Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
3 napló MffT. MÁJUS W. \ Kikeltek a íeketerigók Fotó: Winternits Az új mechanizmus jegyében Megértés és összhang A nagyvállalat előnyei — Miben hasznos az önállóság? A gyáregység képviselői a központban | legáltjai varrnak a nagyválla- : lat párt- és szakszervezeti bi- j zottságaiban, ahol nemcsak megismerkednek az egész vál- | lalatot érintő problémákkal, j hanem a vállalatvezetők , partnereiként közös nevezőre hozzák a problémák megoldásának útját, módját is. ] Ami pedig a saját portán belüli feladataikat illeti: a | két szervezet tisztségviselői | maguk is konkréten résztvesz- I nek a termelésben, amiből az következik, hogy a saját szemükkel, vagy ahogy mondani szokás — a saját bőrükön tapasztalják, hol és mikor van szükség az igazi értelemben vett gazdasági, poli- kai nevelő munkára. így végzik együttes akarattal nagy és felelősségteljes munkájukat a kettős cél: a közösségi és egyéni érdek harmóniájának megteremtéséért. Pálinkás György Baranyai tsz-gazdák Jugoszláviában Hogy csinálják a szomszédok? terme egy nagy erőmű vezérlő terméhez hasonlít. A munkaasztal és a terem fala tele van műszerekkel, villanó kis lámpácskákkal, s a diszpécser egy-két gomb megnyomásával több vagon takarmánykeveréket tud előállítani egyszerre. Utunk a hizlalda takarmány- nedvesítőjébe vezetett. Ennek szíve egy óriási, tölcsér alakú tartály, melyben több ezer liter takarmánypépet tudnak néhány perc alatt megkeverni. A tartály aljáról csövek futnak szét a betonból készült hizlaldák felé. A takarmány csöveken jut el a vályúkba. A trágyát, illetve trágyalevet, mely az hizlaldák alá épített aknákba folyik le, vizsu- gárral távolítják el. Maximális gépesítés és korszerűség — ez a bellveiek törekvése. Ennek tulajdonítható, hogy egyetlen munkás 1200—1600 hízót tud naponta ellátni. Háromszor-négyszer annyit, mint a régi típusú hizlaldákban, annak ellenére, hogy kevesebbet dolgozik, mint korábban. Megszabadítják a sertéshizlaldák legtöbb erőt igénylő munkájától, a takarmányhordástól. A baranyai tsz-gazdák sok kérdést tettek fel Gusztáv Jal- sovecnek, illetve a kombinát dolgzóinak. Szőke Gyula, a szabadszentkirályiak üzemgazdásza arra volt kíváncsi, hogy gazdaságos-e a nagy beruházás? A válasz: sajnos, elég sokba kerül. Olasz tervek alap ján építették a hizlaldát, s a terveket nem kapták olcsón. Ennek ellenére, optimisták. Nagy Károly bicsérdi tsz-el- nök arról érdeklődött, hogy hány kiló szemestakarmányból, illetve keverékből állítanak elő egy kiló húst. Amikor meghallotta, hogy hárorrt, három és fél kilóból, a tsz- gazdák összenéztek, ez ugyanis nagyon kedvező szám. — Csak a sertés alapanyagunk nem jó még — mondta Gusztáv Jalsovec elégedetlenül. Tsz-gazdák egybehangzó véleménye is az volt, hogy javítani lehet még az állományon. A jugoszláviai utat kihasználva a baranyai tsz-gazdák — akik között sok sertésgondozó is volt — másfél napra átrándultak Belgrádba, megtekintették Újvidéket és Szabadkát is. Egy személyre vetítve 1500 forintba került az út, ennek ellenere, Tóth Gyula, a szabadszentkirályiak főkönyvelője, Keresztes Péter, á kővágószöllősiek. Kozma József, a gerdeiek és Nagy Károly, a bicsérdiek tsz-elnöké egyaránt azon a véleményed volt, hogy nagyon megérte. A négy tsz egy tízezer férőhelyes sertéshizlaldát akar építeni. S mielőtt megépítenék, elhatározták, „átruccannak” Jugoszláviába, s megnézik, hogy is csinálja ezt a szomszéd. Gusztáv Jalsovec, a sertés- hizlaló kombinát vezetője magyarul köszönti a csaknem negyven főnyi társaságot, s mi közben a szürke betonépítmények felé tartunk, rövid tájékoztatót tart a kombinátról. Magyar Lásié Bellyón most 20 ezer sertést hizlalnak évente. Az állatok ma még öreg építményekben vannak, de két hét múlva már kész az új hizlalda. Negyvenezer hízót akarnak ezentúl előállítani évente, a lehető lég korszerűbb technológiával. Két éve kezdték meg az építkezést. 