Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
napló 1967. MÁJUS 21. Orfeusz és Eurüdiké Eck Imre koreográfiájával A Pécsi Harmadszor a legjobbak között Mágocs újra kiváló gazdaság Balett Tízmillió forint volt a tavalyi tiszta jövedelem Mécsben A bécsi ünnepi hetek programjában az Állami Operaház, a bábszínház, hazai zeneművészek mellett jelentős helyet foglal el a Pécsi Balett. Az együttes ebből az alkalomból két előadást tart Bécsben. Eck Imre Liszt-díjas balettigazgató már több napja az osztrák fővárosban tartózkodik. ahol Haydn Orfeusz és Eurüdiké című operájához készített koreográfiáját tanítja be. Ezt a művet a 21-i megnyitón mutatják be először, a szólót a pécsi művészek, Bre- tus Mária és Tóth Sándor táncolják. Eck Imre a bemutató után hétfőn érkezik vissza Pécsre, majd a hét közepén, 25-én vezetésével az együttes is Bécsbe utazik. Másnap, 26-án mutatkoznak be a Theater an dér Wienben, szombaton ismét tartanak előadást. A műsoron Couperin No 2, Négy miniatűr és Maros Rudolf Variációk öt tételben szerepel. Két év óta az, ünnepi hetekre rendszeresen meghívják a modern balett külföldi reprezentánsait, az idén ezt a programot a Pécsi Balett előadásai nyitják meg. Az együttes május 28-án utazik vissza Pécsre. Avatás zászló nélkül Szép ünnepség keretében adták volna át a csapatzászlót a Komló- Szilvási új általános iskola úttörőcsapatának május 13-án, abból az alkalomból, hogy felvette Zrínyi Miklós nevét. Ott szorongott e napfényes vasárnap délelőtt az iskola udvarán 230 úttörő és 250 kisdobos, áhítattal várták a pillanatot, amikor tiszteleghetnek, csapatzászlójuk előtt, melynek feliratát szinte mindannyian kívülről tudták. „A dolgozó népért, a hazáért — Előre! 124-es számú Zrínyi Miklós úttörőcsapat Komló-Szilvás, 1967.” Aztán, valljuk meg, az sem kis dolog, hogy olyan szervek fognak szalagot kötni a zászlórúdra, mint a Komlói Városi Pártbizottság, a Városi Tanács, a város és a tröszt K1SZ- bizottsága, a rendőrség, a munkásőrség, a szigetvári és a mohácsi általános iskola úttörőcsapata, végül névrokon, a budapesti Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. Csak a csapatzászló hiányzott — egészen prózai okokból. Az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat, Budapest, IX., Bartók Béla út 14. szám alatti központja, állítása szerint továbbította a megrendelést a Fővárosi Kézműipari Vállalat 2. üzemágának, amit erősen valószínűsít az a • körülmény, hogy a Pécsi Ezermester Boltba május 12- én meg is érkezett a Kézműipari Vállalatnak címzett Megrendelőlap másolata, május 6-i keltezéssel. A vállalat viszont telefon-érdeklődésre ugyancsak 12-én úgy nyilatkozott, hogy erről a zászlóról semmit sem tud, kézhez sem kapta a megrendelőt. Nemcsak a határidő járt le közben, e vállalatok saját magukat is lejáratták. (Kéri) eső termelési érték egymillió forint, 12 ember tizenkétmillió forintot produkál a Bábolnáról származó Lohman húshibridekkel. A piachoz való alkalmazkodás egyik nyitja a jó gazdálkodásnak. A tegnap még sárga baromfival foglalkozó Mágocs, ma évi 250 000 húshibridet — broyler — állít elő, de már építi az 5000 férőhelyes korszerű sertéstelepét, mert a holnap slágere a sertéshús lesz. önerőből — nem