Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

1961. MÁJUS 19. r Kr t napló SZALÁMIERDŐ gások miatt a kereslet csök­ken. A nyári hónapokban a zöldfőzelék, gyümölcs és tej­termék fogyasztása növekszik s arányosan csökken a tölte­lékáru iránti igény is. De füg­getlenül az időszakos ingado­zásoktól, a vállalat naponta 15 kilométernyi belet használ fel a töltelékáru gyártásánál. A képen Schrott Éva az olasz-szalámit címkézi. lábon álló sertés és szarvas- marha húsából másfél műszak alatt főzött és füstölt kész­áru lesz. A vállalat évi átlagban na­pi 100 mázsa húskészítményt szállít a kereskedelemnek. Átlagszám ez, mert a nagy­fogyasztás szeptembertől de­cember közepéig tart — na­pi 150 mázsával — majd a téli hónapokban a magánvá­Mi is a „sláger”? Ez a sza­lámi-erdő. A Pécsi Húsipari Vállalat közel hetvenféle hús­készítményt állít elő és ezek közül is a legkedveltebb az úgynevezett „rúdáru”: vero­nai, paprikás és olasz szalá­mi, vagy a „vörösáruk” közül a virsli, krinolin és a párizsi. A párizsi gyártás-technológiá­ja például ma már olyan fej­lett, hogy a reggel még négy­Á célunk: több kenyér Talaj tani vándorgyűlés Pécseit zánkban. Több mint 325 ezer hold talajvédelmi kiviteli ter­vét készítették el, 220 millió forintot ruháztak be erre a célra Borsod, Nógrád, Veszp­rém, Baranya, Vas és Zala megyék területén. Ebből ké­miai és egyéb talajjavítás cél­jára (meszezés stb.) 110 mi­liőt, mélylazításra 16 milliót, műszaki talajvédelmi munkák­ra (vízmosáskötés, sáncolás stb.) 8 milliót, vízrendészeti munkákra (patakmedrek, hi­dak, átereszek építése stb.) pedig 59 millió forintot for­dítottak. Megyénk a Baranya csator­na vízgyűjtő területének mint­egy 50 ezer holdjával szerepel a kiviteli tervben. Gödreszent- márton, Gödrekeresztúr, Geré- nyes, Felsőmindszent, Sásd és Magyarszék térségében indul­tak meg a munkák, egyelőre 25 ezer holdnyi területen. A talajvédelmi és talajjavítási munkálatok hatására a búza terméshozama 2—3, a kukori­cáé 5—8, a rétek hozama pe­dig 6—8 mázsával emelkedett. E számok azt bizonyítják, hogy a talajvédelem és talaj- javítás, bár költséges, de kifi­zetődő. Ezért a harmadik öt­éves tervben is folytatni fog­juk e munkákat. M. L. bele abba, hogy e területeken 2—3 mázsával kisebb a gabo­natermés, mint a síkvidéken. Emberi kötelességünk, hogy változtassunk ezen a helyze­ten, hiszen a hegy- és domb­vidéki tsz-ek tekintélyes ré­sze ma is gyenge kategóriába tartozik. E tsz-ekben kisebb a tagság jövedelme, mint a jó síkvidéki területeken. Nem lenne méltányos, ha ezt az ál­lapotot fenntartanánk. Tudomány és gyakorlat Haszonlesők kizárva! Magánerős építkezés kezdődik a Mecseken állami szervezésben — Mintalakótelep létesül a Mecsek nyugati részén és a Kertvárosban van, július közepére elkészül a beruházási program és 1968- ban megkezdődhet a kivitele­zés. 1969. évi befejezéssel 150 —200 lakás épül ilyen módón a Mecsek nyugati részén “és 100—120 lakásból álló minta­lakótelep a Keszüi és Málomi út közötti területen. Állami szervezésben épül a déli vá­rosrészben, a szanált Majláth utcai házak helyén egy kö­zépmagas panel társasház. A pécsi kezdeményezés megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján való­színűleg ki lehet majd mon­dani, hogy magánosok részé­re társasházépítést csak az OTP szervezhessen, kizárva ezzel a visszaélések lehetősé­gét. Lesz-e kapacitás? Miután rendezett állapoto­kat teremtenek a beruházá­sok előkészítésénél, gondos­kodni kell megfelelő építő­ipari kapacitásról. Azzal, hogy szervezett beruházás létesül, koncentrált lakótelepi építke­zést tudnak biztosítani. A munka szervezettsége összes­ségében növelheti a kivitele­ző szövetkezet kapacitását, egyben arra ösztönöz, hogy magasabb igényű építési technológiát alkalmazzanak s ez további kapacitásbővülést eredményez. A kapacitás nö­veléséhez hozzájárulhat a tervezők és kivitelezők jó