Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

5 19«T MÄJTJS 1«. _ _-----------------------------------------napló J ubilál a pécsi éneklő ifjúság Több ezer if­jú dalos ajkán csendült fel va­sárnap délután a Széchenyi téren Kodály örökszép kánonja: A ma­gyarokhoz. Felemelő szépségű dalostalálkozó Négy évtized emlékeit bemutató kiállítás — Kétnapos hangverseny- program — Több ezer dalos a Széchenyi téren Jogi tanácsadónk Ki kaphat, hol kell kérni a gyermekgondozási segélyt? ige című pályadíjnyertes al­kotását. A Janus Pannonius Gimnázium leánykara ugyan­csak Ivasivka Mátyás ve­zényletével többek között Ko­dály Zoltán egyik utolsó mű­vének pécsi bemutatójával aratott sikert: a Shakespeare- szövegre komponált Fancy (A képzelet) című kórusművel, melynek Londonban megje­lent partitúráját maga a szerző küldte el a Janus- leánykarnak. A MŰM. 500. Iparitanuló Intézet vegyeska­ra (Pécsi Géza) műsorából C. Franck—dr. Vargha orgona- kíséretes műve, A hazához, érdemel említést. Az első est műsorát a Tanárképző Főis­kola vegyeskarának kimagas­ló teljesítménye koronázta. Tillal Aurél vezényletével Morley- Kodály- és Bárdos­műveket szólaltattak meg, ismétlést eredményező siker­rel. Vasárnap délelőtt a me­szest (Németh Zoltánná), ?az Egyetem utcai (Bokrétás Györgyné) Általános Iskolák kórusai kezdték a sort a tő­lük megszokott dicséretes színvonalú műsorral, majd a Leőwey Klára Gimnázium német tagozatának Vönöczky Endre vezette kórusa követ­kezett. A Zrínyi Miklós Köz­gazdasági Technikum leány­kara (Vönöczky Endrénél többek között Papp: Anda- lúz dalok c. művét mutatta be. A legfiatalabb gimná­zium, az újmecsekaljai ez évben alakult vegyeskara Do­bos László irányításával nagy közönségsikert aratott, akár­csak a Nagy Lajos Gimná­zium Orff-együttese. önálló, változatos műsorral jelentke­zett a Nagy Lajos Gimná­zium férfi vokálegyüttese, valamint a Leöwey Klára Gimnázium énekkara (Vö- nöczky Endre), mely karna­gyának két kompozícióját is megszólaltatta. A koncert a Tanárképző Főiskola női ka­rának (Dobák Pál) nagyszerű produkciójával ért véget. Vasárnap délután a Széche­nyi téren impozáns méretű összkari hangversenyt ren­deztek. Bevezetőt Antal György, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző Szaka pé­csi tagozatának vezetője mondott. Az egyesített énekkarok mellett közreműködött a Mű­vészeti Gimnázium és a Gyárvárosi Általános Iskola fúvószenekara Decleva László és Rajnai Henrik vezényleté­vel, mely együttesek a Liszt­termi koncert előtt is térze­nével szórakoztatták a kö­zönséget. A műsor Kodály: A ma­gyarokhoz című kánonjának nagyhatású előadásával ért véget, melyet a pécsi éneklő ifjúság napja illusztris ven­dége, Bárdos Lajos vezé­nyelt. A Széchenyi téren meg­jelent több ezer ifjú dalos és az őket meghallgató kö­zönség számára bizonyára hosszú ideig emlékezetes él­mény marad e felemelő szép­ségű dalos találkozó. — nt — városunk az éneklő ifjúság­mozgalom jubileumát. A 40 év előtti kezdetre, 1927 tava­szára emlékezett Horváth Mi­hály, a Zeneművészeti Szak­iskola igazgatója abban a be­szédében, mellyel szombaton délután a négy évtized em­lékeit bemutató kiállítást a Liszt Ferenc-terem előcsar­nokában megnyitotta. — Néhány fiatal énekta­nár kezdeményezésével kez­dődött el éppen az 1927-es hangversenyen az az erejedés —, mondotta többek között Horváth Mihály —, mely ugyan 15—20 évig tartott, de végül is diadalmas győzelem­mel végződött. A kezdemé­nyezés nem a dalárdákból indult ki, ahol öreg, makacs hagyományok, egyesületi meg­kötöttségek akadályozták a fejlődést, hanem a város né­hány iskolájából. így pél­dául Agócsy László a polgá­ri fiúiskola gyermekkarával elsőnek mutatta be Pécsett a legszebb Kodály, Bartók és Bárdos-kórusokat. A felsza­badulás után igazolódott be teljes mértékben a sok küz­delem és igyekezetnek a he­lyessége: amiért mi 20 éven át küzdöttünk, az ma már magától értetődő, megvaló­sult valóság. E „megvalósult valóság” ragyogó bizonyítéka volt a Liszt-teremben szombaton es­te és vasárnap délelőtt el­hangzott két hangverseny, melyen a pécsi iskolák kóru­sai adtak számot felkészült­ségükről. Szombaton a legkisebbek kezdték: üde, bájos színfoltot jelentett az első ízben fellé­pő kis óvodások szereplése Almási Pálné és Kovács Lászlóné irányításával, őket követte a Petőfi utcai (Roz- gonyi Miklósné), az Alkot­mány utcai (Pillinger Béla) és az ezúttal is igényes mű­sorral jelentkező Mátyás ki­rály úti ének-zene tagozatos Általános Iskola (Szesztay Zsolt) kórusa. A Radnóti Mik­lós Közgazdasági Szakközép- iskola Ivasivka Mátyás ve­zette leánykarának program­jából Sztravinszkij és Brit­ten egy-egy művének meg­szólaltatása érdemel külön említést. Szép hangzásával tűnt ki a Zeneművészeti Szakiskola leánykara fVö- nöczky Endrévé vezényleté­vel). A koncert második részé­ben került bemutatásra Bár­dos Lajos—dr. Vargha Ká­roly Daloló tavasz című, ez alkalomra komponált műve, melyet Agócsy László ve­zénylésével az e mű bemuta­tására régi kórustagokból és vezetőkből alakult együttes szólaltatott meg. A közönség hosszasan ünnepelte a szerző­ket. A Nagy Lajos Gimná­zium vegyeskara Ivasivka Mátyással az élen idén is ér­dekes, igényes programot mutatott be, így Eszterházy Pálnak, Magyarország egy­kori nádorának 17n-ben‘ Bécsben megjelent Harmo­nia Caelestis c. sorozatából két, vonószenekari és orgona- kiíaéretes tételt, valamint Ary Tibornak Szigetvár jel­Gazdag és változatos prog­rammal, színvonalas hang­versenyekkel ünnepelte meg A magánmunkáltató — vállalat Ennél a résznél kívánunk még rámutatni arra, hogy je­len esetben a jogszabály „vál­lalat” fogalmi körébe vonja a magán munkáltatókat is. Te­hát ezekben az esetekben is fennáll a gyermekgondozási segély folyósításának lehető­sége. ha az egyéb feltételek megvannak. Abban az esetben, ha a fi­zetésnélküli szabadság meg­szűnik vagy egyéb változás következik be, illetőleg a gyer­mek meghal, a változásokat minden esetben a munkáltató köteles a gyermekgondozási segélyt folyósító szervvel kö­zölni. Külön fogunk foglalkozni a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és a kisipari termelő- szövetkezetek tagjainak jogo­sultsági feltételeivel és a szükséges igazolásokkal. Kiállítás a Bartók-klubban A Jogszabály feltételként szab­ja meg azt, hogy a kérelmező A MUNKAKÖRÉBE MEGÁLLAPÍ­TOTT TELJES MUNKAIDŐVEL DOLGOZOTT.. . Abban az esetben, ha a dol­gozó nő teljes munkaidővel dolgozik, pl.: bőrgyár, ruha­ipari vállalat stb., altkor a teljes munkaidővel történő foglalkoztatottság kérdése, «.ű- lön nem kell vizsgálni, mert az itt dolgozók általában a jogszabályban előírt teljes munkaidővel dolgoznak. Abban az esetben, ha a munkaidő kevesebb vagy a dolgozót más jogszabály alap­ján az illető iparágra vagy munkakörre megállapított más munkaidővel foglalkoztatják, úgy ezt fel kell tüntetni pl.: ha a munkakörre előírt tel­jes munkaidő 6 óra, úgy eb­ben az esetben a jogosultság szintén fennáll. A Jogszabály harmadik feltétel­ként írja elő, hogy a dolgozó nőnek a gyermek gondozása cél­jából flzetésnélkQll szabadságot kell Igény bevennie. Ebből következük, hogy a gyermekgondozási segély csak akkor jár, ha a dolgozó fize­tésnélküli szabadságon van. Ki kell hangsúlyozni, hogy a munkaviszony megszűnése után nem jár gyermekgondo­zási segély. Fizetésnélküli sza­badságot csak munkaviszony fennállása alatt lehet adni, így a gyermekgondozási se­gélyt is csak munkaviszony fennállása mellett a fizetés- nélküli szabadság időtartamá­ra lehet folyósítani. Miután a gyermekgondozási segély nem társadalombiztosí­tási jogviszonyon alapuló szol­gáltatás, így a jogszabályi