Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
KISLEXIKON Piac., szocialista piac amsífiism Az új beruházási rendszerről A gazdaságirányítás új bán. Ez valójában csak a termelők és felhasználók köz vetlen árukapcsolatában, tehát a piacon formálódik, alakul ki. A szocializmus jelenlegi fejlettségi fokán a munka még nem lehet teljesen közvetlenül társadalmi munka; a tevékenységek cseréjét nem lehet közvetlenül, áruforma nélkül lebonyolítani. A tevékenységek cseréje a szocialista tulajdon talaján, a népgazdaság központi, terv szerű irányításának keretében, de csak az objektíve elkülönülő vállalatok áru- és pénzkapcsolatainak, horizontális kapcsolatainak köz- beiktatásával mehet végbe. Az áruviszonyok, az értékkategóriák felhasználása, a piac aktív szerepének érvényesítése a szocializmusban nem valami szükséges rossz, hanem objektív szükségesség, amely nem gátolja, hanem a szocialista tervgazdálkodás eszközeivel szabályozva elősegítheti a szocialista gazdaság tervszerű fejlődését. A szocialista árutermelés és az árutermelésből fakadó viszonyok nem a tervgazdálkodáson kívüli, vagy e mellett léteznek, hanem a szocialista tervgazdálkodási rendszer szerves részei, amelyeket a szocialista állam a tervgazdálkodás szolgálatába állíthat. így tehát nem egyazon gazdasági rendszer két ellentétes pólusáról (ti, a tervről és a piacról), hanem szerves egységéről, illetve e szerves egység megteremtéséről van szó. A szocialista piac: szervezett piac. Erről szól a következő Kislexikonunk. — er —■ kapacitásának kihasználásától függ. A műszaki propagandahónap alkalmával Kiss Árpád elvtárs megnyitó beszédében ismertette a hazai helyzetet, amelyből világosan kitűnik, hogy ebben a tekintetben sok a teendőnk- Közhasználatú kifejezéssel élve: elmaradtunk a világszínvonaltól. Hazánkban az ipar állóeszköz-állományát átlagosan 37 százalékban használjuk ki, amely elmarad a hasonló adottságokkal rendelkező több európai ország tényszá- mától. Ha a kapacitáskihasználást 37 százalékról 38 százalékra emelnénk, ez esetben a termelés annyira növekedne, mintha 4,2 milliárd Ft beruházást eszközölnénk 38 százalékos kihasználással. A naptári időalap kihasználásánál jelentkező minden 1 százalékos javulással évente üzembehelyezett beruházások értékének 25 százalékát takaríthatnánk meg. Az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága behatóan elemezte a gépi kapacitás kihasználásának lehetőségét. Megállapításunk szerint nincs városunkban, illetve megyénkben olyan termelő üzem, illetve vállalat, ameLy az állóeszköz-állományának kihasználását ne tudná fokozni. Természetesen itt nem a magasabb szempontból létrehozott tartalék-kapacitások felszabadítására gondolunk. Amíg az elmondottakból az egyik oldalról jelentős kapacitás-feleslegről beszélhetünk, addig bizonyos helyeken szűk keresztmetszet, kapacitáshiány jelentkezik. Az utóbbi vállalatok tetemes időt töltenek el kapacitáskereséssel és sokszor kisipari módszerekkel és magas ráfordítással tudják problémáikat megoldani. A népgazdaság és a vállalatok közös érdeke azt kívánja, hogy a kapacitás-felesleget a jelentkező igények kielégítésével csökkentsük és ezen keresztül a gépek teljesítményét növeljük. Horváth József Piacnak nevezzük az árutermelés viszonyai között a termelők és felhasználók (fogyasztók) közötti társadalmi és gazdasági kapcsolatok Legfontosabb formáját, a kereslet és kínálat találkozását, a vételek és eladások összességét. Az árutermelők a piacon mérik össze, ismertetik egymással munkaráfordításaikat; a piacon válnak a termelők ráfordításai társadalmi munkává. Az utóbbi évekig uralkodó volt az a nézet, amely szerint a szocialista gazdaságban a központilag előírt tervmutatók helyettesítik a piac fűnk dóját, mert a terv képes arra, hogy részletesen és közvetlenül meghatározza a szükségleteket és a társadalmi munka szétosztását. A szocializmus építésének jelenlegi fejlettebb fokán azon bán számos tényből levonható az a megállapítás, hogy a terv egymaga nem képes erre. A viszonylag magas fejlettségű gazdaságban a központi tervezés nem foghatja át a gazdasági élet részleteit, s főként nem foghatja át a rugalmasan változó fogyasztói kereslet részletednek a változását. Nem lehet képes arra sem, hogy részleteiben előírja a vállalatoknak az erőforrások lehető legracionálisabb felhasználását, kombinálását, az erőforrások beszerzésének és felhasználásának időpontját stb. Nem határozhatók meg központilag a termelők és a felhasználók kapcsolatai, sem az, hogy hol, mikor, kinek (melyik vállalatnak) mire, mennyire van szüksége, milyen minőségben, választékAz űj gazdasági mechanizmus sikeres megvalósítása nagymértékben a gépek tájékoztatóra, vagy író-olvasó találkozó lebonyolítására. Gyümölcsöző kapcsolatot teremthetnének, akár közös klubnapok keretében a fiatal műszakiakkal, vagy agráro- sokkal. — A fél év egymás megismerése, az igények felmérése, s a tapasztalatgyűjtés ideje volt. Feltétlen színesítjük a klub életét, többek között író-olvasó találkozót szervezünk. Szeretnénk esetleg Eck Imrét vagy a Bóbitát meghívni — körvonalazta az őszi programot Szűcs Pál- vezetőségi tag. TANÉVSZERŰ PROGRAM Július—augusztusban nyári szünet következik. Szeptemberben tanévszerűen állítják össze a munkatervet, a klubtagok ötleteit, javaslatait figyelembevéve. Az egyetemről további, főleg fiatal előadókat, tanársegédeket hívnak meg. Megrendelik a közgazdaságtan leglényegesebb folyóiratait, tanulmányait, szakkönyveit. Társasjátékok, sakk beszerzése is szerepel a tervekben. Aki a klub tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportjának is teljes jogú tagja. A csoport támogatja a fiatalokat, a programokat összehangolják. A fiatalok goiidja most: mi is lesz a konkrét feladatuk az új gazdasági mechanizmusban. Hangulatuk jó, sokat várnak a jövőtől. M. Z. pet kell kapniok, a részletes szabályozás jogát a beruházást irányító szervnek engedi át. (A beruházási program tartalmát központilag kötelezően nem írja elő.) Az ágazati, szakmai szabályozások mélysége sem terjedhet azonban addig, hogy bemere- vithesse a vállalatok beruházási tevékenységét. Kispái Sándorné ország megszüntette a behozatali kontingenseket. A mennyiségi korlátozások megszüntetését most kiterjesztik számos élelmiszerre es mezőgazdasági termékre (sózott hering, gyümölcslé, tengeri termékek, ásványvíz, almabor, hús, stb.). A új liberalizációs lista egyes vegyipari termékeket, lábbeliket, üveggyártmányokat, nyersanyagokat és ipari termékeket is magában foglal. Főleg egyes munkagépek, írógépek, vetőgépek, motoros járművek, szerszámok, vadászfegyverek, stb. viszonylatában tartják jelentősnek a behozatali kontingensek megszüntetését. Ilyenformán ezúttal nemcsak a kölcsönös forgalom növeléséről, hanem a forgalom öszetételének megváltozásáról is szó van. Enél- kül nem lehetne tovább növelni a kölcsönös kereskedelmi forgalmat. Az új liberalizálásnak feltehetően pozitív politikai hatása is lesz. tűzte ki célul. Mégpedig min denek előtt az új gazdaság- irányítási rendszer főbb vonásainak megismertetését, mivel a fiataloknak nem áll módjukban különböző mechanizmus tanfolyamokon részt venni. Az előadások tematikája logikai sorrendet követett és az elmúlt fél évben minden második héten sor került egyre-egyre. A harminc klubtagból . 20—25 „törzstag” részvételével. Rangos előadókat kértek fel közreműködésre! Elsőként dr. Nagy Józsefiét, a Megyei Pártbizottság titkárát. Járt a klubban dr. Szabó Kálmán, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, Garam József, a Figyelő fő- szerkesztője és mások. Nagy sikerű élménybeszámolót tartott a Ford-ösztöndíjjal USA-ban járt dr. Tig'yi József. A Közgazdaságtudományi Egyetemről több előadót is meghívtak. Az ilyen találkozások külön érdekessége volt: ismerősökként üdvözölték egymást, a többnyire fiatal tanársegéd és a volt hallgatók között közvetlen, baráti beszélgetés alakult ki. Az érdeklődés homlokterében persze mindig az állt: mi újság az egyetemen? SZÍNESEBB klubnapok Amivel még egyelőre adós maradt a klub, az a színesség. Pedig a szabad klubnapokat, tehát amikor nincs előadás — kitűnően