Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja _____ X XIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁJUS 9., KEDD Nyereség és emberség Ifjúsági táborok 1967 nyarán az Ifjúsági vezetőképzés, valamint a termelőmunka segítése ér­dekében Balatonfenyvesen KISZ- és úttörővezető­képző, Sikondán úttörőve- zetőképzö, Villány—Grécz- pusztán, Villányban és az orvosegyetem építkezésénél önkéntes ifjúsági építőtá­borok, a Bólyi, Zengőaljai és a Bikali Állami Gazda­ság területén helyileg szer­vezett mezőgazdasági tá­borok nyitják meg kapui­kat. Ezen kívül a baranyai fiatalok részt vesznek há­rom központi önkéntes if­júsági tábor munkájában, Balatonaligán, Badacsony- Lábdihegyen és Hosszúhe­gyen. Balatonfenyvesen a KISZ- szervezetek titkárai és re­szortfelelősei vasárnaptól szombatig tartó turnusok­ban ismerkednek meg a párt IX. és a KISZ VII. kongresszusának határoza­tai alapján a szövetségre háruló feladatokkal, nyer­nek betekintést a gazdasági mechanizmus reformjának fő kérdéseibe. Az úttörővezetők Bala­tonfenyvesen és Sikondán az 1967—68-as tanév során elvégzendő feladatokkal ismerkednek, tanulmányoz­zák a kongresszusok hatá­rozatait és kiemelten fog­lalkoznak a Vörös Zászló Hőseinek Utján mozgalom­mal, továbbá a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának előkészítésével. Villány—Gréczpusztán 4 turnusban 800 baranyai kö­zépiskolás lányt tudnak fbglalkoztatni gyümölcssze­déssel és növényápolással, Villányban ugyancsak 800 főt, Tolna megyei közép- iskolás lányokat várnak. Az egyetemi építkezések területén négyszer 22 fős építőipari önelszámoló tá­bort szervez a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem KISZ- bizottsága. A helyi mezőgazdasági táborokat a járási, városi KISZ-bizottságok az ille­tékes állami gazdasággal közösen szervezik. Bólyban ezer egyetemista és közép- iskolás — túlnyomórészt lá­nyok — kukoricát címerez, Zengőalján háromszáz egye temista gyümlöcsöt szed és kertészeti munkákat végez. Balatonaligára 220 egye­temista és középiskolás lány utazik, munkájuk gyümölcsszedés, növény- ápolás, Badacsony-Lábdi- hegyen hetven baranyai egyetemista és középisko­lás fiú vasúti rekonstruk­cióban vesz részt, végül Hosszúhegyen 220 középis­kolás lány ugyancsak gyü­mölcsöt szed és növény­ápolást végez. A szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harca, a mi harcunk is! i Barátsági és béke­nagygyűlés Pécsett Bogár József elvtárs bemutatja a vietnami vendégeket. Erb János felv. gitik harcunkat. Engedjék meg, hogy a nagygyűlés részt­vevőin keresztül mondjunk köszönetét ezért a város és a megye lakosságának. Mint tudják, az Egyesült Államok rendkívül kegyetlen agresz- sziót folytat ellenünk. Mégis, északon és délen egyik vere­ség a másik után éri. A dél­vietnami nép azért tud sike­reket elérni a hatalmas túl­erő ellen, mert függetlensé­géért harcol. Az amerikaiak egyre szélesítik az eszkalá­ciót, előszeretettel bombáz­nak nem katonai célponto­kat, ez azonban csak növeli a vietnami nép elszántságát, a megsemmisített ellenséges katonák és egységek, a lelőtt amerikai gépek száma állan­dóan növekedik, és a hábo­rú ellenére gazdasági éle­tünk, iparunk, mezőgazdasá­gunk jelentősen fejlődik to­vább. Mi már a távolból is figyelemmel kísértük az önök munkáját, de most, részt véve a XXL szakszervezeti kongresszuson, és közelről nézve látjuk csak, mennyire jelentősek a szocializmus épí­tésében elért eredményeik. — Meghatódva szereztünk tudomást arról, hogy a ba­ranyai szervezett munkások milyen lelkesen támogattak minket az elmúlt időben, hallottunk arról, hogy csak a megye ifjúsága is 850 ezer forintot ajánlott fel a viet­nami szolidaritási alap javá­ra. Önök igazságos harcot támogatnak. A mi népünk már húsz éve háborúban él, mindenkinél jobban kívánja a békét. De nem amerikai módra. Mint Ho Si Minh el­nök megfogalmazta, az iga­zi békét nem lehet elválasz­tani a függetlenségtől. Ghezza Mohamed, a Ma­rokkói Munkás Szövetség ve­zetőségének tagja az egész marokkói dolgozó osztály for­ró üdvözletét tolmácsolta Ba­ranya dolgozóinak. Röviden vázolta a marokkói helyze­tet, ismertette a munkásszö­vetség harcát a kizsákmányo­lás ellen, a dolgozók szerve­zettségének fokozásáért. — Marokkó népe mindig támogatta a szabadságért, a függetlenségért vívott har­cot, így a vietnami nép har­cát is. örülünk harci sike­(Folytatás a 2. oldalon) megnyitója ez a nagygyűlés — mondotta. A továbbiakban elemezte a két táborra szakadt világ helyzetét, utalt a béke erői­nek növekedésére. — Jelenleg a Világbékét leginkább az amerikai ag­resszió veszélyezteti. Az ag- resszoroknak előbb-utóbb a népek ítélöszéke előtt kell fe­lelniük tetteikért. Mi bara­nyai dolgozók szolidárisak va­gyunk Vietnam szabadságáért küzdő népével, az ő harcuk a mi harcunk is — hangsú­lyozta Bogár József, majd Nguyen Dúc Tinh, a VDK Szakszervezeti Szövetségének elnökségi tagja emelkedett szólásra. — Nagy örömmel jöttünk el önökhöz és jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy szívből se­Az SZMT, a Hazafias Nép­front és a KISZ rendezésé­ben tegnap délután fél 5 órai kezdettel vette kezdetét a Pécsi Nemzeti Színházban a megye és a város dolgozói­nak barátsági és béke nagy­gyűlése, melynek elnökségé­ben helyet foglalt dr. Csen­des Lajos, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának első titkára, dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács vb- elnökhelyettese, dr. Galabár Tibor, a Városi Tanács vb- titkára, Achátz Imre, a Ha­zafias Népfront megyei és dr. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront városi el­nöke, Lukács János, a Bara­nya megyei KISZ-bizattság első titkára, valamint a me­gye és a város más vezetői. Bogár József, az SZMT ve­zető titkára Győry Emil sza­valatát követően forró bará­ti üdvözlettel' külön köszön­tötte a Magyar Szakszerve­zetek XXI. kongresszusán részt vett külföldi küldöttek itt jelenlevő csoportját. — Politikai felelősségérzet­tel és szívünk egész melegé­vel kapcsolódunk be abba a nagyszabású tavaszi béke­kampányba, melynek pécsi realizálódik majd ez a gya­korlatban, az csak most, a szakszervezetek XXL kong­resszusán tárult elénk, teljes gazdagságában. Magától értetődik, hogy amikor a gazdasági reform nagy — és mondhatni: zse­niális — koncepcióját több ezer szakember, több éven át tartó munkája árán kidolgoz­ták, gondosan mérlegre tet­tek, számbavettek minden lé­nyeges eshetőséget. Nem a koncepció volt tehát „lyu­kas”, hanem a mindennapi agitációnk. Miközben azt hangoztattuk, hogy a gazda­sági reform egy újabb lépés a NÉP óta az áru- és pénz­viszonyok fokozottabb érvé­nyesülése felé; miközben alá­húztuk, hogy az eddiginél jó­val nagyobb szerepre tesz szert a már hatezer éve ható értéktörvény, nem mondot­tuk meg eléggé nyomatéko­san, hogy azért most sem lesz teljhatalmú úr az a tör­vény. Azért a jövőben is a szocialista tulajdonviszonyok határozzák meg érvényesülé­sének kereteit, ez pedig a szocialista tulajdon legfőbb birtokosának, az államnak lehetőséget ad egy sor tuda­tos elem felhasználására. Le­hetőség nyílik például a leg­fontosabb fogyasztói árak rögzítésére. A népgazdaság nem engedi meg, hogy az üzemek, vállaratok szabják meg a főbb létszükségleti cikkek árait, az életszínvo­nalat nem tesszük ki a piaci erők szeszélyes játékának. Az életszínvonalnak stabilnak kell lennie — ez politikai kér­dés volt és marad továbbra is. A z értéktörvény tudatos alkalmazása jut kifeje­zésre egy sor szociális-kultu­rális területen is. Közismert például, hogy a kórházi-kli­nikai ápolási költségek a valóságban jóval magasab­bak, mint amennyit fizetünk értük. Ennek ellenére, nálunk egyetlen biztosított sem fog (Folytatás a 2. oldalon) El" 1 lesz az új gazdasági mechanizmus viszo­nyai között a szocialista hu­manizmussal, az emberség­gel? Baráti körben gyakran fel­teszik ezt a kérdést. Amikor azt a választ kapják, hogy nincs emberségesebb dolog az új mechanizmusnál, hi­szen a reform végrehajtásá­tól a termelés emelkedését, a minőség javulását, a hiány­cikkek számának csökkenését, az életszínvonal növekedését lehet várni — bólintanak. El­ismerik, hogy ez igaz, s mégis nyugtalanok. Attól tarta­nak, hogy ez a nagy, humá­nus cél egy seregnyi apró igazságtalanság közepette va­lósul meg az üzemeknél és vállalatoknál. Ügy vélik, ahol a nyereség mindenek fölé ke­rül, ott nagyon háttérbe szo­rulnak a szociális szempon­tok. Ha az igazgatók, válla­latvezetők több jogot kap­nak, mint ma, akkor — mondják — a beosztottak jogait megnyirbálják. Növek­szik majd a dolgozók kiszol­gáltatottsága, ahol pedig az növekszik, ott csökken a bá­tor, kritikai hang..« Van tehát gond és aggály elég. És bár az átlagember több száz előadást hallgatott, illetve cikket olvasott az új mechanizmusról, nem nyug­tatták meg tökéletesen. A közgazdászok ugyanis kissé egyoldalúan vizsgálták és vizsgálják a témát. A nagy általánost taglaló fejtegeté­seikből többnyire kimarad ez egyedi, s egyedi mivoltá­ban mégiscsak tipikus, hét­köznapi ember. Több, új gaz­dasági mechanizmusról szóló tanfolyam hallgatói felvetet­ték már, hogy az előadások nem voltak eléggé „ember- központúak”. Végül sok kér­dőjel meredezett előttünk a szakszervezetek jövőbeni sze­repével kapcsolatban is. Hal­lottunk ugyan arról, hogy minőségileg egészen más megvilágításba kerül a szak- szervezetek érdekvédelmi te­vékenysége, de hogy miképp Megérkezett Pécsre a lahti oratóriumkórus Urpo Pesonen (balról), Lahti város zeneigazgatója köszönti a vendéglátókat. Este a Liszt-hangversenyte­remben kerül sor az első koncertre, Verdi Requiem cí­mű művét mutatják be a pé­csi közönségnek. nézés, mecseki kirándulás szerepel, amelynek végén az Üdülő szállóban ebédelnek. Szerdán ugyancsak a város nevezetességeit tekintik meg. lyettes köszöntötte őket. Este a Liszt-teremben próba volt a filharmonikus zenekar közreműködésével. A mai programban város­Városnézés, séta a Mecseken, próba a Liszt-teremben, szerdán hangverseny A Pécsi Liszt Ferenc Kó­rus vendégszereplésének vi­szonzására hétfőn hajnalban Pécsre érkezett a lahti ora­tóriumkórus. A finn testvér- város kórusát a vendéglátók fogadták a főpályaudvaron, ahonnét a Pannónia szálló­ba mentek. A hetvenkilenc tagú együt­test Urpo Pesonen karmes­ter vezeti, aki már régi is­merőse a pécsieknek, hiszen Sibelius születésének száza­dik évfordulóján városunk­ban dirigált. Rövid pihenés után a vendéglátó énekkar tagjainak kíséretében a vá­rossal ismerkedtek. Délután 2 órakor a Nádor szálló kü­löntermében ebéden vettek részt. A város nevében dr. Kémeth Lajos, vb-elnökhe­t

Next

/
Thumbnails
Contents