er- dész írta, aki Kisvaszaron él. Megkérdeztük Kiss Géza er- dészt, műszaki vezetőt. Rög- tön válaszolt, hogy nem ő a szerző, hanem csak jelen volt a ״kis magyar nóta” születésénél: 25—1924״ telén középiskolás voltam, a jelen- légi Pécsszabolcson laktam nővéremnél, ahol egyik este Hevesy Iván, a Nyugat 1927. januári számában így köszön- tötte a Magyarországon bemu- tatott első szovjet filmet: 1926״. december húszon har- madika emlékezetes ünnep- napja volt a magyar filmkul- túrának, mert akkor jelentek meg Budapesten az első orosz filmek, hogy új színt, új le- vegőt és új tartalmat hozza- nak az addigi filmek sablon- jai és únottságai után... Az orosz film, mint az elsők kö- zött bemutatott Szentpétervá- ri kurír is mutatja, nem a külső látványos pompával akar hatni, hogy eltakarja a sivár tartalmatlanságot, mint a legtöbb amerikai film és nem is beállítási bravúrokkal, agyonkínzott játékkal, mint a német filmek átlaga, hanem lélekkel és életábrázolásának mélyértelműségével.” Pedig a nálunk bemutatott első orosz-szovjet filmek még nem a forradalmi átalakulás nagy korszakáról, a forrongó társadalmi változásokról ad- tak hírt. Mesejátékok, regé- nyele elevenedtek meg a mo- Zivásznon. De már ezekben a filmekben is mély és szug- gesztív humanizmus sütött át; az emberábrázolásnak olyan megkapó pillanatait láthatták a nézők, amelyek a kapitális- ta országok filmterméséből jó- részt hiányoztak. Pudovkin és Eizenstein kor- szakos nagy alkotásai a Dzsin- gisz Khán és a Patyomkin páncélos. A szovjet filmművé- szét hírnevét és tekintélyét vi- lágszerte megalapozták, a filmrendezők nemzedékei a korszerű filmművészet alap- jának tekintették és tekintik ma is ezeket a remekműve- két! A Dzsingisz Khán magyar- országi bemutatóján páratlan hamisítás történt. Pudovkin művét ״hazafias” propagandá- val ״kiegészítették” ... A film végén feltűnt ״Csonka-Ma- gyarország” térképe. Az akko- ri hivatalos kultúrpolitika nem zárkózott el az orosz- szovjet filmek bemutatása elől, (nem zárkózott, hiszen Berlintől New Yorkig ezeknek a filmújdonságoknak hírétől volt hangos a világ!) — de ilyen arcátlanul hamisított. A Patyomkin páncélos, Eizen- stein remekműve megérkezett ugyan Budapestre, bemutatás- ra azonban nem kerülhetett sor. ״Ezek a képek — olvas- hatjuk a filmet betiltó egy- kori jegyzőkönyvben, — a leg- rombolóbb téveszmék ügyes terjesztését kívánják előmoz- dítani a polgári demokrácia részben gyanútlan, részben amúgy is fertőzött közvéle- menyébe...י 1945 februárjában a Rákó- esi úti Urániában mindjárt az első alkalommal szovjet filmet, az Oreli csatá-t veti- tették. Ettől kezdve, napjain- kig otthonosak nálunk a szov- jet filmek. A fővárosban épp- úgy, mint vidéken. 1945-től 1965-ig, húsz éven át 700 orosz nyelvű, vagy ma- gyárrá szinkronizált szovjet filmet mutattak be filmszín- házaink. Több millió nézőjük volt hazánkban a szovjet já- tékfilmeknek. Legsikereseb- bek a húszas-harmincas évek alkotásai voltak, javarészt az Októberi Szocialista Forrada- lomról és a polgárháborúról készült filmek, mint például a Lenin októbere, a Lenin 1918, a Viborgi városrész, A puskás ember, A nagy hazafi, a Csapajev és mások. Volt egy időszak a szovjet filmgyártás történetében is — a negyvenes évek vége, az öt- venes évek eleje, — amikor a sematikus szemlélet érzéke- nyen érintette a filmművésze- két. Szerencsére ez az időszak rövid ideig tartott, hogy az- tán az idősebb és a fiatalabb nemzedék összefogásából meg- teremtődjék a szovjet film- művészet új korszaka. Magyarországon kevés kül- földi filmnek volt annyi Iá- togatója, mint Kalatozov Száll nak a darvak című költői szépségű alkotásának, amely- ben Tatjana Szamojlovát, ezt az azóta világhírűvé vált mű- vésznőt megismertük. De a Csendes Don. a Hétköznapi fasizmus, a Tiszta égbolt, a Ballada a katonáról a nézők száaoareiben keltett visszhanFeeskemadár is búcsúzott szebb hazába. Elbúcsúztunk: Baranyától Nemzetközi Hidrológiai Decennium Kutatások a Dunántúli Tudományos Intézetben Túl a Dunán, Baranyában van egy kislány... Megkerült a szerző
