Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

3

napló

1967. ÁPRILIS 8.

*A hősök névsora

Bolgár emlékkiállítás*

VAJÁR - DISZ-TllKÁR — PÁRTMUNKÁS — TANÁCSELNÖK

reskedelmí hálózat, a kőztu- dottan drága piac. Sikonda további fejlesztése és a töb- bi feladat mind rengeteg munkát követel. Csak néhány szót beszél minderről, de érezni: mintegy programról száL a következő idők tenni- valóiról.

Feláll a fotelből, elhúzza az ablak elől a függönyt és kimutat.

— Nézze ezt a dombot Itt a tanácsházzal szemben — mondja. —ן Szinte kínálja ma- gát a parkosításra. Valóságos kis ’ ligetet képzelek oda, a parkban felépülhetne egy szabadtér! bányász-múzeum, bemutatni a régi Komlót is. a bányák fejlődését....

Ellép az. ablak elől és meg- áll az elnöki íróasztalnál.

— Még nem is ültem eb- ben a székben — mutat a barna, kárpitozott bútorra. All előtte néhány pillanatig, aztán leül íróasztalához.

— Milyen érzés először ül- ni 37 elnöki székben? — kérdem.

Mosoly villan az .arcán.

— Aki tisztséget visel, a köz érdekében dolgozik, jól tudja, hogy a puha szék is lehet néha kemény, még ta- Ián ..rázós” is — mondja. — Van itt tennivaló, tudom, lesz öröm is, meg gond is.

Nyílik az ajtó, a titkárnő szól be:

— Elnölí elvtárs, telefon, tessék felvenni és a piros gombot lenyomni...

Garay Fereae

Székfoglaló

Gallusz József elvtársat választották a Komlói városi Tanács elnökének

jutnia. Mint 15 évest nem vették volna fel, így hát pa- pírjain két évvel megöregí- tette magát. Küzdelmes na- pok, évek következtek, vá- jár lett. 1948-ban Tolna megyében a SZÍT, jnajd a DISZ megyei titkára lett. Amikor a KISZ Komló építé- séért védnökséget vállalt, Komlóra jött.

— Emlékszem — mondja,

— népviselet volt itt abban az időben a pufajka, meg a gumicsizma. Ha a város fej- lődését s benne az emberek átalakulását kellene jelle- mezni, akkor talán így lehet- ne kifejezni: a pufajkától a nyakkendőig. Nagy út ez, azok érzik és tudják legjobban, akik megjárták ezt az utat;

A párt tagja lett, dolgozott, tanult; elvégezte a közgazda- sági technikumot. Épült a vá- ros, de a kérdőjelek tömege merült fel nap mint nap.

— Sok volt a megoldásra váró feladat — mondja em- lékeiben kutatva. — Csak egyet: 1953 tavaszán 450 vá- jártanuló érkezett ide. Dél- után érkeztek, igen ám, de nem volt hava fektetni őket, mert az ágyak még a dóm- bóvári vasútállomáson voltak a vagonokban. ״Csak reggel tudjuk a vagonokat küldeni”

— mondták a vasutasok. Ak- kor gyerünk teherautókkal Dombóvárra az ágyakért. Es- te 10 órakor lefektettek a gye- rekek.

A Városi Pártbizottság ősz• tályvezetője 1960-ban, báróm év múlva pedig 8 szén tröszt párt bizottságának osztályve- •zetője. Sorolja a régi ismerő- sokét, a régi ,,pufajkásokat”, akik közül sokan ma már meggyökeresedtek a város- bán, családot alapítottak, te- lelős beosztásokban dolgoznak.

— Szeretem ezt a várost, tisztelem dolgozó népét — mondja — Itt emberesedtem meg, valahogy׳ úgy érzem, hogy ez a város megérdemli a gondoskodást, a törődést;

— Ha valaha, most itt az alkalom.;;

— Tudom és élni is akarok vele.