társul senkivel — saját égetett téglával, saját építőbrigáddal. Küszöbön áll a szomszédos bikali tsz-szel történő egyesülés s akkor 8000 holdas lesz ez az üzem. Reméljük a területileg megerősödött szövetkezet a jövőben sem szerez kevesebb dicsőséget megyénk mezőgazdaságának, mint az elmúlt 17 évben. — Rné — Visszadobjuk a hólabdát Nyolc forintért huszonötezer Szerencseiáték maszek alapon — 3125 a bűvös szám Még a Mars-lakókra is szükség lenne látott viszont egy fillért sem.” — És szabad eltávozást biztosít ... Annál feltűnőbb, hogy Ikszné, akit felkerestünk, nagyon is érzi tettének „súlyát”, és szinte könyörök, hogy bele ne keverjük valamibe. Később kolléganője von félre minket. „Gondolják meg, Esztikének eszébe sem jutott, hogy ennek a dolognak poli tikai háttere van.” Egymásra nézünk, hát ez nekünk sem jutott eszünkbe. (Az Esztike név nem valódi, de Ikszné csak ennek közléséhez járult hozzá.) * — Azért elgondolkoztató, hogy mennyire nem számolnak az emberek. Hiszen egy szorzásból kiderül: az a bizonyos 3125 fő, aki összeadta a legelső 25 ezer forintot, a ma ga nyereményét — 3125x25 000 — már csak az ország tíz millió lakosának nyolc forintjaiból kaphatná meg. Ennyi hiszékeny emberünk azért mégsincs. A következő forduló sikeréhez a Mars-lakókra is szükség lenne. — Ez így van. De mégsem szabad elvenni az emberektől a csacsiság jogát. Tőlünk sem. Én igenis szeretném meg érni azt az időt, amikor a rohamosan növekvő lavinára majd nem rakódik sár, és csak azért áll meg, mert már nem segíti a gravitáció. De ezt már nem a jogá szók mondják. Aczél G.—Kéri T. 1967. év III., IV. negyedévére még vállaljuk Sz—80, Sz—100-as, TM—100-as típusú erőgépek és dózerok főjavítását folyöjavItAsAt, SKRÉPER LÁDÁK JAVÍTÁSÁT, AZONNALI GÉPCSERÉVEL. A csere lebonyolítását a megrendelő telephelyén végezzük. Ezen felül járószerkezet helyszíni javítását, tartó-futógörgők, járóláncok, vezetőkerekek azonnali cseréjét garanciával végezzük. Az általunk javított gépek garanciális szolgáltatását és szerviz ellátását műhelykocsival, díjmentesen végezzük. gépjavító Állomás HORT (Heves megye) Ügyintéző: Nagygyőr. I lyai szerint Ezek után joggal * várhatja, hogy 25 ezer forint üti majd a markát, mert öt ismerőse, miután feladja a nyolc forintot az első címre, ismét öt-öt személynek fogja elküldeni a levelet, ez a 25 ismeretlen további huszonötször ötnek, az annyi mint százhuszonöt személy Ök ismét megötszörözik, a hatszázhuszonöt ember pedig már háromezeregyszázhu- szonötnek továbbítja a levelet, melyben ekkorra Ikszné neve és címe szerepel az első helyen. Mindegyik elküldi neki a nyolc forintot, és már meg is van a 25 ezer, igazán nem is nehéz kiszámolni. Pénz helyett azonban egyelőre két újságíró érkezett. * — A probléma ott kezdődik, amikor az a 3125 ember, aki postára adta a nyolc forintot, hiába várja a 25 ezret. — Aki akar, pert indíthat a címzett ellen a nyolc forint visszafizetéséért. — A címzett ellen? De hisz 6 jóhiszeműen járt el, annak idején ő is leszurkolta a maga nyolc forintját Ha ezt nem teszi, talán meg is áll a játék. • „Ezek a hiszékenység vámszedői, drága uram — mond ja egy középkorú férfi —, én kezdettől fogva átláttam rajtuk. Jól van, odaírtam a