rendelkezések nem ismerik „a passzív jogon” folyósított segély fogalmát Pécs — Törők templom, 1965, akvarell M. Sziics Ilona akvarelljei Képei éppen ezért első­sorban olyan örömet okoz­tak: hogy az ember és az, amit csinál, mélységes har­móniában él. Nem olyan képek ezek, amelyek a meg­változtatás forrongó igényé­vel ostromolnák a világot vagy a képzőművészetet. M. Szűcs Ilona tud festeni, s ezt arra használja fel, hogy szépen, hangulatosan kife­jezze a világot, amelyhez neki közvetlenebbül köze van. A csodálatos Duna- parti tájakat, ahol könnyű párák úsznak az áttetsző víz fölött, szülővárosának, Pécs­nek néhány évszázados, meg hitt hangulatú régi házát és utcáját, a szobasarkot és pár kedves ismert arcot. — Akvarellt festek, mert csak arra van időm — mondta egyszerűen a festő­nő, és hát így is lehet mon­dani. Kénytelen akvarellt festeni. De úgy is lehet mondani, hogy művészi am­bícióit dicséretesen össze tudta egyeztetni élete más vonatkozásaival, s emellett ezek az akvarellek művészi alkatával is összhangban vannak. Humánus és derűs ember, — humánusak és de­rűsek a képei is. Az Alko­nyat lassan homályba vesző, szelíden összehajtó vastag fatörzsei, a Duna-parti ké­pe fénybevesző szépsége és hívogató békessége, az ősz Gyulán szélfutta, kopár fáinak szürkéjén átragyogó diadalmas sárgák, a Pihenő elomló alakja és ráhajló fája, ember és természet harmonikus nyugalma... II. E. Nem kritika ez, csak szubjektív „beszélgetés” egy szimpatikus kiállításról, s egy szimpatikus kiállítóról. Aki benéz a Bartók-klubba, az csak néhány szép, han­gulatos, finom akvarellt lát, de nekem, akár akarom, akár nem, látnom kell a képek mögött az asszonyt is, aki ezeket a képeket fes­tette. Szűcs Ilona neve előtt az a rejtélyes M. betű annyit jelent, hogy Martsáné, Mari­sa István szobrászművész felesége. Művész feleségé­nek lenni amúgyis különös misszió, cseppet sem köny- nyű feladat. Éppenséggel rá lehet áldozni egy egész éle­tet. Különösképp akkor, ha valaki emellett anya is, s egy kedves kis gyerek mac­kóinak, hintájának, levert térdének hivatásos őrzője- ápolgatója ... Mikor náluk jártam, az egyszerű budapesti lakás­ban, Martsáné kávét főzött. A szoba sarkából, ahol ül­tünk, láttam a szoba másik sarkát, a tulipános paraszt­ládát, a falon lógó hatalmas kulcsot és a kényelmes ka­rosszéket. A mackó nem ült ott akkor, mint a képen. De anikor megláttam a képet, amelynek az a címe: Szoba­sarok, felidéződött az egész akkori családias és meghitt hangulat, a szobrász fele­ségének nyugodt, mosolygós derűje. Vékonykeretű szem­üvege mögül nagyon figyel­mes és nagyon megértő szem csillan elő, mozdula­tai megfontoltak és nyu­godtak. Megszakítás lehetséges A gyermekgondozási segély igénybevételénél nem szüksé­ges a jogszabályban biztosított teljes időtartamot (30 hóna­pot) igénybevenni, azonban ilyen esetben az újabb fize­tésnélküli szabadság igénylése esetén már a gyermekgondo­zási segély a dolgozó nőt nem illeti meg. A jogszabály módot ad ar­ra, hogy mely esetekben van lehetőség a fizetésnélküli szabadság megszakítására oly­módon, hogy újabb igénybe­vétel esetén is megkaphassa a dolgozó a gyermekgondozá­si segélyt Abban az esetben, ha a dol­gozó az igénybevett fizetés­nélküli szabadságot a gyer­mek 30 hónapos kora előtt meg akarja szakítani, ezt a szándékát a munkáltatónak köteles 30 nappal előbb be­jelenteni. A gyermek gondozására igénybevett fizetésnélküli szabadság megszakításának akkor van helye, ha azt a dolgozó nő SZEMÉLYI vagy CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEI indokolttá teszik. Ilyen Indok lehet: a) a (érj, Illetőleg az eltartó ha-< lála vagy tartós megbetegedése, b) a lérj katonai szolgálatra < történő bevonulása, c) szabadságvesztés büntetése, d) az életközösség megszakítása, [ e) a nő újabb szülése vagy tar-1 