Egy pillanat alatt ״váltat- tunk” és máris a mai Komló ״kérdőjelei” közt vagyunk. Harmincezer ember ellátása, a város további fejlődése ad témát a beszélgetés folyta- tásáhóz. A vízellátás, a női munkaerő elhelyezése, a keDélelőtt alakult ' meg a Komló városi Tanács, délután kopogtatok be a vb-elnöki szobába Hárman ülik körül a kis asztalt, Gallusz József, az elnök, az elnökhelyettes és a titkár.

— Három órája vagyok el- nők, de már nyakig benne a munkában, a, tervezgetésben

— mondja Gallusz elvtárs, miközben hellyel kínál. Ma- gas, szikár ember, hosszú karjának rövid a fotel tá- masztéka A tenyerére pillán- tok, széles, erős.

— Bányász volt?

— Huszonhét évig — mondja

Nagymányokoo született, szülei szegényparasztok. Már 15 éves korában — 1940-ben

— a bányában dolgozott. Kel- lett a pénz, de csak egy kis csalással sikerült munkához

Differenciált nyereségrészesedés

A NAGYKALAP HELYETT

A Széntiöszt úi ösztönző reodszeiene« sikere Nyereségtől függő prémium - Ésszerűbb anyaggazdálkodás

teit A KlSZ-fiatalak és a szocialista brigádok közremú- ködésével ״feltérképezték” es megkezdték a bányákban el- fekvő anyagok begvűjtését, az újabb készletek felhalmozó dúsának megakadályozása ér- dekében pedig szigorú revízió alá vették a korábban fel- adott megrendeléseket.

A Nehézipari Minisztérium 7 millió 300 ezer forint nye- reségtől függő prémiumot ha- gyott jóvá a tröszt részére — a nagyobb önállóság jegye- ben, a kiváló eredmények alapján azonban több mint 13 milliót fizettek ki. Az üzemek konkrét eredményein alapul a nyereségrészesedés is. Az épí- tési üzem dolgozói például

15,6 napot kaptak — míg az Északi-bán yaüzem csak 12.4- et. A széntermelő üzemek kő- zül Zóbák-akna 15,2, Béta 14,6, Vasas pedig 14,4 napot érdemelt ki.

A KÖVETKEZŐ LÉPÉS

Az üzemek anyagi érdékéltségének növelése céljából a nyereségrészesedést rend- szert több vonatkozásban to- vább fejlesztik. 1967-ben a tér vek szerint például már csak a nyereség 40 százalékát ad- ják meg a béralaphoz kap- csalódva, 60 százalékát bizo- nyos mutatók eléréséhez kő- tijc. Változik a szénosztályo- zák dolgozóinak részesedési alapja is. Az eredményessé- get a jövőben az abszolút értékesítési terv teljesítésén keresztül mérik, hisz a tér- melési értékterv teljesítése — értékesítés nélkül —, nem tudja biztosítani a tröszt pénz ügyi egyensúlyát.

A tröszti eredményterv tel- jesítése érdekében tovább foly- tatódik az anyaggazdálkodás ésszerűsítése is, ami egyrészt a meglévő és felesleges kész- letek tervszerű feladását, más részt — a szocialista brigá- dókra támaszkodva —, a tér- melés szolgálatába állított gé- pékkel és anyagokkal való takarékos gazdálkodást jelenti

B. S.

értékcsökkenése, a tervezett

állóeszközfenntartási munkák- tói történő lemaradás össze- ge csökkenti az üzem nyere- ségrészesedését — a megtaka- rítások pedig növelik.

EGYÉNI

ÉRDEKELTSÉG

A gazdasági reform széllé- mében megfogalmazott nyere- ségrészesedési szabályzat a kollektív anyagi érdekeltségi rendszeren belül a gazdasági vezetők és funkcionáriusok egyéni érdekeltségét is beve- zette. Ez elsősorban az anyag- takarékosság terén hozott kimagasló eredményeket. Mint ismeretes, a szénbányá- szat rendkívül anyagigényes, a mecseki tröszt azonban az átlagosnál is nagyobb álló- eszközökkel rendelkezik. A felhalmozott gépek és eszkö- zök értéke még ma is 5 mii- liárd 200 millió forint — ami az iparág állóeszközeinek 28 százalékát jelenti.

