Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
5 napló 1967. június 17. Diákotthonból kollégium Diákotthonból kollégium leszünk! — ezt határozták el a Zrínyi Miklós 500-as Ipari Szakmunkástanuló Intézet diákotthonának la- kői. Az eredmény: nemrég megtarthatták az ünnepé- lyes kollégiumavatást. Az otthon lakói figyelemre méltó munkát végeztek azért, hogy ezt a ki tűnte- tő címet megkapják. A most záruló tanévben például nyolc tizeddel jobb a tanul- mányi átlaguk, mint az is- kolaátlag. Félévkor nem volt egyetlen diákotthoni lakó sem, aki valamiből megbukott volna. A KISZ kongresszusra vállalt fel- adatokat nagy mértékben túlteljesítették. Csak egy példa: a Baranya megyei Állami Építőipari Vál- lalattal szocialista szerző- désben egyeztek meg, hogy tanévenként és fejenként húsz óra hosszat társadal- mi munkában dolgoznak. Ugyanakkor még nincs is vége a tanévnek, de ezt a vállalásukat már húszon- négy órára teljesítették. A MÁV-nál levő tanulók, akik távközlő és biztosító berendezések műszerészei lesznek, szocialista brigád címért küzdöttek, s azt el is nyerték. Ez pedig figye- lemre méltó eredmény, ta- nulók viszonylatában. Az avatóünnepségen te- hát Lukács János, a KISZ Központi Bizottságának tag- ja, a Baranya megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte a tanulóifjúsá- got. majd átadta a KISZ Központi Bizottságától adó- mányozott Vörös zászlót. Hajdú Ottó, a Művelődés- ügyi Minisztérium képvise- leiében átadta a kollégium működési engedélyét, me-j lyet Méhes Lajos, a KIS£r Központi Bizottságának el- ső titkára és Veres József munkaügyi miniszter írt alá. Az avatóünnepségen fellépett az intézet Helikon ezüstérmes népi tánccso- portja és ugyancsak ezüst- érmes énekkara. Az ének- kar Karay János ״Szigeti harc” című kórusművét ad- ta elő, melyet a szerző a Zrínyi Miklós nevét viselő Ipari Szakmunkástanuló Intézet részére írt. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze- rint Mosonmagyaróvárott, az Agrártudományi Főiskola dísz- termében megtartott lottósor- soláson, a 24. játékhéten a következő nyerőszámokat húz- ták ki: 14, 18, 50, 65, 82 Hat előadás kisközségekben A pécsváradi ״Zengő., kamaraegyüttes új műsorával hat Pécs- várad-környéki kisközséget keresett fel a tavasz folyamán. ״A magyar népművészet virágoskertjéből” című műsorban magyar népdalok, népies dalok, azok feldolgozásai, népballa- dák és népmesék hangzottak el. A kimondottan kis színpadok- ra készült előadást örömmel fogadták mindenütt. — Az össze állítással népművelési pályázaton díjat nyertek. Igények és szolgáltatások Egy átfogó terv alapfa ni. Mindaddig, míg az állami és szövetkezeti helyiipar nem képes ennek az igénynek a kielégítését zavartalanul biz- tasítani. Meg tehet tervezn* Az a tanulmányszerű felmé- rés, ami a város ipari irár nyitásának javaslatára készül‘, valószínűleg kitűnő segédesz- köz lesz, hisz eddig hasonló vizsgálatok nem folytak Pé- esett, s révén fel lehet majd fedni a rejtett, meglepő aránytalanságokat, egyáltalán: meg lehet tervezni a város szolgáltatásának rendszerét. Pécsnek az országos átlagnál magasabb szolgáltatási igénye ! még csak fokozza a gondokat. Megoldani ezeket végre, illet- ve tervszerűen hozzákezdeni a megoldáshoz: több mint idő- szerű. Thiery Árpád Megjelent a jubileumi tanulmánykötet A középkori pécsi egyetem A magyar kultúrtörténet jelentős fejezete volt —־ Teológiát nem tanítottak Az orvosi fakultás léte még nem bizonyított sokat szenvedett, t részben az anyagi problémák, részben az ország központjának az or- szág szívébe (Buda), majd nyugatra (császári expanzió) tolódása következtében az egyetem kiépítése megakadt. Itt, Dél-Magyarországon a jo- gi és később a teológiai ok- tatási igényeket egy főisko- la is kielégítette, s számos adat van arra, hogy az egye- tem elsorvadása mellett volt Pécsnek a mohácsi vészig működő felsőbb jogi, illetve teológiai iskolája is. Végülis az 1526. évi mo- hácsi vészt követő másfél évszázados török uralom megakadályozta