Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-11 / 84. szám
3 napló ÍWT. ÁPRILIS 11. Márialcéménd ünnepe Kerner István nevét, s fél- függesztették falára az Opera- ház ajándékát: Kerner István rézmetszetu arcképét. — Nagyszerű energiákat szabadított fel ez az ünnepség a kis faluban, s az ízléses, és jó szervezés példáját mutat- ták meg a máriakéméndiek — mondotta, majd elemezte Kér- ner István helyét a magyar zeneművészet történetében. Hangoztatta: Nem baj, hogy a falu nagy szülötte nem volt zenei forradalmár, s ehelyett a klasszikus, főleg német mu- zsikát honosította meg ha- zánkban, mégpedig úgy, hogy például a berlini zenei élet- ben 1938-ban is nagy tanító- mesterként emlegették. Előbb az európai zenekultúra vér- keringésébe kellett belekap- csolni az országot, s csak eb- bői az alapból indulhatott ki a későbbi nagy forradalmár páros, Bartók és Kodály. Ezután ünnepi műsort ren- deztek, melyen Andor Éva, Palócz László, az Operaház magánénekesei, Hambalkó Edit és Kóté László hangszer- szólisták léptek fel, továbbá Bálint András szavalatokkal, Paláncz Tamás klarinéton, Kircsi László oboán, Simonfai Márta zongorán működött közre. Fellépett a Pécsi Mad- rigai Kórus is Jandó Jenó ve- zényletével. A műsor rendkf- vül színvonalas volt, pécsi és budapesti művészek tehetsé- gük teljét nyújtották, s ál- landóan vastapsra kényszerí- tették a közönséget. Végül egy jellemző véle- mény az ünnepség után: — Most egész nap nem éreztem magam falun — mon- dotta egy kéméndi fiatalem- bér. S ez sem lebecsülendő eredmény. Földessy Dénes Ünnepélyesen kihirdették az Iskolarádió és a Művelődés- ügyi Minisztérium közös pá- lyázatának eredményét. A pályázatot a tanév elején ír- ták ki a pedagógusok számá- ra. Első díjat kapott: Kovács Béla (Szeged), Kövesi József- né (Mohács, Kisfaludy Gim- názium), Varga Sz. Sándor (Nagyberki Általános Iskola) és Vati Papp Ferenc (a Köz- nevelés című folyóirat mun- katársa). Négy pályázó része- sült 2., kilenc pedig 3. díjban. A nyertesek között több mint 20 000 forintot osztottak ki. Nemzeti Színház operatársu- lata képviseletében, aztán közigazgatási vezetők, s sorra mind koszorút helyezett az egykori kántorfiúból lett nagy muzsikus szülőházának fala- ra, a régi emléktábla alá. Bálint András szavalt, majd az ünnepi beszédet Komor Vilmos mondotta, aki nyolc évig működött a Kerner irá- nyitotta operaházban. — Nem volt zenei forradal- már — méltatta Kerner Ist- ván munkásságát. — A maga által felállított szépségideáit féltette minden új behatástól. De ennek a szépségideáinak megszólaltatásában felejthe- tetlen volt mindenki számára, aki csak egyszer hallotta. A legerősebb együttesben is meghallotta a legkisebb intő- nálási zavart. Karmesteri technikája felülmúlhatatlanul biztos, szuggesztivitása bámu- latra méltó volt. Beethoven, Wagner, Csajkovszkij, Mozart tolmácsolásai vetekedtek a legkiválóbbakéval. Rendelke- zett az igazi nagy művészek tulajdonságával, mely nélkül nincs művész és nincs művé- szét: az alázattal a hivatás iránt, a megszólaltatott mű és annak szerzője iránt. Ha fia- talon nem érik súlyos csapá- sok, akkor nemzetközi kar- riert fut be. De így a magyar zenei élet szerencséjére