együttműködése. Amennyiben például az építő ktsz-ek biz­tosítani tudják a beépítést, célszerű volna a közép-blok­kos építési mód alkalmazá­sa. A cikkben sorravett kérdé­sek élénken foglalkoztatják az ügyben legérdekeltebb szervet, a Városi Tanács épí­tési osztályát. A megtett és várható intézkedések joggal keltik fel a reményt, hogy telekspekulánsok, árdrágítók kizárásával történhet a jövő­ben a magánerős építkezés. Harsány! Márta — Idénybölcsőde nyílt Ver­senden. Huszonöt gyerekre felügyelnek, s így huszonöt család válláról esett le a gond: hová helyezze el gyermekét a munkaidő alatt jövőben területi névjegyzék­ben tartják nyilván a magán- tervezőket. Uj rendelet sza­bályozza a /tervezők jogait, kötelezettségeit. A tervezőnek például nem lesz joga tár­sasházépítést szervezni. A rendelet megsértése súlyos szankciókkal jár: kizárják a névjegyzékből azokat, akik árdrágítást követnek el, te­hát drágábban terveznek áz előírásosnál, vagy például te­lekspekulációban vesznek részt. Csak olyanokat vesznek fel a magántervezői névjegy­zékbe, akiknek munkahelyük van, a jövőben a magánter­vezés nem lehet főfoglalko­zás. A tervezői névjegyzékbe való felvétel egyik fő felté­tele a munkaadó javaslata, mely bármikor visszavonható. A tervezés minőségének ja­vítását szolgáló az a tény, hogy a Városi Tanács építési osztálya tervzsürit hoz létre. A zsűri feladata lesz, hogy felülbírálja a terveket és csak a gazdaságilag, műszakilag, építészetileg megfelelőket ajánlja elfogadásra. Minden tervet ^üriztetni kell, csak javasolt terv alapján adható ki építési engedély. A rövidesen megjelenő ren­delet végrehajtása minimális­ra csökkenti a tervezés terü­letén előforduló visszaélése­ket. Ésszerűbb bér uházás-szervezés Jellegében új megoldást al­kalmaznak a magánerős tár­sasházépítkezéseknél a jövő­ben Pécsett. A szövetkezeti lakások beruházás-szervezése már korábban megoldódott, a társasházak ügyét azonban nem rendezték. A közvéle­mény figyelembevételével megalakult Pécsett az a bi­zottság, amely a magánerős lakásépítkezéseket lesz hi­vatva koordinálni. A Városi Tanács a jövőben az OTP szervezésében óhajtja bonyo­lítani a társasházépítési ak­ciót. Kísérletképpen minta­lakótelepet létesítenek a Me­cseken és a Kertvárosban két- és négyszintes kis-tár- sasházakkal, illetőleg félköz­műves sor és iker családi házakkal. A műszaki előké­szítés, pénzügyi hitelek meg­szerzése máris folyamatban a legnagyobbak közül való. Társadalmi méretekben is új jelenség nálunk a magánerős társasház építkezés, melyet népgazdasági érdekből mesz- szemenő támogatásban része­sít az állam. Ugyanakkor, amikor a közmű költségek átvállalásával, hosszúlejáratú hitelek nyújtásával igyekszik az építkezések számára ked­vező feltételeket teremteni, megjelennek a spekulánsok is és egyéni vadászterületté változtatják az akciót. Jobb telekpolitikát Milyen megoldások kínál­koznak a telekspekuláció le­törésére? Kézenfekvőnek lát­szik magántelek alakítás ese­tében a közmű költségét át­ruházni a tulajdonosra, más­részt pedig minél több álla­mi telket kell biztosítani az építtetők részére, minél ked­vezőbb áron. A Városi Ta­nács 1968-tól folyamatosan mintegy 2000 lakásnak meg­felelő területet bocsát az épít­tetők rendelkezésére. A terü­let közművesítésére 31 millió forintot költenek, telekalakí­tásra pedig előreláthatólag 15 millió forintot fognak felhasz­nálni. A magántervezők hatéko­nyabb ellenőrzése céljából a Jó recept a haszonszerzés­hez: végy szőlőt, vagy gyü­mölcsöst négyszögölenként ötven forintjával, s add el, három év múlva felparcel­lázva társasháztelekként hat­szoros áron. Eszerint járt el Tolnai János és felesége, ami­kor 1963. áprilisában 830 négyszögöl szőlőt vásároltak Pécsett a Jakabhegyi út 43. szám alatt, összesen 41 500 fo­rintért. A területet azonnal felparcellázták, s többszöri kísérlet után 1966-ban sike­rült is eladniuk. A hirdetés útján szervezett társasházépí­tők az egyik 270 négyszögöles telket 81 000 forintért vásá­rolták meg Tolnai Jánosok­tól, a másik társaság a szom­szédos 298 négyszögöles terü­letért 89 400 forintot fizetett. Ilyen módon Tolnaiék nak megmaradt 262 négyszögöl szőlejük (saját számításaik szerint 78 ezer forintot ér) s ezen túl befektetéseiket megsokszorozva, 170 ezer fo­rinthoz jutottak. A telkek közművesítetlenek, a közműve­sítés lakásonként minimálisan 21 ezer forintba kerül az építkezőknek, akik a telken kívül alaposan megfizettek a tervekért is. Pfaff Antal épí­tésztechnikus a jogosan fel­számítható tervezői díjakon felül 32 800 forintot kért és kapott a társasházépítőktől, tehát árdrágítást követett el. Közérdekű bejelentés alap­ján elrendelt NEB vizsgálat tárta fel ezeket a tényeket. Sajnos, nem elszigetelt jelen­ségről van szó, sőt, valószí­nű, hogy a NEB által fel fedett telekspekuláció nem i: A miniszterhelyettes rövid, áttekintő képet adott arról, milyen óriási erőfeszítéseket tett az állam, hogy megóvja a hegy- és dombvidék termő­talaját, s megalapozza e vidé­keken az életszínvonal emel­kedését. Szólott a további el­képzelésekről, tervekről, majd rátért a tudomány és gyakor­lat problémájára. Elmondotta, hogy a talajtani, talajvédelmi szakemberek sok, kiemelkedő eredményt értek el a tudomá­nyos munkában, a tudomá­nyos kutatások eredményei azonban ' nem realizálódnak eléggé a gyakorlatban. Még most sincs olyan szoros és ter­mékeny kapcsolat a tudomány és gyakorlat között, mint ahogy azt az élet megkíván­ná. Felhívta a tanácskozás résztvevőit, kövessenek el mindent, hogy ez a helyzet megváltozzék. A tudomány a szó szoros értelmében váljék termelőerővé. Dr. Soós Gábor nagy tet­széssel fogadott bevezető elő­adása után dr. Máté Ferenc, az MTA Talajtani és Agroké­miai Kutatóintézetének osz­tályvezetője tartott előadást A hegy- és dombvidéki tala­jok termékenységének foko­zása és a tudományos kuta­tás időszerű problémái cím­mel. Ezután dr. Stefanovits Pál, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem talajtani tanszé­kének professzora lépett emel­vényre A talajpusztulás és a talajvédelem témakörében folytatott kutatások helyzete című előadásával. Ezt köve­tően dr. Fekete Zoltán, az Ag­rártudományi Egyesület alel- nöke tartott előadást A kerté­szeti ültetvények talajvédelme címmel. A többi között meg­állapította, hogy 30 százalék­nál nagyobb lejtésű területe­ken nem célszerű gyümölcsöst telepíteni, s a szőlőtelepítés is csak a történelmi borvidé­ken indokolt. Részletes, gya­korlati tanácsokat adott arról, hogy az 1—12, a 12—17 szá­zalékos és az annál merede- kebb területeken hogyan vé­dekezhetünk az erózió ellen. 220 millió forint talajjavításra Nagy figyelmet keltett Kiss Andor, a Mezőgazdasági Mi­nőségvizsgáló Intézet osztály- vezetőjének előadása is, aki a talajvédelmi tervezés hely­zetét és tennivalóit vizsgálta. A többi között elmondotta, hogy a második ötéves terv­ben indult meg a szervezett talajvédelmi tevékenység ha­Magyarország területének mintegy 40 százaléka hegy- és dombvidék és szüntelenül ki van téve a víz és szél eróziós pusztításának. Megyénkben, a Baranya csatorna mentén évente 32 tonna termőtalajt hord el a víz minden hold földterületről. Ez a mennyi­ség körülbelül 90 mázsa istál­lótrágyával egyenértékű. Országos átlagban csak 32 mázsa istállótrágya jut éven­te egy katasztrális hold föld­re. A hegy- és dombvidék ta­laja tehát az erózió következ­tében állandóan romlik. Reá­lis volt tehát az a megállapí­tás, mely tegnap délelőtt hangzott el, a Pécsi Járási Tanács dísztermében, az Or­szágos Talajtani Vándorgyűlé­sen: a talajvédelem kenyér­kérdés. Csökken a termőterület A vándorgyűlésen több száz szakember, mezőgazdasági ve­zető, tsz-elnök vett részt az ország minden részéből. Az elnökségben helyet foglalt dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettese, Romány Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető­je, Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Földvári János, a Megyei Tanács el­nökhelyettese, az Agrártudo­mányi Egyesület Baranya me­gyei szervezetének elnöke és többen mások. Dr. Szabolcs István, a Ta­lajtani Társaság elnöke és Földvári János köszöntötte a vándogyűlés résztvevőit, majd dr. Soós Gábor tartott beve zető előadást. A többi között megállapította, hogy Magyar- országon 180 lakos jut minden 100 hektár termőföldre, két­szer—háromszor annyi, minta Szovjetunióban, az USA-ban vagy Kanadában. A lakosság száma — ha lassan is — de állandóan növekedik. A fel- szabadulás előtti 2800-ról 3100-ra nőtt az egy főre eső kalóriafogyasztás. Ennek elle­nére, a termőterület nem nö­vekedett, hanem az iparosítás, az urbanizáció stb. hatására az elmúlt évtizedekben több mint egymillió holddal csök­kent Sok következtetés levonható ebből a néhány számadatból, a többi között az is, hogy szükségünk van minden hold termőterületre. Nem enged­hetjük meg, hogy a víz és a szél tönkretegye az ország te­rületének nagy százalékát ki­tevő hegy- és dombvidéki ta­lajokat. Nem nyugodhatunk Megkezdődött az őzvadászat Húszezer forintos agancs — Két vadgazdaság fúziója rek használatával, megcsap­pant, pótlásukról mesterséges felszaporítással kívánnak a jövőben gondoskodni. Nagy értéket képvisel a vadgazdaság őzállománya is. Nem ritka itt a 400—500 gram­mos őzagancs sem. Az első német vadászvendég ugyan­csak megelégedetten távozott a napokban. Hat őzbakot lőtt, s egy agancs átlagos értéke tízezer forint volt, a legszebb trófea 475 grammot nyomott, s ezért az egy agancsért 20 ezer forintot kapott a gazda­ság. A mostani szezonban csak őzbak agancsból negyed mil­lió forint bevételre számíta­nak. egy fővadász, kilenc hivatásos vadász és egy vadász tanuló látja el a többezer vadat szám­láló nagy rezervátum teen­dőit, a külföldi vadászok ka­lauzolásával kapcsolatos fel­adatokat. Az erdőkben arány­lag szegény vidéken kevés a nagyvad, a szarvas, annál ér­tékesebb az apróvadállomány. Számszerint nyúlból van a legtöbb, s a befogott élőnyúl keresett exportcikk. Január­ban több mint kétezer élő nyulat szállított el a MAVAD ebből a gazdaságból, melyet hálóval fogtak be, s zömmel Franciaországba szállítottak. A fácán-, de főleg fogolyállo­mány az utóbbi két-három év­ben, a vegyi növényvédősze­Az őzidény elejére megér­kezett az első külföldi ven­dég Villányba, a megye má­sodik legnagyobb vadgazdasá­gába. Ez év január 1-vel fu­zionált a két szomszédos nagy­üzem, a Bólyi és Villány— Siklósi Állami Gazdaság vad­gazdasága, hogy a területileg összefüggő mintegy 60 ezer holdas vadászati területen, a megye apróvadban (nyúl, fo­goly, fácán és őzben) leggaz­dagabb részén egységes, kor­szerű követelményeknek meg­felelő vadgazdálkodást hono­sítsanak meg. A Baranya déli részén vé­gig húzódó mammut vadgaz­daság központja Villány lett, ahol egy vadgazdaság-vezető, — A sásdi járás valameny­yi községe részt vesz a „Ba- anya legtisztább, legkulturál- abb községe” mozgalomban. l lakosság megkezdte a köz­égek tereinek, utcáinak rend- ehozását. Társadalmi munká- an már több tízezer fát ül- ettek el a tavaszi fásítások órán a járásban. 1961. év ül., rv. negyed­évére még vállaljuk Sz—80, Sz—100-as, TM—100-as tí­pusú erőgépek és dózerok főjavítását foi.yöjavItasAt, SKRÉPER LADÁK JAVÍT ASAT, AZONNALI GÉPCSERÉVEL. A csere lebonyolítását a megrendelő telephelyén vé­gezzük. Ezen felül járószer­kezet helyszíni javítását, tartó-futógörgők, járólán­cok, vezetőkerekek azon­nali cseréjét garanciával végezzük. Az általunk ja­vított gépek garanciális szolgáltatását és szerviz ellátását műhelykocsival, díjmentesen végezzük. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS HORT (Heves megye) ügyintéző: Nagygyőr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents