Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

középiskolát, 76 a Zrínyi Miklós Közgazdasági Tech­nikumot, 43 a Cséti Ottó Bányaipari Technikumot, 99 a Polláck Mihály Épí­tőipari, 212 a Zipemovszky Károly Gépipari, végül 61 a Középfokú Vegyi Gépipa­ri Technikumot. napló 1M7. MÁJUS 7. Ballag már a vén diák... A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti » megye első negyedévi munkájáról A termelés növekedésének forrása teljes egészében a termelékenység „Előballagás” a Sétatéren. A Zipemovszky Károly Gép­ipari Technikumban fél év­százada minden tavasszal fel­hangzik a búcsúdal. Pannonius Gimnáziumban 95 gimnazista és 36 szak­középiskolás végez az idén, továbbá a Széchenyi Gim­náziumban 56 gimnazista és 49 szakközépiskolai ta­nuló indul az érettséginek, a Bánki Dcmát úti gimná­ziumban 46, a Művészeti Gimnáziumban pedig 38 gimnazista készülődik. Száz­hét negyedikes tanuló kí­vánja befejezni a Radnóti Miklós Közgazdasági Szak­A legtöbb középískolá- bán tegnap már bal­lagtak a negyedikesek. Pé­csett 1415, Baranya megyé­ben pedig 720 diák mond búcsút a középiskolának. Pécsett a negyedikes diá­kok a következőképpen osz­lanak meg: a Nagy Lajos­ban 148 gimnazista és 66 szakközépiskolás, a Leöwey Klára Gimnáziumban 145 gimnazista és 38 szakközép­iskolai tanuló, a Janus Iskolájuk előtt vonulnak a Bólyi Mezőgazdasági Szakközépiskola első végzősei. (Erb János felvételei) nyeként növekedtek a lakos­ság megtakarításai és kiadá­sai is. A takarékbetét-állo­mány a megyében 1967. I. ne­gyedév végén 11 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. A lakosság 1967. I. negyed­évben szolgáltatásokra kilenc százalékkal, áruvásárlásokra 11 százalékkal többet költött az előző évi I. negyedévinél. A szövetkezeti kiskereskede­lem . értékesítése az állami ke­reskedelem értékesítését meg­haladó ütemben nőtt. 1967. I. negyedévben a szövetkezeti üzlethálózatban lebonyolított áruforgalom 17,1 százalékkal, az állami kereskedelemben 8,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelem a téli vásár alkalmával engedményes áron közel tízmillió forint ér­tékű ruházati cikket értéke­sített, 24 százalékkal többet, mint az előző évben. A lakos­ság a szezon végi cikkek vá­sárlása révén 4,2 millió fo­rintot takarított meg. A lakosság áruellátása a forgalom jelentős emelkedése ellenére több tekintetben hiá­nyos volt. Különösen vonat­kozik ez a húsellátásra. A ru­házati cikkeknél a lakosság egyaránt kifogásolja a minő­séget, a szín- és méretválasz­tékot. Nem kielégítő az áru­ellátás egyes vasáruk és ház­tartási cikkek vonatkozásában sem. Fokozott mérvű hiány mutatkozott hengerelt huza­lokból, fonatokból stb. Kétszáz új lakás Javult a lakosság kommu­nális ellátottsága, az év első negyedében a megye és Pécs lakossága 200 új lakást vett használatba. A lakások há­romnegyed része kettő és több szobás, 64 százaléka pedig für­dőszobával rendelkezik. Több szociális beruházás ke­rült átadásra a negyedév fo­lyamán. Üzembehelyezték a mohácsi véradóállomást, Kom­lón 40 férőhelyes óvodát és orvosi rendelőt, Sikondán az éjjeli szanatórium izotóp la­boratóriumát. Pécsett a szülé­szeti klinika bővült kobalt- therápiás részleggel. Az elmúlt év első negyedé­hez képest — különösen a ne­héziparban — jelentősen