Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-16 / 140. szám
3 napló «m fontos 1*. PeronoszpóraTeszély FagysériiSt töke mint gócpont — Megnőtt a porozás szerepe — Előtérben a fürivédelem zás május 31-én megkezdődött s egy hétig még biz- tos eltart. A fiatal fürt a szőlő ״legsebezhetőbb” fedü- lete, teljesen ki van szol- g'áltatva a fertőzésnek. Ezért ha többre nem is futja, a fürtöket okvetlen védeni kell, a fürtökre irányított úgynevezett fürtpermetezés- sei. A folytonos esőzés na- gyón zavarja a permetezést, ezért nőtt meg most a poro- zás szerepe. A por egyrészt jobban tapad a növény- felülethez s így az eső nem mossa le olyan könnyen, másrészt a porozás gyorsab- bán elvégezhető munka, s a nagyüzemi szőlőkben ez rendkívül fontos körülmény. A rézkénpor és rézmészpor egyaránt jó védettséget nyújt. A nagyüzemek általában befejezték már a harmadik permetezést s a negyedik- nél tartanak. A védekező anyagok megválasztásával kapcsolatban a kutató egy- aránt jónak tartja a szer- vés hatóanyag tartlmú és a hagyományos szerek haszná- latát. Azt viszont nyomaté- kosán hangsúlyozta, hogy a peronoszpóra elleni perme- tezéssel egyidejűleg — egy menetben — a lisztharmat ellen is védekezni kell Thiovittal. Felhívta a szak- emberek figyelmét a fagy- sérült tőkék kisebb mérté- kű lelevelezésére. Ezeken a tőkéken sok hajtás indult, nem elég szellősek, itt lép fel legelőször a peronoszpó- ra, s innen átterjedhet a fertőzés az egéfcz táblára. Szerdán a megyei borver- seny szüneteiben visszatérő beszédtéma volt a peronosz- {)óra veszély. Európa szerte csapadékos az időjárás s ez kedvez a gombabetegségek terjedésének. A borverseny zsűrijébe meghívott francia szőlőtermelők is erre való hivatkozással indokolták tá- volmaradásukat. Veszélyben a szőlő, védekezni kell! A vörösborokat bíráló zsűri egyik tagját dr. Dió- fási Lajos kutatót, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet munkatársát kérdeztük meg, megyénk borvidékein milyen fertőzéssel számol- hatunk, s mit tanácsai a veszély elhárítására. A jelenlegi helyzetet vá- zolva Diófási Lajos megái- lapította, hogy a tavasz fo- lyamán kétszer annyi csa- padék hullott le Baranyá- bán, mint a sok évi átlag. Ezért a peronoszpóra fertő- zés az átlagosnál előbb és nagyobb mértékben jelent- kezett. A primér fertőzés megtörtént az esőzés azon- bán nem párosult a gombák elszaporodásához szükséges meleggel. A hűvös idő csak elodázta, de nem szüntette meg a veszélyt. Ahol most nem védekeznek, ott a fel- melegedés után esetleg késő lesz. Súlyosbítja a problémát, hogy a hideg, esős időjá- rás az idén kitolta a szőlő virágzását. Rendes körűimé- nyék között két hét alatt a legkoraibbtól a legkésőb- ben érő fajtáig minden sző- lő levirágzik. Most a virágA földmüvesszövet kezetek ajándéka: javulása oly mértékű volt, hogy az említett öt százalék az idén már 120 ezer forin- tot jelentett. A földművesszö- vetkezeti igazgatóságok az összeg mintegy 45 százaléké- ért a budapesti központi rak- tárból hozhattak a régebbi kiadású és a kiselejtezett kö- tetek pótlására alkalmas mű- veket. A többiért akár a leg- újabb kiadású könyveket is megkaphatják. A járási könyvtárak úgy osztják el a köteteket, hogy a !ól gazdái- kodó, s ezért több pénzt adó földművesszövetkezetek körze- tének lakossága aránylag több könyvet kapjon. Egy évtizede már, hogy a földművesszövetkezetek előző évi tiszta nyereségük öt szá- zalékát átadhatják állomány- gyarapítás céljára a falusi könyvtáraknak. Mivel a föld- művesszövetkezetek könyvke- reskedelmet is folytatnak, így nem pénzben, hanem könyv- vei segítették a falusi olvasó- közönség ellátását. Az évtizedes támogatás so- rán több mint félmillió farín- tot kaptak a földművesszö- vetkezetektől. Ez a pénzérték mintegy 35 ezer kötetnek fe- lel meg. A földművesszövetkezetek gazdálkodási eredményének Hét r • uj tsz-bekőtőút Egy hét alatt hót tsz bekötőutat ad át a megyében a Közúti Üzemi Vállalat. Az első átadás június 23-án Reménypusztán lesz. Június 30-án adják át a baksai, a pécsváradi, a sambereki, a lánycsóki, a hidasi és a pa- tapoklosi bekötőutakat. A több mint hét kilométer hosszúságú tsz bekötőutakat alig két hónap leforgása alatt készítették el. Az utak építésénél alkalmazott, s először a szalántai bekötő- útnál kipróbált géplánc, s az azt kiszolgáló dolgozók az elképzeléseknek megfele- lóén határidőre végezték el munkájukat Igények és adottságok Térkép a szolgáltatásokról A Városi Tanács vizsgálata a pécsi szolgáltatási viszonyokról a fodrászat, fényképészet, kül- döncszolgálat, sokszorosítás stb.) nem is annyira a kapa- citás problémái, mint inkább a szolgáltatás színvonala okoz kemény gondokat. Ez csupán egy átlagos, mondhatni felületi térkép. Egy olyan város szolgáltatási tér- képe, mely felnőtt lakosságá- nak 43 százaléka az iparban dolgozik, és az átlagosnál szí- vesebben támaszkodik a szol- gáltatás különböző szektorai- ra; egy olyan 130—140 ezer lakosú nagyvárosé, mely éven- te két-háromezer fővel gya- rapodik, s amely évek óta sú- lyos, a gyors fejlődéssel együttjáró ipari szolgáltatási problémákkal küzd. Thlery Árpád Megkezdik az ügyészség irodaházának építését A Jókai utca ét a Maflith utca tarkán, az új városközpont építésénél már összeszerelték és hamarosan felállítják a lengyel gyártmányú 50 méterei Mostostal toronydarut. Közvetlenül a daru felállítása után megkezdik az ügyészség ötemeletes iroda- házának építését. Tegnap megkezdték ugyanott a tüdőszűrő állomás tereprendezését és az építkezési felvonulást. Az biztos, hogy a pécsi vár a 18. századig erődítés- ként létezett, de 1780-tól, amikor megkezdték a ke- leti és délkeleti várárok be- tömését, már nem tölti be eredeti funkcióját. A püs- pökség abban az időben, amikor a Dóm tér ismert képét is kialakítja, a vár- bán is több átalakítást hajt végre. Az ásatásoknak per- sze nem az a célja, hogy ezeket lerombolja vagy meg másítsa, hiszen a 18—19. századi is műemléki álla- pót! Az ásatások —' ame- lyek a továbbiakban nem a Barbakánban, hanem a vár- falak körül történnek majd — remélhetőleg arra fog- nak választ adni, hogy ho- gyan helyezkednek el egy- más fölött a különböző ko- rok képét mutató szintek. S talán a pécsi vár pontosabb eredetére is rávilágítanak. Akármilyen is lesz a tu- dományos kép — a turis- ták és a pécsiek számára feltáruló látvány nagyon szép lesz. Pécsnek egy olyan újabb, hozzáférhető látványossága van születő- ben, amely megéri a fárad- ságot, s azt a kis kényei- metlenséget is, hogy a te- niszpályák látogatói átte- lepüljenek a Balokányba... Hallania Erzsébet Kiszabadul a Barbakán a várfalak mentén olcsó, igénytelen vályogházak emelkednek, egyrészt azért, mert a leomlott falak anya- gát jól fel lehetett hasz- nálni az építkezésnél, más- részt azért, mert ezek az épületek nekitámaszkodtak a várfalnak: egy falat spó- roltak ezzel is. A bontások révén a Bar- bakán hozzáférhetővé válik az idegenforgalom számára. A lebontott házak helyén, valamint a várárkok helyén parkot alakítanak ki. A régészt persze az ér- dekli: mikor és hogyan ke- letkezett a vár, milyen volt az alaprajzi elrendezése. A külső várfalak nagyjából is- mertek, de a belső vár még ismeretlen. — Egy adatunk van, amely arra utal, hogy a 13. században itt már volt vár. Az eredeti várat azonban az évszázadok folyamán több ízben átépítették, fel- töltötték, alakították. A Barbakán eddig ismert szint je is feltöltés eredménye. A Barbakánban — vagyis a vár nyugati saroktornyá- bán — azonban megtaláltuk a középkori járószintet. a pécsi vár és a Barbakán körüli ásatásoknak. A múlt század végétől napirenden van ez a feladat: tisztázni a pécsi vár eredetének kér- dését. Kutatásának szüksé- gessége mindig is köztudott volt. A városrendezési terv most találkozott olyan sze- rencsésen a régészeti igé- nyekkel, hogy sor kerül- hetett erre. A város nagy- fokú kulturáltságát mutat- ja egyébként, ahogy a sza- nálásokat megtervezték és folytatják. Az Esze Tamás utca sár- kán már három épületet le- bontottak eddig. A Barba- kán tövében mélyülő árok- tói (itt egy hídpillér lehe- tett) remekül lehet látni a bontás folyamatát: épp most döntenek le egy falat, bel- ső felén hengerelt világos- zöld falfestés. A fal köny- nyedén ledől, hatalmas por- felhő száll fel, felénk so- dórja a szél. — Régi, de kortánsem értékes, egyszerűen csak el- aggott és korszerűtlen há- zacskák voltak ezek — tá- jékoztat Sándor Mária. — Az egész világon jellemző jelenség egyébként, nyilván szociológiai háttérrel, hogy volumenű sorozatoikat gyárt, s egy rugalmas, a divathoz ügyesen igazodó szövetkezeti szakszektor számára ez ritka lehetőséget nyit. A Javító-szolgáltatás össz- képe nem túlságosan rossz, de részleteiben egyenetlen. A háztartási gépek, televí- ziók, rádiók és más elektro- mos készülékek javítási igé- nyert — a tapasztalat szerint — 85—95 százalékban ki tud- Ják elégíteni, azonban itt két fontos körülményt okvetlenül figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a városban ma- gánalapon nagyon sokan fog- lalkoznak házijavításokkal, természetesen engedély nélkül, s az ismerettségi körben el- végzik — a legtöbbször szak- szerűen — a kisebb javításo- kát. A másik körülmény, amit figyelembe kell venni az, hogy a háztartási gépek, házi elékt- romos berendezéseik, televí- ziók és rádiók túlnyomó né- sze új, hiszen a részletvásár- lási konjunktúra — mely ezeknek a készülékeknek a vásárlási forgalmát föllendí- tette — alig néhány éve tart, és ezeknek a készülékéknek a legtöbbjét majd csak két- három év múlva kell javít- gatni. Autószerviz vasárnap Nem ilyen könnyű a hely- zet más javítószolgálat terén. Például a gépkocsi javítás és szerviz. Pécsett néhány év alatt többszörösére e melke- dett a gépkocsik száma, és a további évekre figyelmeztet- nek a legfrissebb országos fel- mérések. A szakemberek 1970- re országos viszonylatban minden ezer lakosra 17—19 gépkocsit számítanak. Pécsett már jelenleg minden ezer la- kosra 21 gépkocsi jut, és 1970- re reális számítások szerint 36—38 várható! Részben ezek a számok, de nem kis mérték- ben az idegenforgalom vár- ható növekedése is sürgős in- tézkedést kíván: korszerű gép- kocsijavító műhelyt, szerviz szolgálatot, mély hétköznap, éjszaka vagy munkaszüneti napokon egyaránt randelke- zésre áll a helyi és a vendég autótulaj donosoknak. Az általános ipari javítás — melyet a tanácsi, szövet- kezet! és a magánkisipar együttesen hivatott kielégíte- m — néhány ágazatban álig (például mérleg-, paplan- vagy szőnyegjavítás) más ága- zatok.ban pedig (például gu- miabroncs és sportcikkek ja־ vitása) egyáltalán nincs meg- oldva. A peremkerületekben különösen nehéz a helyzet, de a lényegében belvárosnak számító egész II. kerületben nem áll a lakosság rendelke- zésére többek között kádár, ötvös, cserépkályhás és kút- ásó. Személyi szolgáltatások Az építőipari szolgáltatás az igényeknek csupán a 40 százalékát képes kielégíteni. Az úgynevezett személyi szol- gáltatás terén (mint például Az Ipari javító szolgál tatá- aok iránti egy főre jutó igény ■— forintban kifejezve — az alábbi tanulságos képet mu- tatja. Országos viszonylatban 1980 1180 Ft 1970 >59 Ft 1900 *41 Ft Pécsi viszonylatban 1930 1353 Ft 1970 1083 FI 1960 •03 F| Jogos kívánságok A fenti statisztikai jellegű faszehasonlítás több szem- pontból is tanulságos: bizo- nyitja Pécsnek az országos- nál magasabb igényét a szol- (altatások iránt elméletileg ugyan, de igazolja a város szolgáltatási hálózatát (kapa- tatását, színvonalát, területei- nek zárt ötlettelenségét) ért eddigi jogos bírálatokat, mindenekelőtt azonban súly» san és felelősséggel figyel׳ meztet a reális tervezésre, a reális fejlődés igényére. A korábbi években az Igényfelmérés az iparpoliti- kábám rendszerint az üzlothá- Józaton keresztül szerzett spontán tapasztalatok, illetve a beérkezett panaszok alap- ján történt így a papíron ki- alakult igényrendszer a való- ságinak csak többé-kevésbé feleit meg, s az iparpolitikai tervekben általában nem a konkrét igények, hanem a szolgáltató egységek lehetősé- gél játszottak döntő szerepet Nem véletlen, hogy 1961-ben Pécsett nem volt egyetlen szolgáltatási ágazat sem, mely elérte, vagy akár megközélí- tette volna az igényeket. Most nagy tervezői lépésként a Városi Tanács ipari osztá- tyának hatáskörében elkészült egy alapos felmérés, mely reális képet nyújt a város Jelenlegi szolgáltatási visz» nyairól, igényeiről és magá- bán foglalva az új gazdasá- gX irányítási rendszer egyes motívumait támpontul fog szolgálni a következő évek munkájához. A szerteágazó jellegű szol- gáltatás nagyjából négy fő részre osztható: mérték utáni tevékenységre, ipari javítás- ra, építőipari tevékenységre és személyi szolgáltatásra. Az igények valamennyi területen ■— ha más-más vonatkozásban Is — meghaladják a szolgál- tató ipar pillanatnyi kapacitá- •át Az ftsszfcép nem túl rossz A mérték utáni tevékeny- •ég látszólag kiegyensúlyozott képet mutat a szövetkezeti Ipar Pécsett például a mér- ték utáni cipőigényeknek mégis csupán alig több, mint az ötven százalékát tudja ki- elégíteni. A mérték utáni szolgáltatás kapacitásának a növelésére — különösen a cl- pőiparban — annál is inkább szükség volna, mivel az álla- *ni cipőipar évek óta a divat- formák mögött kullog, nagy Áz országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése mechanizmusban bevezetésre kerülnek. Foglalkozik majd többek között a fogyasztói árak és a minőség kérdésével és a kereskedelemmel kap- csolatos fogyasztói érdekvéde- lemmel. Az ülésen felszólalt Csikesz Józsefné, Geiszbühl Mihály, Hunyadi Károly, Kerkay An- dorné, Molnár József, Mráz Tibor, Pázsit Árpád, Rameisl Perencné, dr. Révaii Zoltán, Szirmai Jenő, Török Lajos, Vámos Géza, Venéczi János és Zsigmond Géza országgyű- lesi képviselők. Az országgyűlés kereske- delim bizottsága dr. Varga Jenő elnökléséveű csütörtökön ülést tartott a parlament de- legáciás termében. Részt vett az ülésen Lo- mmczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Az ülésen a bizottsági mun- ka továbbfejlesztéséneik kér- déseivel foglalkoztak, s meg- tárgyalták a kereskedelmi bi- zottság munkatervét. \ bizottság egyébként az év folyamán megtárgyalja azokat a kereskedelempolitikai elv» két, amelyek az új gazdasági Harmincötezer kötetes könyvtár A körbefutó régi kőfa- lak — dúslambú vadgeszte- nyék között — máris nagy- szerű látvány. Az embe- rek vonalzó-egyenességű árkokat ásnak, mások a kibontakozott, térdmagassá- gú kőpárkányokat tisztít- ják a maltertól, emitt egy kis halom érdektelen csont, amott az árok falából ki- emelkedő, sokkal érdekesebb középkori kő. Az egyik félig kiásott árok már a szomszédos te- niszpályák területébe ha- rapott bele jócskán. A te- niszpályák ugyanis éppen a várárokban települtek. A püspöki palota egyik kertrésze, amely a vár déli árkában a Barbakánig hú- zódik, a Barbakán és a várfalak körül húzódó (s természetesen a közönség számára kialakítandó) pom- pás zöldövezet része lesz. Gerőné Sándor Mária, az Országos Műemléki Felügye- lőség régésze vezeti a mun- kát. Egy hónapja kezdtek, érthető, hogy tudományos következtetésekről nem nyi- latkozhat még. — Mindenesetre nagy do- log ez — mondja —, hogy most végre nekifoghattunk