fel lehet használni. Akár egy közös kirándulásra, ' a napisajtón túl, egy külpolitikai beruházási tevékenységre vonatkozó szabályokat csak a minden ágazatra egyaránt érvényes, a legfontosabb kérdéseket felölelő szabályozás mértékére korlátozzák. (Pl. az egyedi nagyberuházások javaslatának tartalma stb.). Mindazokon a területeken, ahol a szakmai sajátosságoknak nagyobb szereFranciaország tavaly bejelentette, hogy nagymértékben liberalizálja a Szovjetunióból és a kelet-európai országokból eredő behozatalát. Ezek után a többi nyugateurópai ország is kezdett élénkebb kelet-európai kereskedelmi politikát folytatni. A franciák most újabb lépésre készülnek. Gyorsabb ütemben akarják továbbfejleszteni a kelet-európai kereskedelmüket. Az 1966 januári liberalizálási intézkedések az Albániából, Bulgáriából, Kínából, Magyarországból, Lengyerországból, Romániából, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból eredő importra vonatkoztak. Az új intézkedések az NDK-ra is kiterjednek majd. Az NDK (egyes kivételektől eltekintve) ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint a többi kelet- európai ország. 1966 januári liberalizálási intézkedések 700 — főleg ipari termékre terjedtek ki. Ezek viszonylatában Francia Fél éves múltra tekint vissza Pécsett a Fiatal Közgazdák Klubja. Röpke idő, arra azonban elegendő, hogy életképességét bebizonyítsa. Sikerült bebizonyítania — minden csodálkozás nélkül hangozzék ez. Széleskörű közgazdász-közvélemény van kibontakozóban! Közgazdászoké a jövő! Ilyen hangok felemlítésével írtunk a közgazdászokról tavaly < decemberben a fiatalok klubja megalakulása elé. A jóslatok — vagy nagyon is reális megállapítások — kezdenek valósággá válni. Már hiánycikk lett az üzem- vagy a munkaszervezéshez értő közgazdász, a fiatalok klubjához már nem egy kérés futott be a vállalatoktól: ajánljanak szakembert, RENDSZERES TOVÁBBKÉPZÉS Keresettségük megbecsülésüket jelenti. Meglévő alkotóképességük használhatósága, nem utolsó sorban a vállalati ranglétrán való előbbre jutásuk viszont korszerű és egyre korszerűbb ismereteket, rendszeres szak mai továbbképzést, szinte versenyfutást követel. Hiszen egyetemista korukban az új gazdasági mechanizmus szele éppencsak fújdogált, s akad a fiatalok között olyan is, aki még úgy tanulta a szocializmus gazdaságtanát, amelyben egyáltalán nincs árutermelés. A Fiatal Közgazdák Klubja megalakulásakor elsősorban a rendszeres és szervezett szakmai továbbképzést érdekek és a vállalati önállóság érvényesülését. Ez részben az állami beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi követelmények és a bankhitel rendszere, részben a vállalatok saját fejlesztési alapjának bővítése, közvetett módon történő szabályozása útján jut kifejezésre. A termelő beruházásokkal összefüggő hatékonysági követelmények érvényesítését az állami kölcsön, a bankhitelek és a vállalati alapok egységes rendszere biztosítja. A hitel- rendszer a beruházások meghatározott körében a beruházási eszközök rugalmas, a vállalatok jövedelmezőségére és alapjaira támaszkodó elosztását valósítja meg. A képződő fejlesztési alap a vállalat önálló döntésének megfelelően lehetővé teszi a pótlások időben való végrehajtását. továbbá a működő állóeszközök korszerűsítését és a piaci követelményekhez alkalmazkodó kisebb bővítési tevékenységet, valamint a tartósan lekötött forgóeszközök növelését. A nem termelő ágazatok beruházásainak finanszírozása költségvetési forrásokból (költségvetési juttatás. tanácsok és társadalmi szervek alapjai) történik. Megszűnik az éves ütemezés 4. Az új beruházási rendszer egyik jellemzője, hogy az eddiginél lényegesen szű- kebb körben érvényesít speciális beruházási előírásokat. A gazdasági folyamiatok szabályozásának azokat a területeit, amelyek ugyan érintik a beruházási tevékenységet, de kizárólagosan beruházási szabályozást nem igényelnek, a megfelelő gazdasági tevékenység szabályozási rendszerének engedi át. (Pl. a beruházásokkal kapcsolatos szállítási szerződéseket a szállítási szerződések általános jogi rendszerébe, a