Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

rétében jelent meg nemrég. A XVII. század nagy fia* mand festője a szokásos összeállításban áll elénk: egy kis tanulmány, kis bi- ográfia, kis bibliográfia és ezúttal 51 színes vagy fe- kete-fehér reprodukció; KASS János TIZENÖT RÉZKARCA AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁHOZ csak egy pillanatra hökkent meg 350 forintos vételárával. Teljes figyelmünk ezután a művészé, aki ״képzőművé- szetünk történetében elő- szőr kísérelte meg ma- dách-i módon elmondani Az ember tragédiáját”. Ju- hász Ferenc bevezetője mél tó a kidványhoz; érdekes megfigyelni, hogy nyelvé- nek gazdagságát a szöveg nyomtatott ortográfiái képe alig-alig tudja követni.

A Gondolat Kiadó ugyan csak művészeti, valamint egy történeti kiadvánnyal jelentkezik. Az Európai An tológia ״Németalföldi fór- radalom” című sorozatának legújabb kötete a KOR- TÁRSAK A NÉMETAL- FÖLDI FESTŐMŰVÉSZET- RÖL forrásokkal mélyíti el mindazt, amit Rembrandt- tál kapcsolatban például Sámándy Erikától hallót- tunk.

ÖRÖMMEL VETTÜK KÉZBE A MAGYAROR- SZÁGI NYOMDÁSZAT, KÖNYVKIADÁS ÉS

KÖNYVKERESKEDELEM TÖRTÉNETÉ-nek második, reformáció-kori kötetét az Akadémiai Kiadó gondozó- sában. Az első rész (A mo- hácsi vész előtt) még a ki- tűnő szakember, FITZ Jó- zsef életében látott napvilá- got mintegy nyolc észtén- dővel ezelőtt. Az újabb kö- tét, miként az első is, bib- liofil remekmű.

Befejezésül megemlítem a legújabb és legnépsze- rűbb kiadványt, mely fór- májára nézve jegyzék: 50״ százalékos időleges könyv- árleszállítás április 10-től április 29-ig.” Csupán egy hibája van: lehetne kissé vaskosabb.

Boda Miklós

SZÉP VERSEK 1966 ellen- ben nemzeti reprezentáció, melynek lapjain a vidék ״országos” költőd — héza- gosan bár — de ״megismé- telhetik” önmagukat.

A magyar próza-termés nemigen hoz újdonságot. Figyelemre méltó a Mag- vető gazdag válogatása RE- MENYIK Zsigmond kisre- gényeiből, A KESELYŰ. TERSÁNSZKY J. Jenő írá- sait ÜJ LEGENDA ÉS MAS REGÉNYEK címmel vehet- jük kézbe. Az Űj legenda... valóban eredeti-zamaté *ás, de a ״ ... más regé- nyék” nem valamennyien. Néhol az alkalomszerűség érződik (lásd: Ha nem szép a lány), másutt meg Tér- sánszky fölényes regényíród biztonsága ejt zavarba. Mind szaporábban kacsint össze az olvasóval, s ami- kor — belemelegedvén — közli velünk, hogy most pedig ״kész’’ — kedvünk lenne ellenállni.

Az ifjúság, gondolom, felfedezte magának a Móra Kiadónál SZABÓ Magda érzelmes-költői meseregé- nyét, melynek csupán a cí- me olvasható nehezen: SZÍ- GET-KÉK. Feltűnő-szép címlapját és az illusztráció- kát Reich Károly készítet- te. Az ő kezevonása fém- jelzi a Szépirodalmi Kiadó máris nagyon népszerű KÉ- PES REGÉNYTÁR-ának első megjelent kötetét is (Jókai: Cigánybáró.) A má- sodákat — Móricz Zsig- mond: Mese a zöld füvön — Győry Miklós illusztrál- ta látható élvezettel.

