Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
1967. MÁJUS 28. napló 4 Gyermek-divatbemutató Tegnap délután 4 órakor nagy sikerű gyermek divat- bemutatót tartottak az Állami Áruházban. A legújabb nyári kollekciókból 50 fiú és leányka ruhát mutatták be. Határozottabb legyen a piac arculata Hány vevő lesz négy év múlva? Több iparcikket, értékesebb élelmiszereket vásárol majd a falu — Demográfia a kereskedelem szolgálatában a vendéglátóipar, hanem a kereskedelmi hálózat fejlesztésére összpontosítjuk erőinket. Néhány terv a felvásárlásról: 1965-höz képest 13,6 százalékkal emelkedik majd. Ezen belül a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás 27,2 százalékkal. Ugyanis felújítják a házikertek faállományát, a baromfiak tojáshozamát hibridekkel növelik, s növelik a füstöltáru felvásárlását is. Végül is azt vallják a duna- szekcsői fmsz vezetői: ezeket a körültekintő felmérés alapján készült terveket az élet felboríthatja. De az ilyen felmérések csak növelhetik a gazdálkodás biztonságát, határozottabb vonalakat rajzolnak a piac örökké mozgó, kissé mindig bizonytalan arculatára. Földessy Dénes Vizsgák után Vár minket a bánya még adóiak vagyunk, ezt pedig csak a fejtésben lehet megszerezni. De idővel szeretnénk abban a munkakörben dolgozni, amelynek elméleti alapjait négy év alatt megszereztük a technikumban. Mondom nekik, hogy a bányaiparban nagy a fluktuáció. Elegendő példa volt arra, hogy egyesek anyagilag rendbe jöttek néhány éves bányamunka után, aztán szépen kiléptek. — Szó sincs rólaI — tiltakoznak egyszerre. — A bányát megszerettük már iparitanuló korunkban. Különben is, a nyári gyakorlati munka alatt megismertünk több olyan ércbányászt, akik 8—10 éve dolgoznak a vállalatnál és eszükben sincs elmenni. Igaz, köti az embert az évente növekvő hűségjutalom, meg egyáltalán, maga a kereset is, amelyet másutt aligha kapna meg. De aki már néhány évet lehúz a vállalatnál, harmincéves fejjel már nem egykönnyen változtat munkahelyet. E három fiatalembernek világos, őszinte okfejtése egyáltalán nem meglepő. Egész beszélgetésünk alatt többször is utaltak a gyakorlati munkára, amit nyaranta végeztek az Ércbányánál, és ez egy kicsit ^előképzés” is vök a számukra. — Mi lesz a vizsgák befejezése után? — Mindjárt munkába állunk. Gondolom, június tizenötödikétől kezdve — mondja Bacskay László és Andrássy Sándor. Gajdacsi Kálmán valamivel később: — Egy hétre Balatonra megyek és utána... Nászút után... A vállalat vezetőitől tudom, hogy az Ércbányánál van munkaalkalom. A kor- mányi elhívásnak megfelelően ez év elején több száz Borsod megyei bányászt átvettek és minden lehetőséget megragadnak arra, hogy végleges letelepítésüket megoldják. De nemcsak a borsodiak, hanem a baranyai vagy más megyéből elszármazott munkát keresők előtt is nyitva áll a bánya „kapuja”, akár csillések, segédvájárok, vájárok, illetve lakatosok, esztergályosok, villanyszerelők. Rab Ferenc — A szentlőrinci fmsz irodalmi színpada, valamint a vajszlói fmsz. kerosei színjátszó csoportja is bemutatja műsorát június 16-án a Szarvasi Juszt Zsigmond Országos Színjátszó napokon. tek — négy év „fórjuk” van, legalábbis ami a jövedelmet illeti. Négy év alatt valamelyik csapatban vagy brigádban már megtalálták a helyüket. és ha szorgalmasan dolgoztak, szép keresethez jutottak. A technikum hallgatóinak viszont — bár ösztöndíjban részesülnek tanulmányi előmenetelüktől függően — négy éven át csak össze kell húzniok magukat, mert a tanuláshoz pénz mégis csak kellett. — Ismerik-e a kereseti lehetőségeket? — Hogyne! — mondja And- rássy Sándor — A