e képzés folytatását. Csak az ország felszabadulása után, a XVIII. században léphetett fel újra az igény a főiskolára és reá- lizálódott Pannónia legelső városában egy filozófiai és jogi akadémia formájában. Sok hányattatás után újból 1923-ban indult meg az egye- térni szintű oktatás, mely az- óta több-kevesebb átszerve- zéssel, de változatlanul fo- lyik Pannónia egyetemén. A ״Jubileumi tanulmányok” magyar, francia, német és orosz nyelven jelent meg olyképpen, hogy minden egyes tanulmányt a felsorolt nyelveken is összefoglaltak. F. D. 22 vizsgálat egyszerre magyar jogi oktatás egyes kérdéseiről írt tanulmányt. A ״Jubileumi tanulmányok” további művei: Kardos Tibor budapesti egyetemi tanár: A pécsi Egyetemi Beszédek és Humanizmus, Petrovich Ede pécsi levéltáros: A pécsi egyetemi beszédgyűjtemény, Bónis György budapesti le- véitári osztályvezető: Magyl János formuláskönyve és a gyakorlati jogtanítás, végül Lengyel Alfréd győri levél- tári igazgató: A Pécsi Kirá- lyi Akadémia története. — A pécsi egyetemalapi- tás beilleszkedett a közép- európai egyetemalapítások so- rába — mondja dr. Csíz- madia Andor —, mely IV. Károly cseh király 1348. évi prágai egyetemalapításával vette kezdetét, t a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egye- temek létrehozásával folyta- tódott. A közép-európai mecé- nások versenyében a magyar király sem maradhatott el, s néhány évi előkészület után Pécsett, az ország egyik leg- népesebb városában hozta lét- re az Universitast. Az egye- tem anyagi létalapját — mint az oklevelek kimutatják — nem annyira a király, mint Vilmos pécsi püspök és káp- talana biztosították, Ezt an- nál könnyebben tehették, mert a pápai Liber taxarum hiteltérdemlő tanúsága sze- rint abban az időben a pécsi volt a legtehetősebb püspök- ség a׳ latifundiumokban egyébként sem szűkölködő magyarországi püspökségek, sőt, érsekségek között is. Vil- mos pécsi püspök az egyetem ' első tanárául barátját Galva- no di Bolognát hívta meg a páduai egyetemről. Az olasz tudós az Alma Mater Bono- niensis és a páduai egyetem jogi qktatási szokásait és módszereit ültette át a pan- noniai egyetemre. Csizmadia professzor, aki sokat kutatott külföldön, s e kutatásai közül különösen a bolognai járt rendkívüli eredménnyel, elmondja: ta- Ián orvosi fakultás is nyűt Pécsett, ezt azonban még do- kumentumok nem támasztat- ták alá. Ellenben teológiai kar nem indulhatott, mert a pápa ez időben sem Krakkó- bán, sem Bécsben, sem Pé- esett nem engedte a teoló- giai kar megszervezését. De miért akadt meg az egyetem kiépítése? — A Lajos király halálát követő délvidéki polgárhábo- rúban a pécsi püspökség is Különleges ״bevizsgáló” műszerekkel keresik a hibát Fiat és Renault gépkocsik motorjában a budapesti Dévai úti szerviz- állomáson A műszerek sztárja a Bosch-rendszerű ellenőrző és hibakereső berendezés, a ״Motortestei” készülék, amely egy- szerre 22 vizsgálatot végez el az autókon. Universitas quiqueecclesien- sis — ez a körfelirat áll az ezer példányos, világosbarna könyv címlapján. Címe: Ju- báleumd tanulmányok. Szer- késztette dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár, a Pécsi Tudó- mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának dékánja. ,Tulajdonképpen ünnepi Idád- vány, az első magyar egye- tem alapításának 600. évfor- dulójára jelent meg. Bár hó- napokkal megelőzi a juhi- leumi rendezvények időpont- ját, a könyv önmagában is ünnepi jellegű. Hiszen mind szerzőinek névsora, mind tar- talmának újszerűsége, mind pedig a mögötte rejlő hosszú és sikeres kutatómunka ün- népivé teszi. — Amikor Pécs város, s a mai pécsi felsőoktatási intéz- mények együtt ünnepük a magyar felsőoktatás kezde- teinek 500 éves évfordulóját, — mondja Csizmadia profesz- szór — az Állam- és Jogtu- dományi Kar kötelességének érezte, hogy a középkori pé- esi egyetemi oktatás, kiilönö- sen a jogi oktatás múltját, a középkori pécsi egyetem- nek az egykori testvéregye- temekkel váló kapcsolatait felderítse. E