beruházási építéssel kapcsolatos szabályozásokat az általános építési tevékenység szabályozási rendszerébe, a beruházó vállalatok és kivitelező vállalatok tevékenységének szabályozását az általános vállalati gazdálkodás szabályozási rendjébe tartozónak tekinti.) Ezzel lehetővé teszi a piaci kapcsolatok, a vállalatok egyroásközötti kapcsolatainak kibontakozását. így a beruházási tevékenység nem különöl el sem a piacon, sem a jogi szabályozás, illetve a finanszírozás rendszerében a többi gazdasági folyamatoktól. Az új beruházási rendszer teljesen megszünteti az eddigi beruházási szabályozásoknak azit a szemléletét, amely az éves népgazdasági tervezéshez kapcsolja a beruházási folyamatok megvalósítását. Ez kifejezésre jut abban, hogy sem a népgazdasági tervezésben, sem az egyedi előkészítésben nem jelennek meg merev behatároló korlátok a beruházási tevékenységre nézve. Merev keretek, éves ütemek meghatározása, stb. helyett a vállalatok szerződési kapcsolataira bízza a beruházás megvalósítási folyamatát. A szakmai sajátosságok szerepe 5. Az új beruházási rendszer lényeges vonása, hogy a központi irányító szervek a rendjének irányelvein alapuló új beruházási rendszer legfontosabb elvei és módszerei vonatkozásában a Gazdasági Bizottság 9/1967. (IV. 13.) G. B. sz. határozata intézkedik. A határozat alapján az új beruházási rendszer lényeges vonásait az alábbiakban foglalhatjuk ösz- sae: A központi akarat l. A kormány a nepgazda- ságfejlesztésének legfontosabb eszközeit a jövőben is kézbentartja és biztosítja a gazdaság-politika realizálását szolgáló fejlesztéseket, a gazdaságpolitikának megfelelő beruházási politika folytatását. A központi szervek egyrészt a népgazdasági tervezés keretében meghatározzák a fő elosztási arányokat és az ezek irányában terelő köz- gazdasági eszközöket: másrészt a központi akarat közvetlen megnyilvánulásaként népgazdaság fejlesztésére jelentős hatást gyakorló fejlesztési célokat a kormány központilag dönti el (egyedi nagyberuházások, célcsoportos és egyéb állami beruházások). A beruházások jelentős része (darabszámúban túlnyomó többsége, volumenben pedig jelentős hányada) a termelő szektorban a vállalatok. a nem termelő szektorban a tanácsok és egyéb szervek döntési jogkörébe megy át. A vállalati beruházásokra semmiféle kötelező jiervmutatót, keretszámot nem tartalmaz a terv. Ez a tevékenység a központi szervek által meghatározott köz- gazdasági módszerekkel befolyásolt beruházási piacon keresztül bonyolódik le, mindazok az ösztönző és gátló hatások érvényesülnek, amelyek egyrészt a kereslet és kínálat alakulásából, másrészt az árrendszerből, a hitel- és kamatpolitikából, a vállalatok jövedelmezőség növelésre törő gazdálkodásából erednek. A vállalati beruházások körében a vállalatok kezdeményezési, mérlegelési és döntési szabadsága érvényesül. A beruházási piac szabályozása, befolyásolása a népgazdasági terven és a pénzügyi rendszeren keresztül a központi szervek feladata. A szabályozásban azonban különös tekintettel a beruházási tevékenység távlati jellegére — elsősorban hosszú ideig állandó, alkalmazási módjukban rugalmas módszereket szabad igénybe- venni (a hitel és kamatpolitikai eszközeit) és kivételesen szabad a közvetlen, adminisztratív beavatkozás módszeréhez nyúlni. A vállalatok önállósága 2. A népgazdasági tervezés ftj vonása, hogy nemcsak az elosztás fő arányait és a fejlesztési irányokat oldja meg, hanem a megvalósítás irányába terelő közgazdasági eszközöket is tartalmazza. Az egyedi nagyberuházások tervutasításként megjelenő központi döntési körén túlmenően a népgazdasági tervben foglalt fejlesztési koncepciók megvalósítása irányába tereli a terv a vállalatok beruházási tevékenységét. (Pl. amortizáció és 36- vedelemszabályozás, hitelpolitikai irányelvek, preferenciák rendszere.) 3. A beruházások finanszírozási rendszere egyaránt szolgálja központi döntésekben kifejeződő népgazdasági 4 kapacitás-kihasználás fokozása közös érdekünk Az MTESZ kezdeményezése r Életképes klub Francia könnyítések a külkereskedelemben