egész életén át a miénk maradt, s szolgálta azokat a tradíciókat, melyek ápolása nélkül a ma- gyár zenei élet nem juthatott volna a világ élvonalába. Joviális, őszbajuszú bácsi állt a tömegben, Kövy Dezső nyugalmazott iskolaigazgató, Kerner István egyik leszár- mázott ja: — Ennek az emléktáblának az elhelyezését még édesapám szervezte 1931-ben, s most én javasoltam a tanácsülésen ezt az ünnepséget. Operatív bi- zottság alakult a faluban, s a Molnosi házaspár szervezésé- ben készülődtünk. Csak cső- dálkoztunk, hogy sorra jön a segítség, s végül is az Opera- ház, a Filharmónia, a megyei, járási és körzeti tanács adta nevét, sőt pénzét az ünnep- séghez. De segített itt min- denki, az egész falu. A koszorúzás végeztével a megye honismereti szakkörei számára tartott előadást dr. Vargha Károly főiskolai t'a- nár. Az ő nevéhez fűződik nemcsak a Kerner-ünnepség- hez felhasznált történeti anyag felkutatása, hanem az egész jól működő baranyai honismereti munka is, mely- nek egyik szép példája ez a máriakéméndi emlékünnep- ség. De a vasárnapi rendez- vényt tulajdonképpen Antal György méltatta a délutáni névadóünnepségen, amikor a művelődési otthon felvette A ház előtt, ahol száz esz- tendeje megszületett Kerner István, Chopin gyászindulóját játszotta a pécsi honvéd ze- nekar. Ott állt az egész falu, köztük a Pécsre s a környék- re származott máriakémén- diek, aztán a vendégek: dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá- nak titkára, Baris István, a járási pártbizottság első tit- kára, Komor Vilmos,, Kossuth díjas érdemes művész, az Ál- lami Operaház, Marton Ká- roly főtitkár, az Országos Fii- harmónia, Brunovszky Károly titkár, a Budapesti Filharmó- niai Társaság, Antal György, Liszt-díjas főiskolai tanár, a Zeneakadémia pécsi tagozata és a Pécs-Barnnyai Karnagyi Klub, Paulus Elemér Liszt- díjas zenei igazgató a Pécsi A foldművesszovetkezetek megyei küldöttgyűlése A lakosság jobb ellátásáért Megyei Tanács elnökhelyettese, Petőházi Szilveszter, a Me- gyei KISZ-bizottság titkára, dr. Rugási Endre, a Pannónia Sörgyár igazgatója és sokan mások. A küldöttgyűlés ezután 41 tagú megyei választmányt, 7 tagú felügyelő bizottságot vá- lasztott és 17 küldöttet dele- gált a SZÖVOSZ országos kongrer zusára. A küldött׳'־־׳!- lést követően az új választ- mány megtartotta első ülését. A MÉSZÖV igazgatóságának elnöke Nagy Sándor, elnökhe- lyettese Görcs Károly és Sze- gedi Ernő. A felügyelő bi- zottság elnökévé Bíró Sándort választották meg. ilyen javaslatok, de minden esetben visszautasításra talál- tak. És így lesz a jövőben is. Valljuk ugyanis a gazdaságos- ság elvéi, de sohasem egye- zünk bele abba, hogy ezt az elvet az emberek, a tömegek ellen fordítsák. Szocialista tár- sadalomban élünk, s a leg- főbb érték ezután is az em- bér marad. A MÉSZÖV új vezetősége A többi között hozzászólt még Molnár Károly, a SZŐ- VOSZ igazgatóságának elnök- helyettese, Földvári János, a Export model !־bemutató tervezője Skutnik Ferenc. Az év legszebb terméke címet vi- lágos drapp sertés férfi kész- tyű kapta, tervezője Skutnik Ferenc. A második helyre Su- dár Jutka tervezésében feke- te női gálakesztyű került. A bemutatót egy hétig nyitva tartják a gyár dolgozói ré- szére, a későbbiek során pe- dig lehetővé teszik, hogy a TANIMPEX-hez a közeljövő- ben érkező és a Kesztyűgyár- ba is ellátogató külföldi szak- emberek is megtekinthessék a gyár új modelljeit. 