Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

3 napló *sin. április t Hetven orvosnövendék tudományos dolgozata Lemondtak az istállóról Miért lanyhult a beruházási kedv néhány termelőszövetkezetben? Túlzott aggályoskodások Kimagasló eredmény a MÁV-nál Az idei legjobb napi ra- kodás! eredményt március 29-én, szerdán érték el a Pé- esi Vasútigazgatóság terül®־ lén. Ezen a napon 2430 vas- úti kocsit raktak meg áru- val és indítottak útjára, ren- deltetési helyére. Nem a meg- rakott kocsik számát, hanem a berakott árutonna mennyi- ségét tekintve a legnagyobb eredményt a ״hivatalos” ta- vasz első napján, március 21-én érték el a vasútállo- mások 47 895 tonna áru va- gonba rakásával. Azért figyelemre méltók ezek az eredmények, mert azonos szinten mozognak a tavalyi őszi csúcsforgalom során elért legjobb napi tel- jesítményekkel. A vállalatok jelentős része az idei első negyedév utolsó" dekádjában igyekezett pótolni “ a koráb- bán elmaradt szállítását. terítőládát. De ezzel csak a zúzottkövet tudták teríteni, tehát a durva szemszerkezetű fogácskőhöz, az alap elkészí- téséhez még egy gépet, a grédert kellett igénybe venni. Két évvel ezelőtt másfél kilométernyi útszakaszt leg- alább négy hónapig építettek. Most jobb minőségben, ha minden sikerül — már az idő- járást is beleértve — egy hó- nap alatt elvégzik. A mi viszonyaink között rekordnak számít. — Az lesz az. igazi rekord, ha minden tsz-utat ilyen gyor san tudunk megépíteni — mondja Horváti^ Lajos fő- mérnök, s elővesz egy térké- pet, amelyen különböző szí- nű nyilak hálózzák be a me- gye területét. A kék nyü al- só részén van Szalánta. — Tehát itt dolgozik most a 2-es géplánc. A következő állomása Remény-puszta. Nagyárpád, Vasas, Hidas lesz. Ezeket a bekötőutakat no- vember elsejéig el kell készí- tenie. A megye térképének nyugati részén sárgák a nyilak. — Ott dolgozik a hármas géplánc. Ibafánál befejezési munkát végez, majd a jövő hónap elején Magyarherte- lendre megy, később Magyar- iukafára. Patapoklosiba, Nagy- dobszára és Magyartelekre. Ezenkívül még egy géplánc dolgozik a mohácsi körzetben, amely még idén átmegy Tol- nába is. Tehát a szalántai akció ״fe- dőneve” a kék nyíl. S ha min- den sikerül, április negyediké után már csak 2—3 lépés lesz a távolság a háztól a köves útig, amely éveken át elérhe- tétlennek tűnt a térdig süppe- dő sárban az eszterágiak sze- mében. A három napig tartó szék- cióülésen a négy magyar orvostudományi egyetem mintegy százharminc haliga- tója vesz részt. De eljött a társegyetemek tizenöt okta- tója is, továbbá berlini, lip- c-sei rostocki, erfurti, pozso- nyi és krakkói orvostanhall- gatók. összesen hetven tudó- mányos dolgozatot olvasnak fel, de dolgozatot nyújtott be több német, lengyel, illetőleg csehszlovák hallgató is. A dolgozatok az orvostudomá- nyok szinte minden területé- vei foglalkoznak. A szekció- ülés végeztével négy fődíjat osztanak ki, egyenként ezer- ezer forintos értékben, továb- bá mind a négy egyetem öt- öt további díjat ad ki, ezek értéke 500—500 forint lesz. a széltől védő fal mellé és j lesik a gépeket, melyek ott | dolgoznak az úton. A másfél kilométeres út- szakasz építését e hónap ele- jén kezdte el a Közúti Üzemi Vállalat. A forgácskövet már végig elterítették rajta, a ho- mokot és körülbelül három- száz méteres szakaszon már a zúzott követ is elegyengette az úthenger, s készenlétben áll a bitumenszóró is, hogy a befejezés előtti műveletet elvégezze. — A bátyám is az útépítők- nél dolgozik — mondja Biró- né. — Amikor azt állította, hogy egy hónap alatt készen lesz az út, nem akartam el- hinni. Persze, arra nem is gondoltam, hogy ennyi gépet vezényelnek ide. Valóban sok gép volna itt? — Kevesebb kell, mint a többi gépesített munkahelyen — mondja Lakatos József, a vállalat igazgatója, miközben figyelmesen hallgatja a gép- kezelők észrevételét. Ugyanis ez kísérleti útépítés. Célja az, hogy speciális gépekkel lerö- 'vidítsák a tsz-utak építési ha- táridejét. A DT 54-es lánctalpas trak- tor elejére hetekig tartó mun kával a vállalat lakatosai olyan terítőládát szereltek, amellyel a forgácskövet, a homokot, a zúzottkövet és a nemes zúzalékot is elterí'he- tik. Azelőtt a terítést kézzel végezték. Egy ember, megfe- szített munkával, napi 10 óra alatt 80 köbméternél több kö- vet nem tudott elteríteni. Egy ilyen útszakasz építéséhez leg alább 60 dolgozó kellett vol- na ahhoz, hogy egy hónap alatt elteríthessék az 1400 tonnányi kőféleséget. Tavaly a kőterítés meg- könnyítésére készítettek már Nagy elismerés a pécsi fel­sőoktatás számára, hogy az országos tudományos diák- köri konferenciák közül az idén már a másodikat ren- dezik meg Pécsett. Tegnap délelőtt fél kilenc órakor az egyetem aulájában megnyílt a VIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- tudományi szekciójának ülés- szaka. A megnyitón részt vett és beszédet mondott dr. Szabó Dezső, a Pécsi Orvostudo- mányi Egyetem rektorhelyet־ tese, Lukács József, a KISZ Központi Bizottságának tag- ja, a Baranya megyei KISZ Bizottság első titkára, dr. Gyárik Géza, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa, va- lamint dr. Székely György egyetemi docens, a Pécsi Or- vostudományi Egyetem tudó- mányos diákköri vezetőségé- nek tagja. Á kék nyíl útján — Huszonöt éve lakom Itt, s azóta minden ősztől tavaszig térdig jártunk a sárban. Két osztályt még én is innét Jár- tam be a szalántai iskolába. Lehet vagy 2—3 kilométerre. Most pedig a gyermekeim jár- nak oda. Télen sokszor ölben vittük ki őket a kövesútig. A köves •útig... Milyen hosszúnak is tűnt az a más- fél kilométer, amit Eszterág- pusztától a köves útig Ha- raszti Jánosnén kívül még legalább 28 család naponta vagy hetente többször meg- tett. Több mint negyven gye- rek élvezi itt tavasztól őszig a természet szabadságát, de keservesen szenved, ha télen iskolába kell mennie. Ezért aztán cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy asszonyok, gyerekek húzódnak ! De semmi nem jutott eszé­! be, egyetlen kollégáját sem tudta ebben a helyzetben el képzelni. Amíg tűnődött, az egyik házból előkerült egy botkörül imbolygó, öreg ha- jós. Zsíros tengerészsapká- ján még ott díszelgett a horgony, de már szürkén, fénytelenül. — Tízezer — mondta az öreg hajós. — Húszat még ráköltenek és lesz egy örö- kos hajójuk ... Az értelmiségi képzeleté- ben megjelent a csillogó, könnyedén lebegő angol yacht, s érezte, hogy itt valami egészen másról van szó. A könnyeivel küszkö- dött. Barátai pedig a hajó- hoz léptek és végigtapogat- ták, mint egy lovat. — Nagyon megéri — mondták. — Lekaparjuk a rozsdát aztán bekenjük mi- niummal. Fabélés kell bele és motor... — Kérem én harmadosz­tályú kapitány voltam .. -. Nekem elhihetik... — mondta a zsírossapkájú ha­jós. ״Mit kellene elhinni” — tűnődött az értelmiségi és letörten a hajósra meredt. Munkás barátai észre sem vették, hogy fakó arccal áll közöttük, figyelmüket lekö• tötte a hajó. Már az egy- másután következő munka- fázisokat vitatták, s nagyon elégedettek voltak Bertha Bulcsa a megye 62,1, a járás 51 fo­rintos átlagával szemben. Bor- jádot valósággal ״megcsapol- ja” a szarvasmarha-tenyész- tés, mert a szétszórt állatok gondozása nagyon drága. Több tsz-vezető attól tart, hogy a beruházás csökkente- ni fogja a tagság jövedelmét, pedig az évről évre ismétlődő — optimális mértékű — be- ruházások tették lehetővé, hogy a járás tsz-tagságának közösből származó átlagos jövedelme tavaly 14 ezer fo- rintra emelkedjék. Ez köny- nyűszerrel bebizonyítható, ha összehasonlítást teszünk a sásdi járással. A sásdi járás- bán ugyanis ״csak” 12 257 forint volt tavaly az átlagos részesedés. A sásdi járás- bán azonban ״csupán” 27 és fél ezer forintot tesz ki az egy szántóegységre jutó álló- eszköz érték, míg a mohácsi járásban ez több mint 31 ezer forint. Ha megszakad a folyamatosság A Mohácsi Járási Pártbi- zottság megvizsgálta, hogy hogy mennyi volt tavaly az egy szántóegységre eső bruttó jövedelem az erősen beruhá- zó tsz-eknél és összehasonlí- tóttá azt a járási átlaggal. Kiderült, hogy az erősen be- ruházó tsz-ek 3050 forintos átlagot értek el, s ez alig marad el a járás 3075 forin- tas átlagától. Az erősen beruházó tsz-ek mutatói azért ilyen kedve- zők, mert a régebbi beruhá- zások állandóan kamatoznak számukra. Tehát, újabb istái- lókat építhetnek, gépeket vá- súrolhatnak, anélkül, hogy veszélyeztetnék a tagság jö- védelmét. A beruházások egy- más utániságával, folyama- tosságával teremtik meg elő- rehaladásuk, gazdagodásuk feltételét. Ha a beruházási kedv el- lanyhul, ha ez a folyamatos- ság megszakad, akkor a tsz olyanná válik, mint az az élő szervezet, mely feléli saját tartalékait. Minden tsz elemi érdeke, hogy felismerje ezt az igazságot. Úgy, ahogy a véméndiek tették. Azok ugyanis sokat építenek ebben az évben. f— Magyar — log lenne, ha az angolok­hoz hasonlóan yachtoi) töl- tenék a szabadságukat. A munkásemberek legyln- tettek: — Majd megszerezzük az engedélyeket... A fiatal értelmiségi kezd- te kerülni barátait. Komo- lyan megijedt a hajóvásár- lás várható bonyodalmaitól. A hajó álomképét már meg- szerette, megszokta, szívesen sóhajtozott, de hogy tény- leg vegyenek egyet...? Hát ezt azért már nem ... A múlt héten aztán a fia- tál értelmiségi irodájában megszólalt a telefon és ba- rátái ״jelentették”, hogy megvan a hajó, már le is foglalózták... Csaknem elájult, de nem merte bevallani, hogy csak nosztalgia volt az egész, álom, ábránd és.;. és ... Autóba ültették, és kifu- varozták a Dunapartra. So- káig meneteltek az árterü- létén, aztán egy kis falu szélén megállapodtak egy ormótlan, rozsdás hajótest előtt. — A hajó — mondták a barátai és diadalmasan fi- gyelték az arcát. Döbbenten állt az öt-hat tonnás vastest előtt. Meg- érintette a pikkelyes rozsdát és azon tűnődött, hogy idő- sebb kollégái mit monda- nának ebben a helyzetben? tudna valamit, mind meg tud­ná indokolni a döntését, a tény azonban akkor is tény marad: az idei beruházások összege tízmillió forinttal kevesebb, mint tavaly volt. Káros egyoldalúság Az állam nem bánik szűk- markúan a hitelekkel, hiszen a tsz-beruházásokra fordítha- tó hitelösszeg megközelíti a tavalyit. Kétségtelen viszont, hogy a mohácsi járás — pon- tosabban a legjobb tsz-ek — kevesebb hitelt kaptak, mint a korábbi években. Ez érthető, és várható volt. Azért van gép-, épület- stb. amortizá- ció, hogy pótolni lehessen az elhasználódott állóeszközöket. Az állam később is ad hitelt, hiszen anélkül nem lehetne számottevően bővíteni a tér- melést, azok az idők azonban, amikor mindent, még egy ki- sebb beruházást is hitelekkel bonyolítanak le, elmúltak. Az iparban is jobban meg- gondolják már, hogy mire költik a pénzüket. Mindez nem rossz. A szükségszerű és indokolt óvatosság azon- bán nem csaphat át a mások végletbe, a cselekvést bénító aggályoskodásba. Ugyanis több tsz-ben megfigyelhető volt ez a jelenség Pontosan kimutatták például, hogy a szóbanforgó beruházás meny- nyivel csökkentené a 10 órás munkanapra eső jövedelmet. Arról viszont már kevesebb szó esett, hogy milyen ká- rokkal jár az, ha nem való- sül meg a beruházás. Pedig meg kellene nézni azt is. Borjúdon például 0,68 vcát a tavalyi költségszint, tehát 68 forintért állítottak elő minden száz forint termelési értéket, Benzinrobbanás Három liter benzinben ru- haneműt mosott tegnap dél- után Pécsett, a Szent István tér 7-es számú ház földszint- jén dr. Dőry Dénesné. Mivel a gázboiler őrlángja, s a kony hában a gáztűzhely lángja égett, a felszabaduló benzin- gőz a lakást megtöltve rob- bánt és óriási detonációval felszakította a lakás ajtaját. Dr. Dőryné szerencsére kisebb sérülést szenvedett. kor meglátta figyelmes ar- cú barátait. így ment az ábrándozás, ködevés hónapokig. Egyszer aztán az egyik munkásom- bér az asztalra kappantot- ta a poharát és megszólalt: 1— Hát;.. Vegyünk egy ilyen hajót. A fiatal értelmiségi ek- kor nagyon megdöbbent. Csodálkozva az eltökélt ar- cú barátaira nézett, és le- mondóan legyintett: •— Drága az nekünk, le- hetetlen... — Miért? ... összeadjuk a pénzt és kész... — mond- ták a munkásemberek ás papírt, ceruzát vettek elő. számolgatni kezdtek. Érez- hetően kedvet kaptak vala- mennyien a hajózáshoz. — Percek alatt kiszámították, hogy a nyaralás így sem lehet sokkal drágább, mint- ha külön-külön leutaznak családostól a Balatonra. így majd együtt nyaralnak, s még a víkendeken is lehet majd hajókázni. A fiatal értelmiségi siet- ve elmondta, hogy azért ez nem ilye* egyszerű, lehet, hogy nem is lehet hajót kapni, és engedélyek kelle- nek, bár igazán elegáns do­V mohácsi )órás tsz-ei ed­Ag a sokat beruházó szövet- kezetek közé tartoztak. Ta- valy még 59 millió forintot költöttek erre a célra, az idén viszont már csak 49 milliót terveztek. A tervekben sze- reped nyolc 108 férőhelyes tebénistálló felépítése, illetve megkezdése, néhány sertés- ftaztató és hizlalda átadása, három tűzvédelmi víztároló, egy víztorony, no, és termé- gzetesen gépek. A többi kö- aőtt hót teherautót akar sze- remi a járás ebben az évben. Csak rábeszélésre A mohácsi járás tsz-ei meg- lehetősen gazdagok állóeszkö- zokben, a leggazdagabbak az egész megyében. De — ahogy mondani szokták — még a mohácsi járásban sincs he- gyen-vöiyyön lakodalom. A tehénállomány 20—30 száza- léka még mindig ideiglenes, ▼agy pedig kisüzemi istállók- bán van elhelyezve. Különö- sen Borjádon ״szűk a kereszt- metszet”, ahol még most is több mint tíz helyen tartják a szarvasmarhákat. Még más járásokban is tudják, hogy Véméndnek jó állatállománya van, viszont az sem titok, hogy az állatok általános el- helyezése messze elmarad a kívánalmaktól. Csak 8 tsz- nek van elegendő növendék- istállója. Az egész járásban csak két tehén is tállót nevez- hetünk modemnek, tehát vil- lánnyal, vízzel, fejőgéppel, tejházzal stb-vel ellátottnak. A tsz-ek még kézzel fejik a napi tejmennyiség felét. Ke- vés a szállítóeszköz, a mun- kagép. Nincs elég raktár, tá- rolóhely. Van tehát miért beruházni még a mohácsi járásban is. Ennek ellenére, tartózkodás, helyenként vonakodás volt megfigyelhető, amikor szóba kerültek az idei beruházások. Kisebb-nagyobb vívídások után döntött Bóly, Borjádra pedig rá kellett beszélni az újabb tehénistállót. Lánycsók is lemondott egy tehénistái- lóról, Lippó pedig semmi lé- nyegeset nem épít ebben az évben. Igaz, Lánycsók egy major- bekötőút építésével és a vll- lamosítás korszerűsítésével van elfoglalva, s ez elég költ- séges. Lippó az elmúlt évek- ben költött sokat beruházá- sokra. Mindegyik tsz mondani tett. Élvezte a figyelmüket, I tiszteletüketA találko- zások előtt eleinte átgom- | dolta, hogy mit és milyen sorrendben mond majd ne- kik... Történeteket készí- tett elő, aztán amikor ezek elfogytak azért csak beszélt tovább, elmélázva, nosztal- gikusan és észre sem vette, hogy már a kollégáinak ked- véne szóhaszntálataival él, azok nosztalgiáit mondja és szövi tovább. így kevere- dett a hajó ügybe is;.נ «— Igen !.. Egy kétárbo- cos kis yacht, az lenne az igazi... A nyári hónapok- bán az ember elindulna a Dunán lefelé, ki a tenger- re. i. Akár Istambulig le- csoroghatnánk... Tavaly Mohácsnál láttam egy an- goi yachtot... Hát bariár• taim, az volt aztán a cső- dálatos ..: Szőke nők ... Barna bőrűek... — mon- dogatta egyik héten, aztán a másikon is, és egyre több- szőr. Amíg forgatta a kezében a söröspoharat kellemesen szövögette a mese szálait, aztán amikor a sör elfő- gyott. és hazaindult rend- szerint teljesen elfelejtette a yachtot, s csak akkor ju- tett újra az eszébe, ami­a Valóság vizein MÁSFÉL KILOMÉTER EGY HÓNAP ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents