Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

5

napló

I9CT. ÁPRILIS Sk.

Élüzemavatás a 12-es AKÖV-nél

Tegnap este az

Építők Tüzér ut- cai kultúrottho- nában t>ette át a Pécsi 12-es Autó- közlekedési Vál- lalat múlt évi eredményei alap- ján az Élüzem címmel járó lei- tüntetést. Az ün- nepélyes átadáson részt vett Szik- szai Tibor elv- társ, a Megyei Pártbizottság ipa- rí és közlekedési osztályvezetője, Wieder Béla elv- társ, a Városi Pártbizottság tit- kára, valamint Tapolczai Kál- mán elvtárs, a KP M Autóközle- kedési vezérigaz- gatója.

A képen: Papp János elvtárs, a 12. AKÖV igazgatója ünnepi beszédét mondja.

Tanítani, csak tanítani szeretnék...

Program az életpályára

A nemzetközi megértés szellemében

Kapcsolat kilenc országgal

UNESCO asszociált iskola lett a pécsi Nagy Lajos Gimnázium

— Nem olyan szirénén, mint egy nagyobb faluban.

— Tehát jobban kedvelj a. falut.

— Három faluban voltam eddig. Zádorban, ahol szüléttem. Nagydobszán és itt most Almamelléken. Elég nehéz a falu saját új életét megte- remteni, de ebben nagyon só- kát segíthet a pedagógus. Megszeretteti a gyerekekkel a falut, kialakítja bennük az igényeket, megláttatja velük, hogy jövőjük van itt...

— És a saját élete?

— Ö, igen... Sokat sze- retnék dolgozni. Erezni, hogy szükség van a munkámra. Egy állandó otthont is szé- retnék magamnak, hiszen ál- talános iskolás koromban be- járó voltam, Pécsett kollé- giumban éltem. Tavaly Nagy- dobszán. Barátságos, kényei- mes ez a szoba, amiben á kolléganőmmel itt lakunk, dé- hát most se vagyok otthon».

A pályák nem mind kéz- dődnek így, mint Asztaláé Edité. Legtöbbjük egyenesebb, kevésbé fárasztó, kevésbélen- dületigényes. De az övében mindig meg fog maradni a hivatással szembeni eltökélt- ség. a boldog elégedetlenség. Amikor iskolába járt, anyja sohase tűzött ki előtte díva- tos ״célprémiumokat”, hogy ha ötöst hozol, ez lesz meg az lesz. Most büszkeség tölti el, hogy volt tanítványa, aki- nek tavaly a nyolcadikban ״elrontotta” a bizonyítványét, mert élővilágból négyest adott neki s másból mind ötös volt, az idén á szigetvári gimná- ziumban mindenből rontott, de élővilágból Ott iá négyese van.

Azt mondja: fontos, hogy a tanár a teljes egyéniségét be- leadja a munkájába, teljes meggyőződéssel.

Ez több, mint program az életpályára.

Thiery Árpád

Előadás

Lengyelországban

Áprilisban rendezte meg á Lengyel Tudományos Aka- démia krakkói tagozata hé- romnapos tudományos ülés- szakát Piotr Kochanowatd (1566—1620) emlékére. Pjotf K ochanowski a nagy re- neszansz költő Jan Kocha- nowski unokaöccse, maga i& jeles író volt, ő fordította lengyelre Ariosto és Tassé eposzait A Magyar Tudó- mányos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének képviseletében dr. Angyal Endre tudományos munka- társ ״Tasso, Piotr Köcha- nowski és a barokk epika hagyományai a szlávoknál és a magyaroknál” címmel tartott korreferátumot

— Jövőre7 Nem, nem ma- radhatnék, főiskolát végzett házaspár jön ide. Én pedig főiskolára jelentkeztem.

— Kevés mostohább pálya van, mint a képesítés nélküli pedagógusé. Miért választotta ezt?

— Tanítani akarok. És bí- zom abban, hogy fölvesznek a Tanárképző Főiskolára. Ma- gyár—történelem szakra je- lentkeztem. Nem érdekel, ha egy kis iskolába helyeznek is majd, csak iskola legyen...

Heti huszonkét órát tanit Havi fizetése 930 forint Az iskolával szemben lakik, ideiglenesen, míg itt van, a komfortos új pedagógus la- kásban, a kolleganőjével. Egy kis túlzással azt is mondhat- nám, hogy az almamelléki ״pedagógusnegyedben”, hisz néhányszáz négyzetméteren belül itt van a régi és az új iskola, a pedagóguslakás, az óvoda, a napközi. Délelőtt ta- nít. Délután a másnapi órák- ra készül, hozzáolvas, amit le- hét Gyakran átjár a szom- szédos óvodába. Azt mondja! a kisebb gyerekek is nagyon érdekelnek. Este tanul. Pécs- re jár előkészítőre, hetenként egyszer, aznap reggel hétkor vonatra ül, hogy délutánra beérjen. Hét végén hazauta- zik az anyjához Zádorba, aki az ottani postahivatal veze- tője. De Asztalos Edit mosta- nában az utazgatás helyett is inkább tanul, legfeljebb szom- baton este elmegy a moziba. Vagy televíziót néz az egyik kolléganőjénél. Az érettségi óta egyszer volt színházban. Esténként az iskoláról beszél- ! getnek a kolléganőjével, a gyerekekről, a meglepőbbnél meglepőbb pedagógiai tapasz- ; tálatokról.