nevemet, miattam aztán ne szakadjon meg a lánc. De nem küldtem nekik egy fillért sem. Barátságból, becsületesen? Nem állunk mi még azon a fejlettségi fokon .. ." * — A nyolc forintokat egyébként legfeljebb az állam javára lehet megítélni, a pereskedők semmi esetre sem kaphatják vissza. — Világos, a nyerészkedési célzat náluk sem vitatható. — A, munka nélkül szerzett jövedelem pedig sérti a köz érdekeit * A Magyar Posta megtagadhatja annak a szolgáltatásnak a teljesítését, mely alól a közlekedés- és postaügyi miniszter közérdekből felmentette — rendelkezik a Posta- törvény 4. § (4) bekezdése. Így legalább nem kell sorba- állnunk a kis ablak előtt, igaz, hogy nem is veszik át tőlünk a ravaszul 7,90-re kiállított utalványt, megpillantva 'hátoldalán az okmánybélyeget ... Viszont a tisztviselő igyekszik megvigasztalni minket: „örüljenek, hogy megmarad a pénzük, ebből a hó- labdázásból még senki sem Három jogász beszélget: — Ha valóban csak öt személynek továbbítják, nem bűncselekmény. — És a jogtalan anyagi haszon? — Jó vicc, ki kényszerítette az embereket, hogy küldjék el a pénzt? * Az elmúlt hét minden napján százötven—kétszáz ember adott fel nyolc forintos utalványt ismeretlen embertársának csak Pécsről és csak a főpostán. Az utalványokra kétforintos okmánybélyeget ragasztottak, leróva az állami szerencsejátékoknál szokásos húsz százalékos illetéket... * — Persze, hogy szerencsejáték. Amikor feladom a nyolc forintomat, még nem tudhatom biztosan, hogy megkapom-e a 25 ezret. — Tisztára, mint a lottó. — Várjunk csak! Ebben a játékban nem a sors szeszélye dönti el, hogy mennyi pénzt kapok és kapok-e egyáltalán, hanem egyesegyedül a résztvevők becsületessége. * „Barátságból, becsületesen”. Ez volt a levélben is, amit Ikszné — egy a többezer közül — kapott. Követve az utasítást, az első címre feladott nyolc forintot, a többi négy címet lemásolta öt példányban, legalulra írta a saját nevét és címét, s immár öt levelet küldött tovább ismerőseinek a hólabdajáték szabá az aula. Varga Gyula felvétele ahogy jövő évtől kezdve meg is teszik majd. Szüksége is van erre a szövetkezetnek, melynek állatsűrűsége egyike legjobbaknak a megyében. A 250 ezer baromfit nem számítva — eny- nyi húscsibét állítanak elő egy év alatt — 100 holdra 29 számosállat esik s a szövetkezet bevételének 60 százalékát az állattenyésztés szolgáltatja. A négyezer hold szántó átlagában holdanként több, mint két mázsa húst értékesítenek szemben az 1,2 mázsás országos átlaggal. Ez összesen 58 vagon hús évente. Árutermelésük volumenére jellemző, hogy tavalyi tiszta jövedelmük 9,7 millió forint volt, a járás összes többi szövetkezetéé pedig 23 millió. Tehát, a sásdi járás közös gazdaságaiban képződött összes nettó nyereség 42 százalékát könyvelhette el magáénak a mágocsd szövetkezet Korszerű nagyüzem Mágocs csak viszonylag gazdálkodik jó körülmények között, hisz eredményeit átlag hét aranykoronás földeken, barna erdőségi talajon, dombos terepen éri el. Ha így nézzük, még értékesebb a 17 mázsás búza és őszi árpa átlagtermése, a 24 mázsás kukorica és 240 mázsás cukorrépa hozam. A nagy munka- ráfordítást igénylő talajok ellenére meglepően alacsonyak az önköltségek. Egy liter tej előállításhoz elszámoló áron 4 forint 10 fillért, tényleges önköltségi áron csak 3,25 forintot fordítottak. Egy mázsa marhahús önköltsége 16,40, egy mázsa sertéshúsé 8,60 forint. Ez azt jelzi, hogy alacsony önköltséggel termelik meg a takarmányokat is. Mindenütt kiiktatják az élőmunkát, ahol az géppel, vegyszerrel vagy a technika más vívmányával helyettesíthető. A 90 forintos kukorica önköltség nyitja, hogy Mágocs az első tsz Baranyában, ahol megvalósították " a koukorica 100 százalékos gépi betakarítását — egy kombájn 100 ember munkáját végzi el naponta — s az egész területet vegyszerrel gyomtalanítják. Első ízben alkalmazták — az állami gazdaságokkal egyidejűleg — a kukorica fóliás tárolását, ezen az őszön már egész termésüket ily módon tárolják. A j ovo Nagyon jellemző szám az is, hogy a kötelező tíz százalék helyett tavaly Mágocs 48 százalékot fordított saját erős beruházásokra anélkül, hogy a tagok keresete csökkent volna — sőt, emelkedett —. A dohánypajtából átalakított baromfinevelőben az egy főre A mágocs! Béke Tsz több, mint másfél évtizedes működése során harmadszor nyerte eí a Kiváló termeíőszövetke- reti gazdaság címet. Először 1954-ben lett országos harmadik helyezett, 1962-ben a legnagyobb tsz-ek kategóriájában már csak Nádudvar előzte meg, s most Mágocs ismét dicsőséget szerzett megyénknek: országos harmadik lett. Mágocs cáfolt Az előző elismerések méltányosságához kétség nem fért, ez a legfrissebb siker azonban váratlan. A Mágocs körüli mendemondák alapja az 1963-as nagy száj- és körömfájás járványhoz vezethető vissza, amely elemi erővel eöpört végig ezen az erős állattenyésztő gazdaságon. A tsz hosszú hónapokig teljesen el volt zárva a külvilágtól, jószágait csak a zárlat feloldása után 1964 telén tudta értékesíteni. Ez okozta a hárommilliós mérleghiányt, Mágocs sem előtte, sem utána nem zárt mérleghiánnyal egyetlen évet sem. Csak elismerés illeti a tsz vezetőit és tagjait azért a munkáért, hogy erről a pontról három év alatt újra az országos legjobbak közé kín- lódták fel magukat. Bár a gazdaság anyagi alapjai nem rendültek meg, a tagok életszínvonala nem szenvedett csorbát, 1963. inkább erkölcsileg tépázta meg Mágocs jó- hírnevét, melyet most visz- tzaszerzetL Az abrak ügy háttere A 4500 szántóegység feletti kategóriában — melynek elvileg nincs felső határa — Mágocs sok száz szövetkezetét megelőzött az országban. A legrégibb riválist, Nádudvart Is. A 3100-as összpomtszám meggyőzően bizonyítja ezt. Mégis él kell oszlatni egy félreértést, ami a sokat fel- hánytorgatott abrakügyet illeti. Az a 60 vagon abrak, amit Mágocs évente az államtól vásárol, egy egyszerű megállapodás gyümölcse. Három-négy évvel ezelőtt a járás viszonylag legjobb gabonatermő vidékén gazdálkodó Mágocs, átvállalta a hegyvidéki tsz-ek kenyérgabona kötelezettségét, évről évre 300 holddal több búzát vet emiatt, s ennék fejében holdanként 19—20 mázsa kukoricát vásárolhat központi készletből. Ha figyelembe vesszük, hogy a tsz kukorica termése 24 mázsa májusi morzsolt, s I hogy egy mázsa kukoricát 90 forint ráfordítással állítanak elő, kiderül: jobban járnak, ha a 300 holdon búza helyett kukoricát termelnének, mint Épül az egyetem emeleti tömbje. Középen 4 f