NEM ״OLVASMÁNY״ elsősorban, de olvasni ista- nít a Tankönyvkiadó, illet- ve GÁBOR István rendid- vül érdekes összeállítása: ESZTÉTIKAI NEVELÉS, KULTURÁLT ÉLETMÓD. Nem a szaktárgyi órákon programszerűen megválásai- ló esztétikai nevelés kérdé- seit tárgyalja. A szerkesztő és a szerzők elsősorban az osztályfőnök pedagógus fi- gyeimét szeretnék felhívni az irodalom- és történelem- szakkörben, az osztályfőnö- ki órákon, a színház-, mo- zd-, múzeumlátogatásokon, a bálokon és a tanulmányi kirándulásokon kínálkozó ilyen irányú lehetőségeikre. A könyvet természetesen a tanulók is haszonnal forgat- hatják, mint minden igazi segédkönyvet. Az illusztrá- ciók önmagukban is érdé- kesek, de nem árt ha meg- érzik kissé, nevelői oldal- ról, milyen komolyan ve- szik az ő megnyerésüket az igazi szép számára.

Továbbképzésnek itt van mindjárt egy Corvina és egy Magyar Helikon-kiadvány. SÁMÁNDY Erika Rubens-e A művészet kiskönyvtára ke

EGYETLEN KIADVÁNY- FAJTA sem ugratja oly- annyira előtérbe a költő személyiségét, mint a lég- kollektivebb — az antoló- gia. Talán mert annyi ké- nyelmes összehasonlítás (és félreértés) megfér egyetlen kötetben. Nehéz műfaj ez mindenképpen. Egy nemzet lírai erejét kitapogatni a legalkalmasabb eszköz

mégis.

Ri:MENYIK /,SIGMONi

A KESELYŰ

A Magvető Kiadó ünne- pélyesen felparcellázta leg- utóbb a mai magyar költé- szetet: eredménye egy egész antológia-füzér. Az AL- FÖLD, a TISZATÁJ és tér- mészetesen a DUNÁNTŰL régioniális gyűjtőkötetek. A

Az eszperantó alkotófa

jelentette be részvételét. A háború azonban közbeszólt, a kongresszus elmaradt és áz ellenségeskedés évekre visszavetette a nemzetközi nyelv terjedését.

7 amenhof ezután vissza *-1 vonultán élt haláláig. Egészsége állandóan romlott, s a háborús események meg viselték amúgy is beteg szí- vét. Szerte Európában dö- rögtek még az ágyuk és a lengyel föld német megszál- lás alatt nyögött, amikor a ״Majstro” tizenhét tavaszán Varsóban örökre lehunyta a szemét.

Halálának félévszázados évfordulója egybeesik az eszperantó megszületésének 80 éves jubileumával.

Nyolcvan év alatt a Za- menhof által alkotott sem- leges, nemzetközi nyelv va- lóban világnyelvvé vált. Mintegy harmincmillió am- bér beszéld már szerte a vi- lágon. A mozgalom egyete- mes jellegét mutatja, hogy a hollandiai Rotterdamban székelő Egyetemes Eszpe- rántó Szövetségnek több mint nyolcvan országban él- nek tagjai, működnek szer- vezetői. Az eszperantó gaz- dag kultúrájára jellemző, hogy a londoni eszperantó könyvtár harmincezemél több eszperantó nyelvű mű- vet tart nyilván. Hazánk rangos helyet foglal el az eszperantó nemzetközi tábo- rában. Ennek bizonyítéka, hogy a múlt évben Magyar- országon rendezték a kong- resszusokat: Budapesten az 51. Eszperantó Világkong- resszust és Pécsett a 22. Esz perantó Ifjúsági Világkong- resszust. Iglói Zoltán

hogy apja elégette nyelvé- szeti munkáit, jegyzeteit Hallatlan kitartással újra kezdte a munkát. Később Bécsben folytatta a tanulást, ahonnan 1886-ban tért haza véglegesen.

A következő — 1887-es — esztendő fordulatot hozott életében. Ekkor kezdte meg szemorvosi működését és kö- tött házasságot, s ekkor je- lent meg első eszperantó nyelvkönyve, ״Intemacia Lingvo” címmel. A köny- vön nem a saját neve sze- repelt, hanem szerzői álnév: Doktoro Esperanto (magya- mi: Doktor Remélő). Innen kapta később a nevét az ál- tala alkotott nyelv.

R

övidesen egész Európa tudomást szerez az új nyelv- ről. Lengyelországban, Ro- mániában, Angliában és Spanyolországban eszperan- tó nyelvkönyveket adnak ki, Németországban pedig eszperantó tanfolyam indul. Vlagyivosztokban és' Péter- várott megalakulnak az első eszperantó társaságok. Majd később, 1905-ben, Boulog- ne-sur-Merben — húsz or- szag 688 küldöttjének rész- vételével — magtartják az első Eszperantó Világkong- resszust. Zamenhof egysze- rű tagként kíván részt ven- ni azon, de a megjelent esz- perantisták nagy lelkesedés- sei a kongresszus elnökéül választják. Párizsban a köz- társaság elnöke a Becsület- renddel tünteti ki életművé- nek elismeréséül.

A tizedik világkangresz- szus Párizsban ült volna össze 1914-ben. Erre a kong- resszusca már ötven ország

ÍJfcven évvel ezelőtt halt

^ meg dr. Zamenhof, az eszperantó nyelv megalko- tója.

Kevés olyan egyetemes szelleme volt a világnak, mint ez a tudós lengyel or- vos. Eszméje, az eszperantó, milliókat hódított meg szer- te a Földön és e nemzetközi nyelvet ismerő, beszélő em- berek tábora állandóan gya- rapszik; még sohasem volt oly nagy, mint éppen nap- jainkban. Alkotásáról elis- méréssel nyilatkoztak és nyilatkoznak az emberiség nagy szellemei, s olyan ki- váló személyek váltak az eszperantó híveivé, barátai- vá, mint Lenin, Tolsztoj és Gorkij, Barbusse és Jean Jaurés, Einstein és Romáin Rolland, vagy a magyar Ka- rtafchy Frigyes és Vikár Bé- In.

Zamenhof a kelet-lengyel- országi Báalistok városkában született, apja és nagyapja pedagógus volt. Már diák- korában öt Idegen nyelvet ismert: a latint, a görögöt, az oroszt, a németet és a franciát, s már ekkor hozzá- fogott nagy álmának — egy nemzetközi nyelvtervezetnek — a kidolgozásához. A csa- Iád hamarosan Varsóba köl- tözik és a gyermek Zamen- hof itt fejezi be középiskolai tanulmányait. 1879-ben

Moszkvába megy, ahol be- iratkozik az egyetem orvosi fakultáséra. Mielőtt azon- bán elutazott volna, apja megígértette vele, hogy egyelőre nem foglalkozik nyelvészettel, idejét kizáró- lag a tanulmányainak szén- teli. Amikor a szünidőben hazalátogatott, megtudta,

Fái József: Kék ablak mögül

más-logikájú megoldásokat.

Pál József látszólag nehe- zen oldódó, magáról keveset beszélő ״objektív” költő. De csak látszólag, mert valójá- bán a maga-fogyasztók közé tartozik: azok közé, akik lel- kük mélyén élik-szenvedik koruk ellentmondásait, s miközben felmutatják kin- csüket, felőrlődnek:

״A gondolat te magad, te magad vagy magadat váltod fel szavakra.

A lyukas fillért az útszélen hagyják.

Az érő pénzt elteszik.”

— írja a Hullámverés-ben. gyón fontos. Pál József leg- fontosabb mondanivalója a magány-megkínlódáson ke- resztül az emberi közösség megváltó erejének hirdetése. A kötet záróversében ezzel a gondolattal búcsúzik az olvasótól:

״most van ideje a rakétáknak a távolság kagylóhéjnyi most kellene, most kellene embernek emberhez eltalálni".

Szederkényi Ervin

spirációkat egyaránt sugall- tak Pál Józsefnek: nem ple- bejusságot, inkább valami rideg-szigorú férfiasságot, keménységet, konvenció- ellenességet, a formák meg- választásában pedig viszony- lagos kötetlenséget, helyen- ként a költőietlenséggel ha- táros dísztelenséget, vagy merész képalkotású, látóPór

ha

egyik guritóba érve, fénylépésre).

Az új és korszerű, úgy tetszik modem ebben a módszerben éppen az em- lített ellentétek érzékelése és ábrázolása. A cikluson belül egymásba sugárzik a versek hangulata, a látszó- lagos természeti idill mel- lett ott áll az elgondolkoz- tató másik oldal: a legne- hezebb munka komor szépttzigorú és tömör, mégis 1'־, sokat mondó ars poe- tica ez, de az ilyen költő- típus nem szívesen nyilat- kozik a költészet értelméről, és csak ritkán ír ars poe- ticát. A felmutatott kincs is sokszor fénytelen — de naVillon Kis Testamentuma

csapást hagy testamentum- ba. De gondoskodik a há- rom pucér kis porontyról is, akiknek ruhákat és négy tallért adományoz, hogy ״ehessenek, ami csak jó.”

Rakoncátlan jókedv, ki- fogyhatatlan leleményesség és népi derű bontakozik elénk a Kis Testamentum soraiból, amelyet Siipek Ot- tó tanulmánya függeléke- ként szöveghűen, filológiai- lag pontos verseléssel lefor- dítva tesz közzé.

Sajnálatos, hogy a tanul- mány egyes részei — gon- dőlünk itt a régi francia hangtan törvényeire, a csak francia versidézetekre — csupán a francia nyelv fej- lettebb művelői előtt vál- hatnak élvezhetővé.

— thisz —

zi adatokkal gazdagítja a villoni életművet.

Mint tudjuk, a testamen- tűm, a végrendelet kedvelt formája volt a középkori köl- tészetnek. Villon is ebben a formában jelenti be, hogy szívét a szerelem bilincsei gyötörték meg. Ezért hagy- ja el Párizst, de még mi- előtt elhagyná: végrendelmegjelent kezni akar■ Tréíás változa- tokban kezdi meg az adó- mányozást: létező és nem létező kincseket hagyomá- nyoz barátaira és ellensé- geire egyaránt. Mik ezek? A buta parlamenti írnokra ״Az emlékezés művészete” c. könyvet és gatyáját ha- gyományozza, a pupák Ró- bért mesterre páncélvértjét, cimboráira kövér ludakat, zsíros kappanokat, másokra utcalámpát és kocsmacégért, ócska cipőt, kalodát és ököl

Az alkonyodó francia kö- zépkor utolsó költőjének és az újkor első poétájának, Francois Villon-nak életére és költői fejlődésének 1456- os szakaszára vonatkozóan mindössze négy hiteles do- kumentum tanúskodik: há- rom bűnügyi akta és egy írásmű: a Kis Testamentum. A gazdag Villon-irodalom- bán jelentős tanulmány Sü- pék Ottónak a most indult Modern Filológiai Füzetek első Számában Villon Kis Testamentuma- nak keletkezése c. irodalom- történeti monográfiája, amelyben több éves francia- országi kutatásainak ered- menyeit foglalja össze.

Süpelc Ottó a Kis Testa- mentum keletkezéstörténe- tének feltárása során beha- tóan elemzi Villonnak ezt az első komolyabb művét, és eddig ismeretlen életrajMájusban lesz a szovjet írókon!> ressz us

Előreláthatólag 1967. má- jusában tartják meg a múlt év decemberére tervezett szovjet írókongresszust. A halasztás legfőbb oka, hogy az év utolsó hónapjában már túl sok kongresszus és egyéb rendezvény szerepelt a szov- jet főváros napirendjén.

A Szovjetunió köztársasá- gaiban az írószövetségek már jórészt befejezték a ma- guk kongresszusát, s az elő- készületek az össz-szövetségi kongresszusra ezentúl főleg a szovjet irodalmi folyóira- tok hasábjain folynak.

A Novij Mir című irodai- mi folyóirat például kivona- tokát közöl az 1934. évi I. írókongresszusról, amely Makszlm Gorkij elnökletével tanácskozott; a II. írókong- resszust 1954-ben, a III-kat 1959-ben tartották meg a Szovjetunióban.

11 asonló hatást keilt a •1■■1kötet Kövek között című második ciklusa, bár a szerkesztés itt a tematikai egységre épül: a ciklus minden verse a költő auszt- riai utazásához kapcsolódik. Az ellentét itt az egyes ver- seken belül feszül, legtöbb- szőr a természeti szépség és a társadalmi környezet si- vársága, embertelensége kö- zött. A legjellegzetesebb eb- bői a szempontból a Vers a Grossglacknerröl, gyopár- ról, pisztrángokról és egye- bekről című költemény, melynek lényege a csodá- latos természeti jelenségek, a táj, a patakok, a virágok szépsége és az el üzletiese- dett, elgépiesedett. véres kegyetlenkedések emlékét takaró nyugati életforma összeütközése.

Kevésbé közvetlenül, át- tételesebben és bonyolultab- bán, de az ellentétekre épül a kötet másik két ciklusa, a Nincs övem, cipőmben fűző csakúgy, mint a Hullámve- rés. Ä művészi tartalom ezekben a ciklusokban el- vontabb, filozófikusabb, he- lyenként a lírai realizmus- tói a fokozottabb absztrak- ció felé hajlik. A két ciklu- són végighúzódó szerelmi motívum a legjelentősebb darabokban együtt jelenik meg a halállal, az egyesülés pillanata a végtelennel (A határtalan, Műteremsarok- bán, Egy messzeutazó várt indulásra). Ezekben a ciklu- sokban épül a versekbe a költő legtöbb műveltség-él- ménye is. Néha megneve- zett. másutt csak kitapint- ható költő-eszményei általá- bán a konvenciókkal erősen szembenálló, a merev szabá- lyokkal összeütköző alakok: Villon, Oscar Wilde. Rim- baud, a magyar költészetből pedig József Attila. Ezek a költők érezhetően magatar- tás-eszménvt és formai inA költészet napjára ke■*”* rült az olvasók kézé- be Pál József új verseskö- tete. Az ízléses kiállítású könyvecske a pécsi Jelen- kor-Magvető Kiadó gondo- zásában jelent meg, hét esz- tendővel az előző kötet, a Mézpergetés után.

Pál József a lassan, gon- dósán dolgozó, viszonylag keveset publikáló költők kö- zé tartozik. Zalából indult, 1954-ben mutatkozott be ön- álló kötetével, a Dúdolga- tóval, majd 1958-ban ő is szerepelt a híres Tűztánc című antológiában, amely az ellenforradalom zűrzavara & bénultsága után az újjá- szerveződő szocialista költé- szét első demonstratív fed- lépése és hitvallása volt. A költő tíz éve él Pécsett, el- ső kötetei még zalai tájak- hoz, a göcseji cselédsor örökségéhez kapcsolják. Erős táji ihletettség, friss egész- séges levegő, valóságközei és plasztikus realizmus jel- leírná indulásakor, s ezek az alaptulajdonságai új kö- tétében is megtalálhatók.

Még több azonban az új- szerűség, továbbfejlődés eb- ben a kötetben. Mindenek- előtt az tűnik fél, hogy a költőd világ új tartományait vette birtokába Pál József: a régebbieíkhez képest új témakörök jelennek meg. Az egyik tematikai újsze- rűség a bányász-élet képei- nek megjelenése, a másik pedig ausztriai utazásainak élményköre. A bányászver- sek igen jellemző módon nem alkotnak külön csopor- tot a kötetben, hanem szer- vesen beágyazódnak a Nap- fény korommal című első ciklusba. Ez a ciklus a leg- terjedelmesebb, ebben üt- köznek meg a költő ellen- tétes témái: a többnyire ma- gányos kirándulások, a me- ditálásra oly kiválóan al- kalmas horgászások élmé- nyei, a napfény és a víz sugárzása, az égbolt végte- len kéksége a városi élet zártságával és a nehéz föld- alatti bányászm!un!ka sötét, komor, mégis a közösség erejét sugalló képeivel. A szerkesztés nyilvánvalóan tudatos: a költő által érzé- kelt élet teljességének el- lentéteken keresztül történő feltárása a cél, külöböző életformák egymás mellé ál- lítása (Robinsont vasárna- pok, Lány patakkal, — Az