Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-27 / 98. szám
I napin «ד9ז. április ct. Országos kiváló kisipari szövetkezet Befejeződön a pécsi KGST־f־anácskozás — Fogadás a pártbizottságon Vándorzászlót1 kapott a Pécsi Kesztyű Ktsz Hét nemzet lobogói Egy héten át hét nemzet lobogói díszítették a Mécsé- ki Szénbányászati Tröszt köz- ponti munkásszállójának hóm- lokzatát abból az alkalomból, hogy Pécsett ülésezett a KGST Szénbányászati Állan- dó Bizottságának IV. számú tudományos és műszaki taná- esa. A megbeszélések a jegy- zőkönyvek és a hivatalos kommüniké ünnepélyes alá- írásával tegnap véget értek. Ezt megelőzően délelőtt ti- zenegy órakor a Megyei Párt- bizottság vezetői fogadást ad- tak a külföldi vendégek és a tanácskozáson részt vevő ha- zai szakemberek tiszteletére. A fogadáson jelen volt Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Havrán Ist- ván, az Országos Bányamű- szaki Főfelügyelőség elnöke, Garamvölgyi János, a Mécsé- ki Szénbányászati Tröszt igaz- gatója, a IV. számú tudomá- nyos bizottság elnöke és Fe- hér István, a bizottság titká- 1a. A vendégeket Rapai Gyű- la köszöntötte, majd közvet- len hangulatú, baráti beszél- getésre került sor, melynek keretében a vendéglátók me- gyénk életéről adtak számot, illetve a tanácskozás külföldi résztvevői hazájuk szénbá- nyászatának gondjairól, ered- ményeiről beszéltek. Ä szakma művészei A tudományos és műszaki tanács tagjai pécsi tartózko- dásuk ideje alatt több bá- nyaüzemet is felkerestek. A szovjet delegáció vezetője el- mondotta: általános vélemé- nyük, hogy a Mecseki Szén- bányászati Tröszt dolgozói a szakma művészei, hisz az át- lagosnál sokkal nehezebb kö- rülmények között produkál- ják évről évre nagyszerű eredményeiket. Kossuth-bá- nyán a munkafegyelem, Ist- ván-aknán az idősebb bányá- szók hozzáértése és tapasz- taltsága, Zobákon pedig a sok fiatal műszaki és a min- den követelménynek megfe- lelő technikai felszereltség ra- gadta meg a látogatók figyel- mét. A beszélgetés keretében sok szó esett a szénbányászat jövőjéről. A lengyel delegá- ció vezetője elmondotta, hogy ez idő szerint három fő ״el- lensége” van Európában a széniparnak. A gáz és kő- olaj, az urán és az Amerikai Egyesült Államok rendkívül energikus exportpolitikája. A világ széntermelő országai ma három csoportra oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, ahol gyors ütemben csökken a széntermelés, mint például Kanadában és Nyugat-Európa országainak többségében. A második csoport: ahol szinten áll a termelés. Ilyenek: Cseh- Szlovákia, Magyarország, Ro- mánia. A harmadik csoport: az Egyesült Államok, Szov- jetunió és Lengyelország — ahol továbbra is emelkedik a széntermelés volumene. Len- gyelországban jelenleg 150 millió tonna szenet adnak a bányák évente, melyből négy- ötöd rész feketeszén. Ennek egyötöd része kokszolható. Az elkövetkezendő években újabb 16 bányaüzem lép be a tér- melésbe, átlagosan napi 100 vagon kapacitással. Ezt a nagymérvű fejlesztést az ex- port teszi lehetővé. Európá- bán évente mintegy 120 mii- lió tonna szén ״lépi át” a ha- tárokat, melyből 25 millió tonnát az USA-ból hoznak, 20—20 millió tonnát pedig a Szovjetunió, illetve Lengyel- •rszág exportál. Az amerikai széntermelés rendkívül olcsó, a tengeri szállítás költségei azonban nagy megterhelést jelentenek. A 4 dolláros tón- nánkénti ár 6—7 dollárra emelkedik, míg Európába ér a szállítmány. A lengyel bá- nyászat most azon van, hogy a minőség javításával és az ön- költség további csökkentésé- vei méltó versenytársa legyen az amerikai szénmonopóliu- m oknak. Kommüniké a munkáról Este hét órakor ünnepélyes keretek között írták alá a de- legációk vezetői az orosz nyel- ven megfogalmazott jegyző- könyveket. A tanácskozás munkájáról a bizottság tit- kársága az alábbi kammüni- két adta a sajtó számára: 1967. április 20-tól 26-ig Pé- esett tartotta hatodik ülését a KGST Szénbányászati Állan- dó Bizottságának IV. számú tudományos és műszaki taná- csa. Napirenden biztonság- technikai és munkaegészség- ügyi kérdések szerepeltek. Az ülésen a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demok- ratikus Köztársaság, a Len- gyei Népköztársaság, a Ro- mán Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlo- vák Szocialista Köztársaság delegációi vettek részt. A tudományos és műszaki tanács elfogadta a ״Regene- ráiható légzőkészülékek vizs- gálatának egységes módszere sürített oxigénben” című el- járást és tervezetet dolgozott ki az ״Egységes módszertan” alkalmazásával kapcsolatban. Ezt a tervezetet a KGST Szénbányászati Bizottsága elé terjesztik. A tudományos és műszaki tanács ugyancsak el- fogadta a bányabeli vegyileg kötött oxigénnel működő szi- getelők, önmentő-készülókek laboratóriumi és ipari vizsgá- latának ideiglenes módszerét. Megtárgyalták és elfogadták a bányamentő munkáknál használt szikrabiztos telefon- készülékekkel szemben tá- masztott műszaki követeimé- nyékét, és ezzel kapcsolatban kidolgozták a megfelelő terve- zeteket a KGST Szénbányá- szati Állandó Bizottságának határozatához. Megvitatták ezenkívül a szénmonoxid-el- nyelő kidolgozására vonatko- zó ״útmutatót” azzal a cél- lal, hogy kényelmes lélegzést biztosítsanak a légzőkészülé- kékén keresztül. A megbeszélések során át- tekintő beszámoló hangzottéi a szénbányászati biztonság- technika és munkaegészség- ügy világjelentőségű eredmé- nyeiről. Meghallgatták az NDK- és a lengyel küldöttek azzal kapcsolatos információit, milyen kutatások vannak fo- lyamatban országaikban a szerencsétlenül járt bányászok nagyátmérőjű fúrólyukakon — Mensáros László szín- művész ad önálló estet május 2-án, 19 órakor a Pécsi Tu- dományegyetem aulájában ״Huszadik század” címmel. A Pécsi Kesztyű Ktsz tavaly végzett jó munká- jáért elnyerte az Országos Kiváló Kisipari Szövetkezet vándorzászlót. Ez annyit je- lent, hogy az országban mű- ködő 1700 kisipari szövet- kezet közül 1684-nél jobban dolgozott. A Pécsi Kesztyű Ktsz 1966-ban 336 ezer pár kész- tyűt gyártott, ennek 98 szá- zalékát exportálták. Kesztyű exportjuk 30 millió forintot, bőrdíszmű exportjuk 7 mii- lió forintot ért. Termelési tervüket 11 százalékkal, ex- porttervüket 12 százalékkal túlteljesítették, a szövetke- zet nyeresége 4,5 millió fo- rint volt. Az elmúlt évi jó munka tette lehetővé, hogy kétmillió forintos beruházási költséggel bővítsék mo- hácsi üzemüket. Eredmé- nyűknek fontos része, hogy a kesztyűk 5 százalékát meg ״ takarított importanyagból készítették Tegnap délután a