Az elmúlt évtizedben — az akkor még külön dolgozó — pécsi és komlói trösztök az- zal szereztek jó hírnevet és rangot az iparágon belül, hogy minden műszaki újdon- ságat felkaroltak. Ez azonban kétélű dolog volt. A legkülön- bözőbb országokból óriási mennyiségben érkeztek bizto- sító anyagok és bányagépek, ezek egy része emelte is a termelékenységet, illetve a vártnak megfelelően javította a biztonságot, a liasz-medence sajátosságaiból következően azonban jelentős azoknak a berendezéseknek a száma is, melyek nem váltak be és hasszabb-rövidebb üzemidő után kikerültek a napra. A selejtezés, illetve készletren- dezés 1964 óta rendkívül energikusan folyik, az állóesz- közök értékcsökkenéséből azonban még a múlt évben is hatmillió forint volt a tröszt nyereségvesztesége.

1966-ban 177 millió forint

értékű állóeszközt selejteztek ki. Az anyaggazdálkodás — az illetékes osztályokon túl —, valamennyi vezető ügye lett. Felmérték a pontos szükség- leteket és a raktárak készleAz 1966-os év mind terme- lési, mind pénzügyi vonatko- zásban súlyos gondokkal kéz- dődött a Mecseki Szénbányá- szati Trösztnél, veszélyeztet- ve az évvégi nyereségrészese- dést A tröszt pártbizottsága és kollégiuma ebben a hely- zetben dolgozta ki a bánya- üzemek új anyagi érdekeltsé- gi rendszerét, ,12 napban ha- tározva meg a nyereségrésze- sedés minimumát. A célkitű- zést nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták. Tegnap minden üzemben átvették a dolgozók 1966. évi nyereség- részesedésüket — összesen mintegy 24 millió forintot — mely átlagosan 14 napnak felel meg.

A REFORM SZELLEMÉBEN

Az új nyereségrészesedési rendszert már az új gazda- sági mechanizmus jegyében dolgozták ki azt véve alapul, hogy a tröszt központi fel- adata a vállalati eredmény- terv teljesítése. A nyereség nagysága ennek alakulásával függ össze. Az üzemek nye- resége azonban különböző, éppen ezért megszüntették az úgynevezett ״nagykalap”- rendszert, melynek érteimé- ben valamennyi üzem azonos nyereségben részesült. Az új rendszer másik fontos vál- toztatása: a korábbi nyolcvan százalékkal szemben csak a részesedés ötven százaléka osztható szót az üzemek kö- zött az abszolút béralap szá- zalékában. A másik ötven százalékot különböző mutatók alakulásától tették függővé. Ilyenek: a széntermelő üze- mek esetében az önköltség és a minőség, a szénelőkészí- tő műveknél az árbevételi terv. túlteljesítése és a lét- számmegtakarítás, a kisegítő üzemeknél a fajlagos áram- költség, a létszámmegtakarí- tás, illetve az építőipari tér- melékenység növekedése.

További ösztönzésként az első ötven százalékot is nö- vélni, illetve csökkenteni le- hét. A béralap túllépése, a bírságok és kötbérek, a hasz- nálaton kívüli állóeszközök

tudnánk még kiegészítem, hogy az elismerő szavak min- denek előtt a tsz vezetőit, s köztük is Bock József tsz-el- nököt illetik meg, aki ném véletlenül kapta a ״Fülemüle elnöke” címet,

Persze, világért sem sza- bad ebből arra következtet- ni, hogy talán az elnök tsz- beli ténykedését degradálták le ezzel a jelzővel. Sőt! Ez- zel fejezték ki legjobban azt, hogy ki fáradozott annyit, s ki tett legtöbbet éppen a tsz érdekében azért, hogy új jö- védelmi forrást teremtsen a közösségnek,

s—*y<

jünk meg elsősorban Talán a főszakács és egyben üzlet- vezető, Czugréber Gyula fel- séges halászlevét, turóscsu- száját, vagy a tsz sajátter- mésű, választékos borainak vendógmarasztaló zamatét, és mi mindent még?