csök­kent az üzemi balesetek szá­ma. ' meg kell tudnia. De ne­künk nagyon nehéz óráink voltak. Sokkal gyötrőbbek, mint azok, amikor Laci méo azzal ostromolt, hogy miért hagytam el, miért nem gon­doskodtam róla négyéves koráig. Most már tudja, hogy nem én vittem be a gyermekotthonba. Sajnos... Mert higgye el, inkább vál­laltam volna a gyermekét elhagyó, rossz anya szerepét is, csakhogy én legyek neki az édes. Laci a Icisszobában matat. Irma benéz hozzá. — Kisfiam, készülnöd kell az iskolába. Fehér inget ad, rá, sötét­kék nadrágot és nyakába köti az úttörőkendőt. * Együtt baktatok Lacival az iskola felé. Az udvaron zsibongó gyerekek, ünnep­lés szülők és sok virág. — Anyák napja van — magyarázza. — És a te mamád? Ott­hon marad? — Még csak az kettenel Hiszen ő egy teljesen igazi anya! Szóval... olyan való­di, mint egy édesanya. Zsebéből lapos csomagot emel ki. — Én hímeztem. Terítő van benne. Mire a napközi­sekkel átadjuk, ideér. Harsány! Márts Az én édesanyám — Mi lenne, ha én fogad­nám örökbe? — Te, egy leány? Ettől kezdve ügyvédekhez, hivatalokba járt, érvelt: az egyenjogúság elve alapján... S amióta Lacit Husztinak hívják, Irma már nem ér­vel, csak bizonyít. — Miből élnek? — Bérelszámoló vagyok. Családi pótlékkal együtt fel­megy a havi fizetésem ezer- kilencszázra. És mellékesem is van, másolással, gépírás­sal pár száz forintot még hozzáragasztok. Sok férfi nem keres ennyit... — Az üzemben tudják, hogy egyedül tartja el a gyereket? — Van, aki tudja, van, aki nem. Lehetőleg nem be­szélek erről senkivel, mert egyszer úgy láttam, hogy sajnálkoznak rajtam, pedig nincs miért. Nekem ebben a gyerekben még csak örö­möm volt. Szelíd, jó fiú, ra­gaszkodó, szorgalmas, sze­rény. — Laci tudja, hogy nem az édesanyja? — Egy tanárismerősöm gyereke „felvilágosította”. Azt mondták, egyszer úgyis Végigvezetnek a kétszobás lakáson. Egyszerű bútorok, rend és kellemes összhang a könyvek, képek, térítők, szőnyegek között. Irma ciga­rettával kínál, de ő maga nem dohányzik. — Ha a gyerekért jött — szól szigorúan — jobb, ha az elején megmondom: nem adom senkinek! — De hát ki akarja elven­ni? Fáradtan simítja végig homlokát. — Bocsásson meg, néha elragadtatom magam. De a gyerek központi kérdés ná­lam. Soha senki nem keres­te, mióta nálam van. Mégis rettegek a gondolattól, hogy egyszer mégiscsak betop­pannak érte. — Az apjára gondol? — Nemcsak az apjára, az édes szüleire. * Irma nem ment férjhez, egyedült élt szüleivel. Lacit a gyermekotthonban ismerte meg. Otthon mesélt róla, és az apja azt mondta: vegyük a nevünkre. Irma mosoly­gott: ó, a papa, öreg már ehhez, pici gyerekhez türe­lem kell. De az ötlet nem hagyta nyugodni. „Nagyanyám ébresztőórát kapott tőlünk karácsony­ra ...” — így kezdődött a levél, amelyre ismeretsé­günk alapozódik. Két nap múlva aztán belépett szer­kesztőségi szobámba írója is egy hegedűtök, egy súlyos iskolatáska és egy órásdoboz kíséretében. — Húsz ti Laci vagyok. Körülményesen lepakolt, előkereste bizonyítékait és a hasztalanul fáradozók ke­serűségével panaszkodott. — December óta járok az óra után, s már május van. Minden másnap ott vagyok a javítóban. Alkatrészhiány, leltár... A kifakadás egészen faI- nőttes, akár a levél. — Hány éves vagy, Laci? — Ha az órajavításhoz fontos, tizenegy múltam. — És ezzel a korral te vagy a család ügyintézője? — Mivel én vagyok a csa­ládban az egyedüli férfi. Egyedül élek az anyukám­mal. — A papád? — Nincs apám. De azt se tessék gondolni, hogy árva vagyok. * Az ajtón névtábla: Huszti Irma és Huszti László. Az ajtókeretben negyven körü­li sudár nő jelenik meg. — Ö az anyukám — öle­li át Laci —, és ez a mi otthonunk. sára kerül sor ebben az év­ben. Előreláthatólag a lakás- program a tervezettnél ked­vezőbben alajkul, az előirány­zottnál 60—70 lakással több kerülhet átadásra. Az I. ne­gyedév végéig 163 lakás mű­szaki átadása történt meg. 1967-ben az átadásra kerülő lakások 80 százaléka panel­lakás lesz. Nyolcszázzal több tsz-tag A mezőgazdaságii munkák elvégzését a kedvezőtlen ta­vaszi időjárás és a belvizek akadályozzák. Az őszi búza vetésállomány nagyjából azo­nos a tavalyival, azonban a belvízkárok ezt valamelyest csökkenteni fogják. A tavaszi állatösszeírás sze­rint a megye szarvasmairha- állománya március 31-én 3 százalékkal alacsonyabb. a sertésállománya 3 százalékkal magasabb volt, mint egy év­vel korábban. Az anyaállatok aránya a szarvasmarháknál valamelyest tovább romlott, a sertéseknél viszont javult. A kocaállomány növekedése le­hetővé teszi a sertésállomány további gyarapodását és való­színűleg a jelenlegi magas malacárak mérsékléséhez ve­zet. A termelőszövetkezetek ösz- szevonása következtében a kö­zös gazdaságok száma az elő­ző évi 136-ról 116-ra csökkent. A termelőszövetkezeti tagok számának korábbi években tapasztalt csökkenése meg­szűnt, a taglétszám 1967. első negyedévben az év végi ál­lapothoz képest több, mint 800 fővel emelkedett. A negyedév folyamán 33 százalékkal több vágómarha és 22 százalékkal kevesebb hízósertés került felvásárlás­ra. A baromfiállomány 17 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit, 28 százalékkal többet vá­sároltak fel a negyedév folya­mán és a felhozatal a pécsi piacon is 72 százalékkal ma­gasabb volt, mint az előző évben. A felhozatal növekedé­se ellenére a piaci átlagárak az I. negyedévben valamelyest emelkedtek. A tojásfelvásár­lás 13 százalékos növekedése abból adódott, hogy a terme­lőszövetkezetek tojásértékesí- tóse megháromszorozódott. ‘Tejből 36 százalékkal többet vásároltak fel a megyében, mint az előző év azonos idő­szakában. A készpénzbevétel A lakosság életkörülményei a negyedév folyamán javul­tak. E javulásban a foglal­koztatottság színvonalának változása nem játszott jelen­tős szerepet Elsőízben fordul elő, hogy az iparban foglal­koztatott munkások száma, ha minimálisan is, de ' csökke­nést mutat, alig emelkedett az építőiparban dolgozók szá­ma is. A közlekedésben és a kereskedelemben 2—3 száza­lékkal dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszaká­ban. A lakosság készpénzbevétele a korábbi éveket meghaladó ütemben nőtt. Különösen je­lentős volt a parasztság bevé­teleinek növekedése munka­egység címén, a munkás-al­kalmazottaké pedig nyereség- részesedésből. Az ipari mun­kások átlagos havi keresete a vállalatok többségénél ál­talában 1—3 százalékkal több volt, mint egy évvel koráb­ban, mégis az ipari munká­sok együttes havi átlagkere­sete kismértékben kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, mivel csökkent a magas bérezésű szénbányászok részaránya. Az építőipari munkások átlagos havi keresete 5,3 százalékkal, a kereskedelmi dolgozóké 5,5 százalékkal haladta meg az 1966. első negyedévit. A készpénzbevételek koráb­bi éveknél nagyobbmérvű emelkedésének következmé­A megyében települt szocia­lista ipar termelése az év el­ső negyedében hat százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A minisztériumi és a szövetkezeti ipar több mint öt százalékkal, a tanácsi ipar pedig 14 százalékkal növelte termelését. Az iparban — a múlt évtől eltérően — isimét nagyobbmér­vű éveleji termelés-visszaesés mutatkozott. Az első negyed­évi termelés 5,2 százalékkal kevesebb volt. mint a múlt év utolsó negyedévében. Je­lentős a visszaesés többek kö­zött kőszénbrlkettből. külön­féle húskészítményekből. Na­gyobb mértékben növekedett a termelés városi gázból, kon­zerváruból és sörből. A készletek tovább nőttek A megyei ipar ez év első negyedévi külkereskedelmi át­adása több, mint 25 százalék­kal nőtt 1966. I. negyedévé­hez viszonyítva. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek saját termedésiből történt érté­kesítése a negyedév folyamán nagyobb mértékben nőtt a termelésnél. Az értékesítés összege azonban még mindig kevesebb volt, mint a terme­lés, s ennék következtében a készletek 30 millió forinttal tovább emelkedtek. Jelentős a Mecseki Szénbányászati Tröszt szénkészleteinek növelése, va­lamint a Szigetvári Konzerv­gyár, illetve a Téglaipari és a Tejipari Vállalatok készlet­csökkenése. A szocialista iparban a ter­melés emelkedését teljes egé­szében a termelékenység nö­velésével érték el. A terme­lékenység a múlt év első ne­gyedénél 6,1 százalékkal volt magasabb. A termelést befolyásoló té­nyezők közül meg kell emlí­teni az anyagellátást. Ez év­ben az anyaggazdálkodás kö­rébe vont termékek nagy ré­szénél feloldották a kötött, kiutalásos rendszert. A rendel­kezést követően egyrészt nö­vekedett a vállalatok önálló­sága az anyagbeszerzés terüle­tén, másrészt viszont a vál­lalati anyagellátás egyes te­rületeken az eddigieknél is nagyobb mértékben akado­zott Beruházások saját forrásból A beruházásokban jelentős szerepet játszó építőiparnak 1967-ben nyolc értékhatár fe­letti beruházást kell megkez­denie a megyében. Ezek kö­zül eddig a siklósi kenyér­gyár kivitelezési munkálatai kezdődtek meg, a többi az előkészítettség különböző hiá­nyosságai miatt csak a későb­biek folyamán induL A folyamatban lévő beru­házási munkák előrehaladása az első negyedév folyamán — különösen egyes értékhatár feletti beruházás vonatkozásá­ban — viszonylag kismértékű volt. A vállalati saját forrásból megvalósuló beruházások ösz- szege — mely a következő években jelentősem növekszik — 1967-ben még változatlan az előző évhez képest. Az ez évi alapból a negyedév vé­géig mindössze 8,8 százalékot használtak fel a vállalatok. Az 1967. évi állami lakás­beruházása terv 1066 lakás át­adását irányozza elő a megyé­ben. Pécsett 921, Komlón 133, Siklóson 12 lakás átadá­— Mrozek: Mulatság és Cervan­tes: Csodaszlnpad e. egyfelvoná- sosait a nagy sikerre való tekin­tettel ma este 7 órakor ismét elő­adja a városi Irodalmi Színpad Pécs város Művelődési Házában. Bécsy Tamás rendezésében. Beve­zeti Várady Géza tanár. Jegyek a helyszínen, (x) k t v

Next

/
Thumbnails
Contents