Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
3 napló — 19OT. MÁJUS 3. A képernyő előtt Pécs dolgozóinak erőt sugárzó demonstrációja gos estét szerezve nézőinek. Molnár Ferenc írásait valóban átszövi valami furcsa, eső utáni érzelmesség, mely mögé szinte elrejti mély vágyakozását a tiszta humanizmus után. Tehetsége bravúros volt. Szellemes minden helyzetben s szomorkásán elegáns. Nála otthonosabban kevesen mozogtak a színpadon. A szombat esti összeállításban különösen az érzelmesen szomorú f társadalmi tartású Széntolvajok, a bravúros könnyed- ségű Dialóg az anyaszívról s a különös érdekessége Gözoszlop tetszett, ez utóbbiban plusz a kapitányt alakító Szabó Gyula kitűnő játékának is örülhettünk. TAVASZI BEZSONGAS. „Az előfizetők régi problémája: hogy lehetne egyidejűleg élvezni a rádió és a televízió ünnepi műsorait? Mit tegyen az, aki mindkettőre kíváncsi: hogy ossza meg figyelmét a két készülék között?” Ezzel a mottóval közvetítette a televízió és a rádió Tavaszi bezson- gás címmel közös kabaréműsorát. Nem tudom, hogy a rádióban hogyan érvényesült a produkció, a televízióban — egyik ünnepi főműsorként — csalódást keltett. Jellegtelen volt, helyenként még fárasztó is. A témájául a tavaszi fáradtságot választó műsor inkább a nézőt f ár osztotta ki. Helyenként fölfedezhettük a politikai kabaré igényét, de sokkal erőtlenebb síkban, mint ahogy ezt a polkab hazai eminenseitől, Róna Tibortól, Kellér Dezsőtől és másoktól már megszoktuk. A Tavaszi bezsongás másodrendű kabaréműsor volt, hiányzott belőle a szellem sziporkázása, legfeljebb jól eltalált mondatokon derülhettünk, de nem egész jeleneteken, pedig a témaötletekben elég sok lehetőség rejlett, mint például a Hogyan készülnek a tavaszta, a Tavaszi kiárusítás vagy A házasságok a földön bontatnak ötleteiben. Csupán az Üdülés (Csákányi László, Garas Dezső) a Konkrét történet (Bárdi György — bár a múltkori Gugyerák jobb volt) és a Hacsek és Sajó utánzatnak felfogható Ga- zsula és Délceg (Egry István, Major Tamás) tetszett. Az volt az érzésünk, hogy helyenként elkelt volna egy kissé több alkotói önkritika. <T) EXPO—67. Nálunk este Hz óra volt, Montreálban helyi idő szerint dél. Tőlünk sok ezer kilométerre egy városban, melynek a helyén háromszáz éve még irokéz indiánok tanyáztak, most komoly urak kézről-kézre adták az ünnepi lángot, mint egy olimpián, majd némi nehézséggel fellobbant a világkiállítás tüze. Lényegében ennyi volt az egész, rövid húsz perc, inkább protokolláris hangulatban, mégis az egész hét műsorából kiemelkedett — a bravúr. Sakat nem láthattunk, de maga az a körülmény, hogy a tv-néző azonos pillanatban a helyszínen lehetett — élmény volt, s egyben fel is villantotta a televíziós együttműködés korlátlan lehetőségeit. Az eddigi legnagyobb világkiállítás — mely Exupery-t, a kitűnő francia írót idézve „Az ember és a világ” címet viseli — impozáns pavilonjai, modern megoldásai, rendkívül érdekes piramisházai révén így is ízelítőt nyújtott méreteiből és gazdaságából. Legfeljebb az lepte meg a tv-né- zőt itthon, hogy a megnyitó közönsége szokatlanul kevés volt, hisz ha meggondoljuk, csak újságíró 15 ezer tartózkodik pillanatnyilag Montreálban. A közvetítés, kiváló képminőségével, pontos és szakszerű kommentárjával elismerésre méltó közvetítési bravúr volt. Az itthoni közveHté- sekben ez a magasfokú precizitás még nem mindig szokott rendre sikerülni. RIVALDA NÉLKÜL. Tiz éve, vagy tizenöt, nem tudom pontosan, egy érdekes esszében azt olvastam, hogy „Molnár Ferenc érzel- mességre, erre a homokra építette műveit, de csodálatos ügyesen, mert mégis megállnak,” Rendkívüli, szinte bravúros tehetsége, amivel „felépítette” a műveit, még a fundamentum alaptörvényeit is majdnem megcáfolják. Külföldön világsikert futott be. itthon hosszú éveken át bizonytalan óvatosság vette körül a Liliom, a Pál utcai fiúk, a Széntolvajok íróját. Most a televízió Molnár Ferenc prózai műveiből összeállított műsorával