Van, akinek az ízlésesen és hangulatosan berendezett ét- terem, vagy a kömlődi csár- dáéhoz hasonló falfestmények romantikája, másoknak a íes- tői tölgyerdős környezet, amely egymagában is oda- csábítja majd a turistákat, de egyenként is összegezve is igaza van mindenkinek.

A véleményeket «•ask azzal

sengés mégis öt éven át tar- tott, s ha közbe nem jön az a kormányrendélet, amely végre lehetőséget adott a tsz segédüzemi tevékenységének kibővítésére, akkor ma már minden bizonnyal a ,rivális” építtette, pingáltatta volna újjá a Fülemüle-csárdát.

így azonban a kövesdiek győztek, amire még a csár- dáról készült fotó is csak szerény bizonyíték. Ezt a so- rok íróján kívül az a szép- számú vendégsereg is tanúsít- háttá, akik részt vettek az ün- nepélyes megnyitásán. Bajos lenne most hirtelenjében el- mondani, hegy ásít is dicsérFülemüle

csárda

Már 1896-ban is csárda volt

a helyén, de sohasem gaz- dátianul. Az elmúlt évtizedek alatt sűrűn cserélgették ben- , ne egymást a bérlők, akik nem a gyenge forgalom, ha- nem inkább a tatarozás! költ*־ ségek elkerülése végett, ״di- csérték” át a sorankövetkező utódoknak.

Érthető hát. hogy nem na- gyón lelkesedett érte a vil- lánykövesdi tsz tagsága sem, amikor 15 évvel ezelőtt a já- rási tanács rájuk testálta a romjaiban lézengő épületet. De azon az alapon, hogy az ״ajándék lónak nem illik nézni a fogát”, ők sem ítélték pusztulásra. Újabb tíz éven át decizték, literezték ki ben- ne a jófajta kövesd! borokat, s az éledező forgalom láttán már-már kedvet kaptak a csárda megfiatalítására, ami- kor az egészségügyi szervek higiéniai indokokra hivat- kozva betiltották az üzemel- tetést.

De a kövesdiek most már nem hagyták annyiban a dől- gat Különösen azok után, hogy a Villányi Földműves- szövetkezet jó üzletet sziina- toló vezetői is minden követ megmozgattak az épület bir- tekbavételére. Az ״ádáz” verTegnap délután egy óra- kor menyílt a siklósi vár- bán rendezett ״A bolgár néphadsereg részvétele Ma- gyarország felszabadításé- bán” című állandó kiállítás• A vár udvarán gyüleikez- tek a megnyitó résztvevői, köztük Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá- gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Palkó Sándor, az MSZMP Közpom- ti Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Csendes Lajos, az MSZMP megyei bizottságának titká- ra, dr. Szabó József, a já- rási pártbizottság első titká- ra, továbbá Oláh István ve- ׳érőrnagy, a honvédelmi mi niszter helyettese, Böjti Já- nos, a külügyminiszter he lyettese, valamint a Külügy, Művelődésügy és Honvédéi- mi Minisztérium több veaető beosztású munkatársa. A Bolgár Népköztársaságot Zaharij Za karié v vezérezre- des, miniszterhelyettes, Via- dimir Sztojcsev vezérezre־ des, az egykori Dráva menti bolgár hadsereg parancsno ka, Dmitr Kilisz nyugalma- zott vezérőrnagy, az említett hadsereg törzskarának poli- tikai munkatársa, Iván Zse- lev nyugalmazott vezérőr־ nagy, az egyik Dráva menti hadosztály parancsnokának politikai helyettese, több bolgár ^atonatiszt. köztük Hrisztina Grbecaeva, volt ön kéntes egészségügyi katona képviselte.

A vendégeket dr. Dankó Imre múzeumigazgató kő- szöntötte, majd Oláh István ־ vezérőrnagy és Zaharjev vezérezredes mondott be- szedek . *

m ■m m — -־■ — — — —