nyári szün időben a kötelező huszonnégy gyakorlati munkanapon túl is dolgoztunk mi az Ércbányánál. Két és fél, háromezret már a segédvájár is megkeres és ha jól összeszokott csapatban dolgozik, akkor ennél többet is. Gajdacsi Kálmán gyors számolást végez: — Hét-nyölcszáz forintból megoldja az ember az egész havi étkezését: a védőebédet ingyen kapja, ezenkívül a vállalat napi kétszeri étkezés költségeinek kétharmadát téríti. Ha a munkásszállón lakik, havi száznegyven forintot fizet, s ezért fűtést, világítást, hideg-meleg vizet kap a szállón. Legalább havi 1500—2000 forintja marad tisztán, amiből öltözködhet, szórakozhat vagy éppen gyűjtögethet valamire. A második lehetőség is vonzó: a katonaság alóli felmentés. — Nem a katonaságtól félünk, elhiheti. De az újabb két év lenne. Huszonhárom— huszonnégy éves korunkban leszerelnénk és tulajdonképpen csak akkor kezdhetnénk el önálló életünket. Ha a katonaság és a technikum éveit összevetjük, az hat-hét esztendő. Ez már éppen elég arra, hogy a szakmából is felejtsünk valamit, hiszen rendszeres gyakorlati bányamunkát csak iparitanuló korunkban végeztünk. Hat-hét év kiesés a szakmából nagyon sokat számít! — Biztosak a felmentésben? összenéznek: — Eddig így volt. Legalább is úgy tudjuk, hogy aki folyamatosan dolgozik és főleg szakképzettsége van, azt a vállalat felmenteti, mert a jó munkásokra szükségük van. A minősítés a harmadik reményük. — Egyáltalán nem várjuk azt, hogy mindjárt aknászi beosztást kapjunk — mondja Gajdacsi Kálmán —, hiszen a gyakorlati tapasztalatokkal Negyvenhármán végeznek június elején, de talán fele ha munkát vállal a bányánál. Tanultak földmérést is a Bányaipari Aknászképző Technikumban, s így másutt is elhelyezkedhetnek a szakmában. A végzősök közül többen készülődnek a Mecseki Ércbánya Vállalathoz, közöttük Bacskay László, András- sy Sándor és Gajdacsi Kálmán. Elhatározásukat három hathatós és reális érvvel indokolják: magasabb kereset, esetleg felmentés a katonaság alól és végül az aknászi minősítés. Tehát: a kereset. — Nem a „mindenáron való pénzszerzés” értendő ezalatt — mondja Bacskay László—, de tessék csak elképzelni: a végzősök zömének életkora 21—23 év. Eddig tanultak, keresetük nem volt. Ezek a fiúk elvégezték a 8 általánost, utána három éven át mint iparitanulók ismerkedtek a bányamunkával és amikor a segédvájári szakmunkáslevelet kézhez kapták, beiratkoztak a Bányaipari Aknászképző Technikum nappali tagozatára. Ez újabb 4 év. Korábbi tanulótársaiknak — akik mint szakmunkások mindjárt a bányához szerződték el helyben, nálunk csak 53.5 százalékát. Megyei viszonylatban e téren általában három évvel előbb elérik azt, amit Dunaszekcsőn elérnek. A helyzetet súlyosbította számukra, hogy Dunafalvát bekapcsol ták az autóbuszforgalomba, s így nagyon erősödött a bajai üzletek elszívó hatása. A körülmények figyelembe vételével a hat faluban a várható jövedelem 58 százalékát költik majd el a helyi fmsz üzleteiben. Széleskörű adatgyűjtés és az adatok különféle elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem annyira az élelmiszer, inkább az iparcikkek forgalma növekszik. Például 1960-ban a hat községben 7837 forint volt az egy főre jutó évi élelmiszerforgalom, s ez 1965-re évi 12 997 forintra növekedett. A duna- szekcsőiek szerint ezt a fogyasztást falusi viszonylatban már nagyon nehéz növelni. A lehetséges forgalomnövekedés is nem mennyiségi, hanem csak minőségi cikkek révén oldható meg. Vagyis például csak a mirelit áru, a kakaó, a kávé, a sajtok, felvágottak és konzerváru forgalma emelhető. Ugyanakkor az iparcikk-kereskedelem nagyobb forgalomnövekedésre számíthat. Pontosabban meghatározva: öt év alatt 39 százalékkal több háztartási gépet, rádiót, televíziót, bútort vesznek majd, mig csak 32 százalékkal több élelmiszert, azt is minőségi cikkekből. — Éppen ezért, valamint Baja növekvő szívóhatásának ellensúlyozása céljából építjük fel a modern dunafalvi ABC áruházat — mondja Szödényi István igazgatósági elnök, — továbbá korszerűsítjük és bővítjük a sombereki iparcikkboltot. Dunaszekcsőn és Palo- tabozsokon zöldségelárusító helyet, Dunafalván halárusító helyet létesítünk. — A vendéglátóiparban számításaink szerint 1966-ban elértük a csúcsot — vélekedik Turmezey István. — Legjelentősebb üzletünk, a dunaszek- csői halászcsárda előtt nincs terjeszkedési lehetőség. A nyári zsúfoltságot itt korszerű kerthelyiségekkel igyekeztünk enyhíteni, azonban újabb férőhelyekre volna szükség. A dunafalvi bolt mellé viszont kisvendéglőt tervezünk, a jelenlegi italbolt helyére pedig presszót. Először azonban nem A megye több földművesszövetkezete demográfiai felmérést végzett, hogy a III. ötéves terv kereskedelmi, ven déglátóipari és felvásárlási áruforgalmát biztosabban meg tervezhessék. Közülük a Duna- szekcső és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tanulmányt is írt erről. A tanulmány figyelemre méltó megállapításokat közöl, először is a népesség mozgásáról. A Dunaszekcső és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez 6 falu — Bár, Du- nafalva, Dunaszekcső, Gör- csönydoboka, Palotabozsok és Somberek — tartozik, s ezeknek az 1956—1965 körüli években majdnem minden nyolcadik lakójuk elvándorolt. De mit hoz a jövő? — Az elvándorlás csökken, de nem szűnik meg — mondja Turmezey István terv- és pénzügyi osztályvezető, a tanulmány szerzője. — Különböző számítási módszerekkel 4 százalékban lehet meghatározni a hat falu lélekszámá- nak csökkenését 1970-ig. Bár ez kedvezőbb a megyei átlagban várható 4,6 százaléknál, a szövetkezeti kereskedelem számára a mostaninál mégis 403 vásárlóval jelent kevesebbet, ami falusi viszony latban már számottevő. S csak azért nem nagyobb mérvű az elvándorlás, mert a tsz-ek egyre több — évente átlag 7 százalékkal több — jövedelmet biztosítanak, azonkívül az új közoktatási politika sem csalja annyira a középiskolába, így a városba a fiatalokat, mint az eddigi helytelenül tette. De arra is számítha tünk, hogy a 600 forintos gyér meknevelési segély is ellensúlyozza valamelyest az elvándorlást. MA Ormánsági nap Vajszlón Nagyszabású spartakiád- dal kezdődik vasárnap reggel az ormánsági nap Vajszlón. Páprád, Besence, Piskó, Sámod, Hirics, Csányoszró és Baranyahidvég legjobb sportolói mutatják be tudásukat, majd labdarúgás következik. Délután a művelődési házban műsoros divatbemutatót tartanak. Itt nyitják meg az ünnepi könyvhetet. A megnyitón könyvtombola is lesz. A rendezvény fénypontjának ígérkezik Dobos Attila szerzői estje. A műsorban a szerzőn kívül Hacky Tamás, az ismert füttyművész is fellép. A Vajszló és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet gondoskodik arról, hogy a nap folyamán és a hajnalig tartó táncmulatságon ételben, italban ne legyen hiány. A lakosság Jövedelmének alakulása nagyban befolyásolja vásárlásait. A tanulmány szerint nő a jövedelem, de az így megnőtt vásárlóerőt nem lesz könnyű helyben lekötni. Mivel a hat falu lakói túlnyomórészt mezőgazdaságból élnek, az évi 7 százalékos jövedelemgyarapodás következtében 1970-ig 9287 forint lesz a tsz-tagok egy főre jutó évi átlagjövedelme. Csakhogy tőlük Mohács, Bátaszék és Baja vonzza a vásárlókat. Például 1965-ben a megyében a jövedelem 56 százalékát vásárolÜgyősségi verseny a Budai vámnál minden résztvevő a verseny előtt egyszer végigjárhat — de gyalog. — és még számos leckét ad fel a rendőrség a pálya mentén, amelyet egyébként Fényjelzésre indulnak a buszok pedig az indulás idejét jelzi. A fényjelzés alkalmazása pontosabbá teszi a közlekedést. Ha beválik, alkalmazását kiterjesztik az újmecsekaljai indítóállomás teljes területére, valamint a Kossuth téri és piactéri végállomásokra is. Szombattól, kísérletképpen fényjelzést alkalmaznak Űj- mecsekalján a 10-es, 20-as és 40-es autóbuszok indításánál. Az autóbusz-végállomáson zöld és sárga lámpákat szereltek fel. A sárga fény kigyulladása a beszállás, a zöld A Magyar Autóklub helyi csoportja június 3-án, szombaton 15 órakor rendezi a megyei ügyességi versenyt a Budai vám melletti pályán. A versenyen minden gépkocsivezető indulhat. Bővebb felvilágositással a klubirodában szolgálnak. (Pécs, Széchenyi tér 1. Telefon: 36-01.) A verseny győztesei az országos bajnokságon indulhatnak, ezenkívül a helyezést elért versenyzők értékes jutalomban részesülnek. A mindenütt egységesen felépítésre kerülő 100x50 méteres területű pályán zászlók, fakockák jelölik a verseny útját. Nem kevés a feladat, amit meg kell oldania a versenyzőnek. A slalom-pályán — s ez a cél — ügyeskedni kell. A térkép alsó vonal rajzán látható pályarészen például hátramenetben kell bemenni a „garázsba”. Bizonyos pályarészen földhöz, rögzített 35—25 cm nagyságú fatáblára vagy téglaalapra úgy kell állni, hogy a jobb első kerék e kis területre kerüljön. A „kapuk” és „garázsok” szélesége 2,5 méter Szélesvásznú mozik A Baranya megyei Morf- üzemi Vállalat országos viszonylatban is élenjár hálózatfejlesztési munkájával, melynek során kis falvakban is szélesvásznú film vetítésére alkalmas berendezéseket létesít. Jelenleg kilenc baranyai községben működik már 16 milliméteres szinemasz- kop mozi. Most húsz csehszlovák gyártmányú Meopta- típusú gép érkezett a vállalathoz, mely ugyancsak alkalmas ilyen film vetítésére. Ezen kívül folyamatban van további húsz gép átalakítása. Ezek Terta-típusú magyar gépek, melyeket elliptikus izzóval működtetnek majd. A ^második félév során beszerezik a negyven géphez szük- ' séges torzító objektíveket, és így az év végén 49 baranyai faluban vetíthetnek majd 16 milliméteres szlne- maszkop filmet. Ritka szép percek A mai élet fokozott munka- és élettempója következtében mind több idegesség, , türelmetlenség vegyül az emberek egymásközti érintkezésébe. A buszokon, sorbán- állásoknál úgy érezzük, hogy sokan vagyunk, vagy más gond, idegesség vezetődik le egy nyers mondatban, és ha nem is támadó, de rideg, lélektelen cselekedetben ott, ahol éppen egy kis emberiesség, türelem és megértés, szeretet volna az az olaj, amely csökkentené a súrlódást. Sok a panasz. Többségét ingerült szóváltás elintézi. Éppen ezért érdemesnek látszik feljegyezni azt, amikor türelemmel, megértéssel találkozunk a szorosan vett hivatalos ténykedésen felül. A Jókai téri bisztróban tízegynéhány éves fiú szeretne ebédelni. Talán életében először van ilyen helyen. Bizonytalanul választ, végre megegyeznek a kiszolgálónővel vargabélesben. Nagy tálcán kis tányér, tele tésztával, megcsúszik és máris a kövön van az ebéd. A fiú alig tartja vissza ijedt könnyeit. Az ebédről már lemondana, de félve kérdezi: menynyit fizet a tányérért? Halk szóváltás a két felszolgáló között. Űjabb tányér tésztát kap megértő, anyai mosollyal, de most már tálca nélkül a biztonság kedvéért. Ritka, szép emberséges percek voltak ... K. T. A.
