Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
5 napló 1967. Április 18. A Baranya-pályázat pékből válogatják a kiada«- dó Baranyai Képeskönyv anyagát is. A Baranya pályi- zatot egyébként újból mag- hirdetik. Az új pályázaton megadott témakört kell feldolgozni. A pályázat szakaszos lesz, fél- évenkénti zsűrizéssel és a meghatározott zsürinap előtt tíz nappal be kell érkezniök a fotóknak. A részletes pályá- zati feltételeket egy későbbi időpontban közlik majd. Egy az elfogadott képanyagból: Lantos Miklós: Zrínyi várának alapfalai. Megtörtént a Baranyai Vasámapok és a Baranya című fotópályázatra beérkezett anya gok zsűrizése. A mintegy 200 beérkezett papírképből a Ba- ranyai Vasárnapok fotópályá- zatőn 46 fekete-fehér és 4 színes képet fogadtak el. A Baranya-pályázaton 76 elfő- gadott kép van. A mintegy 150 színes diapozitív anyag gyengének bizonyult, ezekből csak néhányat fogadott el a zsűri. Mint ismeretes, az el- fogalott pályázati anyagból kd- állítást rendez majd a me- gyei tanács, és ezekből a kéPlusz ezer vason nitrogénműtrágya Kivonják a forgalomból a DD1 •szereket Az AGROKER műtrágya osztályán elmondották, hogy a keretelosztás megszűnésével gyorsabb lett a forgalom. — Hogy a vásárlók mégsem elé- gedettek a műtrágyaellátással, annak egyéb okai vannak. Egyik, hogy a tavalyi igény felmérésénél a termelőszövet- kezetek általában alacsony mennyiség vásárlását jelentet- ték be, s közben jöttek rá, hogy több műtrágya kellene. A másik ok, hogy a szállítás nem igazodik a felhasználás- hoz. A gyárak folyamatosan termelnek, a műtrágyaigény viszont az év első negyedéiben a legmagasabb. Ebben az évben összesen 5200 vagon nitrogén műtrá- gyát kap a megye, közel 10Ó0 vagonnal többet, mint 1968- bán. Ebben az állami gazda- ságok alapja nincs benne. A szállítási költségek csökkenté- se érdekében ez évben to- vább nő a magasabb ható- anyag tartalmú nitrogénmű- trágyák aránya, melyből azo nos területre lényegesen ke- vesebbet kell kiszórni. Szu- perfoszfátból 3500 vagon, káli- sóból pedig 981 vagon a me- gyei AGROKER ez évi áru- alapja. A vállalat több, mint 19 millió forinttal növelte az elr múlt évihez képest a növény- védőszerek raktári készletét Igen sok új növényvédőszer került forgalomba. Egy részük a DDT szereket pótolja majd. Ezeket kereskedelmi forga- lomból kivonják, mivel kidé- rült, hogy a fogyasztók szer- vezetére ártalmasak. A miniszteri rendelet ér- telmében a DDT-t ez év de- cember 31-ig végleg kivonják a forgalomból, a fennmaradt készleteket megsemmisítik, 8 1968-ban a többi DDT-vd kombinált szer — Lindán, Hungária DL stb. — forgat- mazását is megszüntetik. A Kiváló Ifjú Mérnök és Technikus mozgalom kereté- ben a SZOT és a KISZ KB által meghirdetett országos pályázaton első díjat nyert Hegedűs Béla, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat mérnöke ״Kötélvezetéses aknaszállítási rendszer” című szakdolgoza- tával, Varga József, a Pécsi Hőerőmű főművezetője ״Ten- gelyirányú erő mérése gőztur- bináknál” című tanulmányé- val, valamint Schmidt József, a Beremendi Cementgyár technikusa ״A Beremendi Mészműnél alkalmazott egy- hónapos nagyjavítás helyett folyamatos TMK bevezetése” című munkájával. Az orszáTIZENHÉT TESTVÉR Vaddisznók szigete A Dráva egyifc kis szigetén י— a Vajszló térségében levő Jáxios-szigeten — valóságos *,vaddisznó-paradicsomot” fedez- tek fel a vadászok. A mindössze hatvan holdas területen, a becs- lés szerint, negyven-ötven disz- nó is tartózkodik, ami rendkí- vüli vadsürűségnek számit. A szigetet borító fiatal, szinte át- hatolbatatlan. erdő ideális bú- vóhelyet nyújt az állatok szá- mára és mivel ritkán vetődik erre vadászember, Zavartalanul szaporodhatnak. A János-szi get mintegy bázisul szolgál a vaddisznóknak. Innen ruccan- nak át magyar és jugoszláv területre, s ha veszély fényé- geti őket, ide húzódnak vissza. A Dráva magyar oldalán éppen tíz évvel ezelőtt tűntek fel elő- szőr nagyobb számban a vad- disznók és azóta állandósult a jelenlétük. Viszonylag nagy mér tékben elszaporodtak és ma már veszélyeztetik a szántóföldek termését. A vadászok termé- szetesen védekeznek ellenük: a vajszló! erdészetben például nemrég tartottak első ízben hajtást a vaddisznókra. Többek között egy-egy másfél mázsás kocát és kant lőttek, s az utób- binak 14 centiméteres agyara volt. a férje, látszik rajta, meny- nyíre örül, hogy végre egész nap együtt lehetnek. ״íz- gága ember — mondja —, mindig kell neki valamit csinálni, csak akkor találja fel magát, ha valamit ten- nie kell, így aztán alig győzöm ellátni munkával.” Van egy kis műhelyem — mondja Garai József — ott bütykölgetek, aztán járká- lünk is erre-arra. mert öt éve vettünk egy kocsit. Csak rossz idő ne lenne! Akkor a kertbe se lehet menni, az utcára se — így aztán úgy érzem, mintha valami fojtogatna..! Békés Sándor fcxrtányban lévő önkéntes bányamentő, s aztán mikar 1958-ban kara miatt ״ki• szuperálták”. már mint két- szeres önkéntes. Tizenhét embert mentett ki élve. A legemlékezetesebb a Béta- aknai mentés volt, ahol né- gyen maradtak az omlás alatt — Az üzemvezető azt mondta, csak arra vigyáz- zak, négynél több halott ne legyen... Egy se lett 1963. március 15-én részben ezért, részben közéi harmincöt éves mun- kássóga elismeréseképpen a Minisztertanács Kossuth- díjjal tüntette ki. Az áta- dási ünnepségen szinte az egész kormány jelen volt, s mindenki beszélni akart vele. Most, hogy úgy nézi saját életét, mint egy fii- met, úgy érzi, ez volt a legszebb. Aztán meg eszébe jut az egyik kimentett bá- nyász két szép gyereke, s akkor azt mondja, ez adott értelmet mindennek. Sokszor nézett farkassze- met a halállal, de félni minidig valami mástól fédt. — Egyszer el kellett mén- nem egy faluba megmon- dani, hogy meghalt az cm- bér. Borzasztó volt. Ha baj volt, s menteni kellett, min- ddg annak az asszonynak a sikolyát hallattam... A néniké néha közbeszól, azt maradja alig volt ▼ele szöretötték: ״SZERETETTEL I BÜCSÜZUNK ÉS HOSSZÜ ÉLETET KÍVÁNUNK TA- NITÖMESTERÜNKNEK”, g valamennyi ajándék és ked- veskedés közül ennek örült a legjobban. István-aknán nem akadt ember, aki ne köszönt volna neki előre, még az üzemvezetőt is ne- héz volt megelőznie. Most legutóbb frontmester volt. Kezei erősek, szárazlak, mint a fagyökér. Tíz-ti zenkét év- vei ezelőtt még két ember helyett dolgozott. Egy ok- levél arról tanúskodik, hogy az MDP kongresszusa tiszte- letére havi 230 százalékot teljesített, de 150 alatt a ״hétköznapok” során is alig adta. — Sokat dolgoztunk — mondja —, s most, már elég nehéz a karom. A szí- likózisom is van vagy hat- van százalékos. Nem sokat voltam én táppénzen, akkor is leginkább mentés közben szerzett sérülés miatt, de most már nem bánom, hogy itthon maradhatok. Mutatja a karját: sátra- te minden négyzetcentimé- terét apró, fekete pontok tarkítják. — Szón. Apró, éles ltís szilánkok. A hátam is tele van vele. Évtizedeken át a pécsi bányaterület valamennyi nevezetesebb baleseténél ott 1 volt. Hosszú