25 millió új dinárt, magyar pénzre átszámítva több mint nyolcvanmillió forintot költenek erre a telepre. Minden van itt, amire egy ilyen nagy kombinátban szükség lehet. Külön fiaztatókat, koca- és süldőszállásokat építettek, tehát az alapanyagot maguk állítják elő. A fiazta- tókban gáz-hősugárzók függnek az állatok fölött, högy a malacokat megóvhassák a hidegtől. A gáz Zágráb közeléből jön, egy csővezetéken. Gusztáv Jalsovec a fiaztatólc mögé vezeti a tsz-gazdákat, s megmutatja, hogy egy hatalmas, csillogó alumínium gáztartályuk van. Egyszer, vagy kétszer töltik meg egy évben. A fiaztatók szomszédságában fekszik a bellyei gazdaság takarmánykeverő üzeme. A tsz-gazdák végigfuttatják tekintetüket a többemelet magas betontartályokon, sok száz vagon szemestakarmány fér el bennük. A takarmánykeverő kombinát egyébként Jugoszlávia egyik legmodernebb Ilyen üzeme. A diszpécser munkaBellye nevének olyan csengése van Jugoszláviában, mint nálunk Bábolnának. Híres gazdaság, sokan látogatják. Gyakran megfordulnak náluk külföldi államférfiak is. Most is vendégek érkeztek hozzájuk, igaz, ezúttal nem nagy, fekete személyautókon, hanem egy jókora szürke Ikarus autóbuszon. Szabadszentkirályiak és gerdeiek, bicsérdiek és kővágószöllősiek, tehát baranyai tsz- gazdák szállnak le a buszról. Természetesen e tekintetben sok mindenben egyre inkább a kölcsönös megértés és összhang dominál. Például a múlté • már, hogy a központból próbálják megoldani az anyagbeszerzést, vagy beleszólni olyan gyártmány- konstrukciók fejlesztésébe, nem fejlesztésébe, amelyeket ők szerkesztettek, vagy hogy ki dolga legyen a régebben, még az összevonás előtt kialakult és bevált szakmunkás-utánpótlás intézése. — Nincsenek ugyan kész terveink, még száz százalékosan kiforrott elképzeléseink sem az új mechanizmus bérezési, ösztönzési elveinek megvalósításához — folytatta Czaikó elvtárs, — de egy-két munkahelyünkön, például a horizontális és a marós-szakmában a száz százalék feletti teljesítményben már feloldottuk a degresszivitást. Vagyis kísérletképpen megszüntették azt az eddig érvényben levő bérelszámolási plafont, ami nemigen inspirálta túlteljesítésre a marósokat, horizontálósokat. A „próba” sikerrel járt, és ebben a hónapban már eszerint számolják el a bérüket is. Hát ez is egy jó példa arra, hogy mit produkálhat az ilyen szerény önállóság is, ha a felsőbb szerv bizalommal kezükbe adja a megoldás kulcsát. Az új mechanizmusra való felkészülésnek ugyancsak jó példáit adja a gyár pártszervezete és szakszervezete. Időben ismerték fel és helyesen kapcsolták össze a saját gyári érdekeket a nagyvállalat érdekeivel, s ennek megfelelően újszerűén, a változó feltételekhez igazodva határozzák meg tennivalóikat, fejlesztik munkamódszereiket. A gyár pártszervezetének és szakszervezetének állandó deA gazdasági reformmal kapcsolatban gyakran hallani, hogy az önállóság növelésére nemcsak a nagyvállalatoknál, hanem azok gyáregységeinél is szükség volna. Czakó János elvtársnak, a Sopiana gépgyár főmérnökének is először ezt a kérdést tettük" fel: számítanak-e arra, hogy az önállóság kiterjesztése náluk is érvényesül majd. — Magától értetődő, hogy e tekintetben, ha sokat várunk is a reformtól, pillanatig sem tévesztjük szem elől a termelés koncentrációjának mindazon előnyeit, amelyeket a nagyvállalati lehetőségek biztosítanak számunkra. Aligha kell bizonyítani, hogy egy nagy vállalat keretében nekünk is összehasonlíthatatlanul több módunk nyílik a korszerűbb termelési módszerek és technológiák alkalmazására. mint a korábbi értelemben vett önállóságunk idején. — Melyek azok a problémáik, melyek megoldására hiba volna az új mechanizmusig várni? . — Például, évek óta problémát okoz a tervkészítés metodikájának vontatottsága, ami a központi ajánlatátadástól a kézhezkapásig, illetve a konkret valóra váltásig túl hosszú időt vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy nem az effektiv gyártás Idejének elhúzódásáról, hanem többek között a gyártáshoz szükséges rajzdokumentációk késedelméből származnak a határidő elcsúszások. Ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy a leendő gyártmányhoz szükséges anyagokat idejében beszerezzük, mert ezután már csupán normaóra kérdése, hogy a gyártmány időre elkészüljön. Szemorvosok tudományos ülése nyit meg reggel 9 órakor, s a konferencia tárgyköre a „retinopathia diabetica korai tünettana és therápiája” lesz. A vitát dr. Weinstein Pál vezeti. A tudományos ülésen pécsi, szegedi, debreceni, mosonmagyaróvári, budapesti, bonyhádi, szombathelyi, kaposvári, soDroni, hódmezővásárhelyi, sátoraljaújhelyi, győri és esztergomi szakorvosok vesznek részt. A MOTESZ Magyar Szemorvostársaság pécsi szekciója május 18 és 20 között tudományos ülést rendez Pécsett, az új klinika tantermében. A tudományos ülés első napján, május 18-án reggel fél 9-kor kezdődik a program, dr. Boros Béla professzor elnöki megnyitójával. A konferencia május 19-én reggel negyed 9- kor, majd délután 3 órakor folytatódik. Május 20-án kerékasztal konferenciára kerül sor, amelyet dr. Kukán Ferenc Mecseki tavasz A Mecseki Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti Bizottsága vasárnap a pécsbánya- telepi Zalka Máté Művelődési Otthon parkjában és szabadtéri színpadán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezi meg a 'bányász kulturális intézmények szemléjét. A délelőtti kilenc órakor kezdődő műsorban irodalmi színpadok, bábcsoportok, kórsuok, fúvószenekarok, tánccsoportok mutatkoznak be. Délután Garamvölgyi János, a szemle védnöke, trösztigazgató méltatja a bányakerületekben folyó kulturális munka jelentőségét, eredményeit, majd ismét a fúvószenekarok, kórusok, tánccsoportok fellépése következik. A kiállításokat délelőtt fél tizenegy órakor dr. Gyevi Károly, a Mecseki Bányász főszerkesztője nyitja meg. A komlói, a pécsszabolcsi és a pécsbányatelepi művelődési házak modellező, barkácsoló, rádiós, könyvkötő, díszítőművész, amatőr-filmes, képzőművészeti, ötvös, csillagászati szakkörei állítják ki munkáikat. Közlekedési tükröt állítottak a Polláck Mihály utca és a 39-es dandár utca sarkára. A város más pontjainj például a Kossuth Lajos utca és a Sörház, illetve a Felsőmalom utca ke- résztezödésénél is elkelne egy közlekedési biztonságot elősegítő tükör. j zok. Remek dolog a színház, érezni a levegőjét, a nyüzsgést, mindent. Egyébként tavaly ment a televízióban egy közvetítés a kaposvári Csiky Gergely színházból adták egy fiatal lengyel szerzőnek, Kryztof Chronskinak Egy éjszaka története című darabját. Ilyen, a fiatalokról szóló, modern, időszerű problematikájú darabokra lenne szükség nálunk is. Azt hiszem, hosszú ideig ez lesz a legnagyobb színházi élményem. Ez hát a summa cum lau- de története, s egy hit története is. Azt mondja dr. Szigeti György: — Szépek voltak az egyetem évei, az állandó bizonyítás, nem másoknak, önmagámnak. Nagyon megszerettem az egészet, a szakmát, mindent. És az alkotás örömei, meg a sikerek utána, szóval szép volt. Csak a négy májust sajnálom. Hiába, az a legszebb hónap, s olyankor év vége előtt mindig annyit kellett tanulni! legnagyobb cél is, ha jó!, alapos munkával, szeretettel végezzük. Ez volt nekem a diploma, s ez lesz most majd ez az előadói beosztás. A szerényen fogalmazott mondatok mögött persze több is van: dr. Szigeti György édesanyja meséli, hogy fia a nagy akaraterő mellett rendkívüli fantáziával és emlékezőtehetséggel rendelkezik. Előfordult, hogy amikor egy részlet- kérdést akartak tisztázni, hetekkel előtte felolvasott tankönyvben oldalszóm és bekezdés szerint megmondta, hol található a kérdéses szöveg. Föld essy Dénea — De azt hiszem, sok komoly dologról beszélgettünk — mondja. — Pedig nemcsak a tanulásra érdemes emlékezni, hiszen egyetemista életemnek annyi kedves epizódja volt. Például Dózsa szurkoló vagyok, igaz, a csapat idei szereplése kissé lehangoló, dehát voltak szép idők is. Aztán a színház. Imádom a drámát, s a zenében is újabban a dzsessz mellett inkább a klasszikusokhoz húis odaállt a jogi kar tanácsa elé, hogy doktorrá fogadják. Végvári Gyöngyi, a kedves kölléganő, akivel angolul tanultak együtt, s mind a többiek, Bihari professzor úr, a kari pártszervezet, mely kilincselt az elhelyezése érdekében, a városi, de a megyei tanács vezetői is, akik rugalmas módon alakították ki mostani státusát a városi tanács titkárságán. — Mindig úgy éreztem, hogy ennyi fáradságot, eny- nyi jót nem lehet csakúgy elfogadni. Talán innét ered a nagy igyekezet. Igaz, már az általános iskola osztályaiban is kitűnő meg jeles tanuló voltam, de ezt a színvonalat azután is sikerült tartani, egészen az egyetem befejezéséig. Köny- nyített rajtam, hogy három évig kaptam a népköztársasági ösztöndíjat is. Vé- gülis nem bántam meg, hogy a műszaki pályát fel kellett cserélnem a jogival. Az emberekkel való foglalkozás sok szépséget ad. Én azt hiszem, az ember egy aránylag kis célt tűz ki maga elé, de az egyben a Vallja, hogy mindenkinek hinnie kell valamiben. — Még a marxista ember számára is szükség van erre — mondja. — Ez a hit szerintem ma az emberekbe vetett nagy bizalom. Hinni kell abban, hogy az emberek többsége jó. Persze vannak közöttük hitványak, s a jó ember magatartását is nagyon sok tényező színezi, de ez nem lehet kifogás, nem lehet a hitetlenség alapja. Kilenc kemény év bizonyítja, hogy igaza van. A summa cum laude is így született, s előtte a kitűnően sikerült érettségi is a pécsi Széchenyi Gimnáziumban. Jó ember mindig volt, végig a kilenc éven át. A legtöbbet persze édesanyjának köszönheti, aztán a húgának. Könyvtárra való jegyzetet, tankönyvet, füzetet olvastak fel neki vagy mondták magnóra, hogy ismételni lehessen. Emlegeti most a jópajtást, Fekete Misit, aki az általános iskola ötödik osztályától kezdve barátja, felolvasója, segítője volt egészen addig, ámíg Gyurkával együtt ő i i 4