törekvés ered- ménye ez a történelmi kötet. Közreadásával az Állam- és Jogtudományi Kar az egyé- tem múltjának, a középkori magyar kultúrtörténet e je- lentős fejezetének feltárását kívánja szolgálni. A történél- mi kötettel egyidőben a kar tudományos bizottságának gondozásában készül egy má- sik jubileumi kötet is, a kar oktatóinak tollából. Ebben bemutatjuk a mai szocialista jogtudománynak a kar ok- tatóit foglalkoztató főbb vo- natkozásait. A két kötet mégis egységet alkot: múlt és jelen ábrázolását a magyar jogtu- domány fejlődésében. A ״Jubileumi tanulmányok״ első kötetét kilenc szerző ír- ta. Adam Vetulani, a krak- kői egyetem tanára, a pécsi egyetem, valamint a krakkói és bécsi testvéregyetemek alapításának körülményeit, Mezey László budapesti egye- tenni docens a pécsi egyetem- alapítás előzményeit, Franti- sek Kavka prágai egyetemi tanár pedig a prágai Károly egyetem, a pécsi egyetem és Dél-Magyarország XIV. szá- zadi, illetve XV. század eleji történetét boncolja. Fügedi Erik Alsáni Bálintról, a pécsi egyetem második kancellár- járói, Csizmadia Andor pedig Galvano di Bologna pécsi működéséről és a középkori ságban, hiszen az árutermelés bizonyos területein helyettesíti a nagyipart (például a bútor- iparban, a különböző ruházati és fémtömegcikkek gyártásá- bán), ahol a nagyipar elma- radt az igényektől. Máshol kiegészíti a nagyipart, ha bi- zonyos árucikkek kisüzemi elő állítása gazdaságosabb. El- képzelhető, hogy az új gazda- sági mechanizmusban az ilyen termékek köre növekedni fog, és ez eddig nem tapasztalt piaclehetóségeket fog biztosi- tani a tanácsi ipar számára. Mindezeken kívül a tanácsi ipar fontos javító-szolgáltató tevékenységet is kifejt, mint többek között a Fodrászipari Vállalat vagy a Vegyesipari Vállalat, de az állani helyi- ipar ezzel együtt is csak kis százalékban képes az igények kielégítésére. Elég példának említeni a Vegyesipari Válla- latot, melyről azt gondolná az ember, hogy legfontosabb pro- fiija a lakossági szolgáltatás, ezzel szemben a vállalat ossz- termelési értékének csupán 19—20 százaléka. S ha figye- lembe vesszük, hogy ez a szám 1960-ban még csak 0.6 százalék volt — a helyzet sok- szorosan javult A lakossági szolgáltatás döntő részét tehát a szövet- kezeti ipar és a magánkis- ipar bonyolítja le Iparűző szakmunkások A szövetkezeti ipar reális fejlesztése iparpolitikai kérdés, fontos területe is az ipar- politikának, de egyedül a sző- vetkezeti ipar — belátható időn belül — képtelen kielé- gíteni a lakossági igényeket. Mint ahogy a tanácsi ipar bizonyos területeken nem csu- pán kisegítője, de alkotó ré- sze is a nagyiparnak, a ma- gánkisipar éppúgy fontos ré- sze a szolgáltatásnak. Csak- hogy a magánkisiparosok szá- ma évről évre csökken, egy- egy szakmát már senki sem képvisel a kisiparban, vagy legfeljebb egy-két idős mes- terember. 1957-ben Pécs város terüle- tén 1746 magánkisiparos mű- ködött Jelenleg 902 működik. Vannak fontos szakmák, ahol csupán néhány iparosembert találni, vagy olyan fontos szolgáltatási ágazatban, mint például a vízvezeték-szerelés, mindösze egyetlen kisiparos dolgozik. Még problematiku- sabb a helyzet, ha a kisipa- rosok átlagos életkorát vizs- gáljuk: 39 százalékuk túl van a nyugdíj korhatáron. A ki- öregedés aránya a legnagyobb a cipész, férfiszabó, nőiszabó, asztalos és fodrász szakmák- bán. Pedig a kisipari szék- torra, a törvényeket tisztelő, a munkát, a szolgáltatást hiva tásának és társadalmilag is fontosnak tartó kisiparosok munkájára szükség van, s leg- feljebb magyarázatként idéz- hetjük fel, hogy az ország más vidéki nagyvárosában is nagyjából hasonlóan kevés (Miskolc 771, Debrecen 927, Szeged •71) aktív kisiparos van. A magánkisipar szerelő, karbantartó, szolgáltató-javító, különböző hiánycikkeket elő- állító munkájára nagy szűk- ség van, mindenekelőtt a ki- haló szakmákban (vésőműves, cserépkályha-készítő, cipész, bádogos, vízvezetékszerelő, stb.) és mindenekelőtt a Vá- ros peremrészein, ahol a sző- vetkezeti szektor egy ideig nem tud megfelelő bázisokat teremteni. S mivel elsősorban a szolgáltatás kapacitását kell száz százalékig biztosítani a lakosság részére, csak helye- selni lehet azt a törekvést, hogy az állami költségen ki- képzett szakmunkások marad- janak meg a helyiiparban, és javítani fog a nehéz helyze- ten az is, ha törvényes alapra helyezik a lakosság javító-szol gáltatásában eddig is részt vevő, de pillanatnyilag jogo- sulatlan iparűzők működését, beleértve a nyugdíjasokat s azokat a vállalati szakmun- kásokat, akik hajlandók főleg a külterületeken, szabadide- jükben a lakossági javító- | igények kielégítésében segíte- 1 A jogos lakossági igények hármas egységéből (a megfele- lő kapacitás, a szolgáltatás korszerű színvonala és nem utolsó sorban a reális díjté- telek, amelyek különösen az új, a nem hagyományos szol- gáltatások terén szoktak időn- ként aránytalanok lenni) pilla natnyilag a kapacitás meg- oldása a legsürgetőbb. Konjunktúra ? A külterületek szolgáltatása például minimális. Indokol- ni lehet ezt az objektív fel- tételek, mindenekelőtt az al- kai más műhelyek, átvevőhe- lyek, raktárak stb. hiányá- val, a szükségesnél jóval kevesebb szakember áll a szol gáltatás rendelkezésére — még sem tartható állapot, hogy Pécsbányatelep és környéke. Vasas bányatlep, az újhegyi terület, Meszes és környéke, Rigóder dűlő, Kertváros, a Magaslati út környéke, Kovács telep és bizonyos mértékig Ujmecsekalja fehér folt le- gyen a város szolgáltatási tér- képén. A kapacitás — mint az előbbiekből már kiderült — nem csupán területi kér- dés. A helyiipar állami és sző- vetkezeti szektora, valamint a magánkisipar éveken át nem tudott lépést tartani egyrészt az életszínvonallal, másrészt az életkultúra váratlanul gyors fejlődésével. Miről van szó? A helyi építőipar nem bírt és most sem bír meg- küzdeni a konjunktúrával, s ez nem csupán a családiház- építkezésekre, az utóbbi idő- ben mind több háztatarozási igényre is vonatkozik. A ja- vítóipar nem tvjdatt lépést tartani _ s most sem tud — p éldául a gépjárműpark rend- kívül gyors mennyiségi fejlő- désévél. Az autók számáról már volt szó, de legalább eny- nyi problémát okoz a motor- kerékpárok javítása, karban- tartása, pótalkatrészekkel va- ló ellátása. A javítóipart szin- te teljesen készületlenül érte a közlekedési eszközöknek ilyen ugrásszerű mennyiségi változása. A szolgáltatás ha- sonlóképpen nem készült a lakáskultúra ilyen fejlődésére, nem készült fel a lakások és a lakásfelszerelések javításé- ra, karbantartására. Törvényszerű volt vajon ez a készületlfenség? Semmikép- pen. Alapos elemzésekkel, gondos, reális előrelátással fel lehetett volna készülni. A pil- lanatnyilag különösen mosto- ha körülményeket csak rész- ben lehet magyarázni a két- ségtelen szakemberhiánnyal: hogy a felszabadulás utáni el- ső tíz évben a helyiipar nem foglalkozott szakmunkás-kép- zéssel; hogy a szakmunkás vizsgát tett fiatalok nagy ré- sze a nagyiparban, sokszor nem Is a szakmájában helyez- kedik el; hogy bizonyos, a la- kossági szolgáltatásban részt vevő szakmák vonzása Jelen- tősen csökkent a fiatalok előtt. A nagyipar kiegészítője Kapacitásról lévén szó: az Ipari-szolgáltatásban, a lakos- sági igények kielégítésében más-más arány szerint az ál- lami helyiipar, a kisipari sző- vetkezetek hálózata és a ma- gánkisiparosok vesznek részt Az állami helyüpar ezen túl más szempontból Is jelentős helyet foglal el a népgazda•— «Sürgős utazás” a Volgá- val. Az Országos Takarékpénz- tár Volga személygépkocsija csütörtökön Pécsett a Város- ház közben parkírozott Az autóval Ismeretlen tettes el- hajtott, » miután kedvére ko- csíkázott, a pécsi Hunyadi úton hagyta, ahol pénteken reggel üzemképes állapotban megtalálták. Az óra 600 kilo- méter megtett utat mutatott A rendőrség nyomozást indí- tott az ismeretlen autózó kéz- rekerítésére. — A Zsolna.▼ Művelődési Ház vezetősége 1967. június 17-én este M órától éjjel S óráig bált rendez. Jó idő esetén a kerthelyiségben. (x)