ideig, mint álszem ez a legszebb: Bórayászati Munkazászló... — Mindegyikhez adtak egy kis jelvényt is, azokat szokta viselni az uram, ha valahova mennie kellett, de tegnap leszedtem a runájá- ról valamennyit. Egy nyug- díjasnak nem való. Garai József bólint, így igaz. Pontosan ma egy hete, hogy hivatalosan is elbú- csúztatták. Az üzemvezető- ség egy bányászlámpát, a hrigád meg egy csikóbőrös kulacsot adott útravalónak. Kéznél van mind a kettő. — Az ilyesmit a külföl- diák viszik, azt hallattam — mondja a néni, s nyújt- ja a kulacsot, nézzem meg. — Állítólag húsz dollárt kérnek érte... — 1928. május 18-án kezdtem — mondja Garai József —, sose felejteni el. Persze először csak takarító- fiú voltam, s csak aztán csillés, éyek múlva, mert akkor nem így volt^ mint most, hogy egy-kót év alatt akárki vájár lehet. Tíz-ü- zenkét év kellett! ötvenöt éves. Szikár, kis- termetű ember. Harminc- kilenc évig volt bányász — s ugyanennyit töltött a föld alatt Mikor látja, hogy sok- nak találom, csak legyint: — Apám negyvennégy évig dolgozott. Amikor a csapat búcsúz- tatta ezzel a felirattal Jeö- j A néni gelyempapírba cső- י magolva hozza a kitünte- téseket. Egégz öllel van. sőt az oklevelekért, fényképe- kért, újságkivágásokért még egyet kell fordulnia. ,Azért az önfeláldozó munkáért, melyet ön saját életének veszélyeztetésével teljesített, köszönetümket fe- jezzük ki. Egészen különös elismerésünk látható jele- ként önnek egyidejűleg em- lékérmet adományozunk.” A pergamenszerű oklevél 1937. október 26-án kelt. A pajzsalakú érem egy ro- gyadózó férfi karjaiban ősz- szeroncsoit testű társával. — Ezt az elsőért kaptam. — Hogy hívták? — Nem emlékszem már a nevére. Az omlás az alap- vágaton történt, s én voltam hozzá a legközelebb. Hallót- tam, ahogy segítségért kia- bál. — És a többi? — Olyanok, mintha a testvéreim lennének. Tizen- hét testvér! Amikor egy- egy sikeres mentés után ki- szálltunk, mindig erre gon- doltam. A nagyméretű. ragyogó tisztaságú konyhában a he- verőn üldögélve nézegetjük a kitüntetéseket. — Ez- a Bányász Szolgá- lati Érdemérem, kettő is van belőle, ezüst meg arany. Ez meg a Népköztársasági Érdemérem. Nézze, azt hiAranyplakett, oklevél, moszkva—leningtádi repülőút 229 baranyai szakdolgozat Új pavilonok a BNV~n csarnokokon kívül már a többi pavilonban is nagy a sürgés-for- gás, felújítják, csinosítják a ré- gebbj kiállító termeket. Megér- keztek az első kiállításra szánt árucikkek a vásár területére. A legfrissebbek a szovjet kereslte- dők voltak, ládába csomagolt áruik egy része már a vásár te- rületén található. A szokottnál nagyobb ütemű készülődés szín- vonalas nemzetközi vásárt ígér. Ot hét múlva nyfhk a Buda- pesti Nemzetközi vásár. Sok ér- dekességet találnak majd a Iá- tógát ók a kiállítás területén. UJ építészeti különlegességekkel le- pik meg a közönséget a kiállí- tóik. A főtéren újabb hatalmas alumíniumcsamok épül, A Fém- munkás Vállalat különleges hat- szög alakú pavilonnal reprezen- tálja munkáját. Az új kiállitó vegővel működő kasrögzítő berendezés beiktatása, mely a baleseti veszélyt is kiküszöbö- li. Az évenként várható üze- melési megtakarítás egymil- lió forint. Lengyel Gyula, a Pécsi Hő- erőmű kalorikus üzemének vezetője elmondotta, hogy Varga József fiatal technikus a Hőerőmű indulásakor még egyszerű szakmunkás volt, fejlődése és különösen első dí- jat nyert szakdolgozata is bi- zonyítja, érdemes a fiatalok alkotó erejére támaszkodni. — Az üzembiztonság ná- lünk különös jelentőséggel bír, a jelenleg alkalmazott módszerek pedig gyakorlati- lag nem biztosítják a turbi- nák üzembiztos működését abban az esetben, ha a ten- gelyt terhelő axiális erők a megengedett érték fölé emel- kednek Magyarországon ezt a problémát még sehol sem oldották meg, a pályázó még konkrét irodalmi anyagra sem támaszkodhatott. Sándor József, a Beremen- di Cementgyár igazgatója Schmidt József technikus, a vállalat volt KISZ- és jelenlegi párttitkárának szakdolgozatát ismertette, melyet egy ko- rábbi cikkünkben mi is meg- tettünk. Az 1 hónapos teljes leállás kiküszöbölésével — Schmidt József pályaműnké- ja szerint — a vállalat saját dolgozóival tudja végrehajta- ni a TMK-t, évenként mint- egy háromezer tonna cement és mész többlettermeléssel, c.-aknem egymillió forint ön- költségcsökkenéssel. — Nagyon örülünk, hogy a Beremendi Cementgyár is feliratkozott az első díjasok listájára, mert ilyen eredmé- nyekkel eddig nem dicseked- hettünk. Hadd mondjam meg, ez a körülmény győzött meg minket véglegesen, hogy vál- lalatunknál szükség van a fiatal műszakiak tanácsának megalakítására... Mint ismeretes, január 1-vel megszűnt a mű trágyáé1 látás keretelosztásos rendszere. A kereskedelem még az elmúlt év júniusában felmérte a vár- ható igényeket, s ehhez iga- zodva szerezte be 1967. évi műtrágya- és növényvédőszer- készleteit. Végezetül Bogár József, az SZMT vezető titkára szólt a jelenlevő fiatal műszakiakhoz, a szakszervezet nevében kö- szöntötte az első helyezette- két és mindazokat, akik azon fáradoznak, ho״v üzemükben jobbá, könnyebbé tegyék a munkát (Kért) gos értékelésben részt vettek az illetékes minisztériumok is. A Fiatal Műszakiak Klub- jának péntek délutáni ülésén ismertették a szakdolgozatok országos pályázatán elért ba- ranyai eredményeket, itt ke- rült sor a jutalmak átadásá- ra Is. A három első helyezett arany plakettet, díszes okle- velet kapott és 9 napos Moszk- va—Leningrád—Moszkva re- pülőúton vesz részt. Lukács János, a Baranya megyei KISZ-bizottság első titkára elmondotta, hogy a szakdolgozatok általában a termékek korszerűsítésére, az önköltség csökkentésére, egy- szóval a vállalatok előtt álló legfontosabb feladatok meg- oldására irányultak és az évek során egyre több kiemelkedő pályamunka született. 1964- ben 106, 1965-ben 107, tavaly pedig már 229 szakdolgozatot nyújtottak be a baranyai fia- tál műszakiak. — Kérjük a fiatal műsza- kiakat, hogy a jövőben a munkaidők csökkentésének lehetőségeivel, a dolgozók szó- ciális körülményeinek javítá- sával is foglalkozzanak, a to- vábbiakban is jusson érvény- re a KISZ VI. kongresszusán megfogalmazott gondolat: ״ ... összpontosítsák erejüket az új, modem gyártási eljá- rások, technológiák kidolgo- zására és bevezetésére, az új tudományos műszaki eredmé- nyék gyors alkalmazására.” Lukács elvtárs előadását követően a három első helye- zett jelenlevő gazdasági veze- tői mondták el véleményüket a pályamunkákról. Szomolányi Gyula, a MÉV főmémökhelyettese rámuta- tott, hogy a kötélvezetéses ak- naszállítást külföldön is csak néhány helyen alkalmazzák, az ország legmélyebb aknájá- nál egyenesen felbecsülhetet- len szolgálatot tesz a Hege- düs-féle megoldás. A korábbi két-három méterenként törté- nő tartóvasas rögzítéssel szemben most csak felül rög- zítik és az akna alján 900 m mélységben súllyal feszítik ki a kötelet. Nemzetközi vi- szonylatban is új, a több szint- ről történő szállításnál alkal- mázott megoldás, sürített leElső díjas szakdolgozatok