ן — Tanítani, csak tanítani \ szeretnék... — hajtogatja új- } ra és újra. — Mindenképpen

< tanítani szeretnék. Először

< csak arról ״volt szó", hogy a 1 tanítónéninek mindenki szót

> fogad. Később az gondolkoz- | tatott el, hogy milyen sokat s kell tudni egy pedagógusnak,

< ha jó pedagógus akar lenni. í A gimnáziumban is ez domi- í nált előttem. Ott éreztem,

> hogy a tanár milyen sokat te- S hét a gyerekekért, főleg

j serdülő korban.

< — Marad majd valami eb- í bői a nagy lendületből ké> sőbbre is?

> — Ha tanítok, akkor elér- 5 tem, amit szerettem volna.

\ Higgye el, hogy a pedagógus J mindennap kaphat újabb és 1 újabb lendületet az iskolában.

| — És ha valami oknál fog|va nem taníthat?

; Meglepett hosszú csend áll ׳ be.

! — Átmenetileg előfordulhat,

! de ez idő alatt is arra készü- lök majd, hogy tanítani fogok. Két év? Három év? Négy?

— Szívesebben tanítana vá- rosbanl

Húszéves korban könnyen

érzi magát boldognak az em- bér, de ritkán ennyire eltö- kéltnek.

Asztalos Edit 1965-ben érettségizett Pécsett a Leöwey Gimnáziumban — jelesen. Az általános iskola felső osztá- lyait Barcson végezte, bejáró volt Zádorból, fél ötkor in- dúlt otthonról, este nyolcra ért haza. Évek múltán is pa- naszosan sóhajt fel: ״Alig vártam a vasárnapokat”. Kö- zépiskolás korában kollé- giumban lakott. Az érettségi után az ELTE történelem— filozófia szakára jelentkezett, de helyhiány miatt nem vet- ték fel. Azt mondja: ״Tavaly még becsapva éreztem ma- gam, amiért nem jutottam be az egyetemre, de legjobban az bántott, hogy a felvételin nem értem el olyan ered- ményt, amire képes lettem volna.” A múlt tanévben, mint képesítés nélküli pedagógus helyezkedett el, Nagydobszán tanított orosz nyelvet, törté- nelmet és élővilágot Az is- kólái év végén helyére főis- kólát végzett szaktanár ke- rült Az idén Almamelléken tanít történelmet három ősz- tályban, orosz nyelvet négy osztályban.

— Jövőre is Rt tanít?

— ön mit csinált az au- tón? — fordulok találomra az egyik körülöttem álló- hoz.

— A fülke felújítását, sárhányókat, lakatos va- gyök. Olyan fényes lett vé- gül, hogy szebbnek lát- szott, mint egy új kocsi — mondja Csondor József.

Végül a hét új gumi fel- szerelését a sofőrök vállal- tok és végezték el. A ZIL 164-es felújított kocsit Csu- lak László vitte fel Buda- pestre, ahonnan Vietnamba továbbították. Az alvázat külön megerősítették, a ko- csit vonóhoroggal szerelték fel, hogy vontatni is lehes- ten vele, ha éppen úgy adódik.

A teherautó kilépett a pé- esi autószerelők életéből. Lehet, hogy kulcsfontossá- gú szállítmányokat vonszol át az őserdei utakon azóta, lehet, hogy már találat is érte, s most éppen vietna- mi autószerelők keltik har- madszor is életre. Egy au- tó a sok száz közül, mely a demokratikus országokból útnak indult, hogy segítsen a szabadságáért küzdő tá- voü népnek.

Bertha Balosa

Arab köztársaság, Szíria és India iskoláiba mentek el a levelek, sok helyről már a válasz is megérkezett.

Az, hogy a Nagy Lajos ily- módon kapcsolatba került az Unescoval, a fentieken kívül másra is kötelez. A munka- terv az említett kiállításon, egy Unesco-faliújságon és a levelezésen, anyaggyűjtésen kívül tartalmaz még útibe- számolókat. előadásokat és megemlékezéseket. (Danton, Donatello, Mozart és Rím- baud-estek voltak eddig.) Az angol és orosz tagozat mellett intenzívebben kapcsolódik a munkába például az idegen- forgalmi szakkör vagy a kézi- munka szakkör, (ajándékok készítése). Azt is tervezik, hogy az iskola egyes tanuló- csoportjai gyakrabban tesznek külföldi kirándulásokat, most éppen egy finnországi út áll küszöbön.

Komoly előzményei és szép perspektívád vannak tehát az új Unesco asszociált iskolá- nak. A megtisztelő feladat még nagyobb felpezsdüléssel jár. és bizonyos, hogy a Nagy Lajos Gimnázium a maga ere. jével a jövőben még inkább támogatja a nemzetközi meg- értés és együttműködés szel- lemét. H, E.

Béke־nagyaktí?a

Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel Béke nagyaktíva ülést tartottak a Városi Művelődési Ház nagytér- mében — a Hazafias Nép- front Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága ren- dezésében — a tavaszi bé- kekampány előkészítése cél- jából. Az elnökségben he- lyet foglalt Szentirányi Jó- zsef, a Megyei Pártbizott- ság osztályvezetője és Szter- gár János, a Hazafias Nép- front megyei titkára. Matol- esi Károly, a Magyar Nem- zet munkatársa a nemzet- közi helyzet legfontosabb eseményeiről tájékoztatta a jelenlevőket, ezt követően Igaz Sándorné, a Hazafias Népifront megyei munkatár- sa a tavaszi békekampány megyei programját ismer- tette. A Béke nagyaktíva résztvevői Nagy Pál, sikló- sí járási népfront-titkár ja- vaslatára táviratot küldtek a görög királyság budapes- ti követségére, melyben ki- fejezték tiltakozásukat a monarcho-fasiszta diktatú- ra ellen.

lódnak majd... — mondják.

Kotrozó András, az üzem- egység párttitkára közben Schwáb György mühelyfö- nököt is megkereste, aki pontos számokat tud mon- dani, melyek ez esetben az áldozatkészség és az em- berség számadatai.

— 360 óra társadalmi munkát fordított az egész üzem a teherautó helyreál- lítására. Ebben a műhely- ben két héten át a szak- munkások munka után még négy órát dolgoztak a ko- csin.

Szabó József autószerelő, az üzemegység KISZ-titkára mindössze 23 éves, így va- lóságos háborús élményei alig lehetnek.

— Mi itt öten a motor ki- és beszerelését vállaltuk. Amilyen jól csak lehetett, úgy végeztük el. Itt volt Tóth Imre, Marton László, Józsa Tibor...

A neveket persze nem le- bet mind felsorolni.

— Ment a munka — mondják. — Tudtuk, hogy hová kell ez a teherautó. Az emberben ilyenkor vala- hogyan bent van az intet- nacionalista szellem.

dön járt diákok által vásá- rolt ajándéktárgyakból, em- lékekből, dokumentumokból áll össze. Az anyag már az első pillanatban túl nagynak bizonyult.

Párizs érdeklődik

A gimnázium, mint Unesco asszociált iskola, azonnal ki- dolgozta a maga kutatási té- máit. Ezeket M. Irvinnek, az Unesco párizsi főtitkáriának kérésére éppen tegnap küld- ték el az Unesco párizsi köz- pontjába. Terveik szerint az iskola diákjai gyűjtik a .,vi- lágjáró magyarok” külföldön található dokumentumait, je- leit, mindazt, amit kiváló, kül földre származott, vagy csak ott tevékenykedő hazánkfiai- ró! az illető országban tud- nak. A másik kutatási téma ehhez is kapcsolódik, de egy- ben a Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom 50. évfondu- lójához is: magyarok a nem- zebközi munkásmozgalomban, illetve ezen belül a 17-es far- rád alomban. Mindkét téma több oldalról lehet hasznos. Különféle idegien országok- beli diákok figyelme ráirá- nyúl ezáltal azokra a magya- rokra, akik a szocializmusért, vagy általában az emberiség haladásáért sokat tettek. Ugyanakkor a pécsi diákok le- velezési ״láza” higgadtabb, cél szerűbb, tudatosabb mederbe terelődik —> azaz terelődött máris.

Párhuzamosan folyik a le- véLező diákok tapasztalatszer- zése arról, hogy az egyes or- szagok oktatásügye, iskola- rendszere milyen, hogyan le- hét továbbtanulni, milyen az osztályozási forma stb.

A különbség az egyszerű levelezés és a ״kutató felada- tú” levelezés között annyi, hogy az utóbbi esetben a diákok kapnak az Unesco magyarországi szervezetétől támogatást: postaköltségeket

és olykor kisebb ajándék- tárgyakat

Külföldi

kirándulások

Az iskola maga döntötte él

az asszociált iskolák közül melyekkel veszi fel hívatalo- san is a kapcsolatot. Eddig Ausztria, Bulgária, a Szovjet- unió, Anglia, Franciaország, Lengyelország, az Egyesült

az AKÖV pártbizotsága fel- vetette a vietnami műszak gondolatát, 180 dolgozó je- lentkezett, hogy egy teher- autó felújításában részt vesz.

Száznyolcvan szakmunkás- nak nem lehetett munkát adni, igy olyanok is akad- ták, akik csak erkölcsi tá- mogatásukkal járultak hoz- zá a tehergépkocsi felújí- tásához. S akik részt vet- tek?

Természetesnek tartották mind.

— Ha valaki bajba jut, segíteni kell rajta — mond- ja Tóth Imre szerelő, az Áruforgalmi Üzemegység ll-es számú revízió részié- gének dolgozója, s amíg el- tűnődik egy pillanatig, hogy mi is az, amit szavakba le- hét foglalni, abbahagyják a többiek is a munkát, s a műhely egyik sarkában ta- nácskozunk.

— Nagyon prímául megcsináltuk. Ha nem kelleti, akkor is szétszedtünk, át- vizsgáltunk minden szerke- zetet, mert tudtuk, hogy kü- lönleges igénybevételre kell most gondolnunk. Ezek a kocsik nem makadámon szaA Nagy Lajos Gimnázium

faliújságján egy idő óta kinn függ egy hirdetmény, azaz Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes által ez év március 14-én aláírt döntés, miszerint a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépisko- la ezennel belépett az Unesco asszociált iskolák közé.

UlSESCO-klub

Mit/jelent ez?

Az Unesco 1953-ban hozta létre az asszociált iskolák há- lózatát, amelynek az a célja, hogy bizonyos témáknak a tantervbe való beállításával fogékonyabbá tegye az ifjúsá- got a nemzetközi problémák! iránit, mint például a külföldi országok életének, az emberi jogoknak stb. tamulmányozá- sa. Az Unesco tájékoztatási anyaggal látja el ezeket az iskolákat. A hálózat ma 43 ország 300 oktatási intézmé- nyét foglalja magában.

A Nagy Lajos Gimnázium természetesen örült a meg- tiszteltetésmek, de még in- kább úgy fogalmazhatnánk: örült az újabb lehetőségek- nek. Az iskola munkája ez- zel alapvetően nem változott meg. Részben, mert az iskola Unesco-klubja nem mint va- lami külön vagy új szervezet működik, hanem az iskola szerves részeként, részben, mert ez a tevékenység benne van a KlSZ-nek az iskolai oktató-nevelő munkát segítő tevékenységében. Végül pedig azért nem változik alapvető- en a munka, mert ez a batá- rozat sok tekintetben egy már régóta meglévő állapotot szén- tesített.

Vissza ke® egy pillanatra térnünk a korábbi évekhez. A gimnáziumban négy éve vannak idegen nyelvi tago- zatok. Ez magában hordja a diákoknak azt a fokozottabb igényét, hogy nyelvtudásukat valamilyen módon kamatoz- tassák. Magyarán mondva: az iskola tanulói pár éve igen intenzíven leveleznek külföldi diákokkal. Orosz, német, an- gól és francia nyelven sokan, néhányam pedig lengyelüL Volt olyan tanuló, aki több tíz levelező partnerrel tan- tatt kapcsolatot, s akinek: már a postaköltség jelentette a legnagyobb problémát. Az is- kóla tervbe vett egy olyan kiállítást, amely levelező part Derektől kapott, vagy küllőiA négy tonnás teherautó,

melynek rendszáma előző életében YB 00-15 volt, valószínűleg már meg is ér- kezett Vietnamba, s a föl- ázott erdei utakon bukdá- csői éjszakánként lőszerrel, élelemmel, felszerelési tár- gyakkal megrakva... Ha a különleges megterhelése- két, rossz utakat jól bírja, a sofőr pihenőknél, célba- éréseknél a vezető fülkében elhelyezett kis táblára piV- lant és eltűnődik egy-egy pillanatra, hogy kik is azok a magyarok, hol van Pécs és az Autóközlekedési Vállalat név milyen kollek- tivát, milyen tetterőt, poli- tikai magatartást takarhat?

Fogalmunk sincs, hogy a vietnami katona vagy parti- zán sofőrök miket gondol- hatnak, amikor a nemzet- közi segítség egy-egy meg- fogható, alkalmazható jelé- vei találkoznak. Lehet, hogy természetesnek tart- ják, mint a napkeltéket. Az is lehet, hogy az emberek tudatában élő spontán in- ternacionalizmus megnyit- vánulásaként fogják fel, és lehet, hogy a szocializmust építő országok vezetőinek be- csületes gesztusára gondol- nak...

A valóság pontos ismére- te lehet, hogy újabb erőt adna a vietnami hazafiak szabadságharcának. Amikor

Segítség a távolban élőknek

i