KISZÖV- székházban rendezett ün- népségén Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese adta át a vándorzászlót. Rácz János, az Országos Ruházati Kisipari Szövetke- zetek Szövetségének elnöke három dolgozót a Szövetke- zeti Ipar Kiváló Dolgozója, két dolgozót a Kisipari Sző- vetkezet Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntetett ki. Az ünnepségen hatvan szövet- kezeti munkás összesen 40 ezer forint pénzjutalomban részesült. Százötven féle gyógynövény a sza!<üz*etben Ffil»enf fáfecgga orvosság let vezetője. A ma 80 éves Edenhoffer Gyula 77 éves ko- rában vonult a gyógyító nö- vények közül nyugdíjba. Simo- nyi Viktor is 61 éveg már. de ezt senki nem hinné el. Igaz, hogy Simonyinak az egészségügyi titkai között nemcsak a gyógyító növények szerepelnek. A Gyógynövény Szaküzlet vásárlói között a társadalom '״ זיden rétege , képviselteti magát. Mostanában a legdi- vatosabb árucikk az 52,40 Ft- ba kerülő ״fogyasztó teák” csomagja, melyet a hölgyek vásárolnak nagy előszeretettel. — Fogyaszt vajon ez a tea- keverék? — A teák hatása lassú, öt- hat hetes kúrákra van szűk- ség, és az eredmény nem ma- rád el. Lakmározni persze nem lehet közben, mert ak- ke. a tea sem segít. — Orvosak vásárolnak az üzletben? — Inkább orvosfeleségek — mondja Simonyi Viktor. A pécsi Gyógynövény Szak- üzletben .,Gyógyító növények” címmel egy értékes könyv is kapható, melvet a Medicina bocsátott ki. A könyv részle- tes ismertetést ad a hazai gyógynövényekről, a gyűjtési, szárítási és alkalmazási módp- zatokról. Ez a tudományosan előkészített munka segít a gyógynövények értékelésében s szerepük felismerésében is. A könyv előszava óvja a közön- séget az öngyógyítástól. ״Ha valaki beteg, fordulton orvos- hoz. aki tanácsot ad. hogy a b ';eg milyen gvóavteát hasz- náljon” — figyelmeztetnek a szakkönyv szerzői Rápótl Je- nő és Romvári Vilmos. Bertha Bulcsu Melius Juhász Péter XVI. században közreadott füvész- könyvei óta hazánkban több- szőr fellendült, és visszaesett a gyógynövények kutatása, gyűjtése, alkalmazása. 1928- bán olyan tekintélyre tettek szert a magyar patikusok és drogisták, hogy Budapesten tartották meg 18 ország kép- viselőinek részvételével a Má- sodik Nemzetközi Gyógynö- vénykongresszust. A második világháború idején a magyar gyógynövénykultúra is elpusz- tűit. így 1945-ben szinte min- dent újra kellett kezdeni. Ma Európa 100 000 vagonos gyógy- növény forgalmában 1000 va- gonnal veszünk részt évente. A növények gyógyító ere- jébe vetett hitünk az igazat megvallva állandóan ingado- zik. Ha ágynak esünk, azon- nal fontos lesz számunkra minden elérhető gyógymód, így az erdei füvekből készült teákat is készségesen elfő- gyasztjuk. De amíg egészsé- gesek vagyunk, elnéző mosoly át történő mentése érdekében. Ezzel kapcsolatban megtekin- tettek egy NDK-gyártmányú filmet is. A tudományos és műszaki tanács meghallgatta és meg- vitatta a szénbányászati ősz- tály tájékoztatóját a Szénbá- nyászati Állandó Bizottság 25. és 26. ülésén elfogadott hatá- rozatokról és programot dől- gozott ki a ״Bányaklíma ha- tása^ az ember fiziológiájára” című téma feldolgozásával kapcsolatban. A bizottság tag- jai összeállították tervjavas- latukat, melyet a Szénbányá- szati Állandó Bizottság 1968. .évi munkatervébe javasolnak felvenni a bányaüzemek biz- tonságtechnikájával és mun- kaegészségügyi helyzetével kapcsolatban. A XV. számú tudományos és műszaki tanács ülése ba- ráti hangulatban, a kölcsönös megértés szellemében folyt le. Kiváló rendezés Eddig a kommüniké, mely- hez már csak egy megjegyzés kínálkozik: a Mecseki Szén- bányászati Tröszt és az ille- tékes megyei és városi szer- vek mindenre kiterjedő fi- gyelemmel készítették elő ezt a nagy jelentőségű tanácsko- zást, s a delegációk tagjainak egyöntetű véleménye volt, hogy Pécs nemcsak szép és vendégszerető város, de nagy- szabású nemzetközi tanácsko- zások megtartására is rend- kívül alkalmas. Békés Sándor Iskola a Tiborc utcában — Bauer János, a Művelődési Ház képzomm szeti szakkörének tagja ki: lítást rendez a művelődési h bán, amely április 28-ám d< után 5 órakor nyílik ■m«»g kíséretében emlegetjük a fa- lusi örzséket és Rózátokat, akik martilaput szedtek a ke- héj ükre és idegzsábájukat bőd- zavirág, csalánlevél és cicka- farkfű levéllel kúrálták. Kérdés, hogy gyógyítanak-e a növények? Párizsban 140 gyógynövény szaküzlet működik, Magyar- országon kilenc, ebből négy Budapesten és egy-egy a na- gyobb vidéki városokban. így Pécsett is. Simonyi Viktor dro- gista mester, a pécsi Gyógy- növény Szaküzlet vezetője készségesen bemutatja áru- készletét, mely általában száz- ezer forintos értéknek felel meg. — Vese teák. vérnyomás, epe, köhögés, cukorbetegség kúrálására alkalmas teák, kö- högés elleni teák. hizlaló ás soványító teák... — mutatja a polcok és a raktár tártál- mát. — Igaz tehát az ősi mondás, hogy ״fűben, fában orvos- ság”? — Igaznak igaz, de halál ellen se fa, se f ű... Egyéb- ként mi gyógyítani nem gyó- gvítunk & nem árusítunk gyógyszereket. A falon kis tábla hirdeti az egyik 1948-ból keltezett ren- deletet, melynek értelmében a drogista nem adhat tanácso- kát. gyógyító füveket egyes betegségekre nem ajánlhat, mert az kuruzslásnak minő- sül. Ez a rendelet valószínű- leg abból az időből ered. ami- kor még magánkézben is volt gyógynövény forgalom és or- vosilag nem lehetett az égé- szét ellenőrizni. Ma más a helyzet, a Herbária Gyógynö- vényforgalmi Szövetkezeti Vál lalat az Egészségügyi Minisz- tórium ellenőrzése mellett működik. Az egyes gyógy- növény szaküzletekbe gyárilag csomagolt, orvosilag ellenőr- zött és használati, alkalmazá- si utasítással ellátott gyógy- növények és teakeverékek ke- rülnek. Az üzletet vezető dro- gista vagy patikus növényeket nem kever, csomagokat nem bont fel. A Gyógynövény Szaküzlet persze fűszereket, különböző pácokat, szörpöket, aromákat is árusít, melyeknek legalább akkora a sikere, mint a gyó- gyító növényeiknek. Simonyi Viktor jelenleg 130—150 féle gyógynövényt tart. Üzletének nagy a forgalma, naponta át- lag négyszázan léonek a he- gyi füvek és különleges fű- szerektől illatos levegőjű szűk, jobb elhelyezést is megérdem- lő boltocskába. Az üzlet pénzA tervek szerint szeptemberben adják át a III. kerületben ' volt, 1966-ban pedig már épülő Tiborc utcai 16 tantermes általános iskolát, amelyet j 886 Ó00 forint Az üzlet min- 12 millió forintos beruházással létesítenek. 1 denkari reklámja maga az üzRapai Gyula elvtárs köszönti a vendégeket. t 4 *