160 modell bemutatása őnma- gában is jelentős eredmény. A bemutatón részt vettek a TANIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, valamint az Orszá- gos Bőripari Vállalat díszmű- bőrgyári üzemének képviselői is. A bemutató résztvevőinek szavazata alapján export- gyártásra első helyre javasol- tak egy sertésbőrből készült piros színű gyermekkesztyűt, melynek tervezője Sudár Jut- ka. A második helyet ugyan- csak gyermekkesztyű nyerte, A Pécsi Kesztyűgyár életé- ben tegnap jelentős esemény történt. Első ízben tartottak önálló exportmodell-kiállítást, összekapcsolva az év legszebb termékének bemutatójával. A kiállított 160 modellt a gyár saját tervező gárdája, vala- mint az ősszel létrehozott minthaműhely készítette. Ez a kiállítás reprezentálta azt a nagy fejlődést is, amelyet a gyár az elmúlt év során el- ért. Régebben egy-egy idény alkalmával 10—18 modellt tudtak bemutatni, a jelenlegi Az aikna közeiében álló házakon öszekuszálva hever- nek a cserepek, a földön kövek, téglák, gerendaszüán- kok szerteszét. — Valami szikrától történt a robbanás, amit a bedon- tött kövek okozhattak. Olyan volt, mint mikor kitör a vulkán, de szerencsére sen- ki sem sérült meg. A gép- kocsivezető fülkéje teljesen összehorpadt, de az ember- nek nem esett baja. A robbanás óta több mint egy hét telt el, 6 azóta mint- ha elhidegült volna az átona és az emberek kapcsolata. Mindenki óvatos és bázal- mattan. A tömedékelés pár napig szünetel, de rövidesen újra folytatódik. A sújtóiég újbóli felszaporodásának megakadályozására állandó- an üzemben van a vemtillá- tor, a tömedékanyagöt ez- után húsz méteres szalag viszi be, sőt 26 tonna szá- razjeget is az aknába öntőt- tek, hogy magába szívja a metánt. A gondosan elkerített ak- nanyílást gerendák fedik. Db hámyzás, nyűt láng haszná- lata tilos. — Nagyon szerettem ezt a helyet — mondja Kovács Ferenc viccesen —, kilenc évet töltöttem itt, de úgy látszik, haraggal káli meg- válnunk.., Békés Sárii« György-akna búcsúja nán volt, aztán Pócsbányán, mint vitla dolgozott, most meg itt, ki tudja hány évet. öreg masina, de varrnak dől gok, amiket csak ez tud. Ezzel centire be lehet állí- tani. Ha akarom, úgy megy, mint a tetű, de ha úgy jön ki a lépés, repíteni is lehet vele a kast... — És most? Mi lesz vele? — Kiselejtezik, mert ah- hoz azért túl öreg, hogy be- építsék egy korszerű akná- ba. Mind a ketten nyugdíj- ba megyünk ... Az öt méter átmérőjű aik- na tömedékedése tíz napon át viszonylag zavartalan volt. Jöttek a teherautók, lebil- lentették terhüket, s a so- főrök közül senki sem gon- dőlt arra. hogy ez a vén, gőzsziagú lyuk még tartogat valami meglepetést. A robbanás március 31-én, 11 óra 35 perkor történt. — Én éppen itt voltam a gépházban — mondja Ko- vács Ferenc. — Először csak azt hallottam, hogy valami morog a föld alatt, aztán tompa, lefojtott puffanás. Kint óriási volt a füst meg a por. Ez tűnt fel a buszra várakozóknak is, mert a dör- renés nem hallatszott mész- szaré... szanylatában. Itt a nyugati bányamező térségeit tiszti- tóttá. Amolyan névtelen immká- sa volt a trösztnek ez az üzem. Nem szerepelt sem a termelési jelentésekben, sem az újságcikkekben. Tulajdon képpen még ״gazdája” sem volt. A felszíni létesítmé- nyék Szabolcshoz, a föld- alatti rósz pedig Pécsbányá- hoz tartozott Léte olyan természetes volt mindenki számára, mint a levegő, amit adott, s talán ezért is lepett meg mindenkit a hű־: felszá- molják. Ezelőtt még a múlt évben néhány hónapig már beszéd tárgya volt az akna, felvonultak ugyanis az ak- naméflyítők, hogy átbővítsék. Aztán a megváltozott fejlesz tési program feleslegessé tette az új beruházást, sőt magát az aknát is. Széchenyi akna az elmúlt esztendőkben ugyanis visszatért a maga- sabb szintekre, s ennek meg- felelően más utakon történik a szellőztetés; István-akna részére pedig bőségesen elég a szabolcsi légakna, mely nemrégiben épült. Kovács Ferenc a szállító- gépet mutatja. — Hosszú utat járt meg szegény, először Károlyiakutolsó fejezetét éli, két év múlva lett volna Máz éves. A szabolcsi kerület Ferenc József-aknája után 1870-ben állították üzemibe, közvetle- nü! a pécs—mániái ország- út mellett, a Béka-szájú gö- dömek nevezett hatá1־résztől délre. A kasokat gőzgép moz gáttá. Az akna először fa- ácsolatú volt, majd téglával bélelték. Az egykori György- aknaiak, akik a felszámolás hírére — ״teljesen véletle- nül” — erre veszik útjukat* már csak erre emlékeznek, s azt mondják, Jó kis akna volt ez, ha a nagyokat nem nézzük, különb akármelyik- nól.” Való igaz, sok jó sze- net napra emeltek az öreg gőzmiasinók, György-akna mégsem volt igazán jelentős üzeme a pécsi bányavidék- nek. István-akna felépülte után már csak mint az új bányaközpant segédüzeme, tehermentesítő aknája szere- pelt A legutóbbi időkben pedig évtizedek óta csak mint légakna dolgozott. Az 530 méter mély akna tizen- egyedik szintje Széchenyi hetedik szintjével találkozott, s ezen az úton húzta ki a keleti bányamező elhasznált légtömegeit. Ugyancsak ki- húzó légaknaként dolgozott a szabolcsi István-akna HMost, hogy ledöntöttek a tormyot, mintha a partoldal- bán lapuló épületek is meg- nőttek volna. Gépház, transz- formátorház. raktárak, öltö- zők. Minden csendes, moz- dulatlan, mintha vasárnap lenne. A pusztulás hangú- lata még nem lett úrrá az aknaudvaron. A szénporos földön tégla- és kőhalmok — a betévedt idegen könnyen azt hiheti, valami nagymé- retű átalakítás vagy remo- válás kezdődik... — Az eredeti aknatornyot már hatvanötben elvitték — mondja Kovács Ferenc szál- lítógépész, aki néhányad ma gával alkotja az akna egész személyzetét. — Nemrégiben aztán az atonamélyítők ideig- lenes tornyát is leszerelték. A múlt hónapban, ha jól em lékszem húszadikán, megje- lentek a TEFU kocsik, s har dani kezdték a tömedek- anyagot. Nem hiszem, hogy megéljük itt a telet... A gépház ajtaja nyitva. A beömlő fényben magatehe- tétlenül állnak a hatalmas drótkötéldobok. A falon gon- dósán keretezett szállítási utasítások függnek, a belépő mégsem ezeket, hanem a sa- rokban heverő zamánctáblát pillantja meg elsőnek. ״GYÖRGY-AKNA.״ — Ez itt függött a bejárat felett, isten tudja, mióta.. • György-akna, mely ezek- ben a hetekben, történetének (Folytatás az 1. oldalról) témát állította felszólalása kö- zéppontjába, amiről az utób- bi időben nagyon sokat be szélnek: a gazdaságosság és emberség problémáját. Már Rapai elvtárs előtt meg állapította az egyik hozzászó- ló, hogy a kettő időnként el- lentétbe kerülhet. Rapai elv- társ e felszólalásra utalva el- mondotta, hogy minden erőnkkel arra törekszünk, hogy megelőzzük, illetve minimá- lisra csökkentsük az ilyen konfliktusokat. Pártunk és kormányunk gondoskodik ar- ról, hogy ne csak óhaj ma- radjon ez. Lesz biztosítékunk az új gazdasági mechanizmus viszonyai között is. Noha ár- és bérpolitikánk rugalmasabb lesz a korábbinál, a legfonto- sabb fogyasztói árak zöme to- vábbra is rögzített marad, s a bérek is csak meghatározott keretek között mozoghatnak. Ezzel elejét vesszük annak, hogy megdrágítsák a legfon- tosabb fogyasztói árakat és lehetőségünk nyílik arra, hogy stabilizáljuk az életszínvona- lat. És megakadályozzuk azt is, hogy egyes üzemek, válla- latok a maguk önös érdekeit a népgazdasági érdekek elé helyezzék. Az új gazdasági mechaniz- mus viszonyai között az üze- mek, vállalatok sokkal na- gyobb önállóságot kapnak, mint korábban. Az önállóság arra való, hogy felszabadít- suk az alkotóerőket, felien- dítsük a termelést, megala- pozzuk az életszínvonal to- vábbi emelését. Az önállóság sohasem válhat olyan fegy- vérré, amelyet a népgazdaság ellen fordítanak. Államunk- nak lesz hatalma ahhoz, hogy csirájában elfojtsa az ilyen próbálkozásokat. önállóság igen, de nem a népgazdaság ellen, hanem annak érdeké- ben — ez a mi elvünk. Ha csak a gazdaságosságot néznénk, vagy száz kisközség- ben meg kellene szüntetnünk a boltokat, mert vesztesége- sek. Leállíthatnánk néhány gyérforgalmú autóbuszjáratot és így tovább. Már voltak Finnországba otazik a Liszt Ferenc kóros A pécsi Liszt Ferenc kórus 120 tagja április 14-én a finn- országi Lahtiba, Pécs testvér- városába utazik, az ottani Oratórium Kórus meghívásá- ra. A Liszt-kórus Lahtiban 2 hangversenyt ad: április 19-én a lahti énekkarral és a szim- fonikus zenekarral együtt szó- laltatja meg Beethoven IX. szimfóniáját és Kodály Buda- vári Te Deum-át. Április hó 21-én önálló hangversenyen Bach, Händel, Bartók és Ko- dály műveket tolmácsol. A Liszt-kórus vendégsze- replését viszonzó lahti ének- bar május 7-én érkezik Pécs- re, ahol a pécsi szimfonikus zenekar közreműködésével 2 hangversenyt ad a finn nép dalaiból, illetve klasszikus kó- rusművekbőL E «adás a gazdasági mechanizmusról A Felsőfokú Vegyipari Gé- lészeti Technikumban április 2-én délelőtt 11 órakor Sza- tó Kálmán, a Marx Károly közgazdaságtudományi Egye- em tanszékvezető tanára tart !lőadást a gazdasági mecha- nzmus kérdéseiről, többek :özött arról, hogyan biztosít- ák a műszakiak és a gazda- ;ági szakemberek hatéko- íyabb foglalkoztatását, a vál- alatt önállóság növekedésével nilyen konkrét kockázatot teli vállalniok a gazdaságive- *tőknek. Ugyancsak szerdán délután I órás kezdettel, a Tudomány is Technika Háza Széchenyi klubjában megismétli előadá- iát Szabó Kálmán a baranyai Ifjú közgazdászok rendezésé- ken. Peda^guspilyázat eredménye