kissé helyrebillentette az egyensúlyt, egyúttal nagyon kellemes, szórakoztató és az irodalmi ítéletekre nézve is tanulsáA munkásmozgalom veteránjai derűs boldogsággal nézik a felvonulókat •• Ünnepeit a megye s tíz óra után néhány perccel az iskolásokkal az élen indult el a menet. Mintegy nyolc- százán vonultak végig a községen, a házak kapuiban, ablakaiban legalább ennyien nézték végig a szép felvonulást. Tizenegy órakor a filmszínházban nagygyűlést tartottak, amelyen Gelencsér Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa mondott beszédet. Ezután az általános iskola énekkara és a helyi földművesszövetkezet tánccsoportja mutatta be műsorát, a fiatalokból álló zenekar játszott pattogó indulókat. A művelődési ház kézimunka szakköre ízléses kiállítást rendezett Este a Pécsi Nemzeti Színház együttese az ön is lehet gyilkos című vígjátékot adta elő. Turony, Bisse és Csamóta dolgozói reggel 8 órai kezdettel Turonyban gyülekeztek. Az ünnepséget Hitre Sándor csúcstitkár nyitotta meg, az ünnepi megemlékezést Barta János tsz-elnök tartotta. Műsor előtt és után a gyárvárosi iskola úttörő zenekara térzenét adott. Műsor után a községek dolgozói a tsz által rendezett közös ebéden vettek részt. Tízezrek a Mecseken Játszik az Atlantis együttes Vidámpark szabadtéri színpadán kétezren voltak kíváncsiak a Bóbita Bábegyüttes műsorára. A Szabadtéri Színpad nézőterét az idén a tavalyi négyszeresére bővítették. Legmerészebb álmaikban sem gondoltak viszont arra, hogy az Atlantis és a fővárosi táncdal- énekesek műsorát nyolcezren tapsolják végig. A vendéglátóipar és a kereskedelem felkészült az ünnepi forgalomra, jó ötlettel provizórikus pultokat állított tak fel és a lökésszerű, nagy forgalom ellenére kielégítették az igényeket. íme május elseje története. Már reggel fél tízkor özönlött a nép a Mecsekre^ főként természetesen pécsiek, de sokan vidékiek és külföldiek, közöttük is legtöbben jugoszlávok. Nagy csoport érkezett a ba- kócai gyermekotthonból, ök a kultúrpark vezetőségének jóvoltából kedvezményesen minden játékot kipróbáltak és még azt is megígérték nekik, hogy gyermeknapra elmennek Bakócára és az Állatkert lakói közül néhány apróságot is magukkal visznek. A park forgalma délután 5 órakor tetőzött. Közben fél 3 órakor a Nem várt bőkezűséggel ontotta sugarait az április végi—május elsejei nap, mintha csak az időjárás a kettős ünnepen akarta volna feltornázni április bolond átlaghőmérsékletét. Mindkét nap tízezrek keresték fel a Mecseket, a Mecseki Kultúrpark látogatottság-statisztikájában halomra dőltek a rekordok. — Ennyi embert még itt nem láttam. Hét év óta a Vidámpark történetében az idei május elsején volt a legnagyobb forgalom — nyugtázta jólesően dr. Borját! József, a Mecseki Kultúrpark igazgatója. A park létesítményeiben április 30-án, vasárnap nyolc- ezerhatszázan szórakoztak. Másnap, május 1-én a Vidámparknak 12 300, az Állatkertnek 3300, az Uttörővasútnak pedig 1900 látogatója volt. Egy nap alatt összesen 17 500 látogató! Minden rekord megdöntve. A legtöbben (kétezren) az elvarázsolt kastélyt keresték fel, 2500-an halásztak, mindenki szerencsésen, mert mindenki kapott ajándékot, legalább egy szívószálat. Soha nem látott forgalmat bonyolítottak le a kisautókkal, az óriáskerékkel és így tovább. Tegnap reggelre úgy nézett ki a Mecseki Kultúrpark, mint egy csatatér ütközet után. Mohácson már reggel hét órakor a munkásőrség zenekara zeneszóval ébresztette a város lakosságát Délelőtt 9 órakor kezdődött meg az üzemek, intézmények dolgozóinak, valamint az iskolák tanulóinak szín pompás felvonulása a Széchenyi téren a városháza előtt. Itt, az erkélyen foglaltak helyet a város vezetői. A felvonulás végén Fi- scher János, a Városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepi seregszemlén résztvevő felnőtteket és fiatalokat, majd Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a munkásőr zenekar pattogó ritmusú indulói mellett hagyták el a teret a felvonulók. Délután sportrendezvényre került sor, este pedig az Atlantis-együttes adott műsort a városi művelődési házban. * Szigetvárott is 9 órakor kezdődött a felvonulás. A 3500 felvonuló között kedves színfoltot jelentett az úttörők és KISZ-tagok díszszázada, a fehér köpenybe öltözött konzervgyári lányok és asszonyok csoportja. Az idén először szervezték meg a felvonulást úgy, hogy a Zrínyi téren felállított díszemelvény előtt elhaladnak ugyan a dolgozók és tanulók, de itt nem szélednek szét, hanem a vár mögötti parkba mennek. A park most nagyszerű látványt nyújt, üdezöld bokrok és pázsit között szép virágok színesednek. Ennek a megoldásnak örültek a város lakói, hiszen ebben a szép környezetben nagyszerűen érezték magukat. Ehhez a jó hangulathoz hozzásegített a földmfi- vesszövetkezet néhány sátra, melyben üdítő italokat és szendvicseket, virslit, pogácsát lehetett kapni. Az ünnepi program a művelődési házban megtartott műsorral végződött, melybeh az öntevékeny művészeti csoportok mutatkoztak be. Komlón, a Lenin téren 9 órától vonultak el a bányák, üzemek dolgozói a bányász- zenekar hangjaira. A 14 ezer felvonuló között ott voltak az iskolások: 3500 tanuló kedves látványt nyújtott a nézőknek. Mikor aztán minden felvonuló a Lenin térre ért, Garamvöl- gyi János, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója mondott ünnepi beszédet. Délután a művelődési házban kultúrműsort adtak. Sokan Si- kondára látogattak és ott töltötték a nap hátralevő részét. * Dunaszekcső már a kora délelőtti órákban zeneszótól volt hangos. Ünneplőbe öltözött férfiak, asszonyok, fiatalok gyülekeztek a művelődési ház udvarán. A téglagyáriak közös csoportban vonultak ide 1 kei vonulnak el a tribün előtt, menetük erőt, jókedvet sugároz ése felmelegíti a szíveket. A rendezők menete háromnegyed egykor zárja be a sort, eddig tartott a felvonulás, melyen Pécs város dolgozói békés, boldog életüket, szocialista jövőnket ünnepelték és hitet tettek az internacionalizmus eszméje mellett. Kényelmes szemlélődés az alkalmi kilátóból május elsején (Folytatás az 1. oldalról) művesszövetkezet menete. Nyomukban a Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, a TÜZÉP dolgozóinak tömegei, — a VASÉRT, ÜVÉRT, PIÉRT együtt menetel. A Pécsi Állami Áruház dolgozói elől egyforma fekete kosztümben jönnek, a sorokban végig vörös zászló. Fehér köpenyben az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eladói, a Beruházási Bank, az Állami Biztosító és a Magyar Nemzeti Bank között, a Nemzeti Bank dolgozóinak dr. Nagy József mintha élénkebben integetne. És még mindig nincs vége a sornak. OTP, B. m. Vendéglátó, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó dolgozói, ők fagyival kedveskednek a gyermekeknek, aztán a Pannónia Sörgyár, a Pécsi Dohánygyár, a Tejipar, Állatforgalmi Vállalat, Pécsi Keményítőgyár, Mecseki Pincegazdaság, négyen hordót visznek, négyen hatalmas borosüveget, utána lopóval jönnek. De máris követi őket a Gabonafelvásárló és Feldolgozó, a Húsipari, a Fémipari, a Fodrászipari Vállalat, a Pécsi Bútorgyár, a Ruhaipari Vállalat, a Patyolat, a Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat, a Vegyesipari, az Ingatlankezelő, a Pécsi Hőszolgáltató, a Kertészeti- és Parképítő, a MÉH, a Köztisztasági- és Útkarbantartó, a Vízmű, az Építőanyagipari Vállalat, a Pécsi Építö- és Tatarozó Vállalat, aztán a szövetkezetek rendre, egymás után, a szigeti területi párt- szervezet, majd egyenruhás vasutasok vörös zászlóval, ízléses transzparenssel, aztán postások és a 12-es AKÖV dolgozói, elől mikrobusszal, hátul sétabusszal szállítva a felvonulók gyerekeit. Az Autójavító Vállalat és a Pedagógus Szakszervezet menete után talán a felvonulás leglátványosabb része következik. A pécsi egyesületek sportolói, az egyetemek, főiskolák és középiskolák diákjai, a Pécsi Sportiskola növendéKicsik és nagyok a felvonulók ünneplő menetében (Erb János felvételei) k A k