tós betegsége. ! Abban az esetben, ha a dol-j gozó nő a fizetésnélküli sza- ( badságot egyéb címen szaki-1 tóttá meg és később folytatni i akarja, a fizetésnélküli sza-| badság további részére gyér-' mekgondozási segélyre már j nem jogosult. A jogszabály lehetőséget adj arra, hogy a vállalat egy al­kalommal ilyen esetben is en- < gedélyezheti a segély folyósí-j tását. Kérdésként merülhet fel az, ] hogy betegség esetén mit kell ] „tartós betegségnek” tekinte-1 ni. A jogszabály „tartós be-! tegségnek” tekinti a 30 nap­nál hosszabb ideig tartó ke-j resőképtelenséggel járó meg- < betegedést. Csütörtöki számunkban fog­lalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy kik és milyen feltételek mellett vehetik igénybe a gyermekgondozási segélyt A Jogosultsági feltételek után is­mertetni kívánjuk, hogy mi­ként kell kérni és mit kell a kérelemhez mellékelni. A munkáltató dönt A gyermekgondozási segély nem társadalomibiztosítási «zolgáltatás, hanem munkavi- szonyon alapuló jogosultság. Ier a munkáltató bírálja el azt a kérdést, hogy a kérel­mező részére ad-e fizetésnél­küli szabadságot, vagy sem. A munkáltató igazolása alap­ján azután vagy az üzemi tei- fizetőhely vagy a Társadalom- biztosítást Igazgatóság szol­gáltatási osztálya folyósítja a gyermekgondozási segélyt A kérelmet a gyermekgon­dozási segélyre jogosult nő munkahelyén kell előterjesz­teni, ahol a Munka Tör­vénykönyve rendelkezései alapján a munkáltató elbírál­ja a fizetésnélküli szabadság adásának kérdését és ezt kö­vetően igazolást ad a kérel­mező részére arról, hogy fi­zetésnélküli szabadságot enge­délyez és a kérelmező a gyer­mekgondozási segélyre meddig jogosult A munkáltató az alábbi szö­vegnek megfelelő igazolást ad ki a kérelem elbírálása után (az igazolást az előírásnak megfelelően kitöltve közöl­jük). „Igazolom, hogy Kovács József­fé született Horváth Mária dol­gozónk, akinek lakhelye Pécs, U. kerület Jókai út .... hsz. (szü­letett IMS. évben Pécsett, anyja neve: Tóth Erzsébet) 1967. Január lé-én született Erzsébet nevű gyermeke gondozása elmén 1967. május 16-tól 1969. július 9-ig flze- tésnélküli szabadságot kapott és erre az Időtartamra gyermekgon­dozási segélyre Jogosult." Pécs, 1967. május ÍZ. P. H. aláírás aláírás Az ismertetett igazolást a kérelmező — üzemi kifizető- hely esetén a vállalat — to­vábbítja a idffizetést eszközlő társadalombiztosítási szerv­nek. Az igazolás alapján az­után intézkedik a segély kifi­zetése iránt. A gyermekgondozási segély mindig utólag esedékes és a munkabér végelszámolásakor kell folyósítani. Természetsze­rűleg abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyre jo­gosult nő munkahelyén nincs üzemi kifizetőhely, akkor a Társadalombiztosítási Igazga­tóság (SZTK) a kifizetést pos­tán teljesíti. Ezekben az ese­tekben nem mindig egyezik meg a kifizetés időpontja a munkabér végelszámolásának idejével. Három feltétel A korábbiakban már ismer­tettük azt a három alapvető feltételt, amelynek .együttes megléte esetén jogosult a dol­gozó nő a gyermekgondozási segélyre. A Jogosultság első és alapvető feltétele, hogy a dolgozó nő a szülést megelőző 19 hónapig fo­lyamatosan munkaviszonyban vagy másféléven belül összesen 19 hó­napig munkaviszonyban álljon. Ennek a rendelkezésnek a lényege az, hogy minden eset­ben elsődlegesen azt kell vizs­gálni a munkáltatónak, hogy a szülést közvetlenül megelő­ző 12 hónap alatt folyamatosan fennállt-e a munkaviszonya a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha ez a feltétel nem áll fenn. akkor kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy 18 hó­napon belül rendelkezi'k-e 12 hónapi munkaviszonnyal. Ab­ban az esetben, ha ez fenn­áll, akkor kell vizsgálni a jogszabályban előírt második feltételt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents