Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
3 napló זאד. április 2. A forradalom jubileumára: Hatmillió forintos felajánlás Baranya megye gépjavító állomásain is megtörténtek aa első munkaíelajánlások az Októberi Szocialista Forradalom jubileumának tiszteletére. A három legnagyobb gépjavító állomáson — Mágocson, Szigetváron és Villányban — a dolgozók elhatározták, hogy túlteljesítik idei 94 millió itt- rintos termelési tervüket A különböző munkaterületeken dolgozó brigádok közül eddig húsz vállalta a szocialista cím megszerzését — ezek a brigádok tették meg az első jubileumi felajánlásokat is. A három gépjavító állomáson csaknem Százezer mun- kaórát fordítanak ebben az évben gépalkatrészek felújí- tására. Fokozzák a gépjavítások minőségét, hogy a garan- ciális időszakban minél kevesebb legyen a panasz, a pótló- lagos javítás. Talajmunka és kombájnolási tervüket 23 ezer normálholddal szándékoznak túlteljesíteni, mégpedig lehe- tőleg a csúcsidőszakokban: a gabona aratása és az őszi szántás-vetés idején. A mágocsi. a szigetvári és a villányi gépjavító állomások jubileumi munkafelajánlásainak érté- ke meghaladja a hatmillió forintot, ennek teljesítése esetén tehát a három üzem termelésének értéke eléri a százmillió forintot. Befejeződött a városrendezési ankét Értékes gondolatok A javaslatokat bedolgozzák Pécs rendezési tervébe A szocialista munka üzeme be, keressék meg Árpás Pe- rencné brigádvezetőt. Nálunk ugyanis a szocialista brigá- dók maguk döntik el, hogy kit fogadnak maguk közé. Ez a fogadtatás nagyon meglepte Szekeres Imrénét és Vida Ferencnét. De az még jobban, ahogy az asszonyok fogadták és segítették őket. * — Ne csináljanak rossz vle- cet! Elcsalogatják a legjobb dolgozóinkat. Ki hallott már ilyet?!! — mondták az egyik üzemben Somos Lászlónak. — Nem csalogatjuk el, csak a férje is itt dolgozik és az asszonyka is szeretne ide jönni. így került Vakulya András- né, Bedecs Zoitánné brigád- jába. Tehát egy fővel gyarapodott a brigád, s ugyanakkor két fővel csökkent is. áj — Átmenetileg — mondja a brigádvezető. — Ugyanis a dombóvári üzem lemaradt a járdalap-gyártással. Mi vál- laltuk, hogy terven felül be- hozzuk a lemaradást. A mi brigádunkból Bitter Edit és Kis Tóth József né jelentkezeti, a járdalap készítéséhez. A másik két brigád is adott két- két dolgozót. Mi vállaltuk, hogy a szerelést helyettük is elvégezzük. A frissen alakult járdalap- készítő brigád pedig eddig már közel 30 000 járdalapot készített. Milyen fegyelmi ügyek vol- tak mostanában? — Mostanában? Semmilyen. Nem is tudom mikor volt utoljára bumlizás vagy ha- sonló rendetlenség. Egyre em- lékszem, még tavaly történt. Meg is kérdeztem a brigád- tói, hogy milyen büntetési adjak. Azt hiszem azt jáva- solták, tegyem egy időre má- sík munkahelyre. Ha elő ifc fordul kisebb fegyelmezetlen• ség, az illető alapos fejmosást kap a brigádtól. Én mint ' üzemvezető, nem is foglalko- zom fegyelmi ügyekkel. Nincs rá szükség. Tavaly elnyerték a szocia- lista munka műhelye címet. S idén az első negyedévi fel- emelt tervet március 23-án már teljesítették 1965-ben még csak 19 millió forint értékű munkát végeztek. Idén há- rom hónap alatt majdnem fl millió forint értékű beton- árut állítottak eló tízféle változatban. * Meglepődtek a komlói Béke étterem vezetői, amikor So- mos László a betonárugyár komlói üzemének vezetője azt kérte, hogy adják ki nekik egy délutánra az éttermet. Csodál- kozásuk csak fokozódott, ami- kor megtudták, hogy az üzem elnyerte a Szocialista munka üzeme címet, s ez alkalomból szeretnének családi esttel egybekötött ünnepi termelési tanácskozást tartani. Az étté- rém vezetői ugyanis nem fe- lejtették el, hogy néhány év- vei ezelőtt egy-egy verette- dés szereplői rendszerint a betonüzem dolgozói közül ke- rültek ki. A rendőrség szinte minden- napos látogató volt az üzem- ben, vagy írásban közölték, hogy egy-egy dolgozót ilyen vagy olyan bűnügy kapcsán őrizetbe vettek. — Mi még nem ismerjük egymást — mondta a családi esten a rendőrség egyik veze- tője Somos László üzemveze- tőnek. — Ennek én szívből örülök — válaszolta az üzemvezető. — Máskor is készséggel ál- lünk rendelkezésükre — így búcsúzott a családi est végén az étterem vezetője. Nemrég két asszonyka je- lentkezett felvételre. Régeb- ben kalauznők voltak. — Felvesszük magukat, de előbb menjenek be az üzem— Nem merült-e fel immár konkrétan, hogy bizonyos okok miatt változtatni kell az elképzeléseken? — De igen. Mi és a terve- zők is mindjobban figyelik és vizsgálják például a lakos- ság összetételét, mert az ál- talános normatívák, amelyek a kommunális létesítmények számát, nagyságát meghatá- rozzák. esetenként változhat- nak egy-egy városon belül is. Óvodák, bölcsődék, kereske- delmi hálózat fejlesztését en- nek alapján kell meghatároz- ni. A kommunális létesítmé- nyék területén voltak disszo- nanciák, most azon dolgozunk, hogy ezeket a lehetőségekhez mérten megszüntessük. Az anyagi ösztönzők is ebbe az irányba kezdenek hatni. Az ezzel kapcsolatos hozzászólá- sok csak megerősítettek ben- nünket munkánk eddigi irá- nyát illetően. — Az új mechanizmus — a tanácsok növekvő önállósá- ga —, milyen hatással lesz az általános rendezési tervre? — Az általános rendezési terv keretében történő város- fejlesztésnél a tanácsok egyik legfontosabb feladata lesz a koordinációs munka. A számos szerv, intézmény, vállalat fejlesztése tervének összehangolása, abból a cél- ból, hogy a tervek megfelel- nek-e, illetve szinkronban vannak-e az általános elkép- zelésekkel. A tanácsok koor- dinálják a területeiken törté- nő építkezéseket Már most dolgozunk a város IV. ötéves tervének elkészítésén és na- gyón természetes, hogy koor- dinációs tevékenységünk eb- ben is kifejezésre jut. — Munkánkhoz jelentős se- gítséget kaptunk az ankéto- kon. Megköszönjük a szakem- bereknek és á város polgárai- nak részvételét, segítségét ab- bán a munkában, amely évti- zedekre meghatározza váró- sunk fejlődését. Minden igye- kezetünk azon lesz, hogy mind az általános, mind az éves terveknél a lakosság igényeit, kéréseit figyelembe véve, tel- jes megelégedésükre épül- jön Pécs városa — fejezte be nyilatkozatát dr. Németh La- jós. G. F. meth Lajos elvtársat, a Vá- rosi Tanács vb-elnökhelyette- sét és néhány kérdésre vá- laszt kért. — Milyen céllal rendezték az ankétot? — Célunk volt, hogy mi- előtt a város általános ren- dezési terve a Városi Tanács, illetve utána a kormány elé kerül elfogadásra, a lakossá- got megismertessük vele és véleményét kérjük. Az álta- lános rendezési terv csaknem 90 év távlatára határozza meg Pécs szerkezeti fejlesztésének irányát és kereteit, amelynek részletes feldolgozása az éves, illetve a középtávú tervek végrehajtásában realizálódik. A nyolc előadásból álló an- kéthoz mintegy 40 hozzászó- lás hangzott el. — Találkozott-e a szakem- berek elképzelése a lakosság elképzelésével a városfejlesz- tést illetően? A hozzászólók mire hívták fel a szakembe- rek figyelmét? — örvendetes volt, hogy a hozzászólók az adott előadás témájához kapcsolódtak, te- hát nem ״kalandoztak el”, s így jól összefoghatok. Sok, valóban érdekes és figyelem- re méltó gondolatot kaptunk, mint például az utcák irá- nyának helyes megválasztá- sáról. az épületek tájolásáról. Foglalkoztak azzal, hogy a vá- rosfejlesztéssel kapcsolatban az ipartelepítéseknél vegyék fokozott figyelembe a köny- nyűipar fejlesztését. Ez a ké- rés természetesen számol en- nek hatásával, a munkaerő és különösen a női mun- kaerő elhelyezkedésével. — A jelenlegi városfejlesz- tés, tehát lényegében a kar- madik ötéves terv előirány- zatai hogyan kapcsolódnak az általános rendezési terv- hez? — Az általános rendezési terv első üteme már elkészült, ezt 1960-ban vitattuk meg. Az első ütem alapján készül- tek a részletesebb tervek. Természetesen ezek az általá- nos tervek nem merevek, ha- nem hétévenként felülvizsgá- lásra kerülnek, hogy menet- közben a gyakorlat során fel- merült esetleges módosítások- kai kiegészítést nyerhessenek. Pécs város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, a Ha- zafias Népfront Pécs városi Bizottsága és az Építőipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportja a műszaki propa- ganda hónap keretében Pé- esett négynapos ankéton vi- tatta meg Pécs általános vá- rosrendezési tervét. Az an- két befejezésével lapunk munkatársa felkereste dr. NéÚjságírók kitüntetése A Népköztársaság Einölki Tanácsa hazánk felszabadu- láaának 22. évfordulója al- katonából eredményes mun- kájuk elismeréséül a lapok, a folyóiratok, a Magyar Rá- dió és Televízió, a Magyar Távirati Iroda több dolgozó- ját kormánykitüntetésben ró- szesftette. A munka érdemrend arany fokozatával tüntették ki dr. Dobsa Jánost, a Magyar Tá- virati Iroda Daily News eí- mű angol és a Neueste Nach- richten című német nyel- •vű napilapjának szerkesztő- jét, Gombó Pált, a Magyar Sajtó című folyóirat főszer- kesztőjét és dr. Zentai Jánost, a Magyar Rádió irodalmi fő- osztályvezetőjét. Felszabadulási ünnepség a jogi karon keretében dr. Szatáczlky Mi- hály dékánhelyettes nyújtott át Tizenhét évig egy üzemben Április negyedikére jutái- mazások lesznek az üzemben. Ennek során Árpás Ferencné. Dániel •Jánosné, Barta József Kiváló dolgozó jelvényt, Csendes Ferencné. Kiss And- rás, Horváth Júlia, Bedecs Zoitánné, Kiss Imréné. Sá- moly Józsefné. Straub János oklevelet kapnak. A központ- ba küldött javaslaton ez állt: műszakonként a dolgozókkal megbeszélve, a szocialista bri- j gádok javaslata alapján... — Elég későn értesültem róla, hogy nerp első, hanem második jelöltként indítanak, de nekem ez a jobb. örülök, hogy így alakult. Nagyok ma a feladatok, és nem biztos, hogy mindent kifogástalanul el tudtam volna intézni. És a másik: szeretek otthon len- ni, a családommal. Engem évekig nem lehet látni a kozásmislenyi kocsmában sem Amikor nem túlórázom éppen, akkor a gyümölcsfáimat gon- dozom, vagy a gyermekeim- mel foglalkozom. Nem érzem magam sem megsértve, sem mellőzve. Ha az egészségem jó marad, éppen olyan ered- ményeket produkálok, mint idáig. A fokozatosan gépjavítóvá alakuló gépállomás előnyös munkakörülményeket biztosit dolgozóinak. Búcsúzóul meg- néztem a kékcsempés elegáns fürdőt, öltözőt, a kényelmes modem ebédlőt, klubot és <d- alakult bennem egy olyan gyanú, hogy a kombájnok nagy többsége bizony vezető nélkül vándorol majd át פ tsz-ekbe... Az elmúlt évek során a gépállomások nagyon sok lakatost és gépkezelőt ké- peztek ki a tsz-ek számára így a szövetkezteknek maid csak a legjobb, legtehetsége- sebb szakemberek hiányoznak majd. Bertha Bulesa gyümölcsfákat. Most aztán egy autóbuszt javítgatunk már. amivel majd átjárunk Kozórmislenyből ide. Az üzem vásárolta Győrben. Eltűnődik, elnéz mellet׳- tem a fehér műhelyfalákra. — Az embereket a bér tartja általában. El lehetne most menni valamelyik tsz-be. De hát kereseti lehetőség itt mindig volt. Éjszakára trak- torra ült az ember, nyáron műhelykocsira, nekem jogosít- ványom is van, így szerelő és gépkocsivezető voltam egy személyben. Volt egy időszak, amikor nappal hat órát dől- goztam a műhelyben, éjszaka pedig 12 órát dolgoztam az SZ 100-assal. Sokszor meg- emelték az órabéremet, ami- kor nem is vártam. Most 12 forintot kapok óránként plusz 10 százalék csoportvezetőd pót lékot. Az idén szeretnék még kombájnra ülni, arra az egy hónapra él lehet majd menni úgy gondolom. A teljesítmé- nyemet is tartani tudnám. Ha az egészségem jó lesz. . — mondja. Hoffecker János neve a közelmúltban nemcsak mint kiváló kombájnvezetőé, hanem mint képviselőjelölté is sokat szerepelt. Amikor szóbahozom a választásokat, eltűnődik egv pillanatig, aztán minden nosztalgia nélkül emlékezik az elmúlt Jetekre: tem július 15-én és Sellyén fejeztem be augusztus 10-én. Szeretnék az idén is gépre ülni, bár nem tudom, hogyan alakúi az élet. Most orvosi kezelés alatt is állok, porc- korangsérvem van. — Úgy hallom, eladják a kombájnokat és teljesen át־ térnek a szerelő-javító műn- kára. Ez azt hiszem önö- két is érinti. — Igen. De másként... Mi elsősorban mind lakatosok, szerelők vagyunk, az aratás csak idénymunka. Kozármis- lényben is csak szereltünk, de nem ilyen napfényes, mo- dem csarnokokban. hanem sötét, füstös, olajos fészerben, s munka után még kezet sem lehetett rendesen mosni. Itt modem öltözők, fürdők van- nak, a munkakörülmények nagyon jók. ־ És én már 17 éve a gépállomásnál doigo- zom. Fiatal lakatos koromban szerződtem ide, alig hogy le- tettem a szakmunkás vizsgát. Ez az első munkahelyem. Akkor még Magyarsarlóson laktam a szüleimnél, és gya- log jártam át Kozármisleny- be. később kerékpáron, majd motoron. Akkoriban sokat gon dol'kodtam, hogy keresek egy közelebbi munkahelyet, de az tán csak maradtam. Ma sa- ját házam Van Kozármisleny- ben, az utolsó hét évben szép kis kertet is kialakítottam a háznál Nagyon szeretem a Art hittem, hogy Hoffecker János állami-díjas kombájn- vezetőt valahol a kozármis- lényi határban találom meg, ha nem is kombájn, de va- !amilyen mezőgazdasági gép kezelése közben. — De változ- nak az idők, pontosabban fej- lödnek a termelőszövetkeze- tek, s így a gépállomások sze- repe fokozatosan a minimum- ra csökken, majd egészen át- alakul. így aztán Hoffecker Jánossal a Kozármislényi Gép állomás tizenhatmillió forintos költséggel épült, vadonatúj cserkuti üzemegységében ta- lálkoztunk ősze. A modern szerelőcsarnokokban pillanat- nyilag még kombájnokat javí- tanak, de hamarosan teljesen áttérnek a mezőgazdasági szállítóeszközök, főleg teher- autók karbantartására, javí- tására. Hoffecker is az egyik nagy kombájn tetején hajlong a szerelőmunkában is telje- sen otthonosan. — Ez természetes kérem — mondja, amikor leereszke- dik a gépóriásról — hiszen én eredetileg géplakatos va- gyök. És jó eredményeket a jó szerelők tudnak elérni aratáskor is. Aki gyorsan el- hárítja a jelentkező hibákat, előnyben van a többiekkel szemben. — Tavaly azt hiszem 172 vagon terményt aratott le gépével... — Nem kérem, 182,6 vagon volt az. Magyarbólynál kezd* A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka- rán tegnap délelőtt megemlé- kezest tartottak a felszabadu- lás ünnepe alkalmából. Az ünnepséget dr. Szotáczky Mi- hály tanszékvezető, egyetemi docens, dékányhelyettes nyi- tóttá meg, majd dr. Petőcz i Ottó adjunktus emlékezett meg a felszabadulásról, annak történelmi körülményeiről. Az ünnepi megemlékezés során adták át dr. Csendes ÍMjosnak, az MSZMP Bara- nya megyei Bizottsága titká- rának a Felsőoktatási Tanul- mányi Érdemérmet. Ezt a ki- tüntetést 1957-ben alapították azoknak az egyetemet, főis- kólát végzett hallgatóknak, akik minden vizsgájukat jele- sen tették le, s valamely tantárgy iránt különös érdek- lődést tanúsítottak. A pécsi jogi karon évente általában egy, esetleg két volt hallgató kapja meg ezt az érdemér- met, a nappali és levelező hallgatókat együttvéve. A kar az idén dr. Csendes Lajost terjesztette fel, aki az elmúlt tanévben kitűnő eredménnyel, summa cum laude fejezte be egyetemi tanulmányait, s élőt- te kitűnő rendű érettségit, majd kitűnő rendű általános iskolai tanári oklevelet szer- zett. Jogi doktori disszertá- cióját az államjog körében ״A művelődéshez való alkot- mányos jog és érvényesülése” címmel írta. A művelődésügyi miniszter a javaslatot elfő- gadta és dr. Csendes La.ios számára a Felsőoktatási Fr- demérmet adományozta, amit a felszabadulási ünnepség